Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-04 / 208. szám

3 Csütörtök, 1958. szeptember 1. 3 Korábban lesz friss kenyér és péksütemény az üzletekben — ígérik a Sütőipari Vállalat vezetői Sok panasz, kérés hang- kiszállítása, kivéve a foszlós zott el a szegedi üzletekben, kalácsot, hogy nincs reggel friss pék- _ Szeretnék még elmon_ e kísérleti hét tapasztala tait. De az első napok ta pasztalatai alapján merem sütemény, friss kenyér. Fo- , . érdekes apróságot állítani, meg tudjuk oldani leg akkor vált komollyá ez _ mo„dotta Magvar jJá_ az üzletek péksüteménnyel a probléma, amikor újra £ . _ Ez azJ} mutatia 08 kenyérrel való ellátását a megnyíltak az iskolák ka- .. reggeli órákban. hogy milyen semmiségnek pui, s a Kis iskolasok kiflit, M do]g {élórákra visz. vagy zsemlet akarnak tíz— A héten hétfőn nyolc óra, fél kilenc óra tájban kerestük a Szegedi Sütőipaszavethetik a munkát. Pél- ..... .. , , . óraira vásárolni. Ezert fel- dá , ^ üzemláto_ obb üzletben nem lehetett „ * során az eg ik kenyeret kapni. M. ennek az oka? — kendeztük. — Általában hétfőn panasz van a kenyérellátásra, ri Vállalat igazgatóját, Ma- üzemben melegü(J< volt6 gyár Mátyást, mondja el, mit tesz a sütőipar, hogy dolgozóknak, és ezért kitárták az ajtót, ablakot, úgy, koraibban, es tobb peksute- h ^^ ^ érkeztem de erről mi nem tehetünk, meny, friss kenyér legyen már kellem^. húvös foga. Amennyit a kereskedelem az űrietekben. dott A husölésnek aztón rendelt mi annyit szállí- Regota foglalkoztat ben- leW ^ >>erediménye, tünk. S a kereskedelemnek nunket a korábbi sütés, s a friss péksütemények és a ^ kenyér kora^ reggeli kiszállj- g^d'7!^ vetiiették^'a ke- lgyd<szürik mindent meg. a zsemlét fél órával később' kötelessége gondoskodni keháromnegyed 6 helyett ne- nyer, tartalékolásáról. Mi taSa ~ü & ~ ÉP" mencébe. mert az erősen lepen ezert a pártbizottság- hűtött l ő lelassította a gal a kereskedetón es ipán p^n^^y^ kelését osztallyal megbeszelest tartottunk a probléma megoldására. Ugy gondoltuk, hogy a korábbi kiszállítást csak Ez a hét kísérleti hét ugy tudjuk megoldani, ha sütőipari üzemekben. HétI hétfői problémák tenni, hogy ne legyein panasz. s a hivatalba men'ík és az iskolások egyaránt megvehessék a friss péksüteményeiket, s a tapasztalatok alapján a következő héa ten az eddig elért eredményeket még 5—10 százaiékegy órával korábban, tehát főn jövünk össze ismét meg- kai tudjuk növelni a ' 1 1 u. o 1 —J.C 1 - Knc vólócvn h/vn tr i "n1r 4 óra helyett 3-kor kezdik beszélésre, hogy értékeljük a munkát a sütőipari üzemek. Ehhez viszont, hogy. korábban kezdhessünk, a minisztérium és a szakszervezet hozzájárulása kellett volna. Budapesti tapasztalatok alapján Éppen ezért elhatároztuk, hogy érintkezésbe lépünk a Sütőr és Tésztaipari Igazgatósággal, engedélyezzék a korábbi kezdést. Augusztus 29-én már el is jött Szegedre Nöhrer Árpád, az igazgatóság vezetője. Nöhrer elvtárs elmondotta, hogy próbálták már Pesten is a korábbi munkakezdést engedélyeztetni, de ehhez sem a minisztérium, sem a szakszervezet nem járult, és nem is járul hozzá. Éppen ezért a szokásos munkakezdés megtartásával, a jelenlegi (horueziné) Az arab nacionalizmus és a haladás A kÖ7pl l/plpti esemé- Először is azt kell tisztáz- rűen a szocializmus — létH KUZGl-KGlüll nyek- nunk> mit is értünk arab érdeke. E cél eléréséért kel kapcsolatban egyre gyak- nacionaiizmuson. Közelebb- ?®m csupán a kommunisrabban talalkozunk az arab ,,, tak, nem csupán a Szovjetnacionalizmus fogalmával. rt>1 "legszemle ve az arabok unió vezette szocialista tá. . .. , • h mozgalmat, azt latjuk, hogy bor nepei harcolnak. A harc a sajatos araD nacionattz- felmérhetetlen világtörténei- eredményessége érdekében mlnt aZ mi jelentőségű -egység*- tehát a békemozgalmon benem egy- , , ,„ , lul együtt harcolunk egyházi nem ke- mozgaIomnlal allunk szem" vezetőkkel és az alsópapság vés feitörést okoz az eevéb h®"' EZ 3 mozgalom feloleh "éphez hú képviselőivel, ves te.itorest OKOZ az egyeo ma már csaknem vaiameny. polgári beállítottságú, halatekintetben politikailag tisz- arab népet> g amj az dó személyiségekkel, sőt nétánlátó munkásemberek kö- Uérdés szem- ™ely nyugati Politikussal is. zött is. Ennek oka nem mas. , , ... .... . És ez nem politikai megal_ pontjabol a legdontobb je- kuváSi hanem a békeszerető mus pedig — a gyakorlatban szer kiderül — mint az, hogy az arab nacionalizmus pozitív értékelést kapott akkor, amikor a lentőségű, e semmiféle nincs. nacionalizmust általában elítéljük. A minap munkásemberekkel beszélgettünk, akik min- iGgtölGflSég mozgalomnak erők maradéktalan kihaszosztály-jellege nálása a közös cél, a világbéke megóvása érdekében. Hasonlóképpen áll a helyP7 Q7 n07tálv ipl 2451 az arab nacionalizmusLL dL Uö^iaiy-JGI- sal is. Az imperialista tábor éppen az, minden meggyengülése a ami az szocializmus erősödését jeden kertelés nélkül nekünk arabok egység-törekvését na- fent'- a szocializmus végső szegezték* a kérdést: miként cionalista mozgalommá teszi, győzelmét segíti elő. Tehát lehetséges, hogy az arab na- Résztvesz ebben a mozga- nem pohtikai ^megalkuvas lomban az ománi imám csak- az sem, ha támogatjuk az cionalizmust haladónak ^ mint a jemeni trón- arabok nemzeti egység-moztartjuk, szemben a naciona- örökös s olyan kiemelkedő galmát, hiszen ez a moziizmus marxista értékelésé- katonai és politikai szemé- gal,°™ az általános emberi vei. lyiségeket találunk soraiban, haladast szolgaija. mint Nasszer elnök, vagy Kétségtelen tény, hogy az Kasszen iraki miniszterei- arab nacionalizmus mai stánök, s le egészen az egy- diumában még messze van szerű fellahokig (burnuszos attól, hogy közvetlenül is a arab kisparasztok) a nép szocialista haladás bástyája minden rétege képviselve legyen. Az arabok még nem van benne. Természetesen tették meg a következő lénem hiányoznak e mozga- pést, amely maga után vonlomból az arab burzsoázia hatná az osztályharc fellánképviselői sem, hiszen a golását és kiéleződését, a mozgalom kifejezetten nem- köztársasági jelleg kidombo(Kiküldött munkatársaink- cialista Egységpárt közpon- vészeinek is tapsolt a nagy-ljellegénél fogva, a nép rítását. De számos jel műtől). Hagyomany mar Kari- ti lapjának, a Neues számú közönség Störekvése ma még nem ira- tat arra, hogy az arab nemMarx-Startihan a Német Deutschlandnak a főszer- a • D }-""' hnar, állami ke- zeti eevsée-mo2 •á^f! t::^srnd/m- NAD«*• Wíss sajtó ünnepe. A Volkssüm gozóiZk^zocMizmust aka~- -^JfA "tokon államosításról szó lakozhat idővel a szocialista RAGYOGÓ sajtóiinnep ÉS FESZTIVÁL német földön Marx-Stadtban, a Német Deutschlandnak a főszer- a . ' Inyul arra, hogy állami ke- zeti egység-mozgalom magáDemokratikus Köztársaság kesztője mondott. A népek JL, ZV^nés? ré«rtlzelésbe vegye a kapitalisták ban hordozza már azokat odon es nagy városában a testvériessége. az NDK dol- a L ® • 'tulajdonát. Amennyiben ezen a esirakat, amelyből kibonsajto ünnepe. A Volksstirm gozóinak °ocia!izrnust pe* és a Ttaőttea fokon államosításról szó lakozhat idővel a szocialista me, a háromszázezer lakosú rdso, a kommunista sajtó let fs azúttö^slt h^ Ilehet- az csupán a külföldi jellegU íeJlodes. ipari es kulturális gócpont népért való munkája volt „ KwhraMhoz A naaí ltökéi érinti' s az is meg" Az egyiptomi lapja iden rendezte meg ne- beszédének fő gondolata. Kuchtaldhoz. A nagy- ** ' naay- j" rr .," —" egyiptomi parasztkéravedszer a naevszaháré-mű - szerü és hangulatos PreJe. fvaltas utján történik. desekkel kapcsolatos