Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
3 Csütörtök, 1939. január 1. Virágzó életünk kalendáriumában új lapot nyitunk Dobi István rádióbeszéde Kedvei Hallgatóimi — Elhangzott a Himnusz, Összecsendülnek a poharak. Szeretetet, barátságot és bizakodást fejeznek ki a szavak, amelyeket egymáshoz intézünk, amikor 1959 megérkezését ünnepeljük. Az éjfélnek ezekben a perceiben >- amelyek az én, sok fáradsággal és megpróbáltatással teljes egyéni emberi életemben is évfordulót jelentenek — meleg testvéri köszöntéssel üdvözlöm Magyarország népét, s azokat is, akiknek a határokon túl, magyar érzések élnek a szívükben, de valami okból nem lehetnek közöttünk. — Köszöntöm népünknek az elmúlt évben végzett sok jó munkáját és — atni ebből következett —, hogy ezt az évfordulót fejlődésünkkel és eredményeinkkel elégedetten ünnepelhetjük. A sok baj után, amely bennünket ért, igen megnyugtató és felemelő tudat volt, hogy megint erősnek, egységesnek, politikai értelemben, emberi érzésekben és bizalomban összeforrotnak éreztük és érezhetjük a nemzetet. Ennek hatása életünk minden területén megmutatkozott. Üjabb és újabb, bátor kezdeményezésekre ösztönzött mindannyiónkat. összefogtunk a népi hatalom megszilárdításában. Szép sikerek jártak erőfeszítéseink nyomában, kinek-kinek egyéni helyzetében és az ország általános helyzetében. — Amikor az óra éjfélt ütött, virágzó életünk kalendáriumában új lapot nyitottunk. Törekedjünk, hogy ez a lap tartalmában még szebb és gazdagabb legyen, mint amit most lezártunk. Tőlünk függ, hogy ebből az elhatározásból nagy tettek szülessenek. Szorgalmunk, népünk tehetsége, országunk gazdag adottságai, belső testvéri, emberi egyetértése vezesse tovább felemelkedése útján a nemzetet a szocializmus csillaga felé, amely már szinte kézzelfogható közelségben ragyog előttünk. Ehhez kívánunk mindannyiunknak jó munkát, friss egészséget, örömteljes, boldog új esztendőt! — fejezte be rádiószózatát Dobi István A városi tanács és a kerületi tanácsok újévi üdvözlete SZEGED MEGYEI JOGŰ VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSAGA, VALAMINT A KERÜLETI TANÁCSOK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGAI BOLDOG ÜJ ÉVET ÉS JÓ EGÉSZSÉGET KIVANNAK SZEGED VAROS VALAMENNYI DOLGOZÓJÁNAK. A szegedi »-Gera Sándor* munkásőr-zászlóalj parancsnoksága az egység minden beosztottjá- 1 nak boldog új esztendőt £ és további sikereket 9 kíván. T Közmegelégedésre (Liebmann Béla íelv.) Cj évi jókívánságok Fogjon össze az egész német munkásosztály a jobb életért, a szabadságért Jó dolog, ^ tatéz_ kedik és megold szociális kérdéseket. Két esztendeje úgy vagyunk az ilyesmived, hogy nem ígérgetünk, hanem közöljük: ettől a dátumtól kezdődően emeljük a nyugdíjakat, egy-egy dolgozókategéria illetményét rendezzük, leszállítjuk a zsír és egyéb közszükségleti cikkek árát stb. Ez a vonás — az új munkastíluson belül is új. A párt Központi Bizottsága és a kormány leszoktatta a felelőá posztokon dolgozó embereket az ígérgetésekről. Ma már ígérni nem jó dolog, ha nem következik a megvalósítás. Ez a gyakorlat tetszik a becsületes dolgozóknak. Vegyük szemügyre először a nyugdíj rendezését. Ne szakmai vonatkozásában, hanem pénzügyi kihatásában nézzük meg, mit jelent az évi 630 millió? Megközelítő fogalmat alkothatunk erről az összegről úgy is, ha öszszéhasordítást teszünk. Egy szegedi, Török utcai bérház 30—40, egy- és kétszobás, összkomfortos lakással körülbelül 3. 3 és fél millió forintba kerül. Tehát 1959. január 1-től a nyugdíj emelésére fordítandó összegből évente mintegy 18o háromemeletes, Török ufepai bérházat lehetne építeni, vagyis 6—7000 családnak a lakásügyét oldaná meg ennek az összegnek ilyenirányú felhasználása. A város lakosságának közel egyötödét új lakásba költöztethetnénk. S tekintve, hogy ez a szám évente ismétlődik, mert a nyugdíjrendezés emelt összegét minden hónapban, évben pontosan kifizetik, — öt év leforgása alaitt csak az emelt összegből egy vadonatúj Szegedet lehetne építeni S a hatodik évben közművesítéssel, betonos utakkal, világvárosi kivilágítással és közlekedéssel lehetne felszerelni. Egy ilyen összehasonlítás alkalmas arra, hogy jobban megértsük: mennyi is az évi 630 milliós emelés. Csak az emelés, mert a nyugdíjrendszerünk fenntartásának évi teljes összegéből 15 hónap alatt építhetnénk fel egy új Szegedet. S ezeket a meghökkentően nagy forintösszegeket a forradalmi munkásparaszt kormány évről évre biztosítja, mert az idős korúak életének megszépítése, lehetőségeinkhez mérten nyugodt megélhetésük biztosítása e társadalom elemi rendje. A kormány munkáját, ebből a szempontból is érdemes figyelembe venni. A Német Kommunista Párt december 30-án Berlinben kiáltványt tett közzé a párt fennállásának 40. évfordulója alkalmával. A kiáltvány összefoglalja azt a győzelmes harcot, amelyet az NKP alapítása óta a militarizmus és a reakció erői ellen folytat. A kiáltvány felhívja a német kommunisták -szociáldemokrata osztálytestvéreit, a munkásokat, az egész népet, fogjon össze a közös harcra a jobb életért, a jogokért és a szabadságért-. A kiáltvány a következő szavakkal zárul: »Mi kommunisták a munkásosztályhoz, a néphez fordulunk: harcoljátok ki velünk együtt a legalitást a Német Kommunista Párt számára. Egyesítsük erőinket, hogy megvalósuljon a béke és a demokrácia NémetországaP A MÁV vezérigazgatóságának felhívása A MAV vezérigazgatósága felhívja az utazóközönség figyelmét, hogy január 2-án, pénteken és 3-án, szombaton Budapestről hétvégi távolsági munkásvonatok nem indulnak, ellenirányban pedig január 4-ről 5-re, vasárnapról hétfőre virradó éjjel nem érkeznek. Ezerötszáz szobabútornak való anyag terven felül Már december 3-án jelentette a Szegedi Falemezgyár vezetősége, hogy teljesítették az éves tervet. Azóta mindent elkövettek, hogy a szállítási szerződésben vállalt kötelezettségeinek is eleget tegyenek. December 29én örömmel állapították meg, hogy választék szerint minden rendeléére teljesítették szállítási kötelezettségüket. Ilyen tervteljesítés még ritkán fordult elő a Szegedi Falemezgyár életében. Lényegében a decemberi munka már terven felüli teljesítést hozott. Száz köbméter szárat eljárású lemezt és 430 köbméter bútorlapot gyártottak. Ez az anyag megfelel 1500 szobabútor nyersanyagának. ItS egalakult a Kommunisták Magyarországi Pártjának szegedi szervezete. Az alakuló ülést a Szociáldemokrata Párt vezetősége által három nappal előbb, december 29-én összehívott gyűlés kommunista hallgatósága határozta el. A Szociáldemokrata Párt vezetősége mindent megtett az alakuló ülés megakadályozására. E napon délelőtt a Tisza Szálló nagytermében tartott pártvezetőségi ülés kimondotta, hogy -aki a kommunista pártba belép, azt kizárja tagjai sorából és azok a szakszervezetekben sem maradhatnak benne-. A szociáldemokrata gyűlés délután fél 3-kor ért véget és 4 órakor már megkezdődött ugyanott a kommunisták alakuló ülése. Elsőként Somló Dezső budapesti kiküldött beszélt, majd Rákosi Mátyás, a párt vidéki szervező titkára. Rákosi már alig tudott szóhoz jutni, mert előzőleg nagy zajjal benyomult a terembe a szociáldemokraták vezetősége és kísérete, s kiabálással, dobogással akarták meghiúsítani a gyűlés továbbfolytatását. Rákosi után a szociáldemokraták budapesti küldötte, Angyal Gyula, majd Stéhly István, dr. Szalay László igyekezett szembeszállni a kommunistákkal, míg velük szemben Somló Dezső és Széli Juliska vette föl a szóharcot. A gyűlést végül is sikerült a szociáldemokratáknak berekesztetni azzal, hogy a szociáldemokratákat fölszólították, hagyják el a termet. Részükre a városháza háta mögött, a Feketesas utcában rendeztek rögtönzött gyűlést, melyen Wallisch Kálmán, Olej. nyik József és Ábrahám Mátyás beszélt a -pártegységvédelméről, a kommunista pártalakítás ellen. A szegedi lapok ilyen címmel közlik a történteket: -A botrányba fulladt kommunista gyűlés.- (Szegedi Napló). -A kommunista párt nem tudott Szegeden megalakulni.(Délmagyarország). Ez utóbbi cím azonban nem felel meg a valóságnak: a Délmagyarország ugyanebben a cikkében közli Rákosi Mátyásnak a lap részére adott nyilatkozatát, s ebből kiderül, hogy a szegedi szervezet a szociáldemokrata gáncsoskodás ellenére lényegében ezen a napon megalakult. A helyi lapok új évi számai közül különösen a Délmagyarországé jelentős. Ebben a vezércikket Juhász Gyula írta -1919- címmel. Domokos László -A százmilliós közbirtok- címmel Szeged földbirtokainak fölosztását követeli: -Fel kell parcellázni — irta — a város hetvenezer holdját és kiosztani a nép között..* A forradalma munkás-paraszt kormánynak volt egy másik,, az előbbinél lényegesen nagyobb horderejű bejelentése: tizenöt éven belül megoldjük a honi lakásproblémát úgy, hogy minden önálló családnak legyen megfelelő lakása. E bejelentés mögött elképesztően nagy anyagi érték húzódik meg. Hány tízezer és százezer Török utcai bérház félépítését tartalmazza ez a bejelentés? Hiszen majd mindegyik városunkban olyan mérvű lakásgondokkal küzd a tanács és a lakosság, mint Szegeden. Túlzás nélkül — bár durván számolva — több százmilliárd forint realizálódik a következő évek során: téglában, cementben, ^cserépben, faanyagban, lakásfelszerelésekben. Ez a bejelentés alapozott, előre elvégzett számítások álapján történt meg. De e számítások figyelembe vették az összlakosság anyagi erejének maximális mértékét is. Mert amit évszázadok nem tudtak megoldani, most másfél évtized alatt kell elvégezni. Ez pediig a több mint hatmillió felnőtt lakosság intenzív munkaerőbeli és anyagi közremúködésével érhető el. Elsősorban a lakásigénylő százezrek tevőleges és pénzügyi támogatásával valósul meg a gyakorlatban ez a bejelentés. Mégis, honnan teremtjük elő a százmilliárdokat? Ez a kérdés foglalkoztat minden gondolkodó, az ország somsával és jövőjével törődő embert. Azt felesleges hangoz> tatnd, hogy ilyen grandiózus elképzelések csak és kizárólag szocialista társadalmi rendben valósíthatók meg, amelyben egy meggondolás létezik: szebbé, kényelmesebbé, gondtalanabbá tenni az életet. Mert ez a szocializmus célja, értelme és kézzel fogható lényege. Más társadalmi rend (a kapitalizmus) ilyen program megvalósítására teljességgel képtelen. Ezt egyébként az 1945-ben ránkmaradt lakáshelyzet is tanúsítja. Az sem szorul bizonyításra, hogy nálunk a lakbér minimális összegét tekintve, a tizenötéves program megvalósításának anyagi fedezetéből -fillérek-* térülnek meg. A lakbér és a közszolgáltatás (gáz, villany) jelenlegi ára nem változik, ezt kormányunk szóvivője közölte a lakossággal, tehát a lakbér nem szolgálhat anyagi alapul a lakásprogramhoz. Az egyik és a legelső tényező: a termelőmunka mennyiségi és minőségi fellendítése. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Innen nyerjük a -valutárisalapot: főként erre épül a lakáskérdés megoldása. Nem állami ártámogatásért kell a jövőben jelentkezni ipari üzemeink vezetőinek, hanem racionálisabb munkával kell biztosítaniok évről-évre az üzem rentabilitását és a munkásság javuló — mert ez alaptörvény — anyagi viszonyait. Ilyenformán az üzemek igazgatóinak, műszaki gárdáinak valódi tehetsége, szakértelme, kvalifikáltsága, iparszervezési készsége kerül a közvélemény elé. Milyen az üzem? Hogyan termel? Haszonnal dolgozik-e? Biztosíthatja-e a munkások megfelelő munkakörülményeit? És az utóbbi esetben a szakszervezetek munkavédelmi szerepe és felelőssége a jelenleginél sokkal fontosabb tényezővé válik). Fhhpn a helyzetben ° C.UUHTI munkaversenyfelszítása, életképességének biztosítása elengedhetetlen kérdés üzemeinkben. Nem a régi módon, nem tablóra korlátozóari, összegezve és kimutatásokiban méregetve, nem szép jelentésekben: hanem a forintok tízezreiben és millióiban realizálódik a munkaverseny. Ésszerű célokért versenyezünk: menynyiséget és a minőséget, ahol van megfelelő nyersanyag és piac. A termékek olcsóbb, alacsonyabb önköltségének a biztosításáért ott is, ahol nyersanyag és piacszűke van. Egyébként a termelés alapját képezi majd termékeink önköltségének szakadatlan csökkentése, az üzemek rentábilis termelése. Az összipari termelésből így kinyert forintok száz és százmillióiból nagy hányad a lakásfejlesztés programjának megvalósulását szolgálja. A mezőgazdaság terméshozamának növelése, új racionális gazdálkodási módszerek alkalmazása (mint pl. a hibridkukorica-termesztés széleskörű bevezetése) az állatállomány (különös tekintettel szarvasmarhaállományra) gyarapítása, szintén az összlakosság érdekeit szolgálja. Nemcsak élelembőség címén, hanem egyéb társadalmi szociális kérdések megoldásához szükséges anyagi alapok biztosítása szempontjából is. Etekintetben a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom eredményeinek mindenirányú gyarapítása a kulcskérdés. A lakásépítési program szemszögéből — de egész irányító munkánkat érintően is — nem jelentéktelen, hogy irányító apparátusaink létszáma ne növekedjék, hanem csökkenjen. Minden felesleges, improduktív munkát nyújtó elem hátráltatja — többek között — a lakáskérdés megoldását is. Racionálisan kihasznált, jól működő irányító apparátusok segítik a szocialista rend győzelmét, de a szükségtelen, vagy megszüntethető apparátusok pénzügyileg is gátolják eüőrehaladásumikat. Alapos, mérlegelő vizsgálatok útján ezen a téren is lehetne takarékoskodni. A takarékoskodást mi hangsúlyoztuk a múlt években, és eredményei Is jelentkeztek e mozgalomnak. De a jövőben ezerszeresen jobban, célszerűbben, megfontoltabban és makacsabbul takarékoskodjunk! Vezető posztokon dolgozó funkcionáriusaink százszor gondolják meg, mire fordítják az állam pénzét. A leghásznosabbra, a legsürgősebb kiadások kerüljenek napirendre. Ügy, mintha saját bukszájukból költenének. A beruházások — bármilyen természetűek legyenek azok — szakszerűsége, ésszerűsége nagy összegeket eredményez és gyümölcsözően funkcionál, de a szakszerűtlen, elhamarkodott, hozzá n«m értésből fakadó beruházási intézkedések az összkomfortos lakások tömegét vihetik el. A lakásépítési programunk kidolgozás alatt áll. Megvalósításában az érdekelteknek a közreműködése egyik alapkérdés. De a vállalatoknak, intézményeknek is sokkal intenzívebben kell törődniök dolgozóik lakáskérdésének megoldásával (és nem olyan ímmel-ámmal, ahogy ez az elmúlt évben történt — néhány üzem részéről — a szegedi Ságvárítelep építkezésénél). Mert ez a törődés összefügg az üzemi törzsgárda kialakításával is. És az sem mindegy, hogy üzeméhez ragaszkodó munkás dolgozik-e, vagy olyan munkás, aki azt nézi, hova lehetne elmenni, ahol jobban megbecsülik, törődnek egyéni, emberi dolgaival. A nnrí a kormány és a A pari, doigozó nép egv_ sége nagy tettekben mutatkozik meg. Mint például az ellenforradalom leverésében, a konszolidáció gyors biztosításában, az állami és társadalmi rend helyreállításában, az ipari termelés megindításában és fejlesztésében. A múlt év őszén megtartott választások eredménye, a lakosság nagy többségének szimpátiáját fejezte ki a kétéves pártpolitika iránt. A nyugdíjtörvény módosításáról szóló határozat helyesléssel találkozott. A tizenötéves lakásépítési program bejelentése is közmegelégedésre talált. Ha a párt, a kormány és a nép egysége ilyen szilárd, akkor minden kitűzött feladatot sikeresen megoldunk. íSiklós) *