Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-19 / 247. szám

Vasárnap, 1958. október 19. 6 ŰJ TORNATEREM Most készült el a nagyiskolában a tiz méter széles, húsz méter hosszú új tornaterem. A tanács a községfejlesz­tési alapból közel félmillió forintot fordított a torna­terem létesítésére, amelyhez a szülők is hozzájárultak társadalmi munkával. Három öltöző, egy szertár, zuha­nyozó, mosdó áll a tanulók rendelkezésére. Most a hűvös idő beálltával már az új épületben tarthatják a torna­órákat. ÜTTÖRÖHAZ Régi épületet alakítottak dt társadalmi munkával a mó­rahalmi úttörők és szüleik. Segitkeztek a gépállomás dol­gozói, a k'iszesek, s a tanárok is. A napokban avatták fel az úttörők új otthonát, amelyben gyűlés- és munkate­rem is van. Tizenhárom ezer forint értékben kapnak az úttöröhiz számára felszerelést; két varrógép már meg is érkezett. NORMALFILMES MOZI Tallózás a szegedi számok sűrűjében Az utóbbi öt év alatt 226 millió forintot (ordítottak Szeged üzemeinek korszerűsítésére és bővítésére (Markcvits Tibor íelv.) A malom raktári épületét bontották le és helyére kőfilm­szinhazat építettek félmillió forintos költséggel. A régi raktár anyagát is felhasználták a kétszáz férőhelyes mozi létesítésénél, amelyben büfé, iroda és gépterem van, a normál filmvetítőgép számára. A modern világítást, a széke­ket is elhelyezték már az új moziban, amely november 7-én nyitja meg kapuit. Valamikor Szeged az ország második városa volt. Lakosainak száma is jóval százezer felett volt és ma mégis alig éri el a százezer főt. Igen sokan kérdezik: mi oka annak, hogy Szeged vissza­felé fejlődött. Erről szó sincs. Csupán az történt, hogy az 1950-1952 évi terület­rendezés során 122 ezer katasztrális hold területen 9 új községet alakítottak ki Sze­ged határában. Ezzel közel 46 ezer kül­területi tanyai lakos vált ki Szeged lakos­ságából. A város ezzel elvesztette mező­gazdasági jellegét, azóta is mindjobban iparosodik. Szegeden a mezőgazdasági népesség száma 38 százalékról 9—10 százalékra csökkent, ugyanakkor az Ipari népes­ség aránya több mint 50 százalékkal emelkedett. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy az elmúlt évek során sokat fejlődött vá­rosunk ipara. A felszabadulás előtti évek­ben Szegeden — például 1938-ban — 69 működő ipartelep volt. Ezek nagy része a város belterületén helyezkedett el. 1946­ban már 86 ipartelep üzemelt Szegeden, s az ezt követő tíz évben még ez a szám is megkétszereződött. Szocialista iparvál­lalat — figyelembe véve a kisipari szövet­kezeteket is — több mint 160 van Szege­den. Ezek az üzemek ma már egy év alatt 1,7 milliárd forint termelési értéket ál­lítanak elő. Ennek mintegy 60 százaléka textil, len, kender és ruházati termék, 30 százaléka élelmiszeripari és a további 10 százalék egyéb termék. Az elmúlt 14 esztendő alatt városunk­ban korszerű új üzemek alakultak. El­helyezésük tervszerint, a jelenlegi köve­telményeknek megfelelően történik. Meg­épült a Szegedi Textilművek 58 millió fo­rintos költséggel, a Hűtőipari Vállalat új üzeme tíz millióból. Olyan kisebb új üzemeink vannak, mint a Szegedi Fa­lemezgyár farostíeldolgozó üzeme, vagy a hasonlóan teljesen új Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat Az ország legkor­szerűbb, legnagyobb paprikafeldolgozó te­lepe is Szegeden működik. Korszerűsítet­ték Szeged másik hírneves üzemét, a Sza­lámigyárat is. Ez évben készült el a Dél­magyarországi Rostkikészítő VáUalat poz­dorjafeldolgozó üzeme. A tanács a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására létrehozta a Szegedi Fo­nalmentő Vállalatot és a MeUéktermék­és Hulladékfeldolgozó Vállalatot. Mind a régi és mind az új üzemekben nagy ösz­szegü beruházásokkal, munkavédelmi és szociális berendezések épültek. Az üze­mek korszerűsítésére, bővítésére 1953-tól 1957-ig 226 millió forintot fordítottak. Az üzemi kommunális beruházások ugyanez idő alatt 7 millió forintot' tettek ki. IparváUalataink állóeszköz állománya 1954-től 1956-ig több mint másfélszeresére emelkedett. 1954-ben még 373 millió fo­rint értékű volt az állóeszköz értéke, 1956­ban már 649 millió forintot tett ki ez az összeg üzemeink fejlődésével jelentősen meg­növekedett az iparban foglalkoztatottak száma. 1938-ban Szeged gyáripari üzemei­ben 5334 munkást foglalkoztattak, ebből 2509 nő volt. Ha most az ipari üzemekhez soroljuk a .(isipari szövetkezeteket, akkor a foglalkoztatott munkáslétszám az, 1938-hoz viszonyítva valósággal meg­háromszorozódott. Hasonló arányban nőtt az iparban foglal­koztatott nők száma is. Szeged ipari üze­mei ma már több mint húszezer kereső­nek, illetve családjának nyújtanak biztos megélhetést. A fizetés kiegészül termé­szetbeni juttatásokkal és nyereségrészese­déssel. Az elmúlt évben például Szege­den kiadott természetbeni juttatások ér­téke összesen 8,6 millió forint volt. Az ez év elején kifizetett nyereségrészesedés pedig megközelítette a 15 miUió forintot. Ha ezt az összeget szétosztjuk arányosan, egy munkásra átlagosan 830 forint jut nyereségrészesedésből az állami iparban. Az egykori mezőgazdasági jellegű város — ha lakóinak száma csökkent is — a teriilet rendezés során, mégis sokat fejlő­dött, bár nem oly mértékben, mint a kifejezetten ipari városok: Miskolc, Pécs, Győr, Veszprém stb. Szeged mind eröseb­ben iparosodik. Jellegzetes termékei a szalámi, a paprika, a cipő, a kenderára is mind keresettebb cikkek a külföldi pia­cokon. A hároméves terv során újabb jelentős fejlődés elé néz Szeged. Például a mi­nisztériumi vállalatok beruházásaira 61 miUió forintot fordítanak. A Szalámigyár nagymértékű fejlesztésére 8,9 milliót, a Ruhagyár modernizálására 7.5 milliót for­dítunk. A terv garancia arra, hogy váro­sunk egészséges fejlődése tovább halad előre, s ha nem is éri utói a rohamosab­ban fejlődő ipari vidéki városokat, mégis nagyot lép előre a további iparosodás útján. Szegedre ís ellátogatnak a román írávendég8k Hazánkban tartózkodik a Román Népköztársaság író­szövetségének héttagú kül­döttsége, Nagy István ne­ves erdélyi regényíró veze­tésével, hogy tanulmányoz* za a magyarországi irodal­mi életet, s ugyanakkor is­mereteket nyújtson a ro­mániai magyar írónemze­dék tevékenységéről. Érte­süléseink szerint október 23—24-én a delegáció Sze­gedre is ellátogat és irodal­mi esten, illetve baráti ta­lálkozón vejz részt. Októ­ber 23-án a Közalkalmazot­tak Szakszervezete Juhász Gyula Művelődési Otthoná­ban a román vendégek közreműködésével rendeznek irodalmi estet, melyen Ion Popescu, a Román Népköz­társaság magyarországi nagykövete is részt vesz. Ugyanezen a napon elláto­gat a küldöttség a jogi egyetemre is, ahol egyetemi hallgatókkal és professzo­rokkal találkozik. Ezen a találkozáson Nagy István író, a küldöttség vezetője mond ismertetőt a mai ro­mán irodalom időszerű kér­déseiről. A román íróvendégek ok­tóber 24-én meglátogatják a Délmagyarország szer­kesztőségét. A szocialista kereskedelem 10 éves évfordulójára áraböitqqeí, figyelmes kiszolgálással várja kedves vevőit a Szegedi Élelmiszer kiskeres­kedelmi Vállalat Konzervek, édesárak. gyümölcsök, lejtermékek, hentesáruk, asztali és csemegeborok, dohányáruk nagy választéka több, mint 156 irodában. VÁSÁROLJON az szerkiskereskedelmi irodáiban! Élelmi­Vállalat Konzervgyári termelők figyelem! A Szegedi Konzervgyár ér­tesíU a szerződéses paradi­csomtermelőit. hogy a szerveslrágya kiosztását október 15-től meRkezdte. A termelők igényléseikkel a Szegedi Konzervgyár ter­meltetési osztályán 7—12 óráig Jelentkezhetnek. Hoz­zák magukkal a paradi­csomszerződést, mert az igényléshez nemcsak a sze­mélyi igazolványszámra van szükség, hanem a szerző­désre ls. Szegcdi Konzervgyár ÖSZT-TÉILI DIVAT — KÖZÖM baráti találkozó megrendezése ügyében felkérik Jelentkezésre azokat, akik 1943 októberében a Szovjetunió Be­zsloza nevű városából, mint ha­aifoglyuk tértek haza. A ba­rátf találkozó megrendezésével kapcsolatban bővebb felvilágosí­tási a Zeneművészek Szakszer­vezete titkára. Klszln Miklós Szeged, Tolbuhin sugárút 14. alatt adja meg. A találkozóra közvetlen Jelentkezés Polerecz­ky László. Budapest. III.* Roz­gonyi Piroska utca 22. szám slá ts megküldhető. Megnyílt a „Partizánok a szaba dságé rl"-kiállílás Szombaton a Magyar Par­tizánszövetség budapesti székházában megnyitották a •Partizánok a szabadságért*­kiállitást. Az ünnepségen megjelent dr. Münnich Fe­renc, a Minisztertanács el­nöke és az MSZMP Politikai Bizottságának, az MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak és az Elnöki Tanácsnak több tagja, a par­tizánmozgalom számos régi harcosa, a fegyveres testüle­tek vezetői. A megnyitóin Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­tógának tagja, a Magyar Partizánszövetség elnöke mondott beszédet* JOHANNES R. BECHER cÁ kiteljeseiiét felé Bámulod a palotát, ám ne feledd embertársad ki barlangban hál — s ha lenyűgözve állsz Rouen égbenyúló tornyai előtt áhítatórán emlékezz rájuk akiket máglya perzselt fel haláltáborokban (élve, kioltott hősi vérre. Nyomorúság tanyáit ha járod gondolj építő emberi kézre, dicsérje minden alkotas. Csatatér ha terül szemed elé, eszmélj! A napokban temettek el az egész világ békeszerető dolgo­zóinak mély roszvétmegnyilvá­nulásal mellett Johannés R. Becher elvtársat, a nagy né­met kommunista Írót es kiváló békehnrrost. Hécher elvtárs egy emberöltőn át harcosan szol­gálta a német nép és a világ­béke ügyét a fasizmus ellent harcban, majd hazája szocialis­ta építésében. — amint azt az MSZMP Központi Bizottságának a Németország Szocialista Egy­ségpártja Központi Bizottságá­hoz Intézett távirata a többi között hangsúlyozza E versét Becher elvtárs halála alkalmá­ból közöljük. Élt és teremtett hajdan Leonardo s volt egy ember, halhatatlan szellem: Goethe Arnyak sűrűjében álmodd a felkelő napot s ha morajlik a lét, s dobálnak tajtékzó habok, ne tekints örvénylő mélyre. Egységbe gomolyulnak a dolgok s piciny és óriás ha egymásra lel belőlük új erő szárnya kel, s fürkésző szemei oly mélyre tekintenek s oly éles e sugár hogy megsemmisül a porszem, a féreg és tündökölve oldódik szelíd harmatos hajnallá a fekete éj. Megsemmisül minek pusztulnia kell s eltűnik időben s térben parányok nőnek s a nagyok lelke ragyog a [végtelenségben. (Gönczi Klára fordítása.) Megkezdődött a halászléidény a Konzervgyárban A fehértói és a tiszai ha­lászok bőséges zsákmányai­ból naponta több mázsa pontyot, harcsát, kecsegét dolgoznak fel a Szegedi Konzervgyárban ízletes pap­rikás szegedi halászlének. A belkereskedelem 200 ezer doboz szegedi halászlé kon­zervet rendelt a gyártól. Sapka esti viseletre, sárga bolytokból fátyolszerü anyagra dolgozva. A kedvező időjárással gyorsítsuk meg a vetést A cserevetőmag fele még a raktárakban van Megyénk termelőinek egy a magtárakban van. Azok a ! része tapasztalatból tudja termelők, akik ínég nem I már, milyen előnyökkel jár éltek ezzel a lehetőséggel a nemesített vetömagcsere, használják ki azt mielőbb s ezek a termelők már most és egyben a kedvező időt is több, mint 19 vagon őszi kihasználva a vetcsi is búza vetőmagot cseréltek, gyorsítsák meg, mert az elő­Az egyéni gazdák többsége irányzott búzavetésterület­azonban nem kíván élni ez- nek mintegy 16 százalékát zel a lehetőséggel, amit az vetették csak be eddig, bizonyít, a rendelkezésre ál- Ugyanez tapasztalható az ló cserevetőmag-mennyi- őszi árpa vetéséné. is, ségnek még több mim fele amelynek optimális vetés­ideje hamarosan lejár s még mintegy 16 százalék hiányzik a terv teljesítési­től. Kívánatos azonban a rozs és az őszikeverékek vetésének meggyorsítása is, hiszen a termelök érdeke kívánja ezt és a napokban lehullott csapadék igen ked­vezően hat a mielőbb íö'd­bekerült magvak csírábain­dulására, kelésére, illetve fejlődésére. a I

Next

/
Oldalképek
Tartalom