refoigyeaszer a nagyszabasu mu- Az ünnepi beszéd után a fest is mutatta hogy az\ Olyan mozgalomtol pedig, mok, az iraki árleszállítások rendőrség és a munkásmili- emberek szeretik' a sajátjuk- jamely megtűri soraiban a mjnd jó jelek olyan irá. r-in orof.i I, >, I:,. — — í:„ . ..... *, A— n r—soros ünnepségsorozatot munkamódszeréket felül kell I Lom napon át a vörös és Pezsgett, forrt a vá- na nagyméretű kulturális nak vanják a Volksstimmét, jkapitalistákat és a trónörö- kibontakozást encednek rosesaFressefest a sajtó- együttese adott művészi mű- a part lapjat, mert JÓI se_ kösöket -; J^nc.ellen ^gtante^t engednek ünnep es fesztivál — hatal- son- gíti a szocialista épitömun- fvalaki - nem sok jot varmas tömegeket vonzott hátapasztalatctc szerint átszervezni. — Ez már e hét első napján megkezdődött a szegedi sütőipari üzemekben. Én magam hajnali 4 órától jártam az üzemeket, egy-egy órahosszat töltve mindenütt, s megbeszéltem a műszaki vezetőkkel, és egy-egy üzem legjobb szakmunkásaival a munka menetét, ós mindjárt a gyakorlatban meg is néztük. flz eddigi eredmények S így, a megbeszélés alapján, régebbi módszertől eltérően egyszerre sütötték a kiflit, s a többi péksüteményt. Már az első napi eredmény biztató volt. Reggel 8 óráig 21 600 péksüteményt szállítottak az üzletekbe. A régebbi gyakorlat az volt, hogy 8 óra után legfeljebb 12—15 ezer sütemény került az üzletekbe. Kedden már még jobb lett az eredmény: 8 óráig 22 700 darab zsemlét és kiflit | szállítottak az üzletekbe. | Szerdán pedig már 24 ezer-: re emelkedett a kiszállított péksüteményeik száma. A • következő, második nagyobb; szállítmány 9 órára érkezett: az üzletekbe mindennap, ez: is napról napra szépen j emelkedett Kedden másod- j szorra 33 500 péksütemény érkezett az üzletekbe, szerdán viszont már 35 000 péksütemény várta 9 órakor a vásárlókat. A kereskedelem, látva, hogy beválik az új módszer, egyre emeli ren- j delését. Kedden 51 ezer pék-; süteményt rendelt, szerdán: már 55 ezerre emelkedett' rendelése. Ha a pékeknek meiegiik van A kenyérrel kapcsolatban is történt intézkedés — tudtufc meg. — így reggel fél nyolc—nyolc órakor, de sok esetben már 7 órakor szállítják a friss kenyeret az üzletekbe. A munka átszervezése folytán M (kára befejeződik a reggeli friss kenyér és a péksütemény Igen ötletesen, tánc- - ,, T , c«í, dallal, frappáns összekö- ll^ 0111 a szocialista epitomun-*™""-' —jelleg kidomborításán tóikat, egy velük az örömben Ihatunk. Ez altalaban való- J * bizonvosfokú szoci- * . . , , .. , menően bizonyosfokú szocioz t ban igaz, de a Konkrét eset- al,sta átaiakulasokat is ma« eddi* Pesti tó szöveggel n^tatttúk be a nfp'.!",ayJl. Német De- ben téves szemlélet ered- —; a— íotozótt ™rosban ahol meg német ™ pe « mokratikus Koztarsasag ne- |ménye. arab dolgozó osztályok ház%L ernTkeztetuT a 101 ' • A Orális műsor f s^tzm^^békÉ^l Ami ugyan,is eldönti • aZ "emzeti függetlenségük kiérkeztetnek a uti Küchvald több vont- , ' . .„[arab nacionalizmus erteke- vívása után — elsősorban AVOlk3SU?me Ján színes Zmptonok és ak°T elnt-alk0t™ ? [lését, az ennek a mozga- éppen az életszínvonalbeli ^ZJZ fthazar] ,ts, a örea fák lombZiZ!tt k! 9V '"apablz4ossoöot\lomnak a célja. Az arab változások révén juthatnak nemzetek lobogói lengtek a °J*gJak lomb>ai alatt "tora, hogy a Szovjetunió ál- |egység kivívása a nemzeti majd el a szocialista alap, . es oaratsag szimbolu- dodott a tanc. S három na- tal vezetett szocialista tábor|függetlenség megteremtését igazságok felismeréséhez maként. Lapunk, a Délma- pon át egymást követték a taaia- Jjelenti az arabok számára. Tcs^ad rneavT'mrZn külonhöz° kulturális műso- S járj bármerre, beszéljíAzt pedig már nem nehéz M Ö 2á 11 8 D í t fi 81 í U k képvZ?Wvel, ZlaLnt I melyen sok külföldi bárkivel Kari-Morr-Stodt-[kitalalm ezek utan, hogy a 1*1 Cgallapilllal|Utt testvéri népi demokráciák! vendégművész vett (Siklós—Morvái) kommunista pártjai lapjai- Francia, néger, olasz hol- békét! nak delegációi — csehszlo- , vákok, bolgárok — is együtt es mas nemzetek muünnepeltek, örültek a német néppel, a Volksstimme szerkesztőségének tagjaival. A bécsi Volksstimmétől és a Svéd Kommunista Párt lapjától is küldöttség vett részt a Pressefesten. A külföldi sajtó képviselőit mindenütt meleg baráti, testvéri szeretettel fogadták és élmény is volt számukra a Pressefest. A megnyitón a város peremén elterülő ligetes réten, a Küchvaldon az estében százezer ember sorakozott fel. A Küchvaldot színes villanyégők, lampionok ezrei övezték, s köröskörül ezernyi majáiisi sátor. Ün- A n^met rendörség központi kulturális csoportjának banepi beszédet Hermáim lettkara a német nép történetéről szóló műsorban a hitleri Axen elvtárs, a Német Szo- fasizmus előretörése elleni küzdelmet ábrázolja. ban. mindenütt hallod a sza- [nemzeti függetlenség kivívá- núndezekután, hogy az arab reszt. Vakat: »nur frieden« - csokisa az arab népek számára nemzeti egyseg-mozgalom jftdóm tímcokűc az e&bj Káütouaidau. egyben az imperializmustól nacionalista mozgalom, hivató leszakadást jelenti. szen abban részt vesz a | Fenntartva tehát a ma- nemzet valamennyi osztálya, Igunk számára a nacionaliz- minden néprétege. Ez a na5 mus bírálatának jogát, az cionalista mozgalom nemzeti larab nacionalizmust támo- jellegének kidomboritásával Igatnunk kell. Támogatunk ugyanakkor az imperialíz? ugyanis minden olyan moz- mustéi való elszakadást cefgalmat amely az imperia- lozza, tehát az imeperiahsllizmus elleni harc jegyében te tábor meggyengitésevel [születik meg, amely az im- közvetve a szocializmus eroIperialista tábor meggyengí- södéset segíti elő. Tamogata• . , sa tehát nem politikai megtésére irányul, vagy legalabb- alkuvás> hanem a haladó vi_ is végső eredményében ott lág alapvető kötelessége, hordozza az imperializmus Az arab nacionalista mozmeggyengülését. galom győzelmének ered° , , , , menyekeppen olyan nyugatEzzel kapcsolatban erde- ázsia, nagyhatalom megjelemes rámutatnunk a béke- nését várjuk a világpolitikámozgalomra. ban, amely létével és tetteivel e földrész viszonyainak A világ békéjének döntő, a haladás irányába megóvása az emberiség - történő megváltozását segíti és ezen beliíi természetsze- majd elő. Gurszky István Bármilyen típusú írógép átalakítható „nyomdagéppé" Nagy jelentőségű magyar már eddig is ismert volt, és találmány alapján az Iroda- több külföldi megrendelőnek gépipari Vállalat műszeré- alakították át ilyen típusra szei a közismert írógépeket írógépeit. Eddig azonban kivalóságos nyomdagépekké zárólag a Continental tipusú alakítják át. Megszüntetik a gépekre volt alkalmas a bebetű- és a sorközök arany- rendezés. Ezért jelentős a talanságát, s találmány továbbfejlesztése. a papírra gépelt szöveg mely szerint most már bárúgy fest, mintha nyomda milyen típusú írógépre felkészítette volna. szerelhető a -nyomdásíto* Ez a megoldás sokkal szeb- berendezés, bé és könnyebben olvasható- Az írógépek átalakítása vá teszi a szöveget, egyszer- eléggé költséges, azért egyesmind legalább harminc szá- lőre csak a fontosabb hivazalékos papírmegtakarítás- talok egyes gépeit alakítják sal is jár. Az átalakított író- át. Nagy azonban az érdekgép sorvégkiegyenlítővel is lődés külföldről is. rendelkezik, s ezért olyan A Szovjetunió éppen most egyenes a sor vége, mintha rendelt több száz irószedónyomdagépek kiszedett gépet. őlomkliséiröl nyomták volna a kitűnő találmány továbbit papírra. fejlesztésével olcsóbbá válik EB a magyar taiátonáry ae wészedogépek készítése.