Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-20 / 144. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETERI BÜT i Ifffir^űlTriPMF^^ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁR T LAPJA XIV. évfolyam, 144. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1958. június 20. ÍTTT7 A hároméves terv népűnk érdekeit, az ország további szoeialista fejlődését szolgálja Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Csütörtökön délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese. Kádár János és Kállai Gyula államminószter, valamint a kormány tagjai Részt vett az ülésen a vietnami parlamenti küldöttség is. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és Az ülést néhány perccel 11 óra előtt Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Rónai Sándor elöljáróban üdvözölte a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttségét. Szavaira Ton Duc Thang, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése állandó bizottságának elnöke, a küldöttség vezetője válaszolt. Rónai Sándor ezután beterjesztette az ülésszak tárgysorozatát, amelyen az 1953 —1960. évi hároméves népgazdaságfejlesztési terv irányelveiről szóló törvényjavaslat tárgyalása szerepel. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta, s elhatározta, hogy a törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytatják le. Az elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés 1958. április 18-án berekesztett ülésszaka óta nyolc törvényerejű rendeletet alkotott. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette. Ezután Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a hároméves terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. Hla: Az MSZMP KB brigádjának: tapasztalatai a Szegedi Kenderfonóban Labdarúgó VB — eredmények Példamutató fiatalok A Hanság meghódítására induló magyar fiataloknak méltán lehetnek példaképei azok a szovjet ifjak, akik áldozatkészen veszik ki részüket az ország elmaradottabb részeinek fejlesztéséből. A komszomolisták a szocialista hazafiság nagyszerű példáit nyújtották a szűzföldek meghódításával és fejlesztésével végzett munkájukkal Elismerésre méltó szerepük van a fiataloknak abban, hogy Szibéria ipara is egyre erőteljesebben fejlődik a szovjet kormány messzemenő segítségével. Az omszki petróleumfinomitóban is ahol képünk készült — az önként jelentkezett fiatalok nagy tömege dolgozik a Szovjetunió legkülönbözőbb területeiről. A hároméves terv szilárd alapot biztosít további előrehaladásunkhoz Bevezetőjében elmondotta, hogy a népgazdaság kilábalt abból a szakadékból, amelybe az ellenforradalmi támadás taszította és ismét a fejlődés útjára léptünk. Azért tudtunk gyorsan talpraállni, mert az egész dolgozó magyar nép — élén a forradalmi szellemű munkásosztállyal, magáévá tette a Magyar Szocialista Munkáspárt céljait, fegyelmezett termelőmunkával helyreállította, sőt már a múlt év derekán túl ls szárnyalta a korábbi termelési színvonalat. Előrehaladásunkat annak is köszönhetjük, hogy a baráti országok, élükön a Szovjetunióval, a legnehezebb helyzetben önzetlenül, áldozatot vállalva is segítséget nyújtottak nyersanyagban, fogyasztási cikkekben és devizahitelben. Talpraállásunk fő ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája volt. Kiss Árpád ezután felsorolta a törvényjavaslat főbb jellemzőit. A hároméves terv idején bővítjük és gazdaságossabbá tesszük a termelést, növeljük a termelékenységet és a termelés gazdaságosságát. A hároméves tervjavaslat szilárd alapot teremt ahhoz, hogy a következő ötéves terv idején nagyobb léptekkel haladjunk előre termelőerőink fejlesztése, a szocialista építés útján, hogy népgazdaságunk, elsősorban iparunk szerkezetét a jelenleginél kedvezőbben alakítsuk kl és messzemenően hasznosítsuk a szocialista országokkal — a kölcsönös gazdasági segítség tanácsa keretében — mind jobban kiszélesített munkamegosztás teremtette lehetőségeket. Lehetővé teszi azt is a hároméves terv, hogy tovább erősítsük és szélesítsük hazánkban a szocialista » lési viszonyokat — elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom támogatásával. A tervidőszakban a reálbérek és a reáljövedelmek szerény mértékű, de folyamatos emelésével növeljük a dolgozó nép életszínvonalát, mert ez a szocialista építés legfőbb célja. A terv már 1958. év végétől biztosítja a népgazdaság nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlyát, lehetővé teszi, hogy minden esedékes fizetési kötelezettségünknek eleget tegyünk. A javaslat szerint az ipari termelés három év alatt 22 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — átlagos időjárás mellett — 12—13 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 13 százalékkal emelkedik. A nemzeti jövedelem emelkedése alapján a bérből és fizetésből élők egy keresőre jutó reálbére a hároméves terv végére hat százalékkal haladja meg a tavalyi színvonalat. A hároméves terv idején állami eszközökből 32 milliárd forintot ruházunk be. Diesel-motorosítás, járműgyártás, gyógyszeripar A továbbiakban az iparfejlesztésről szólt. Folytatjuk a dunai vasmű hengerművének építését, s ez nagymértékben segíti a gépipar ellátását finomlemezzel. A Lenin Kohászati Művekben több ötvözött acélfajtát termelünk, a borsodi vegyikombinát bővítésével pedig több műtrágya jut a mezőgazdaságnak. Jelentős összegekkel bővítjük a cellulóze és a papírgyártást is. Az ipari termelésnél nagyobb ütemben növeljük országunk energiabázisát. A hároméves terv idején nem lesz szükség a szén, vagy a villamosenergia fogyasztás korlátozására. A széntermelés a vártnál kedvezőbben alakult. A szénbányászat ma már mennyiségileg kielégíti az igényeket. Arra kell törekednünk a jövőben, hogy a széntermelés minőségi összetétele a szükségleteknek megfelelően alakuljon. Az elmúlt években már számottevő összegeket fordítottunk a szénfelhasználás szempontjából különösen gazdaságos ipari erőművek építésére, a tüzelőberendezések korszerűsítésére. A hároméves terv idején fokozzuk az ilyen beruházásokat. Az energiahely ret kedvező alakulását — folytatta — azonban csak akkor várhatjuk, ha továbbra is a legtakarékosabban gazdálkodunk az energiával. A féldolgozó iparágak fejlesztéséről többek között elmondotta, hogy elsősorban azokat az ágakat fejlesztjük, amelyek — nemzetközi fizetési mérlegünk helyzetét is figyelembevéve — gazdaságosak — és technikai színvonaluk emelését tapasztalt szakmunkásaink és mérnökeink biztosítják. Elsősorban tehát az erősáramú ipar, a híradástechnika, a Diesel-motor és járműgyártás, valamint a gyógyszeripar fejlesztésére fordítunk jelentős összegeket. Jórészt ezeknek z iparágaknak a fejlesztésére használjuk fel a Szojvetuniótól kapott beruházási hiteleknek a hároméves terv idejére jutó részét. A tervbevett fejlesztés azt jelenti, hogy a gépipar termelése mintegy 35 százalékkal növekszik. Megkezdjük a műszeripar nagymértékű fejlesztését is. Elsősorban az elektronikus műszerek és a világviszonylatban is bevált geofizikai mérőműszerek gyártására összpontosítjuk erőfeszítéseinket. Az ipar ilyen fejlesztése szükségessé teszi a dolgozók termelési kultúrájának növekedését, — állapította meg Kiss Árpád, majd a termelékenység emelésének fontosságáról beszélt és megállapította, hogy a termelékenység tizenöt százalékos növelése, valamint a termelési költségek hat százalékos csökkentése — amit a terv előír — a legmeszszebbmenő takarékosságot kívánja meg a vezetőktől és a munkásoktól egyaránt. Különösen gondosan kell felhasználni az importanyagokat. „Á társadalmi tulajdon ellen vét az is, aki elnézi annak herdálását" A megye földmüvesszövetkezeti vezetőinek tanácskozása Tanácskozásra ültek ösz- ták ki a mezőgazdasági ezelőtt a megye egyik legsze a megyei földművesszö- üzemág keretében a körzeti szebb boltját nyitották vetkezeti vezetői, hogy meg- felelősök rendszerét. meg, s ma ez a bolt olyan, vitassák á ' szövetkezetek. __ Hiányosságok tapasz- h°gy a vásárlók nem szigazdasági visszaesésének tafhatók — hangzott tc- vesen lépnek be az ajtaján, okait. Az értekezlet a szo- vább a beszámoló — a annyira elhanyagolt, kástól eltérően néhány szö- vezetők ellenőrző munká- Végezetül azt hangsúvetkezeti vezető beszámol- jában is lyozta a beszámoló, hogy neílorln kéZd6,ÍÖtt- ™ly~ Vajon a bordányi földmű- a felsorolt hiányosságok . vesszövetkezet ügyvezetője elsősorban nem gazdasá3 rp®z,k«'' 3 szatymazl, az miiyen erkölcsi alapon el- gi. hanem politikai kérapátfalvi es a szegedi ienörzi beosztottainak úti- dések. foldmuvesszovetkezet igaz- számláját, amikor saját „ . , , Katósági elnöke adott ,naga Jtöbb ízbea ^abáiyía- Hiaba szónokol valak, a szamot a szövetkezet ianságot követett el ezen a ^ ' gazdasági helyzetéről. - téren? A tarsadalmi tulaj- „ ... .„., . Ezek az elvtársak azonban don ellen nemcsa* az vet, J^f in a legalapvetőbb gazdasági aki lop, hanem az is. aki Javító" kérdésekben (forgalmi terv elnézi annak herdálását, ^edik a hibák k javitateljesítése, az első negyed- Felelőtlen költséggazdálko- 8aro1 *8 J^w-n -^^n évi jövedelmezőség, vagy a dásnak tudható be a szatv- batnapoa tovabbkepzo tansaiát erő alakulása) tájé- PasnaK tuanal° De a szál}- folyamot tart az ugyvezekozatlanok voltak. mazi földművesszóvetkezet tők részére. Ezután Hegyesi Béla. a intézkedése, amikor Hód- A hozzászólások egy-két MÉSZÖV igazgatóságának mezővásárhelyre pálinka kivételtől eltekintve, a feltagja tartotta meg az igaz- beszállításra töredékfuvar- hozott példákat ismételgetronfftl T^m°16ját Be" ™l két lovas kocsit külde- ték- 3 nem értették meg a mutatta, hogy nefc MESZÖV-igazgötóság cól1954-től kezdődően haté- ját. Zsibók András elvtárs, rozottan fejlődtek a fold- Sok szövetkezetnél nem .... művesszövetkezetek. de törődnek az állóeszközök a megyei Pártbizottság memár az 1957. év nem ho- és vagyontárgyak meg- zogazdasagi osztályvezetője zott gazdasági előreju- óvásával. ezt kifogásolta is felszólalátást, sőt ez év első ne- Forráskúton néhány évvel sában. gyedéveben komoly visz- _ szaesés mutatkozik. * A hanyatlás oka — mondotta — az objektív nehézségeket leszámítva, a vezetésben rejlő hibák, a hanyagság és felelőtlenség elburjánzása, valamint az irányító szervek laza ellenőrzése. Súlyos hibát okozhatnak a szövetkezeti Már korábban írtunk arról, hogy a Szegedi Kiskeresvezetők a felsőbb szervek kedelmi vállalat a dolgozó nők "második műszakjánakutasilasainak semmibeveve- . .. ... , , , .. .,,.... sével vagy az állami ren- megkönnyítésé érdekében "uj vásárlási formát- veretett delkeresek végre nem haj- be. A tapasztalat alapján az új formát bővíteni kellett, tásával. Pusztamérgesen s most ez a következőképpen alakul. próbát öl tease?E megál 1 a pttott A háztartási ^^ túlzsúfoltsága követeli meg ezt a szikvíz-normát az ügyve- vallalattol. Az üzletben található háztartási cikkekről sokzető nem fogadta el, s szoros listát készítenek, a pontos árak megjelölésével. Ezt engedve a szikvízüzem- a sokszorosított példányt eljuttatják egyelőre a szegedi literrel csökköatettéazt. A nagyüzemek dolgozó nőihez, azok a megrendelőlapon felszatymazi földmüvesszövet- tüntetik a kért árut és a szállítás időpontját, s külön az kezet igazgatósági elnökét erre rendszeresített gyűjtőládába bedobják. A háztartási utasította a MÉSZÖV ke- boltok dolg0zói a kívánság szerint összeállítják a csomareskedelmi foosztá;ya a fe- „ . . , , . . . , , • , ._, .. leslegesen megvásárolt ker- got s azt a kert ldore — muszakvaltasok idejen — atti traktorok visszáruzására, adják a megrendelőnek. de az utasítást itt sem vol- Egyelőre próbaként vezeti be a vállalat ezt az új váTt sárlási rendszert' 8 ha beválik eszerint igyekszik igaz" Kisteleken is, ahol utasí- ságosan elosztani a hiánycikkeket — a mosógépet, a zotás ellenére nem alakítót- máneozott edényeket, a zsírosbödönt — is. ugyanakkor kétkézrel szórMezőgazdasági téren fokozottabban törekszünk a belterjességre termelése, a hároméves terv átlagában, az 1954. évi változatlan áron számítva, a tervidőszakot megelőző három év, 1955—57 átlagához (Folytatás a 2. oldaton.) Ezután a terv mezőgazdasági előirányzatait ismertette. Az előirányzatokat a párt agrártéziseinek figyelembevételével alakították ki. A mezőgazdaság összes Ujabb könnyebbség a dolgozó nőknek A háztartási boltok áruiért nem kell az üzletekbe menniük a nagyüzemekben dolgozóknak