Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

3 Csütörtök, 1939. január 1. Virágzó életünk kalendáriumában új lapot nyitunk Dobi István rádióbeszéde Kedvei Hallgatóimi — Elhangzott a Himnusz, Összecsendülnek a poharak. Szeretetet, barátságot és bi­zakodást fejeznek ki a sza­vak, amelyeket egymáshoz intézünk, amikor 1959 meg­érkezését ünnepeljük. Az éj­félnek ezekben a perceiben >- amelyek az én, sok fárad­sággal és megpróbáltatással teljes egyéni emberi életem­ben is évfordulót jelentenek — meleg testvéri köszöntés­sel üdvözlöm Magyarország népét, s azokat is, akiknek a határokon túl, magyar ér­zések élnek a szívükben, de valami okból nem lehetnek közöttünk. — Köszöntöm népünknek az elmúlt évben végzett sok jó munkáját és — atni eb­ből következett —, hogy ezt az évfordulót fejlődésünkkel és eredményeinkkel elége­detten ünnepelhetjük. A sok baj után, amely bennünket ért, igen megnyugtató és fel­emelő tudat volt, hogy megint erősnek, egységesnek, politikai értelemben, emberi érzésekben és bizalomban összeforrotnak éreztük és érezhetjük a nemzetet. En­nek hatása életünk minden területén megmutatkozott. Üjabb és újabb, bátor kez­deményezésekre ösztönzött mindannyiónkat. összefog­tunk a népi hatalom megszi­lárdításában. Szép sikerek jártak erőfeszítéseink nyo­mában, kinek-kinek egyéni helyzetében és az ország ál­talános helyzetében. — Amikor az óra éjfélt ütött, virágzó életünk kalen­dáriumában új lapot nyitot­tunk. Törekedjünk, hogy ez a lap tartalmában még szebb és gazdagabb legyen, mint amit most lezártunk. Tőlünk függ, hogy ebből az elhatáro­zásból nagy tettek szülesse­nek. Szorgalmunk, népünk tehetsége, országunk gazdag adottságai, belső testvéri, emberi egyetértése vezesse tovább felemelkedése útján a nemzetet a szocializmus csillaga felé, amely már szinte kézzelfogható közel­ségben ragyog előttünk. Eh­hez kívánunk mindannyi­unknak jó munkát, friss egészséget, örömteljes, bol­dog új esztendőt! — fejezte be rádiószózatát Dobi István A városi tanács és a kerületi tanácsok újévi üdvözlete SZEGED MEGYEI JOGŰ VÁROSI TANÁCS VÉG­REHAJTÓ BIZOTTSAGA, VALAMINT A KERÜLETI TANÁCSOK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGAI BOLDOG ÜJ ÉVET ÉS JÓ EGÉSZSÉGET KIVANNAK SZEGED VAROS VALAMENNYI DOLGOZÓJÁNAK. A szegedi »-Gera Sán­dor* munkásőr-zászlóalj parancsnoksága az egy­ség minden beosztottjá- 1 nak boldog új esztendőt £ és további sikereket 9 kíván. T Közmegelégedésre (Liebmann Béla íelv.) Cj évi jókívánságok Fogjon össze az egész német munkásosztály a jobb életért, a szabadságért Jó dolog, ^ tatéz_ kedik és megold szociális kérdéseket. Két esztendeje úgy vagyunk az ilyesmived, hogy nem ígérgetünk, ha­nem közöljük: ettől a dá­tumtól kezdődően emeljük a nyugdíjakat, egy-egy dolgozó­kategéria illetményét ren­dezzük, leszállítjuk a zsír és egyéb közszükségleti cikkek árát stb. Ez a vonás — az új munkastíluson belül is új. A párt Központi Bizott­sága és a kormány leszok­tatta a felelőá posztokon dolgozó embereket az ígérge­tésekről. Ma már ígérni nem jó dolog, ha nem követke­zik a megvalósítás. Ez a gya­korlat tetszik a becsületes dolgozóknak. Vegyük szemügyre először a nyugdíj rendezését. Ne szakmai vonatkozásában, ha­nem pénzügyi kihatásában nézzük meg, mit jelent az évi 630 millió? Megközelítő fogalmat alkothatunk erről az összegről úgy is, ha ösz­széhasordítást teszünk. Egy szegedi, Török utcai bérház 30—40, egy- és kétszobás, összkomfortos lakással kö­rülbelül 3. 3 és fél millió fo­rintba kerül. Tehát 1959. ja­nuár 1-től a nyugdíj emelé­sére fordítandó összegből évente mintegy 18o három­emeletes, Török ufepai bérhá­zat lehetne építeni, vagyis 6—7000 családnak a lakás­ügyét oldaná meg ennek az összegnek ilyenirányú fel­használása. A város lakossá­gának közel egyötödét új lakásba költöztethetnénk. S tekintve, hogy ez a szám évente ismétlődik, mert a nyugdíjrendezés emelt össze­gét minden hónapban, évben pontosan kifizetik, — öt év leforgása alaitt csak az emelt összegből egy vadonat­új Szegedet lehetne építeni S a hatodik évben közműve­sítéssel, betonos utakkal, vi­lágvárosi kivilágítással és közlekedéssel lehetne felsze­relni. Egy ilyen összehasonlítás alkalmas arra, hogy jobban megértsük: mennyi is az évi 630 milliós emelés. Csak az emelés, mert a nyugdíjrend­szerünk fenntartásának évi teljes összegéből 15 hónap alatt építhetnénk fel egy új Szegedet. S ezeket a meg­hökkentően nagy forintössze­geket a forradalmi munkás­paraszt kormány évről évre biztosítja, mert az idős korú­ak életének megszépítése, le­hetőségeinkhez mérten nyu­godt megélhetésük biztosítá­sa e társadalom elemi rend­je. A kormány munkáját, eb­ből a szempontból is érde­mes figyelembe venni. A Német Kommunista Párt december 30-án Berlinben kiáltványt tett közzé a párt fennállásának 40. évforduló­ja alkalmával. A kiáltvány összefoglalja azt a győzelmes harcot, amelyet az NKP ala­pítása óta a militarizmus és a reakció erői ellen folytat. A kiáltvány felhívja a né­met kommunisták -szociál­demokrata osztálytestvéreit, a munkásokat, az egész né­pet, fogjon össze a közös harcra a jobb életért, a jo­gokért és a szabadságért-. A kiáltvány a következő szavakkal zárul: »Mi kom­munisták a munkásosztály­hoz, a néphez fordulunk: harcoljátok ki velünk együtt a legalitást a Német Kom­munista Párt számára. Egyesítsük erőinket, hogy megvalósuljon a béke és a demokrácia NémetországaP A MÁV vezérigazgatóságának felhívása A MAV vezérigazgatósága felhívja az utazóközönség fi­gyelmét, hogy január 2-án, pénteken és 3-án, szomba­ton Budapestről hétvégi tá­volsági munkásvonatok nem indulnak, ellenirányban pe­dig január 4-ről 5-re, vasár­napról hétfőre virradó éjjel nem érkeznek. Ezerötszáz szobabútornak való anyag terven felül Már december 3-án jelen­tette a Szegedi Falemezgyár vezetősége, hogy teljesítet­ték az éves tervet. Azóta mindent elkövettek, hogy a szállítási szerződésben vál­lalt kötelezettségeinek is ele­get tegyenek. December 29­én örömmel állapították meg, hogy választék szerint minden rendeléére teljesítet­ték szállítási kötelezettségü­ket. Ilyen tervteljesítés még ritkán fordult elő a Szegedi Falemezgyár életében. Lényegében a decemberi munka már terven felüli tel­jesítést hozott. Száz köbmé­ter szárat eljárású lemezt és 430 köbméter bútorlapot gyártottak. Ez az anyag meg­felel 1500 szobabútor nyers­anyagának. ItS egalakult a Kommunisták Magyarországi Pártjának szegedi szervezete. Az alakuló ülést a Szociáldemok­rata Párt vezetősége által három nappal előbb, december 29-én összehívott gyűlés kommunista hallgatósága hatá­rozta el. A Szociáldemokrata Párt vezetősége mindent megtett az alakuló ülés megakadályozására. E napon dél­előtt a Tisza Szálló nagytermében tartott pártvezetőségi ülés kimondotta, hogy -aki a kommunista pártba belép, azt kizárja tagjai sorából és azok a szakszervezetekben sem maradhatnak benne-. A szociáldemokrata gyűlés dél­után fél 3-kor ért véget és 4 órakor már megkezdődött ugyanott a kommunisták alakuló ülése. Elsőként Somló Dezső budapesti kiküldött beszélt, majd Rákosi Mátyás, a párt vidéki szervező titkára. Rá­kosi már alig tudott szóhoz jutni, mert előzőleg nagy zaj­jal benyomult a terembe a szociáldemokraták vezetősége és kísérete, s kiabálással, dobogással akarták meghiúsí­tani a gyűlés továbbfolytatását. Rákosi után a szociálde­mokraták budapesti küldötte, Angyal Gyula, majd Stéhly István, dr. Szalay László igyekezett szembeszállni a kom­munistákkal, míg velük szemben Somló Dezső és Széli Juliska vette föl a szóharcot. A gyűlést végül is sikerült a szociáldemokratáknak berekesztetni azzal, hogy a szo­ciáldemokratákat fölszólították, hagyják el a termet. Ré­szükre a városháza háta mögött, a Feketesas utcában ren­deztek rögtönzött gyűlést, melyen Wallisch Kálmán, Olej. nyik József és Ábrahám Mátyás beszélt a -pártegység­védelméről, a kommunista pártalakítás ellen. A szegedi lapok ilyen címmel közlik a történteket: -A botrányba fulladt kommunista gyűlés.- (Szegedi Napló). -A kommunista párt nem tudott Szegeden megalakulni.­(Délmagyarország). Ez utóbbi cím azonban nem felel meg a valóságnak: a Délmagyarország ugyanebben a cikkében közli Rákosi Mátyásnak a lap részére adott nyilatkozatát, s ebből kiderül, hogy a szegedi szervezet a szociáldemok­rata gáncsoskodás ellenére lényegében ezen a napon meg­alakult. A helyi lapok új évi számai közül különösen a Délma­gyarországé jelentős. Ebben a vezércikket Juhász Gyula írta -1919- címmel. Domokos László -A százmilliós köz­birtok- címmel Szeged földbirtokainak fölosztását köve­teli: -Fel kell parcellázni — irta — a város hetvenezer holdját és kiosztani a nép között..* A forradalma munkás-pa­raszt kormánynak volt egy másik,, az előbbinél lényege­sen nagyobb horderejű beje­lentése: tizenöt éven belül megoldjük a honi lakásprob­lémát úgy, hogy minden ön­álló családnak legyen meg­felelő lakása. E bejelentés mögött elképesztően nagy anyagi érték húzódik meg. Hány tízezer és százezer Tö­rök utcai bérház félépítését tartalmazza ez a bejelentés? Hiszen majd mindegyik vá­rosunkban olyan mérvű la­kásgondokkal küzd a tanács és a lakosság, mint Szege­den. Túlzás nélkül — bár durván számolva — több százmilliárd forint realizá­lódik a következő évek so­rán: téglában, cementben, ^cserépben, faanyagban, la­kásfelszerelésekben. Ez a bejelentés alapozott, előre elvégzett számítások álapján történt meg. De e számítások figye­lembe vették az összlakosság anyagi erejének maximális mértékét is. Mert amit év­századok nem tudtak meg­oldani, most másfél évtized alatt kell elvégezni. Ez pediig a több mint hatmillió fel­nőtt lakosság intenzív mun­kaerőbeli és anyagi közre­múködésével érhető el. El­sősorban a lakásigénylő száz­ezrek tevőleges és pénzügyi támogatásával valósul meg a gyakorlatban ez a bejelen­tés. Mégis, honnan teremtjük elő a százmilliárdokat? Ez a kérdés foglalkoztat minden gondolkodó, az ország somsá­val és jövőjével törődő em­bert. Azt felesleges hangoz> tatnd, hogy ilyen grandiózus elképzelések csak és kizáró­lag szocialista társadalmi rendben valósíthatók meg, amelyben egy meggondolás létezik: szebbé, kényelme­sebbé, gondtalanabbá tenni az életet. Mert ez a szocializ­mus célja, értelme és kézzel fogható lényege. Más társadalmi rend (a kapita­lizmus) ilyen program meg­valósítására teljességgel kép­telen. Ezt egyébként az 1945-ben ránkmaradt la­káshelyzet is tanúsítja. Az sem szorul bizonyí­tásra, hogy nálunk a lakbér minimális összegét tekintve, a tizenötéves program meg­valósításának anyagi fedeze­téből -fillérek-* térülnek meg. A lakbér és a közszol­gáltatás (gáz, villany) jelen­legi ára nem változik, ezt kormányunk szóvivője kö­zölte a lakossággal, tehát a lakbér nem szolgálhat anya­gi alapul a lakásprogram­hoz. Az egyik és a legelső té­nyező: a termelőmunka mennyiségi és minőségi fel­lendítése. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Innen nyerjük a -valutáris­alapot: főként erre épül a lakáskérdés megoldása. Nem állami ártámogatásért kell a jövőben jelentkezni ipari üzemeink vezetőinek, ha­nem racionálisabb munkával kell biztosítaniok évről-évre az üzem rentabilitását és a munkásság javuló — mert ez alaptörvény — anyagi vi­szonyait. Ilyenformán az üzemek igazgatóinak, mű­szaki gárdáinak valódi te­hetsége, szakértelme, kvalifi­káltsága, iparszervezési kész­sége kerül a közvélemény elé. Milyen az üzem? Ho­gyan termel? Haszonnal dol­gozik-e? Biztosíthatja-e a munkások megfelelő munka­körülményeit? És az utóbbi esetben a szakszervezetek munkavédelmi szerepe és fe­lelőssége a jelenleginél sok­kal fontosabb tényezővé vá­lik). Fhhpn a helyzetben ° C.UUHTI munkaversenyfel­szítása, életképességének biz­tosítása elengedhetetlen kér­dés üzemeinkben. Nem a ré­gi módon, nem tablóra kor­látozóari, összegezve és ki­mutatásokiban méregetve, nem szép jelentésekben: ha­nem a forintok tízezreiben és millióiban realizálódik a munkaverseny. Ésszerű cé­lokért versenyezünk: meny­nyiséget és a minőséget, ahol van megfelelő nyersanyag és piac. A termékek olcsóbb, alacsonyabb önköltségének a biztosításáért ott is, ahol nyersanyag és piacszűke van. Egyébként a termelés alap­ját képezi majd termékeink önköltségének szakadatlan csökkentése, az üzemek ren­tábilis termelése. Az összipa­ri termelésből így kinyert fo­rintok száz és százmillióiból nagy hányad a lakásfejlesz­tés programjának megvaló­sulását szolgálja. A mezőgazdaság termés­hozamának növelése, új ra­cionális gazdálkodási mód­szerek alkalmazása (mint pl. a hibridkukorica-termesztés széleskörű bevezetése) az ál­latállomány (különös tekin­tettel szarvasmarhaállomány­ra) gyarapítása, szintén az összlakosság érdekeit szol­gálja. Nemcsak élelembőség címén, hanem egyéb társa­dalmi szociális kérdések megoldásához szükséges anyagi alapok biztosítása szempontjából is. Etekintet­ben a mezőgazdasági szövet­kezeti mozgalom eredmé­nyeinek mindenirányú gya­rapítása a kulcskérdés. A lakásépítési program szemszögéből — de egész irányító munkánkat érintően is — nem jelentéktelen, hogy irányító apparátusaink létszáma ne növekedjék, ha­nem csökkenjen. Minden fe­lesleges, improduktív mun­kát nyújtó elem hátráltatja — többek között — a lakás­kérdés megoldását is. Racio­nálisan kihasznált, jól mű­ködő irányító apparátusok segítik a szocialista rend győzelmét, de a szükségtelen, vagy megszüntethető appa­rátusok pénzügyileg is gá­tolják eüőrehaladásumikat. Alapos, mérlegelő vizsgá­latok útján ezen a téren is lehetne takarékoskodni. A takarékoskodást mi hangsúlyoztuk a múlt évek­ben, és eredményei Is je­lentkeztek e mozgalomnak. De a jövőben ezerszeresen jobban, célszerűbben, meg­fontoltabban és makacsabbul takarékoskodjunk! Vezető posztokon dolgozó funkcio­náriusaink százszor gondol­ják meg, mire fordítják az állam pénzét. A leghászno­sabbra, a legsürgősebb ki­adások kerüljenek napirend­re. Ügy, mintha saját buk­szájukból költenének. A beruházások — bármi­lyen természetűek legyenek azok — szakszerűsége, ésszerűsége nagy összege­ket eredményez és gyü­mölcsözően funkcionál, de a szakszerűtlen, elhamarko­dott, hozzá n«m értésből fa­kadó beruházási intézkedé­sek az összkomfortos lakások tömegét vihetik el. A lakásépítési programunk kidolgozás alatt áll. Megva­lósításában az érdekelteknek a közreműködése egyik alapkérdés. De a vállalatok­nak, intézményeknek is sok­kal intenzívebben kell tö­rődniök dolgozóik lakáskér­désének megoldásával (és nem olyan ímmel-ámmal, ahogy ez az elmúlt évben történt — néhány üzem ré­széről — a szegedi Ságvárí­telep építkezésénél). Mert ez a törődés összefügg az üze­mi törzsgárda kialakításával is. És az sem mindegy, hogy üzeméhez ragaszkodó mun­kás dolgozik-e, vagy olyan munkás, aki azt nézi, hova lehetne elmenni, ahol job­ban megbecsülik, törődnek egyéni, emberi dolgaival. A nnrí a kormány és a A pari, doigozó nép egv_ sége nagy tettekben mutat­kozik meg. Mint például az ellenforradalom leverésében, a konszolidáció gyors bizto­sításában, az állami és tár­sadalmi rend helyreállításá­ban, az ipari termelés meg­indításában és fejlesztésében. A múlt év őszén megtar­tott választások eredménye, a lakosság nagy többségének szimpátiáját fejezte ki a két­éves pártpolitika iránt. A nyugdíjtörvény módosításáról szóló határozat helyesléssel találkozott. A tizenötéves la­kásépítési program bejelenté­se is közmegelégedésre ta­lált. Ha a párt, a kormány és a nép egysége ilyen szilárd, akkor minden kitűzött fel­adatot sikeresen megoldunk. íSiklós) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom