Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

3 Szombat, 1998, február 21. Mihálytelken is birokra kelt as új a régivel Több százezer forint térül vissza Számos visszásságot fedezett fel a szegedi népi ellenőrzés fennállása óta a közérdekű bejelentések nyomán Ami a parasztságban gör­csös megmerevedés, a régi­hez való ragaszkodás — szinte mind egy szálig meg­található Szeged—Mihálytel­ken. Az itteniek észjárása csapongó, akár a szél. Meg furfangos is. Évekkel ez­előtt, amikor durva módsze­rek is előfordultak a pa­rasztság szövetkezetbe tömö­rítésében, az& mondták: •Csak azért se megyünk a közösbe!*. Most, hogy tapin­tatos a szó, szigorú az ön­kéntesség, többen, egyéni gazdák ezt -kifogásolják*, s kimondják: utasítás kellene, akkor mennének ők ... mert nem rossz a szövetkezés. Bár érveik tarkák, — ki így, ki úgy igyekszik ma­gyarázatot adni arra, hogy jelenleg miért nem tér á kö­zös gazdálkodás útjára — egy dolgot takar valameny­nyi: nagy súlyként neheze­dik rájuk a régi megszokás és sokukat még ez nem en­gedi a helyes útra. Pedig a lelkük legmélyén nem is kevesen már mennének! A döntés azonban nehéz. Jó szívvel ezt igyekeznek könnyíteni a falu két szö­vetkezetének: a Szabad Ti­szának és az Üj Életnek a tagjai, együtt a Szegedi Ru­hagyár munkásaival. Egy szövetkezeti tag és egy mun­kás őszinte beszélgetésekre felkeresi az egyéni gazdákat. A Dózsa utcában lépked a két tsz-tag: Bálint And­rás, Csamangó Mihály és a ruhagyári munkás: Berend József. Beszélgetni mennek. Benyitnak Szekeres Mihály néhány holdas gazda házá­ba. Az asszony van csak ott­hon, szíves szóval invitálja beljebb a vendégeket, A nagy és barátságos konyhá­ban leülnek mindannyian és sokmindenről, lassan csörge­dezik a beszéd. Egyszeresük azt mondja Bálint András: — Mihállyal (az asszony férjére érti) találkoztam a minap és említette, hogy bejön közénk. — Említette? — így az asszony. — Mostanában ne­kem nem beszélt róla... csak régebben. Csamangó Mihály és Be­rend József szólal meg, hogy bizony az asszony jóváha­gyása is fontos, mert az a jó, ha a házastársak együtt döntenek. — Na, na, — bólint rá Szekeresné és mosolyog. Az­tán nagy derültség közben meséli Csamangó, hogy ami­kor ő belépett a tsz-be, a felesége még vonakodott et­161. Haragos is volt pár na­pig, nem is aludtak egy szo­bában, de később -megjött* és áldja a napot, amikor évekkel ezelőtt a férje a né­hány holdjával belépett a tsz-be. A munkás a röpke csend után közvetlen szavakkal ar­ról beszél, hogy miért jó a parasztnak, meg az egész or­szágnak a közös gazdálko­dás. Bálint András pörgeti tovább a beszéd fonalát és megváltozott életét meséli a tsz-ben. — Ügy tele a kamrám, hogy lehetne irigykedni mi­atta — állapítja meg és kicsit büszke mosoly bujkál szája szögletében. — Nincs nekem sem kifo­gásom a tsz. ellen, de ... — mondja Szekeresné. szabadság ilyenirányú terro­rizálása nyilvánvalóan oem tűrhető! S azokat a gazdá­kat illeti a dicsőség, akik elsők között térnek az új útra. Erről is beszélnek a látogatók Szekeresnének. A talpraesett asszony nagyonis érti ezt, majd újra a szö­vetkezetre tereli a szót. Nem kérdi tőle senki, magától mondja, hogy ő tudja, mi­lyen szépen haladtak előre Batki szomszédjáék is, ami­óta a közösben vannak. Lát­szik az asszonyon, hogy ő is hajlik a tsz. felé. A beszélgetés végén pe­dig ott marad az asztalon a szövetkezetbe való belé­pési nyilatkozat... dili; t A tsz-tagok és a munkások pedig tovább beszélgetnek a gazdákkal. Az új és a jó Mihálytelken is birokra kelt a régivel. Nem kétséges, hogy előbb, vaggy utóbb, de az új kerül ki győztesen, övé a jövő! Morvay Sándor Gazdasági te hónapról hónapra tapasz­talható. Az államigazgatási szervek munkája ellen is kevesebb a panasz, a lakos­ság életében felbukkanó kis és nagy kérdések megoldá­sa meggyorsult. Hivatalja­inkban az ügyvitel élénkült, a munka eredményesebbé vált. Ezt a fejlődést még szá­mos körülmény akadályoz­za. Akadnak még helyek, ahol nem érvényesül száz százalékosan a törvények szava és szelleme. Itt sértik a közösség és az egyén jo­gos érdekét, gondatlanul ke­zelik mindnyájunk közös kincsét: a társadalmi tulaj­dont. A bürokratizmust sem sikerült végképp kiűznünk a népgazdaság és az állam­igazgatás minden területé­ről. A fenti akadályok eltün­tetése nem megy a széles néprétegek, a dolgozó embe­rek nyújtotta segítség nél­kül. Törvényben rögzítették, hogy az állampolgárok jo­Ez a mondat és a végen a de — gyakran elhangzik. A de-hez többen azt mond­ják, hogy majd ősszel lép­nek be, mások meg azt fű­zik hozzá, mint Szekeresné: nem akarunk az elsők kö­zött lenni. Az utóbbi megállapítás mellett különösen nem lehet egyszerűen napirendre térni, mert mély okból fakad. Né­mely legnyakasabb, leghety­kébb gazda — rosszindulatú és ellenséges sustorgás ke­veredésével — megpróbál lelki kényszert kialakítani, azaz ügyesen elhinti: nem jó az elsők között lenni. S, aki meg belép, arról epésen pletykálnak. A lelkiismereti Ma indul Macmillan angol miniszterelnök Moszkvába Macmillan angol minisz- tasson, hanem a -jég meg­terelnök az angol alsóház törését* tekinti feladatának csütörtöki külpolitikai vitá- és bizonyos véleményt akar jában felszólalt és részlete- kialakítani az általános hely­sen nyilatkozott moszkvai zetről. látogatásának céljairól. Mint , , . . , , ... mondotta, nem célja, hogy Az an°°l miniszterelnök a szovjet fővárosban -köz- ma indul több napos szovjet­vetlen tárgyalásokat* foly- unióbeli útjára. \ Mik a Ciprusról kötött siie^áiJapodás főbb poitlf ai ? Megkezdődött az EHSZ-közgyíilés folytatólagos ülésszaka Az ENSZ-közgyülés folyta­tólagos ülésszaka, amelyen Brit- és Francia-Kamerun kérdése került megvitatásra, pénteken nyílt Charles Ma­lik elnökletével. A pénteki megnyitó ülés mindössze 7 percig tartott. Újdonságokkal készül a budapesti ipari vásárra négy szegedi üzem A tavaszi budapesti ipari vásáron a tervek szerint négy szegedi üzem vesz részt: a Seprűgyár, az Ecset­gyár, a Hangszerkészítő és a Dekorációs Vállalat. A dolgozók mind a négy üzemben örömmel vették tu­domásul, hogy készítményeik részt vesznek a tavaszi ipari vásáron. Meg is beszélték már, milyen cikkeket visz­nek a fővárosba. A Seprű gyárban mintegy 15—20 típusú, különböző nagyságú különleges sep­rűt készítenek a kiállí­tásra. Ezek közül több cikket már ismer a közönség. Két új­donságuk lesz: az egyik az amerikai stílű, politúrozott végű, zöldre festett ciroksep­rű, amelyet textübetétte! látnak el, a nyél és a cirok találkozásánál. Készítenek ezenkívül színes, festett, alu­míniumrudas, jó minőségű seprűket is. A seprűk nye­lére kis figurákat tesznek. A Hangszerkészítő Vállalat — amint a neve után várni is lehet — szép kivitelű hangszerek­kel készül a vásárra. A tervek szerint négy fajta hegedűt, zenekari és úgyne­vezett iskolahegedüt is ki­állítanak majd. Ezenkívül kétféle gitárt. nagybőgőt, lomadobot, fadobot, rumba­csörgőt is készítenek az ipari vásárra. A terület ki­utalása már meg is érkezett hozzájuk Budapestről és ezek szerint mintegy tizenkét négyzetméternyi területen mutathatják be a vállalat különleges kivitelezésű, szép hangszereit. Az Ecsetgyár dolgozói is szorgalmasan készülnek már a tavasszal megnyíló vásár­ra. A tervek szerint összes terméküket bemutatják majd a nyersterményektől kezdve a kidolgozott, jó minőségű ecsetekig. így körülbelül mintegy 25 féle 60—70 féle nagyságú, különleges minő­ségű ecsetet állítanak majd ki a vásáron. Számukra nem újdonság már a fővárosban megrendezett ipari vásáron a részvétel, hiszen már kö­rülbelül ötödször vesznek részt ezen. A budapesti ipari vásár befejezése után pedig ha­marosan hozzáfognak a szegedi vásáron bemuta­tásra kerülő cikkek .ké­szítéséhez. Utoljára hagytuk a Deko­rációs Vállalatot, ahol — nyugodtan mondhatjuk — legnagyobb a készülődés a kiállításra. Ök nemcsak mint kiállítók, hanem mint kivi­telezők is készülnek a meg­nyitóra. Mint résztvevők, különféle kárpitozott búto­rokat, kis kiegészítő bútor­darabokat visznek a vásár­ra, s ezenkívül mintegy más­félmillió forint értékben de­korációs munkát is végez­nek a vásár területén. Első­sorban a négy szegedi vál­lalat termékeit rendezik, ál­lítják majd ki, ezenkívül több budapesti vállalat ré­szére is végeznek pavilon­építést, díszítést. A ciprusi megállapodás főbb pontjai, amelyeket a sziget új alkotmánya is tar­talmaz majd, a következők: 1. A ciprusi görögöknek és törököknek külön községta­nácsaik lesznek a sziget öt nagy városában, Nicosiában, Famagusztában, Larnaká­ban, Limasszolban és Pafosz­ban. 2. A szigeten görög és török helyőrséget tartanak fenn 900 főnyi görög és 600 főnyi török katonasággal. A két helyőrségnek közös pa­rancsnoka lesz, évenként váltakozva. egyszer görög, egyszer török. 3. Ciprus füg­getlen státusát Anglia, Gö­rögország és Törökország szavatolja. 4. Angliának to­vábbra is lesznek szuverén katonai támaszpontjai a szi­geten. 5. A ciprusiak dönté­sére bízzák, hogy a sziget a brit nemzetközösség tagja legyen-e. 6. A török és a gö­rög közösségnek külön-kü­lön parlamentje és egy kö­zös parlamentje is lesz. Ez utóbbiban a két közösség képviseletének aránya 70 százalék görög és 30 száza­lék török. 7. A sziget minisz­tertanácsában 7 miniszter görög lesz és 3 török, de a legfontosabb tárcák közül legalább egyet török minisz­ternek kell juttatni. 8. A ciprusi hivatalokban a két közösség képviseletének ará­nya azonos lesz a parlamen­tével. A Londonban csütörtökön aláírt megállapodás főbb pontjait hétfőn hozzák nyil­vánosságra, amikor a rész­leteket bejelentik a görög és a török parlamentben. Az angol kormány a hata­lom átadását körülbelül há­rom hónap múlva kezdi meg Cipruson. Szegedről és a megyéből húsz mezőgazdasági dolgozó utazik tanulmányútra a Szovjetunióba gai, sőt kötelességei közé tartozik feltárni azokat a hibákat, fogyatékosságokat, amelyek a gazdasági és ál­lamigazgatási munka terén még mutatkoznak. Szegeden sok olyan em­ber, aki szívén viseli boldo­gulásunk ügyét, érzékenyen érinti, ha herdálják az ál­lam vagyonát — már élt tör­vényes jogával és kötelessé­gével. A városi népi ellen­őrzéshez érkezett közérdekű bejelentések tanúskodnak er­ről. Vaskos dossziét tölte­nek meg a közérdekű beje­lentések nyomán indult vizs­gálatokban felvett jegyző­könyvek, az észlelt hibák kijavítására tett javaslatok és a megtett intézkedésekről szóló jelentések. A legkülönbözőbb területeken észlelt, különfé­le, kisebb-nagyobb visszás­ságot tettek szóvá eddig a bejelentők. A közérdekű bejelentés nyomán sikerült például le­leplezni a Teréz utcai épít­kezéseknél az épitőanyag­tolvajokat. A népi ellenőr­zés intézkedésére bocsátot­ták el a Köztisztasági Válla­lat útépítő részlegétől M. S. kőművest, mert itt cemen­tet lopott. Hasonlóan köz­érdekű bejelentésben hívták fel a népi ellenőrzés figyel­mét arra, hogy a Budapesti Könnyűipari Szerelő és Épü­letkarbantartó Vállalat által végzett szegedi építkezése­ken, így a Fonalmentő Vál­lalat új épületén, a Textil­műveknél több munkát szakszerűtlenül csináltak meg. Valósággal lejáratták az újítómozgalmat az Élelmi­szerkiskereskedelmi Vállalat­Helytelen álláspont Több asszony határozta el magát Kübekházán, hogy belép, a tsz-be. A Sarló Ka­lapácsba jelentkezett példá­ul négy és fél holddal Czere Sándorné, akinek férje vas­utas. Rossz hangulatot szült azonban, hogy Siróczki Fe-< renc igazgatósági tag, bri­gádvezető azt a kijelentést tette: -Asszonyt ne vegye­nek fel.* Számos termelőszövetke­zetben az évek hosszú so­rán megmutatták az asszo­nyok, hogy mennyire szük­ség van rájuk, s a férfiak mellett helytálltak a mun­kában. Reméljük, Siróczki Ferenc is rájön arra, hogy az ilyen nézet terjesztése káros és örömmel fogadják a tsz-be azokat a kübekházi asszonyokat, akik a közös gazdálkodás útját választot­ták. nál, mert egészen jelenték­telen dolgokra fizettek ki pénzt. Igy V. Z. újítása az volt, hogy az élelmiszerüzle­tekben a konzervek árusítá­sánál adjanak el mindjárt konzervnyitót is. Ezért a -népgazdasági megtakarítá­sért* 200 forintot adtak ne­ki. K. S.-né újítása szerint egy táblazaton, dekánként tüntették fel a citrom és narancs árát. Ezért ugyan­csak 200 forintot adtak. Má­sok a cégtáblák -egységesí­tését* — végeredményben új táblák készítését — adták be újításként, és a nagy megtakarításért 500 forintot kaptak. Ilyen pénzpocséko­lásnak közérdekű bejelentés, utána pedig a népi ellenőr­zés közbelépésére vetettek véget a fenti vállalatnál. A gazdasági élet vámsze­döire is felfigyeltek Szeged lakosai. Gy. A.-né. Jósika utcai lakos üzérkedési cél­ból adta-vette a házakat. Rövid négy hónap alatt há­rom esetben házrészt, egy esetben pedig lakást vásá­rolt és adott tovább, mégpe­dig busás haszonnal. A Jó­sika utcában például 22 ezer forintért vásárolt ingatlant', és 120 ezer forintért kínálta eladásra, amikor a népi el­lenőrök leleplezték. Több mint 130 ezer forint jogta­lan haszonra tett szert ez az üzérkedő asszony hónapok alatt. A népi ellenőrzés fel­jelentésére a városi ügyész­ség nemrégiben adta ki a vádiratot ellene. Minden közérdekű beje­lentést gondosan kivizsgál a népi ellenőrök hálózata. Ha a bejelentő által (akinek személyét különben a népi ellenőrzés a törvény előírá­sa szerint hivatali titokként kezeli) közölt adatok való­nak bizonyulnak, minden esetben intézkedés történik a hiányosság kiküszöbölésé­re, az okozott kár nagyságá­hoz képest pedig a hibák elkövetőinek felelősségrevo­nására. Hozzávetőleges tások szerint is több száz­ezer forintot mentett meg idáig a nép vagyonában a szegedi népi ellenőrzés a város lakosaitól érkezett jel­zések, közlések nyomán. Több esetben törvénysértő magatartást küszöböltek ki. Mindnyájunk közös érdeke, hogy a város lakói továbbra is éberen figyeljék a tör­vény, a rendelkezések betar­tását, a közösség tulajdoná­nak kezelését. Az esetleges hibák, visszásságok feltárá­sa elősegíti gazdasági fejlő­désünket, javítja egész álla­mi életünket. Németh Lajos A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszerveze­te nagyszabású tanulmányi utat rendez áprilisban a Szovjetunióba. Csongrád me­gyéből összesen húsz mező­gazdasági és erdészeti dol­gozó vesz részt a Kijevbe és a Moszkvába induló cso­portban. A résztvevők névsorát a héten állították össze, s esze­rint hat szegedi dolgozó is utazik a csoporttal. A prog­ram szerint megyénk mező­gazdasági dolgozói Moszkva­környéki szovhozt, gépállo­mást és kolhozt keresnek fel, s megtekintik Moszkvá­ban a Szovjetunió mezőgaz­dasági és ipari kiállítását is. Szeged méltóan ünnepli a szovjet hadsereg napját Február 23-án ünnepeljük a szovjet hadsereg fennállásá­nak 41. évfordulóját. Ez al­kalommal Szeged népe is bensőséges ünnepségeken emlékezik meg a hazáilkat is felszabadító hős szovjet hadseregről. Hétfőn délelőtt tíz órakor a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél és a Dugonics temető szov­jet katonasírjainál az MSZ­MP városi bizottsága, a ta­nács. a fegyveres alakula­tok, a KISZ. a Hazafias Népfront, a Magyar Szovjet Baráti Társaság, a szakszer­vezet, az egyetemek és fő­iskola. a nagyüzemek és a termelőszövetkezetek képvi­selői helyezik el a megemlé­kezés, a hála és a kegye­let koszorúit. A Széchenyi téri koszorúzási ünnepség után a fegyveres alakulatok díszszemlét -tartanak. Hétfőn este 7 órakor a szovjet Hadsereg napja al­kalmából a Szegedi Kama­raszínházban ünnepi estet rendeznek. Beszédet mond Vincze Zbltán elvtárs, ren­dőrőrnagy, a városi kapi­tányság vezetője. Ezután a Szegedi Nemzeti Színház művészei és a szovjet kul­turális együttes ad művészi műsort az ünneplő közön­ségnek. IMajnali 2 órakor letartóztatták Kun Bélát. A letar­tóztatások egész éjjel folytak és reggelre a KMP mintegy ötven vezetőjét őrizetbe vették és a toloncházba szállították. Űjból házkutatást tartottak a Vörös Újság szerkesztőségében. A lap március l-ig nem is tudott meg­jelenni. (Addig a párt központi lapját a Nagyváradi Vö­rös Újság helyettesítette.) Kun Bélát a rendőrök a toloncház udvarán puskatus­sal fejbeverték, majd betegágyán újból rárontottak és ott is puskatussal ütlegelték. Az Est kora délutáni tudó­sítása részletesen beszámplt a borzalmas lincselésről, A munkásság és a humanista gondolkodású, haladó ér­telmiség rokonszenve Kun Béla és a letartóztatott, meg­vert kommunisták felé fordult. A szociáldemokrata párt általános tüntetésre hívta fel Budapest munkásságát a kommunisták ellen. Félreveze­tett kis munkástömegek valóban kimentek az utcára. A tüntetést a vágóhídi munkások vezették, amely az ön­tudatos munkások között rendkívüli visszatetszést keltett. Az összes kommunista párthelyiségeket bezárták, a pártot illegalitásba kényszerítették. * Eisner Kurt bajor minisztefelnököt a monarchista ellenforradalmárt gróf Arco hadnagy több lövéssel agyon­lőtte a müncheni tartományi gyűlés előtt. Lövöldözés tá­madt a parlamentben is; ennek is több halálos áldozata lett. Ostromállapotot hirdetlek ki, majd éjjel a bajor munkás- és katonatanács kikiáltotta a proletárdiktatúrát. * A szegedi színtársulat elmozdította Almássy Endre igazgatót. A szezon végéig öttagú direktórium vette át a színház vezetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom