Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-19 / 143. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK.) ••••••^•••BIIBflHHHHEIiHII^HHHHflHHiHBHBBflHnnH A MAG Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 143. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1958. június 19. Elkészültek a vállalati takarékossági tervek Huszonegymillió forinton felüli megtakarítás 1958-ban Szeged üzemeiben A szegedi üzemek június elejére elkészítették tervei­ket a párt és a kormány ta­karékossági határozata, fel­hívása nyomán. Több üzem­ben, vállalatnál pórttaggyű­léseken, termelési tanácsko­zásokon vitatták meg a fel­hívást és jelölték ki a ta­karékossági feladatokat. Egyes helyeken, mint a Sze­gedi Ruhagyárban, a Textil­művekben külön takarékos­sági bizottságot választottak. Igen sok helyen, az Újszegedi Kender- Len. szövő Vállalatnál, a Sütő­ipari Vállalatnál a vita ntán gondosabban szervez­! ték meg a munkát, több gondot fordítottak a mű­szaki fejlesztésre és ezek­kel az intézkedésekkel je­lentős megtakarításokat ' értek el. Akadtak olyan vállalatok ls. ahol a takarékosságot a párt és a gazdaságvezetés feladatának tartották. Eze­ken a helyeken nem ismer­ték a dolgozók javaslatait a vezetők, s nem ls látták az üzemen belüli takarékosság lehetőségeit. A Bútorgyár­ban például az intézkedési terv helyett irányelveket dolgoztak ki, nem határoz­ták meg a konkrét tenniva­lókat. A minisztériumok közül az Élelmezésügyi Minisztérium nem nyújtott kellő segítsé­get vállalatainak. Nem dol­gozta ki időben számukra az irányelveket, amelyekre az intézkedési tervek épülhet­tek volna. A Szegedi Kon­zervgyár is ezért késett in­tézkedési tervének kidolgo­zásával. Néhány helyen a szakszervezet és a KISZ­szervezet sem törődik eléggé a takarékossági mozgalom kibontatkoztatásával. A tervek, ha kissé késve is, de elkészültek. A ben­nük lévő számok bizonyít­ják, hogy legtöbb helyen megértet­ték kormányunk takaré­kossági határozatát. A célkitűzések nagy része olyan, amely az adott lehe­tőségek ésszerű kihasználá­sára új, nagyobb hasznot hajtó . módszerek tömeges megvalósítására törekszik. Komoly figyelmet fordítot­tak üzemeink az anyagtaka­rékosságra. Több helyen az anyagpazarlás megszünteté­sét műszaki anyagnormák kidolgozásával, illetve az anyagnormák felülvizsgálá­sával kívánják elérni. Az anyagtakarékosságban összegszerűen első sorban a Ruhagyár áll. A várható megtakarítás 1958-ban 6,7 millió forint. A Szegedi Kenderfonógyár, az Újsze­gedi Kender- Lenszövő Vállalat egy-egy millió, a Szegedi Szőrme, és Bőr­ruhakészítő Vállalat 1,1 millió forint megtakarítást tervezett. Az importanyagokat fel­használó vállalatok is ko­moly megtakarítást tervez­tek. A Szegedi Falemezgyár 542 ezer, a Textilművek 208, a Ládagyár 180 ezer forint értékű importanyag-megta­karításra számít. A tervezett anyagmegtakarítás Szeged üzemeiben összesen mintegy 14 millió forint, amely az összes megtakarítások két­harmada. A termelőberendezések üzemi költségeinek csők­(Folytatás a 3. oldalon) Az MSZMP Központi Bizottságának brigádja a Szegedi Kenderfonógyárban Németh Károly elvtárs számolt be a sokrétű tapasztalatokról Hla: Megkezdődött a Csehszlovák Kommunista Párt XI. kongresszusa Magyar filmküldöttség utazott a Szovjetunióba Szüret Bulgáriában Javában folyik a szüret a napsütötte bolgár tájakon. Ezúttal azonban ne a hegy mámorító levére, a borrá változó szőlőre gondoljunk, hiszen annak még korai lenne a szüretelése. Nem­kevésbé mámorító — csak­hogy az illatával — a most folyó szüret is, amely a bár­sonyos szirmú rózsákat ta­karítja be. Hatalmas terüle­teken termesztenek rózsát Bulgáriában és az illatos vi­rágszirmokból olajat sajtol­nak, amelyet szinte a világ minden tájára exportálnak. A Bolgár Népköztársaságnak jelentős valutaforrásai a szép szövetkezeti rózsaker­tészetek. amelyek messze­menő állami támogatásban részesülnek. Képünkön egy szüretelő bolgár menyecskét láthatunk. A hét végére befejeződnek a csőfektetési munkák Szeged—Újszeged között A Diófa és Borostyán utca találkozásánál fúrnak új kutat Újszegeden Az MSZMP Központi Bi­zottságának tizennégy tagú brigádja Németh Károly elv­társnak, a Központi Bizott­ság tagjának, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárának vezetésével nyolc napon keresztül körültekintő gondossággal tanulmányozta Szeged és a megye legna­gyobb üzeme: a Szegedi Kenderfonógyár munkásai­nak helyzetét és az üzemi pártszervezet tevékenységét. A brigád sokrétű tapasztala­tairól tegnap, szerdán dél­után 3 órakor a Szegedi Kenderfonógyár kulturális termében Németh Károly elvtárs tartott beszámolót. A tapasztalatok ismertetésén a Kenderfonógyár és a na­gyobb szegedi üzemek párt­és állami vezetői, kommu­nista pártmunkások vettek részt. A tanácskozásról, illetve a Központi Bizottság ken­derfonógyári tapasztalatai­ról lapunk legközelebbi szá­mában adunk részletes is­mertetést. Hamarosan befejeződnek lakosoknak, gondolván, hogy Újszegeden és a közúti hí- ezzel kevesebb vízhez jut­don a vízügyi és szerelési nak. Aggodalomra egyálta­munkálatok, melyeknek ián nincs ok, hiszen a feles­folytán az újszegedi vízto- leges víz eddig a toronyban­tonyból a felesleges víz át- állt, s Újszegednek nem volt kerül Szegedre. 50—60 mé- rá 'szüksége. Vizük pedig ter kubikosmunka van még ezután is lesz elegendő, sőt hátra a víztorony környé- a Kállai fasor környékére, kén, s ezt követően a csö- a Diófa és a Borostyán ut­vek — amelyek most már ca találkozásánál kutat fúr­a Vigadóig érnek — telje- még ebben az évben, sen föld alá kerülnek. A Ezen a környéken ugyanis, hét végére a csőfektetési a Töltés utcától kifelé nem munkálatok befejeződnek. Volt víz, s most 1200 méter A közúti híd alatt is foly- hosszú csővezetéken át jut­nak a szerelések, már a tatják el a fúrandó új kút­mederpillérnél folynak a ból a vizet távolabbra is. A munkálatok, helyesebben kútfúrás költségvetése már hegesztik össze a csöveket készül, s előreláthatóan ok­és hamarosan összekötik. tóberben hozzákezdenek a Az újszegedi víztorony kivitelezési munkálatokhoz felesleges vizének Szegedre ^ való átvezetése nem kis ria- Újszegednél maradva: a dalmát okozott a túlsó parti parajdi és a Köröndi utcai •»«»»»»»»»»>»M»»»»«»w»»>»Rlakók panaszkodnak önálló (Markovits feto'.) Megszűnt a tanítás az iskolában, s a vizsgák is a héten végetérnek. A szünidő első napjai máris sok örömet hoznak a gyerekeknek. íme egy kis ízelítő: gombozás. artézi kútjukra. Azért ön­álló kút ez, mert nincs be­kapcsolva a magas nyomás­ba, lévén, hogy annak ide­jén magánosok álltak össze és fúrattak maguknak kutat, amely két utcára szól. Mos­tanában azonban felbomlott az egység, amellyel ez ide­ig meg voltak egymással a két utcabeliek. Vannak olyan házak, ahol nem tart­ják be az egymással szem­ben vállalt kötelezettséget, és feleslegesen elfolyatják kertben, pocsékolják a kö­zös szerzeményű kút vizét. E két utca önálló artézi kútjának magas nyomásba bekapcsolását egyelőre nem vették tervbe, lévén, hogy a kút kapacitása bőségesen elegendő a két utcának, csak helyesen kell gazdál­kodni vele. Hatszor a föld körül — szegedi autóbusszal A Szegedi Autóközleke­dési Igazgatóság dolgozói: Rakita József és Pusztai István gépkocsivezető vál­tótársak, rekorderedményt értek el IKARUS 601-es autóbuszukkal. Két év és négy hónap alatt csaknem negyedmillió kilométert tet­tek meg főjavítás nélkül. Teljesítményük értékét nö­veli, hogy állandóan a Sze­ged—Baja közötti hepehu­pás makadámúton közleked­tek, ami fokozott gondossá­got követel meg. Az erdeményt az új kocsi jó bejáratásával, majd lel­kiismeretes ápolásával ér­ték el. A két gépkocsivezető már kilenc éve dolgozik együtt ezen az útvonalon. Azóta egyetlen napot sem hiányoztak a munkából és baleset nélkül akkora utat tettek meg, hogy hatszor körülutazhatták volna a föl­det. Sürgősen fejezzük he a gyepterületek első kaszálását A rétek, gátak, utak, árok­partok első kaszálását eddig csak mintegy 50 százalékban végezték el. A kiadós eső­zések után sokan beszüntet­ték a munkát abban a téves hitben, hogy ha várnak, sű­sűsödni fog a fű és több ter­méshez jutnak. Ez az elgondolás helyte­len. A kaszgérett fű elvénül, tápértékének több mint egy­harmada elvész és a le nem kaszált, elvénült fűállomány a sarjú növekedését is aka­dályozza. Ez azt jelenti, hogy aki tovább vár a kaszálás­sal, csak feleannyi mennyi­ségű és kisebb tápértékű ta­karmányt képes betakaríta­ni, mint az, aki időben le­vágja a füvet és igy a sarjú növekedését is elősegíti. Szegpden is ünnepséget rendeznek az óvodák jubileumán »Szeresd a gyermeket, a [lét napfénye ő, Estéllik, hogyha megy, haj­[nallik, hogyha jő" — Móra Ferenc egyik versé­nek ez a gyönyörű két sora olvasható a meghívón, amely az óvodák 130 éves jubileum­má alkalmából sorra kerülő szegedi ünnepségeket adja tudtul városszerte. Vasárnap emlékeznek meg az első sze­gedi óvodákról is. Ebből az alkalomból emléktáblát he­lyeznek el, illetve lepleznek le a Toldi utcai, 112 éves óvoda falán. Ugyanebben az óvodában nagyszabású kiállítást ren­deznek korabeli dokumen­tációs anyagokból. Szeged azon vidéki nagyvárosok közé tartozik, ahol viszony­lag korán létrejött az óvodai intézmény, s így igen sok fennmaradt tárgy és szem­léleti eszköz bemutatásával képet alkothatunk a legelső óvodákról. Az óvodai ünnepség va­sárnap de. 10 órakor kezdő­dik ünnepi díszgyüléssel a tanácsháza nagytermében. Ünnepi beszédet mond Biczó György, a városi tanács v. b.-elnöke. Ezt követően kul­turális műsor következik kis óvodások felléptével, akik többek között népi játéko­kat is előadnak. Ezután pontban 12 órakor leleple­zik a Toldi utcai óvoda homlokzatán elhelyezett em­léktáblát, majd ugyanott megnyílik a-z óvodai kiállí­tás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom