Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-03 / 207. szám

3 Szerda, 1958. szeptember 3. 3 SziiwUt készülnek az ország legnagyobb kiterjedésű szőlősgazdaságában Alig három hét és meg­csurran a helvéciai szőlőtő­kék édes leve. No, nem a messzi Svájc borvidékeire gondolunk, hanem sokkal közelebbire, a mienkre, a Kecskemét melletti Helvéciai Állami Gazdaság 1400 hol­das, hatalmas szőlősgazda­ságára, amely már csak ne­vében őrzi az e környéki egykori szölőtelepitő, élelmes svájci üzletemberek emlékét. Messzi már e múlt minden öröksége a 7600 holdnyi ál­lami gazdaságtól, amely az ország valamennyi gazdasá­ga közül a legnagyobb ki­terjedésű szőlőtelepítést mondhatja magáénak. S e mellett még ott az 560 hold­nyi gyümölcsös, a jóféle jo­nathán és húsvéti rozmaring almákkal. barackkal, cse­resznyével, meggyel, körté­vel, szilvával, dióval, minden elképzelhető gyümölcsfélé­vel. ezenkívül 210 hold fa­iskola, valamint óriási szán­tóföldi kertészet, rét, legelő, nádas, kaszáló. Mindezeknek évi 52 millió forint a ter­melési értékük. Csak gyü­mölcsből 500 vagonnal ad ez a gazdaság évenként, ebből 200 vagon a szőlő. S a szőlő leve, a ftMtfidda^&útái­fttmftátíaSS íc-tök! Egy-egy szüret után általában 16—22 ezer hektóval kerül a pincékbe. De maradiunk is csak a szüretnél, hiszen most ez a legfőbb gond itt. Javában folvik a szüreti készülődés, a hordók tisztítása, a tároló­helyek előkészítése, meg a többi szükséges tennivaló. S hogyan állunk a legfonto­sabbak milyen eredmények Várhatók? A hatalmas állami gazda­ság fiatal, fürge igazgatója, e 13 éves kora óta szőlővel, gyümölcskertészettel foglal­kozó, tudományosan is ki­válóan képzett Petőfi Sán­dor adja meg a feleletet: — A közepesnél jobb ter­mést várunk, ami azt jelen­ti, hogy több lesz a bor a tavalyinál, sőt mondhatni, bőven lesz itthon és export­ra is. Holdanként 25 mázsás átlagtermésre gondolunk, ezenkívül a 23 holdas kísér­leti gazdaságunkon száz má­zsás átlagtermésre. Ez utóbbi eredmény orszá­gosan is egyedülálló — te­hetiük hozzá — és ebben nagy része van a korszerű művelésnek, az új agiótec&nlliai ttiácLvie>íek alkalmazásának, ami egyéb­ként a gazdafcág minden te­rületére jellemző. Csak ez lehet a szép eredmények titka. Erről tanúskodik beszéde­sen mindaz, amit a gazda­ság vezetője megmutat. A gépszínben például lárom úgynevezett Derottechnoma gép áll egymás mellett. Több egyelőre nincs is belőle az országban. Ez a gép végzi a szőlő fedését, nyitáséit, kapá­lását, permetezését, porzá­sát, a trágya, a műtrágya, permetlé szállítását és a gyümölcs elszállítását is. Kézi erőre csak a metszés, a kötözés és a szüret ma­rad. Az egy holdra eső mun­karáfordítás így 130 mun­kanapról a felénél is keve­sebbre, hatvanra csökkent­hető. A kis Renault-motor­ral működő traktor önsúlya csupán négy és fél mázsa, vagyis jóformán egy nagy motorkerékpár súlyával megegyező, hagy iddtegeket fatdii államunk a gépesítésre, a további korszerűsítésre. Az állami gazdaság csak nyolc éve alakult itt, de azóta töb­bet fejlődött, mint a tőkések egész ideje alatt, pedig ez az idő vagy 70 esztendőre rúg. Csak az elmúlt két esz­tendő alatt 11 és fél milliót költöttek beruházásra. Lé­nyegesen fejlődött a terme­lés agrotechnikája, a régi ló­vontatás helyén ma 16 ki­lométeren betonra épített, ddeselesített kisvasút szalad, s a szállítás komplett gépe­sítése megoldott feladat. S hogy megint a szüretről be­széljünk, a présház teljesít­ménye olyan nagy. hogy egy dolgozó napi tízórás munká­val egy vagon teljesítményt is elérhet, igencsak azonban napi hat vagon átlagkapaci­tással dolgozik itt 10 sze­mély. Nemsokára meg is kezdik a munkát. "HuMM/ikit fajta dióléioei dolgoznak, s a terv szerint szeptember 20-án az ezerjó­val indul meg a szüret. S aztán jönnek a többi borok, amelyek hallatára összefut a nyál még a nem borivó em­berek szájában is. Mert ki ne találna kedvére valót az ezerjó, az olasz rizling, a kadarka, a muskotályok, a piros és fehér szlankák, a kövidinka, a tramini, a szürkebarát, a hárslevelű, a burgundi, a kékfrankos kö­zül? Itt születik meg mind­ez, s hetek múltán megtel­nek a helvéciai pincék 70, £-0 hektós, meg még nagyobb hordói, köztük a komoly, kétszáz hektósak is e válto­zatos italokkal. Az idén — hallottuk még újdonságként — ezer hektónyival nagyobb hordóteret biztosítottak, ezenkívül 1500 hektónyi ne­mes vörösbort is állítanak elő, ami nem volt az előző esztendőkben. Ez, literen­ként 2 forinttal magasabb árat számítva, 300 ezer fo­rint többletbevételt jelent. Forró kecskeméti homok érleli a jóféle szőlőt itt. Ta­lán attól oly tüzesek borai? De bármitől is legyen — e tüzes borok, s az idei vár­ható gazdag termés joggal deríti jókedvre az embert. (lőkös) Keserves iskola nagyszerű ember ez: idegen- mondta — amint fiatal há­njifjjfrtn manapság disz- ben (a céltalan kitaszított- zasok egyszerre mentek L/1 VdlUo szidált magya- ságban!) sem feledte hazáját, munkába, az asszony egy rok, megtévedt, külföldről meglátta szocializmust építő bordélyházba, a férfi gyár­megtért fiataíok beszámolóit szorgos rendszerünk hason- ba. S este beszólt az asz­hallgatni, ezekből idézni s líthatatlan erényeit, s vissza- szonyért, együtt mentek ha­hallani végén a konklúziót: jött. Visszatért, és dolgozik za...« Talán, talán megér­jem hittem én. hogy mind- máris: a mindennapi ke- tik... az igaz lehet,'amit a tőkés- nyérért, a ruháért, lakásért Ez az ember, — s ez meg­világról mondtak idehaza, és — a midennapi nyugalo- győződésem —, nem érzi Dehogy is hittem. De most mért. szórakozásért, (mert magát hősnek a megfutott meg én mondom, én, hogv azért itt ebből is árusítanak kalandokért. Érzi, hogv itt mindaz, amit mondtak ide- kinek-kinek igénye szerint...), nem ünneplik. Mélységesen haza, még részét sem teszi És értékesebb ember is lett szégyelli, hogy józan mun­a teljes igazságnak! S hogy belőle: világot járt. És őt, kásember létére éppen ak­soha többé nem kívánkozom ugye, már többé meg nem kor hagyta el hazáját, ami­éi szép hazámból, nem men- fertőzheti a Szabad Európa kor ennek mindennél job­nék nyugatra én a világ Hangja, sem Amerikáé, de han szüksége volt lakatos minden kincséért sem. . .* még a honi fiókintézmé- kézre. Mentegetőzik, bocsá­stb., stb. így. nyeiké sem. Megkapta az natot kér: próbáljuk megér­Mondom, divatos ez ná- újraoltást... teni akkori helyzetét, határ­iunk manapság, — és lassan r ,. , ,, ék menti lakos, ott zúgott el az szokványos is, nagyon. És rGlrGGTlBS magam' áradat s észre sem vette, éppen mert szokványos, js vérző szívvel nézt és ®^gadta °4 'sn De nagyon ezert nem szívesen figyeltem nézem azt a tömeges t é_ ^rnek a sohasnm utt * oda eddig ezekre az itthon- diat mely ezekkel a kité_ *™ek a sohasem látott vi­megerett nyilakozatokról. vedt emberekkel, zömében. benvomú.nt Í °^1J '. 8 Jobo szeretnem iafn< a ke lő fiatalokka, idegen- Stetet mit fem"lyes ta" nemmondott, a csiszolatlan ben történik Fáj a szívem Pa?*alatj ™ . ajsokak sza­es talan ezert is nagyon é k magamon érzem se- Cknr llrTn z őszinte -, tanuDagokat a belkek Kínjaik, - a testiek gf -M'ké°F™ eget a fejekben a szivekben me- és lelkiek egyarant> _ be. tuzj a ^gyen uze. fe.S!0?* -ésbenjévo lémhasl,anak. részvéttel ol- ' fiatalokról van szó, — miért vasom leveleiket, hisz vé okolnám őket? Ma ezt mond- ™'ökr ^y-'anyaszülT tet- Kttenf™* .T" jak szivukszennti teljes meg- „'iom„„„„lpn es nittem ennek az ember­gyovödésrel, - s holnap S^ eUen TnakÖz1" el én soha. ugyanilyen alapossággal állít- az jf Ls ho í amennyi pénzért nem hagy­jákennek szöges.ellenkezőjét. Xe?ket Imfr túdnS S «L baza" Ezert tartok en az effelek- . * vjsszatértek és hosv . ' 8y eIetre megtanul­wJlZn^J^Ttt* erémeJk feazukat anyuga®! baT a leckét- ®°ha- ­ízléstelennek is erzem néha. ,„ , .„ „ ... na:...* ahogy megtévedt, hazájat, ÍL^^.SSS? C'ebe Nem kéményseprő (Siflis felv.) A képen látható kormos ember nem a kéményseprők brigádjába tartozik, hanem a Szegedi Gázmű kazánházá­nak elöfűtője. Az ő vezetésével az első fél évben 150 má­zsa kokszot takarított meg a Gázmű fütőbrigádja. Bozóki Mihály a neve, s éppen torkát öblíti a kazánürítés után, amikor már elszállították az izzó kokszot. De kissé elő-> vigyázatlan. Nem azért, mert hideg a szódavíz, hanem mert a meleg fűtőházban éppen az erős hőváltozás kö­vetkeztében könnyen szétrobbanhat az üveg és súlyos balesetet okozhat, í Az előadások művészi értékének emelése a legfontosabb kötelesség Évadnyitó társulati ülés a Szegedi Nemzeti Színházban Tegnap délután megtar- amely a müvet és a színészi tották a Szegedi Nemzeti játékot állítja a központba. Színházban az új színiévad A rendezés kemény harcot első társulati ülését. Ezen indít a sablonok és az ön­részt vett Szecsödy László, az célúság ellen, kigyomlálja az MSZMP Központi Vezetősé- előadásokból a henye rög­gének képviselője, dr. Kp- tönzéseket. Ezzel párhuza­vács Kálmán, a Művelődés- mosan ügyi Minisztérium színházi főosztályának vezetője és Baranyai László, a Művé­szeti Dolgozók Szakszerve- Az operatársulat ezentúl a zetének főtitkára is. Megje- színház kérésére csak a déli lent az ülésen Biczó György, országrészben tart staggione a városi tanács végrehajtó előadásokat, bizottságának elnöke és Beszéde befejezéseként is­Sárközi István, az MSZMP mertette a társulattal az új városi végrehajtó bizottságé- műsortervet és bemutatta a nak művelődési felelőse is. színházhoz szerződött új mű­Károlyi István színművész vészeket, megnyitója után Vaszy Vik- Feiszólalt az ülésen dr. családját a legnagyobb szúk- . MfíCT tllrinm firtfiní séaben sejtelmes fényekért És megIS • • • megis eizem- ° UUUIH C lCIM SáWtó kalfndokért mhagyo hogy az efféléről beszélni kell. mar, hogy ezek a szemta­fiatalról (vagy éppen idő- A napokban fül- és szem- •/óbb a»tátorok ma a sebbről) kisütjük, lám, hisz tanúja voltam, h.vatlanul, "yugab * ag> a kapitaliz­egv ilven beszámoltatásnak, züllött, rothadt tarsa­mely konklúziót egy mace- daImi helyzetének bemuta­don, osztrák, nyugatnémet és taí;ara- mint bárki, bármi főként belga területen szer- ma!t Sotetebb kepet festenek zett tapasztalatokra építette. elTo1' m'n,t ahogy mi tettük Bizalmatlanul hallgattam egy ez4 . "tu}zoU es elvakult* ideig a színre, hangra tár- ""akcióinkban ennek előtte, gyilagos elbeszélést, kalan- S kerdezd meg honnan ve­a tájclöadások szinvonalat is emelik. tor mondott beszédet, fog­lalkozva az elmúlt színiévad eredményeivel és az új sze­zon feladataival. Megállapí­totta, hogy Kovács Kálmán, a szín­házi főosztály vezetője is. Elismeréssel nyilatkozati a szegedi művészgárda eddigi tevékenységéről, többször is az új színiévad nem egy- figyelmeztetett a művészi szerűen folytatasa az ed- színvonal emelésének fontos­digi munkának, ságára és hangsúlyozta, hogy mert az 1958—59-es évet az a színészeknek állandó kap­új kezdeményezések eszten- csolatban kell élniök a dol­dejének is tekintik. g°zó emberekkel, mert tár­sadalmi tevékenységük a Tovább kívánják fokozni színháznak is javára szolgál a színházban a művészi és — oda vonzza az embereket, politikai munka megszilár­dítását, s emellett új úton indítják el a színpadi já­tékstílust és a színpadi dekorációt. E két törekvés szolgál az új évad tevékenységének alap­jául, s ezekben benn foglal­tatik az is, hogy az előadá­sok művészi színvonalának emelése a legfontosabb kö­telesség. Megemlítette, hogy a szín­ház belső fegyelme lénye­gesen kedvezőbb, mint az elmúlt évben, s ez nagyrészt az eszmei tisztulásnak kö­szönhető. A színpadi refor­mokról szólva elmondotta, hogy a műszaki berendezé­sek teljes felújításáig is a maximumig kell fokozni az adottságokat, s mind a játékstílust, mind a színpadi dekorációt a szocialista realizmus irá­nyában kcil továbbfejlesz­teni és tökéletesíteni, a mai em­ber igényei felé. Véget vet­nek az öncélú és zsúfolt díszletezésnek, s helyébe a fantázia-színpad elvét érvé­nyesítik a gyakorlatban, dókról, munkakeresésről. SZ1' latta"e yai°n? cár°ld ... meg te is, aki sohasem jar­nehezsegekrol, az ottani em- tál a határon túl aki csak berek nagy többségének si- vakbuzgó rádióriporterek és vár életéről. helyi ügynökeik útján ismer­kedsz a -szabad földdel*, a A7tán mpofnontt korlátlan lehetőségek hazá­Ggiuguii jáva, Nehéz nagyon nehéz valami. Ez az elbeszelo, ez dojog az egyszerű parasztgyerek, Kérdik elbeszélőnket: mé­aki a földtől elszarmazva, a gis mj volt legkedvesebb lakatosmunkával kereste ke- élménye idegenben? Szünet, nyerét már október előtt is, „Hát> szép tajakat láttam az sok mindenen mehetett ke- úton... S utazásunk harma­resztül odakinn, sok minden djk estéjén, egy nyugatné­történhetett vele, amíg ilyen met állomáson meleg krum­kristálytiszta logikával így piüevest kaptunk, és na­helyre tudta rakni a két rancsot... Ez a leves min­rendszer közti gyökeres kü- dennél többet ért...« így. lönbségeket. S amíg ilyen Divatba jött ma, vissza­tárgyilagosan tudott ítélni térő, disszidált magyarok él­ónmaga és hasonsorsú tár- ményeiről beszámolni? Talán sai felett. Ebből az ember- jgen. s magam sem bízom bői valami pótolhatatlan mindig a tapasztalatlevoná­élettapasztalat egy keserves sok őszinteségében ... Mégis iskola tanulsága beszélt. Va- van abban valami felemelő, lami, amit nem tudtunk a mi rendszerünk építőinek megadni itt neki tizenhárom számára, hogy alig tizennégy év politikai iskoláin sem. évvel a kapitalista rendszer Ments isten, hogy minden bukása, s alig másfél évvel fiatalnak ki kelljen járni a restaurációs kísérlet után ezt a keserves iskolát- De véreinket nemcsak a hon­vajon megértik-e, át tudják- vágy, a szülőföld varásza, e venni azt a belső magas- de valami más is húzza visz­feszültséget e hallgatók itt, sza, valami más is, amit úgy amit ez a fiatal minden sza- is nevezhetnénk: anyagi lét, vavával magából áraszt? a boldogulás, — vagy ahogy Amivel átizzítja a kimondott egyik-másik közülük nevez­száraz, hihetetlenül egyszerű te: a szabadság, igazságokat. "Láttam, — Andrássy Lajos Felélénkülő újítási mozgalom a szegedi tanácsi vállalatoknál Nagyot fejlődött ebben az esztendőben a tanácsi vállalatoknál az újítási mozga­lom. Az idén már lényegesen több újí­tást adtak be a dolgozók, mint a múlt esztendőben, amikor például a második félévben a következőképpen festettek a mozgalom számszerű adatai: 41 benyúj­tott, 22 elfogadott, 18 bevezetett újítás, 115 200 forint megtakarítás, 8514 forint kifizetett díjazás. Ezzel szemben 1958 el­ső félévében már 58 .benyújtott, harminc elfogadott és huszonhárom bevezetett újítás volt, s ez összesen 126 100 forint megtakarítást eredményezett. Az újítók­nak már az első hat hónapban csaknem kétszer annyi díjazást fizettek ki mint tavaly, közel 15 ezer forintot. Ezek a számadatok azonban még ko­rántsem tükrözik a teljes fejlődést. Szép számban vannak ugyanis olyan javasla­tok, melyeket elfogadtak és beváltak, de még csak az előkalkuláció történt meg, a gazdasági eredmény még nem je­lentkezett. Ilyen újítás például az ecset­hüvelygyártás bevezetése a hozzá való gép és szerszámok megszerkesztésével. Itt az előkalkuláció több mint 300 ezer forint gazdasági eredményt mutat ki, s az újító díjazása előreláthatóan 21 500 forint lesz. Hasonlóképpen nagy jelentő­ségű a Szegedi Hangszerkészítő Vállalat­nál Sebők István sorozatvágó láncfűrész újítása, melytől közel 200 ezer forintos megtakarítást várnak. Az újító részére az előzetes számítások szerint előrelát­hatóan 15 ezer forint jut. Az ilyen na­gyobb jelentőségű újítások mellett nagy számúak még a jelentős, csak kevesebb megtakarítást eredményező bevált javas­latok is, mint például a Fémfeldolgozó Vállalatnál a mérlegtengely kovácsszén­nel történő edzése és egyebek. A tanácsi vállalatok újító mozgalmá­nak fejlődésében különösen szép ered­mények voltak a Ecsetgyárban, a Fém­feldolgozó, a Hangszerkészítő, a Nyom­da, a Seprű, a Fonalmentő és a Közle­kedési Vállalatnál. Lemaradt viszont e téren a Köztisztasági, a Fürdők és Hő­források, az Ingatlankezelő, a Gázmű és a Tatarozó Vállalat. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom