Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-03 / 129. szám

« Kedd, 1958. Jénhn,! —8 EZ TÖRTÉNT A KÜLPOLITIKÁBAN XM Beiktatták De Gau!le-t kormányelnöki tisztségébe — aiánylag kis többséggel ' Vasárnap délutón három órakor összeült a francia nemzetgyűlés, hogy meghallgassa De Gaulle bemutatkozó beszédét. A tábornok, aki szürke utcai ruhában jelent meg, mintegy tízperces kormánynyilatkozatot tett. Elmondotta, nyilatkozatóban, hogy hathónapi Időszakra kér teljhatalmat és ígérte, hogy ez idő alatt "helyreáll a rend*. Hangsúlyozta az alkotmányreform szükségességét és kilátásba helyezte, hogy az erre vonatkozó törvénytervezetet hamarosan a nemzetgyűlés elé terjeszti. Mint mondotta, "a köztársasági rendszer* alapja: 1, az általános szavazati jog minden hatalom forrása. 2. a törvényhozó hatalmat és a végrehajtó hatalmat külön kell választani, 3. a kormánynak felelősséggel kell tartoznia a parlamentnek. De Gaulle beszédének befejező részében utalt arra, hogy a nemzetgyűlés, ha megszavazza az eléje terjesztendő törvényjavaslatokat, "szabadságra mehet a legközelebbi rendes ülésszak megnyitásának időpontjáig*. Azt követően, hogy a tábornok elmondotta kormánynyHatkozátát, elhagyta a nemzetgyűlés épületét, hogy szállodai lakosztályában várja meg a nyilatkozata feletti vitát befejező szavazás eredményét. Holnap a népé lesz a sző lesz az De Gaulle nyilatkozata nap a népé után egyórás szünet követ- utolsé »zó«. kezett, majd megkezdődött A baloldali képviselők a vita, melynek során egy- nagy része megtapsolta és más után szólaltak fel a megéljenezte Tudóst beképviselők és megindokol- széde befejezésekor, de béták, hogy miért szavaznak ven kijutott az elismercs* De Gaulle ellen, vagy mel- bői Tanguy-Prígcnt szocilett Mendes-France volt nlista képviselőnek ls, aki miniszterelnök, a radikális De Gaulle beiktatása ellen szocialisták egyik legbefo- fellépő szocialista képviselők lyásosabb politikusa, az el- álláspontját Juttatta kifejeBÖk között felszólalva jelen- zésre. tette kl, hogy nem szavaz » Hívek maradunk a közbizalmat De Gaulle-nak. társasághoz, nem hiszünk *Nem vagyok hajlandó egy ember csodatevő haengednl a polgárháború- talmiban: ezért szavazunk vaJ való zsarolásnak* — ellene szögezte le Mendes-France; — jelentette ki. A Francia Kommunista A vita végén lefolyt szaPárt álláspontját Jacques vazáa során a nemzetgyűDuclos fejtette kl s már lós végülis 329 szavazattal felszólalása eleién megbé- 224 ellenében Jóváhagyta lyegezte De Caulle távol- De Gaulle kormányelnöki létét de bírálta Coty köz- megbízatását. Figyclemretársnsági elnököt ls, ald méltó, hogy a jobboldali személyes tekintélyét ve- párizsi sajtó még szombaton tette latba, hogy De Gaulle is több, mint 400 szavazakormánvelnöki kijelölése és tot Jósolt De Gaulle mellett, beiktatása tény legyen. Ezzel szemben De Gaulle »H» • hadsereg táborno- mindössze 105 szavazattal kai * lázadás oldalára is lett miniszterelnök. léálltak — mondotta ezután nyegesen kevesebbel, Duclos — a népbői szár- mint elődje Pflimlin. mazó katonák hűek a De Gaulle egyébként a 26. köztársasághoz. Ma De francia miniszterelnök a Gaulle győzhet, de hol- második világháború utón. Megnyílt a Bolgár Kommunista Párt Vll. kongresszusa Hétfőn délelőtt Szófiában, a Bolgár Kommunista Párt székházában megnyüt a Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusa. A komgreszszust Todar Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt első titkára nyitotta meg. A kongresszuson a testvérpártól? közül az SZKP küldöttségét N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vezeti. A Magyar Szocialista Munkáspártot háromtagú küldöttség képviselt. A küldöttség vezetője Fehér Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, tagjai: Sándor József, a Központi Bízottság tagja és Cseterki Lajos elvtárs, az MSZMP Fejér megyei pártbizottságának első titkára. Hruscsov: nisztertanácsának elnöke John Diefenbaker kanadai miniszterelnökhöz küldött május 30-1 üzenetében megállapítja, hogy a kanadai kormány nézete az atom- és hidrogénfegyverkisérletek eltiltásáról II kanadai kormány álláspontiában több olyan kikötés van, amelyben a Szovjetunió nem osztozik Moszkva (TASZSZ) N. Sz. natkozó szovjet elhatározás A kísérleti atomrobbantáHruscsov, a Szovjetunió Mi- jelentőségét. sok ellenőrzésével kapcsolat— A szovjet kormány na- ban Hruscsov kijelenti: a gyón sajnálja, hogy a kana- Szovjetunió annak idején jadai kormány nem riadt vasolta, hogy létesítsenek vissza attól sem, hogy bt- ellenőrző állomásokat a zonyos fokig osztozzék az Szovjetunió, az Egyesült AlEgyesült Államok kormá- lamok és Anglia területén, nyával e repülések felelős- valamint a Csendes-óceán sé gében. öveztében. sok tekintetben egyezik Errő1 tanúskodik az az Hruscsov végül sajnálkozáazzal a céllal amelyet a e«yezmény- amelyet az Egye- sát fejezi ki, hogy DlefenSzovjetunió az atomfegy- f™ Államok és Kanada a baker miniszterelnök levele verkísérletekről való egy- ké °rsza«, légierő P?""»c!: nen? támasztja ala azt hogy oldalú lemondásával s"ol- "0?/ágaln,ak „ egyesítéséről „a kanadai kormány jo szoadi kötött — írja Hruscsov, majd val igyekszik rábírni az az amerikai sarkvidéki légi- Egyesült Államok és Anglia de a kanadai kormány ál- felügyeletről szólva hangsú- kormányait, amelyekhez szoláspontjában több olyan ki- lyozza: ros kapcsolatok fűzik, az kötés van, amelyben a Szov- — Az Egyesült Államoknak atom- és hidrogénbombajetunió rfem osztozik. és a NATO többi tagállamai- robbantások megszüntetésé— Mesterkélt a kanadai nak egyetlen más lépése sem re." Hruscsov rámutat, hogy miniszterelnöknek az az ál- tárta fel olyan mélyen az bizonyos reménységet kelt lítása. hogy a szovjet kor- említett országok hibás él- ezzel kapcsolatban a kanamánynak az atom- és hidro- láspontját a nemzetkőzi fe- dai miniszterelnök torontói génbombákat szállító arrjert- szültség és a hidegháború beszéde, kai repülőgépek ügyében el- enyhítésének kérdésében, amelyben Diefenbaker kifefoglalt álláspontja csökkenti mint ahogyan ezt a sark- jezte reményét, hogy a nyuaz atomfegyverkísérletek vidéki felügyeletre vonatko- gati hatalmak rövidesen egyoldalú beszüntetésére vo- zó Javaslat tette. megszüntetik atomfegyverkísérleteiket. Hétfőn este véget ért a Budapesti Ipari Vásár A 10 és fél napig tartó Budapesti Ipari Vásár hétfőn este 10 órakor befejeződött. A vásárt több mint 900 ezren keresték fel, mintegy 120 ezren Jöttek a fővárosba vidékről. A vásárt számos külföldi üzletember ls megtekintette és külkereskedelmi vállalataink nagyértékű üzletkötésekre kezdtek itt tárgyalásokat. Az utolsó napon, hétfőn délután tartották meg a vásár alkalmából kibocsátott tárgy sorsjáték húzását Három brüsszeli utazást, 19 értékes tárgyat és több mint 10 ezer vásárlási utalványt sorsoltak ki. Brüsszelbe utazhatnak az R. sorozatú, 2856 sorszámú, a C. sorozatú, 5632 sorszámú és a T. sorozatú, 6845 sorszámú sors jegyek tulajdonosai. A nagyobb nyeremények sorsjegyei a következők: Rémuralom Párizs utcáin A. sorozat 17 568 sorszámú M. sorozat 13 555 sorszámú K. sorozat 18 706 sorszámú V. sorozat 10 990 sorszámú T. sorozat 5070 sorszámú O. sorozat 17 340 sorszámú G. sorozat 4850 sorszámú M. sorozat II 564 sorszámú V. sorozat 7276 aorszámú C. sorozat 3274 sorszámú M. sorozat 13 899 sorszámú világvevő rádiót, A. sorozat 3503 sorszámú arany női karórát, M. sorozat 10 051 aorszámú berendezett kétszemélyes nyaralót barokk hálószobagarnitúrát, 175 köbcentiméteres motorkerékpárt, 125 köbcentiméteres motorkerékpárt, kárpitozott esőbútorgarnitúrát, Panni robogót magnetofont hatvan literes hűtőszekrényt, Moped-kerékpárt, televíziós készüléket K. sorozat 2913 sorszámú A. sorozat 6232 sorszámú M. sorozat 8886 sorszámú M. sorozat 13 177 sorszámú T. sorozat 9805 sorszámú nyert. (A számok helyességéért felelősséget nem vállalunk. — A szerk.) A tárgynyeremények átvételére jogosító utalványokat centrifugával felszerelt mosógépet, ebédlőszönyeget mosógépet, férfibőrkabátot fényképezőgépet, női pulóvert, kardigánt és •nylon fehémeműgamitúrát a sorsjegy ellenében a városligeti román pavilonban adják ki. A vásárlásra jogosító sorsjegyeket fizetési eszközként fogadja el a Divatcsarnok. (MTI) Választások Svédországban és Belgiumban Vasárnap két európai országban tartottak választásokat: Svédországban és Belgiumban. • A svédországi választások figyelemre méltó eredménye, hogy a szociáldemokraták jelentős többségre tettek szert: a hétfőin reggel ismeretessé vélt, nem végleges eredmények szerint hat új mandátumot szereztek, s ezzel 112 mandátumuk van az alsóház 231 mandátuma közül. A belgiumi választások nem hoztak különösebb meglepetéseket. Itt — végleges adatok szerint — a keresztényszocialisták, akik a feloszlatott parlament 212 képviselője közül 96-ot delegáltak, most 104 mandátumot szedtek össze. A szocialisták a korábbi 96 mandátummal szemben jelenleg 95-tel rendelkeznek. A liberálisok 20 (őt veszteséig), a kommunistái? 2 (két veszteség) és a Flamand Népi Unió 1 képviselőt küldenek a párjamentbe. A »Daily Herald* című angol lap párizsi tudósítója Írja: "Egy órával De Gaulle parlamenti bemutatkozása után rémuralmat láttam Párizs utcáin. Tétlenül őgyelgő férfiakat és nőket ütlegeltek a rendőrök botokkal. Családapákat ütöttek le családjuk szeme láttára. Senkit sem kérdeztek, senkinek a magyarázatát nem hallgatták meg. A rettegett különleges biztonsági rendőrséget, amelyet eredetileg a kommunizmus elleni harcra alakítottak, szabadjára engedték, hogy fejeket törjön be. Feleségek hiába siránkoztak, hogy csak szokásos délutáni sétájukat végzik: irgalmatlanul lesújtott rájuk a rendőrbot. Mellettük hevert, bezúzott lejjel férjük. Orrukon, szájukon, fülükön dőlt a vér. A Sain Michel bulváron a szörnyűségek még a legviharedzettebb újságíróknak is könnyeket csaltak a szemébe. Kihívásnak nem volt a legcsekélyebb nyoma sem. Senki nem akart menetelni. Több mint négyezer acélsisaJíos, fegyveres terrorrendőr seperte végig a bulvárokat, könyörtelenül csépelve maga körül botjával: céljuk kettőnél több azemély "felvonulásának megakadályozása* volt. Ha három diák egy kávéházban rejtőzött, a rendőrség megbotozott mindenkit, aki ott volt. Négy ember egy moziba menekült be. Az őket üldöző tucatnyi rendőr vadul ütlegelt botjával mindenfelé. Láttam, hogy egy vérrel borított fejű ember összerogyott. A rendőrség nem engedett senkit a közelébe. Négy munkás lassan, békésen ballagott egy mellékutcában, egyikük éppen cigarettát sodort. Sohasem felejtem el megdöbbent arckifejezésüket, amikor a rendőrök irgalmatlanul lecsaptak rájuk. Kettőjük fejét azonnal betörték, egyikük koponyája halántékától a szeméig megrepedt. Azok az újságírók, akik a Mon tmartre-negy edben jártak, hasonló borzalmakat láttak. Egy 70 évesnek látszó öregasszonyt, amikor éppen bevásárlókosarával haladt, olyan heves csapás ért, hogy szemüvege összetört és estében megsebesítették az üvegszilánkok.* Ezt egy angol újságíró írta, akit nem lehet elfogultsággal vádolni. Az újságíró jelentése hűen érzékelteti, hogy a De Gaulle-kormány hogyan képzeli el a "rend helyreállítását* Franciaországban. Az Egyesült államok rokonszenve... j Hétfőn Is összeült a frrne a nemzetgyűlés A francia nemzetgyűlés hétfőn délelőtt 337 szavazattal 199 ellenében megszavazta a kormány különleges felhatalmazásának megújítását Algériát illetően. A délelőtti ülést fél 12kor bezárták, délután 3 órakor ültek össze ismét a képviselők, hogy megvitassak De Gaulle előterjesztett törvényjavaslatait. Washington (AFP): A Fehér Ház Washingtonban és Gettysburgbarv Eisenhower vidéki otthonában vasárnap délután nyilatkozatot adott kl, amelyben megelégedéssel veszi tudomásul a francia válság megoldását. A közlemény hangoztatta: " Rokonszenvvel és megértéssel kisértük Franciaország nehézségeit és most örömmel fogadjuk a francia válságmegoldását. De Gaulle tábornok súlyos felelősséget vállalt a francia történelem kritikus pillanatában. Együttérzünk a nagy francia nemzettel és sikereket kívánunk a rá váró feladatok megoldásában. Számltunk arra, hogy szoros és baráti kapcsolataink továbbra is fennállnak, azok, amelyek Franciaországgal való régi társulásunkat mindig jellemezték«. A Fehér Ház vasárnapi közleménye tehát már megszabja Eisenhower kormányának politikáját De Gaulle-lal szemben, amikor is a Franciaországgal fenntartandó "bensőséges és baráti kapcsolatok* szükségességét fejezi kl. Lapzártakor érkezett II francia nemzetgyűlés megszavazta a telihatalmat De Gsulienek Párizs (AFP): Hétfőn délután a francia nemzetgyűlés 322 szavazattal 232 ellenében megszavazta a De Gaulle által kért teljhatalomra vonatkozó tarvényja-; vaslatot, Algéria - De. faulté Uatatfimia [utasa után De Gaulle vasárnapi beiktatása után elhatározta, hogy :Algériába látogat. A világ érdeklődéssel tekint De Gaulle algériai útja elé. Nemcsak azért, mert De Gaulle fogadtatása többékevésbé kifejezése lesz annak, hogy az Algériában élő másfélmillió francia menynyire elégedett az események alakulásával, pontosabban azzal a kormánnyal, amelyet De Gaulle megalakított, hanem azért is, mert a tábornok bizonyára körvonalazni fogja Algériával kapcsolatos politikáját. Az algériai franciák ugyanis meg vannak győződve arról, hogy De Gaulle valami "csoda-módszert- ajánl, amely az algériaiak feletti győzelmet is és a korábbi gyarmati állapotok fenntartását is biztosítja. Ilyen „módszer" természetesen nincs, mint ahogyan a legtöbb arab ország, így Egyiptom legismertebb újságjai is rámutatnak. Az algériai háború csak azzal érhet véget, ha Franciaország megadja Algériának mindazokat a jogokat, amelyek biztosítják az algériai nép függetlenségét, egyenlőségét. Fenti térképünk szemléltetően ábrázolja az algériai jelenlegi katonai helyzetet. Az I. számú, fekete-fehér csíkozású terület a hadműveletek színhelye, ahol 120 ezer algériai harcossal szemben 600 ezer francia katona küzd. A 2. számmal jelölt, sűrű satírozású terület Algéria déli része, továbbá Korzika szigete, ahol az algíri „közüdv-bizottság" ejtőernyősei puccsot hajtottak e^^üniívöi ^ i,' i.'....»,i*i l(n6m.0ksm6 FRANCIA-0 w/j . végre. A 3. számmal jelzett fekete négyzetek a francia anyaország és Algéria lakosságénak arányát érzékeltetik, azt, hogy amíg Algériában 10 millió ember él, addig Franciaországban 45 millió A 4. számmal jelzett, pontozott terület a varsói szerződés országainak egy részéi tünteti fel. Végül feltünteti térképünk azt is, hogy Marokkóban 40 ezer, Tuniszban 15 ezer, NyugatNémetországban pedig 45 ezer francia katona állomásozik. PERENYI ISTVÁN