Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IHIffíjfili^^ AM4GYAR SZOCIÁLIS T A MUNKÁSPÁRT LAPJA XV. évfolyam, 44. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1959. február 21. A csehszlovák nép nem egyszerűen jó szomszédja, hanem igaz, hűséges barátja a magyar népnek Kádár János elvtárs beszéde a Jan Sverma Gépgyárban Beszélgetés •. • Szeged-Mihályteleken a Szabad Tisza és az Uj Elet \Termelőszövetkezetek tagjai a Ruhagyár munkásaival felI keresik az egyéni gazdákat és a mezőgazdaság szocialista j átalakításának jelentőségéről beszélgetnek velük. Képünk j Szekeres Mihály egyéni gazda házában készült. Csamangó I Mihály tsz-tag, Bálint András tsz-tag és Berend József j gyári munkás Szekeresnével beszélget. A faluról szól "Az I új Mihályteleken is birokra kelt a régivel« című ripor\tunk, lapunk 3. oldalán. ma: Na indul Macmillan Moszkvába Több százezer forint térül vissza I lottó nyerőszámai: 14, 20, 50, 73, 74 Pénteki számunkban hírt adtunk arról, hogy Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának elsö titkára csehszlovákiai látogatásának csütörtöki napján felkereste a Prága melletti Jinoniceben levő Jan Sverma Gépgyárat, amely Csehszlovákia legnagyobb üzemei közé tartozik. Az üzemben, ahol különféle repülőmotorokat gyártanak. Kádár János elvtárs megtekintette a műhelyeket, elbeszélgetett a gyár dolgozóival, majd részt vett és felszólalt a gyár nagy szerelőcsarnokában rendezett nagygyűlésen. Közös eólok. közös érdekek vonalat is. Más területen is előljár a csehszlovák nép. Tudjuk, hogy a csehszlovák dolgozók életszínvonala magasabb a miénknél, és egyre növekszik, egyszóval, hogy a csehszlovák nép gyorsan halad és előttünk jár a szocialista társadalom alapjainak lerakásában. Kádár elvtárs beszéde bevezető részében megköszönte a szívélyes fogadtatást, majd a következóket mondotta: Mint látom, üzemükben a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlói egymás mellett lengenek és azt hiszem, ez jó dolog. Jelképe ez annak, hogy népeink is egymás mellett élnek, vállvetve dolgoznak és harcolnak a szocializmus győzelméért. Mi sokszor tapasztaltuk, — de különösen kézzelfoghatóan 1956 őszén, amikor súlyos helyzetben voltunk —, hogy a csehszlovák nép nem egyszerűen jó szomszédja, hanem igaz,' hűséges barátja a magyar népnek, aki a bajban segít. Régen készültem már országuk meglátogatására — eredetileg tagja voltam á nemrégen itt járt párt- és kormányküldöttségnek is, de hirtelen megbetegedésem, sajnos, akkor az utolsó pillanatban lehetetlenné tette eljövetelemet. Már akkor elhatároztam, hogy a legelső alkalommal — amikor megtehetem —, eljövök rövid látogatásra. Most sikerült szerét ejtenem és boldog vagyok, hogy önökkel találkozhatom. Az önök vezetőit, Novotny. Siroky elvtársakat és a többieket ismerjük és becsüljük. Igaz elvtársaink, barátaink ők. Gondoltam, meglátogatom őket is és elbeszélgetünk egy keveset közös dolgainkról. Ami a látogatás programját illeti, kértem, tegyék lehetővé, hogy csehszlovák munkásokkal is találkozhassam Prágában. Bár eddig személyesen nem találkoztunk egvmással, méeis úgy érzem, régi ismerősök vagyunk, mert hiszen közös ügyért harcolunk. önök segítettek nekünk is, s jól dolgoztak saját hazájuk javára, sőt megkapták a legmagasabb állami kitüntetést, a Gottwald-dijat, amelyhez gratulálok önöknek. Elvtársak, ha jóbarátok találkoznak, meg szokták kérdezni egymástól: "Hogy vagy, hogy mennek nálatok a dolgok?* Azt, hogy Csehszlovákiában hogyan mennek a dolgok, bizonyos mértékig ismeriük. Tudiuk, hogy a Csehszlovák Köztársaságnak igen fejlett ipara van, fejlettebb. mint a magvar. Azt is tudtuk, hogy a mezőgazdasági termelés színvonala is feilett. Önök — mint hallom — nincsenek megelégedve ezzel, mi magyarok azonban elfogadnánk ezt a szfnEzért adhatták ki a múlt évi kongresszusukon a nagyszerű jelszót: "Előre a szocializmus felépítésének befejezéséért*. Azt hiszem, elvtársak, megértik, hogy amit mondtam az önök népéről, fejlett országukról, nem udvariasságból tettem. Őszintén örülünk sikereiknek, De azt is megmondom őszintén, hogy mi is kicsit jobban fel fogjuk gyűrni az ingujjat és arra törekszünk, hogy egyik másik dologban utóiérjük önöket. Nem beszélek erről többet, mert hiszen önök enélkül is jól tudják, milyen a helyzet Csehszlovákiában. Csak azt akartam, hogy érezzék, mi is ismerjük eredményeiket. Eredményeinket korábbi helyzetünkből kiindulva kell óri ékeini Elvtársak, mit mondjak magunkról? Mindenekelőtt kérem önöket, a mi eredményeinket ne a sajátjukéhoz mérjék, haneni vessék össze ezelőtti helyzetünkkel. Amikór az önök vezetői, akik az ellenforradalom léverése után, 1956 novemberében — mint az első népi demokratikus országból hozzánk érkezett küldöttség tagjai — nálunk jártak, saját szemükkel látták, milyen helyzetben voltunk, mekkora veszély fenyegette a néphatalmat, milyen színvonalon volt a termelés Magyarországon. Mi akkor segítséget kértünk a szovjet, csehszlovák és más testvéreinktől, s helyreállitottuk a proletárdiktatúrát. Azt mondottuk: »Akinek nem tetszik rendszerünk, otthon a feleségének moroghat róla, a Magyar Népköztársaságot azonban senkinek sem szabad támadnia, sem Írásban, sem szóban.* Tudjuk, hogy még van nálunk sok ember, aki a Magyar Népköztársaság megszületésével elvesztette gyárát, előjogait, kiváltságait — azelőtt élet-halál ura volt — és most semmi hatalma nincs. Azt mondottuk az ilyen embereknek, hogy nem kell szeretniök a rendszert, azonban kötelezően tiszteletben kell tartaniok azt. "Ha törvényeinknek akár csak egy betűjét is megsérted — mondottuk neki — a Magyar Népköztársaságot sérted meg.* Nos, ilyen alapon már lehetett dolgozni. Tavaly iparunk 12 százalékkal többet termelt, mint 1957-ben, s jelenleg az ipari termelés színvonala magasabb, mint korábban bármikor volt. A múlt évben kedvezőtlen időjárás volt. A gabona emiatt nem jól fizetett. Mégis a mezőgazdaság teljes termelésének értéke magasabb volt, mint korábban bármikor. Az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedése alapián emelkedett népünk életszínvonala. Eredményeket értünk el a falu szocialista átalakításában is. Ez év január elseje óta 60 ezer paraszt lépett be a termeiöszövetkezetekbe és több mint kétszáz falu vált termelőszövetkezeti községgé. Jelenleg a földterületnek több mint 30 százalékán folyik hazánkban szocialista jellegű gazdálkodás. Eőrehal adtunk kuiturá>is téren is Kulturális területen is vannak hazánkban jó eredmények. Jó, új magyar színdarabok, irodalmi müvek születtek. Remélem, önök is látnak rövidesen egy-két jo magyai filmet, például az 1956-os ellenforradalmi eseményekről. Vannak új, fiatal, tehetséges, kommunista és forradalmár költőink és annak is örülünk, hogy a régi Írók ismét írnak, és kezdenek jól (mi. Olyan emberek ezek, akik beszéltek, amikor jobb lett volna hallgatni, és hallgattak, amikor beszélniük kellett volr.a. Ek kor azt mondtuk nekik, nem fogunk könyörögni, hogy írjatok, mert ha s nép előremegy, lesznek dalosai is. Ahogy ti gondoljátok! Vagy ti lesztek ezek, vagy lesznek újak, mások, fróink ezen elgondolkoztak egy kicsit, s most már írogatnak ők is, a mi örömünkre. Nem akarjuk megsemmisíteni azokat, akik valaha hibáztak. Azt szeretnénk, hogy az is találja meg az igaz utat, s ha mi ezt elősegíthet jük, készek vagyunk ezt megtenni. Néha úgy kell segíteni, hogy büntetünk, máskor úgy, hogy megbocsátunk. Elvtársak! Barátaink! ' A legutóbbi választásokon politikailag megvertük — még hozzá alaposan — a reakciót. A szavazásra jogosultak 9Í! százaléka leszavazett, ebből 99 százalék a nárt és a népfront jelöltjeire. Mi persze tudjuk, hogy nem mindenki sziklaszilárd kommunista, aki ránk szavazott, de annyi bizonyos, hogy a nép zöme, (Folytatás a 2. oldalon.) (Liebmann Béla felv.) iijnuns MimítiHtimnmiiimmntiHiHHUHtiHi Az 19597 elfogadásával befejeződött az országgyűlés ülésszaka Sok képviselő szólalt fel a vitában — A legfőbb ügyész beszámolója Az országgyűlés pénteken délelőtt Vass Istvánné elnökletével folytatta az 1959. évi állami költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat együttes vitáját. Elsőnek dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője szólalt fel. Részletesen foglalkozott szocialista fejlődésünk gyorsításának kulturális vonatkozásaival. Megállapította, hogy bár az elmúlt években örvendetes eredményeket értünk el kulturális életünk fejlesztésében, mégis sok területet — a múlt örökségeképpen — bizonyos elmaradottság jellemez. A párt művelődéspolitikai irányelveinek következetes végrehajtásával azonban minden feltétel és lehetőség megvan ahhoz, hogy kulturális életünk fejlődé sét is meggyorsítsuk. Kulturális életünk irányít szervei és az alkotók, peöa gógusok, tudósok, írók, mü vészek tevékenységének az t mércéje, hogy munkájukkal, alkotásaikkal mennyiben szolgálják népünk nevelését, általános felemelkedését és szocialista hazánk építését. — Ugyanakkor szükség van arra is — hangsúlyozta a szónok —, hogy az eddiginél fokozottabban forduljanak a széles néptömegek is a kulturális élet kérdései felé. Történelmileg páratlan eredményeket értünk el népünk kulturális fejlődésében, s erre mindnyájan joggal büszkék vagyunk. Ma példán' a fiatalok közül legalá' -nnyiai végzik el a nyo c isztolyos általános iskolát, mint ahá* nyan a régi Magyarországon a négy elemit elvégezték. — Kulturális haladásunkat mutatja, ma minden lakos átlagban háromszor anynyi könyvet olvas, mint a kapitalista Magyarországon. Magvarországon tavaly 38 forint értékű könyvvásárlás jutna minden lakosra. NagyBritanniában 30 forint, Belgiumban 7,50, a Német Szövetségi Köztársaságban 2,40, Franciaországban 1,50, Spanyolországban 1,35, Olaszországban pedig 1,20 forint értékű. A kulturális versenynek ezen a vonalán tehát meszsze magunk mögött hagytunk évszázados kulturális hagyományokkal rendelkező kapitalista országokat is. További feladatok állnak előttünk — Az eredmények ellenére is ma méginkább szükség van arra, hogy a dolgozó tömegek kulturáltságát, ismereteit az üzemekben és a falvakban egyaránt még tovább növeljük. Világosan 'rell látnunk, hogy például a Szovjetunióban elért óriási tudományos eredmények, a szputnyikok és a holdrakéta, általában a technika bámulatos fejlődése nem csupán zseniális tudósok tehetségének szülötte, hanem a szocializmusért odaadóan harcoló kulturált munkástömegek alkotóerejének a terméke is. — Fejlődésünk távlatai tólünk is megkövetelik, hogy például üzemeinkben az általános kulturális ismeretek és a szakmai műveltség fejlesztésére az eddiginél még több erőt és figyelmet fordítsunk. — Vannak még úgynevezett -fehér foltok* is kulturális életünkben — mondotta a továbbiakban. A dolgozóknak csaknem húsz százaléka munkásszálláson lakik, a falvakban és a tanvákon sok százezer ember él. Jó részt elég elhanyagolt kulturális viszonyok közepette. Itt az ideje, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyünk ezeknek a "fehér foltok*-nak az eltüntetésére. Orbán László a továbbiakban a szocialista törvényesség kérdéséről beszélt. A költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadta. Tóth Anna, Gém Ferenc, dr. Bárczi Gusztáv, Dezséri László, és Mesterházi Lajos képviselők szólaltak fel ezután, majd ebédszünet következett. A délutáni ülésen Antos István pénzügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. — A vitában felszólalt képviselőtársaink az előterjesztett költségvetésről általában jó véleményt mondtak, helyeselték a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonala emelésére irányuló terveket és előirányzatokat. — A vitában elhangzottak észrevételek, kritikai megjegyzések is. Ezeknek tanulságait a kormány hasznosítja. Egyes kénviselők különböző beruházásokra pó'ióiag kértek öszszegeket. Mivel a termelő(Folytatás a 2. oldalon.)