Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-20 / 144. szám

2 Péntek, 1958, Június ». " Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) képest 12 százalókkal nő, átlagos Időjárás figyelembevetelével. Az előirányzatok kifejezésre juttatják, hogy fokozottan törekszünk a belterjességre: az állattenyésztés hozamai a növénytermesztésnél nagyobb arányokban növekednek: a növénytermesztés 1060-ra a tavalyihoz képest 108,7, az állattenyésztés 117,9 százalékra emelkedik. Az üzemi gyü. mölcsösök területét több mint 25 ezer katasztrális holddal növeljük, új szőlőket telepítünk és felújítjuk a régieket. Nagy gondot fordít a terv a történelmi borvidékek szőlőterületeinek felújítására. A szántóföldi növénytermesztésben a hároméves terv lényegében fenntartja a tavaly. kialakult szervezetet. A vetésterületi változások legfőbb célja az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmány biztosítása. A takarmánytermő terület több mint ötszázezer katasztrális holddal növekszik az első ötéves terv tényszámaihoz képest. A cukorrépatermelés növekedését mintegy 40 ezer vagonban Irányozza elő a terv az első ötéves terv átlagához képest. A búzatermés három . év átlagában az 1958—57. évi 8,4 mázsás átlaghoz képest 9 mázsára, a kukoricáé 12,4-ről 12,8-ra, a burgonya termésátlaga 58,6-ról 59,8 mázsára emelkedik. A kukorica vetésterületének több mint ötven százalékát hib* ridvetőmaggal látjuk el a tervidőszak utolsó évében. Számos intézkedéssel segítjük a rizs termésátlagának fokozását ls. • A terr elősegíti a termelőszövetkezeti mozgalom további erősödését A törvényjavaslat biztosítja azt i», hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom — a teljes önkéntességet szem előtt tartva — tovább erősödjék 'hazánkban. A termelőszövetkezetek gazdasági előnyeinek széleskörű demonstrálása megköveteli az állóeszközök állománynövelését. A hároméves tervben erre a célra évi átlag 340 millió állami támogatást irányoztunk elő. Az első ötéves terv idején ugyanez a támogatás évi 200 millió forint volt. Az állami támogatás elősegíti, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása rentábilis legyen, emelkedjék a tagok jövedelme, méghozzá úgy, hogy meghaladja az egyéni gazdálkodók átlagos jövedelmét — mondotta Kiss Árpád. Megjegyezte, hogy a felvásárlási rendszert továbbra ls fenntartjuk: A hároméves terv időszakában, valamint ezután is ez lesz az alapja a falu és a város gazdasági kapcsolatainak. A nejnzeti jövedelem növekedéséről és elosztásáról beszélt ezután. A hároméves terv hatását a lakosság életviszonyaira elsősorban az jelzi, hogy a fogyasztási alap 11 százalékkal emelkedik. A bérből és a fizetésből élő dolgozók reálbérét a szocialista szektorban körülbelül 6 százalékkal emeb jük, a termelés és a termelékenység emelkedése következtében járó többletbérekkel. Ez a hat százalék azonban nem foglalja magában az állami szektor dolgozóinak nyereségrészesedését. A parasztságnál az egyföre jutó reáljövedelmek átlag körülbelül 4 százalékkal növekednek. A hároméves terv a kiskereskedelmi áruforgalom 13 százalékos növelésén belül az lpracikkek forgalmát 22 százalékkal növeli. A kereskedelem például 340 000 mosógépet. 30 000 hűtőszekrényt, 33 000 porszívót. 600 ezer rádiót, több mint 100 ezer televíziót, 550 000 kerékpárt és mintegy 80 000 motorkerékpárt hoz forgalomba. A tavalvlhoz. kénest 1960-ban 26 százalékkal több konyhabútort és ugyanenynvlvel több kombináltszekrényt biztosítunk a vásárlóknak. A kereskedelem növeli az énftőanyagok forgalmát ls: ez négyszer naevobb lesz a tervidőszak végére, mint az első ötéves terv évi forgalma. Tovább kell javí+ani a kereskedelem munkáiának színvonalát — állapította meg Kiss Árpád. A terv az ipar és a kereskedelem vezetőinek lehetővé teszi, hogv az igények alakulásának megfelelően elégítsék ki a fogyasztókat. a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyát. 1958—1960-ra a benyújtott terv szerint a nemzetközi fizetési mérlegünk lényegében egyensúlyban van. Áruforgalmunk egyre növekvő részét a szocialista tábor országaival bonyolítjuk le. A baráti államokkal kötött kétoldalú szerződések szilárd piacot biztosítanak exporttermékeinknek és a tőkés világpiac ingadozásaitól függetlenül biztosítják importszükségleteink zavartalan kielégítését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden téren függetleníteni tudnánk, vagy akarnók magunkat a kapitalista világpiactól. Mi arra törekszünk, hogy kereskedelmi kapcsolatainkat a Zsofinyecz Mihályt teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján minden országgal kiszélesítsük. Befejezésül Kiss Árpád hangoztatta, hogy a hároméves terv megvalósítása lendületes munkát, fokozottabb felelősséget jelen-t országunk minden dolgozójának. Felhívta a figyelmet arra, hogy lehetőség és szükség is van számos területen az élőirániatok túlteljesítésére. Kívánatos a terv beruházási mutatóinak túlteljesítése is, a mezőgazdaságban pedig a termelőszövetkezeti beruházások túlteljesítése, ami emeli a gazdálkodás színvonalát, vonzóbbá teszi a közös gazdálkodást a dolgozó parasztság számára. Az elérendő célokhoz rendelkezésre állanak a szükséges anyagi eszközök Zsofinyecz Mihály képviselő volt a hároméves tervről szóló törvényjavaslat előadója. Hangoztatta, hogy a hároméves tervelőirányzatban elkerüljük a korábbi évek gazdaságpolitikai hibáit és olyan célokat tűztek ki, amelyek eléréséhez rendelkezésre állnak a szükséges anyagi források és eszközök. Apró Antal: A javaslat a nehézipar elsődleges fejlesztését irányozza elő, biztosítva ezzel az egész népgazdaság anyagi és technikai fejlődését. A továbbiakban ismertette a hároméves terv fő számszerű adataif és hangoztatta, hogy a nemzeti jövedelem elosztásánál két alapvető célkitűzésből indultunk kl: már ez év végétől biztosítjuk az ország nemzetközi fizetési mérlegének egyeniúlyát. Másrészt a belföldön felhasználható nemzeti jövedelem elosztásánál olyan egyensúlyt kívánunk teremteni a felhalmozási és a fogyasztási alap között, hogy a beruházások jélenlegi alacsony színvonala fokozatosan emelkedjék, áz életszínvonal szerény mértékben növekedjék^ A nemzeti jövedelem emelkedését elsősorban a szocialista ipar termelésének emelkedése teszi lehetővé. A feldolgozó Iparágak termelési ütemét az alapanyaggyártó iparág fejlődéséhez mérten állapítják meg. Az ipar egyébként 15 milliárddal részesedik a hároméves terv állami beruházásaiból. Zsofinyecz Mihály elmondotta. hogy a tervidőszakban 110 000 lakást építünk. Hitelnyújtással, építőanyagbiztosítással elősegítjük a magánépítkezéseket. A mezőgazdaságnak 3.6 milliárd forint jut az össz-beruházásokból. Három év alatt megfelelő összegű hosszúlejáratú hitelt kapnak a termelőszövetkezetek. Az életszínvonalról szólva többek között elmondotta: a terv előirányozza a régi nyugdíjak rendezését. Ez közvetlenül mintegy háromszázezer nyugdíjast érint, s ezzel egy igen régi problémát old meg. Ax ország gazdasági helyzetéért közös a felelősség Százezernél több lakás a tervidőszak alatt Elmondotta még, hogy a hároméves terv a lakás-, a szociális és kulturális, az egészségügyi és a kommunális ellátás fejlesztésére ls gondot fordít. A tervidőszakban 110 000 lakás felépítésével lehet számolni. Fejlesztjük a villany-, a gáz-, a vízés az úthálózatot. A hároméves tervben célul tűztük — folytatta —, hogy a nemzeti jövedelem fokozatosan növekvő hányadát fordíthassuk az állóalapok növelésére. 1960-ban például a nemzeti Jövedelem 11,4 százalékát fordítjuk ilyen célokra. Azzal számolunk, hogy állami erőből a tervidőszakban 32 milliárd farint beruházást valósítunk meg, amihez hozzá kell számítani az állami vállalatok, a termelőszövetkezetek és kisipari szövetkezetek saját eszközökből történő beruházásait és egyebeket, amelyekkel együtt három év alatt hazai erőforrásokból több mint 36 milliárd forintot ruházunk be. Népgazdaságunk fejlődésének előmozdításában most is számíthatunk a Szovjetunió segítségére — mondotta ezután. — A Szovjetunió a múlt év végén folytatott tárgyalásokon 300 millió rubel beruházási hitelt bocsátott rendelkezésünkre, amelyet nemrég további 140 millió rubellel felemelt. A 440 millió rubeles hitel» egy részét már a hároméves terv időszakában folyósítják. Túlnyomórészt ez a hitel teszi lehetővé hogy számos ipari struktúránkat átalakítsunk. Rajtunk múlik, hogy ezt a hitelt a népgazdaság fejlődése szempontjából a legeredményesebbén használjuk fel. Mindent egybevetve; az 1956-tól 1960-ig terjedő időszakra állami erőből 54 milliárd forint beruházás jut, szemben az első ötéves tervben megvalósított 67 milliárddal. Célt a fizetési mérleg egyensúlyának megteremtése A továbbiakban Kiss Árpád hangoztatta, hogy a tervjavaslat előirányzata a rendelkezésünkre álló beruházási eszközöket a legfontosabb objektumokra összpontosítja. Az ipari beruházásokra egyébként jellemző az is, hogy a korábblakhoz képest kedvezőbben alakul anyagi és műszaki összetételük. A mostani előirányzat elősegíti gépparkunk korszerűsítését, s helyes fel-használása esetén jelentős lépés lesz a műszaki fejlődésben. A mezőgazdaság céljaira fordított beruházások a termelés fokozása mellett elősegítik majd. hogy mezőgazdaságunk szerkezete a jelenleginél kedvezőbben alakuljon. Jelentősen növekszenek a talajjavítás, a talajvédelem és belvízvédelem célját szolgáló összegek. Növekszik az univerzális gépek aránya, ami lehetővé teszi a géppark jobb kihasználását. Ezután a nemzetközi fizetési mérleg alakulásával foglalkozott a beszámoló. Rámutatott: a hároméves terv kialakításánál az volt a törekvés, hogy megteremtsük Szünet után Apró Antal, a kormány elnökének első helyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Apró Antal bevezetőben hangsúlyozta: a népgazdasági tervek tárgyalása, az országgyűlés előtt való megvitatása, gazdaságpolitikánknak, célkitűzéseinknek törvénybe foglalása mindig jelentős eseménye belpolitikai életünknek. — örvendetes jelenség — folytatta —, hogy ma már a gazdasági kérdésekkel nemcsak a kisebb-nagyobb vezető beosztásban lévő emberek, hanem a munkapadoknál az egyszerűbb dolgozók is többet foglalkoznak. Mind jobban tudatossá válik az a szemlélet, hogy az ország gazdasági helyzetéért közös a felelősség. Ezután aláhúzta, hogy az állami ipar termelése 1958 első öt hónapjában egyenletesen, hónapról hónapra fejlődött. A folyamatos anyagellátás jórészt megszüntette a hóvégi kapkodást, rohammmpkát. Most az üzemekben, gyárakban tervszerűbben, nyugodtabb légkörben folyik a munka, s ez kedvezően hat a termelés minőségére és a termelés növekedésére is. Meg kell nézni az üzleteket, kirakatokat: napról napra új cikkek, jobb minőségű termékek jelennek meg. Az üzemek önállóságával javul a választék, a gyártmányok összetétele. Exportra szállított termékeink ellen is mind kevesebb kifogás merül fel. A lakosság áruellátásának javulását mutatiaaz a tény, hogv 1958 málusában ruházati cikkekből 14 százalékkal nagyobb volt a forgalom, mint egy évvel ezelőtt. Az ország gazdasási helyzetének stabilizálódását, a lakosság gazdaságpolitikánk iránti növekvő bizalmát mutatja az a rénv is. hogy a takarékbetét-állomány az év eleie óta máius véréig több mint hétszázmillió forinttal emelkedett A sikerek magyarázata — A sikerek, magyarázata — folytatta — elsősorban abban keresendő, hogv az ellenforradalom óta elteit búsz hónán piott nár+unk kormányunk következetesen harcolt az eHenforrada'orn által okozott morális, politikai és anyagi károk felszámolásáért, a bűnösök felelősségre vonásáért. Abban a küzdelemben, amelyet népköztársaságunk törvényes rendjének helyreállításáért folytattunk, megnyertük a széles dolgozó tömegeket. Előbb csak a legöntudatosabb tíz- és százezrek, később milliók tömörültek a párt, a kormány politikája mögé, s a szocialista rend megvédése azzal járt, hogy nemcsak a vezetők, hanem a széles dolgozó tömegek is levonták az ellenforradalomból a szükséges tanulságokat, s az elmúlt 20 hónap alatt az ország lakosságának jelentős többsége aktívan tevékenykedett a termelés frontján, hogy a politikai konszolidációval egyidőben minél hamarabb felszámoljuk az ellenforradalom gazdasági kártevéseit is. A párt, a kormány csak a tömegek ilyen aktív támogatásával, a szocialista építőmunka ilyen széleskörű kibontakozásával tudta megvédeni és továbbfejleszteni szocialista vívmányainkat. Minden jószándékú ember megállapíthatja, hogy a párt, a kormány reális alapokon nyugvó tervet állít az ország elé, s a terv megvalósításához biztosítja a feltételeket, a politikaiakat és a gazdaságiakat egyaránt. De azt is tudják, hogy a jó munka nyomán növekszik népünk jóléte, szociális és kulturális igényeinek kielégítése. A terv választ ad a kérdésret hogyan tovább? — Ha valamilyen kérdésben arról beszélünk, hogy a felszabadulás óta széles nemzeti egységfront alakult ki, elmondhatjuk, hogy a földosztáson, a gyárak, a bankok, a "bányák államosításán kívül ez a nemzeti egységfront szocialista vívmányaink megvédésében és továbbfejlesztésében az elmúlt 20 hónap alatt kibontakozott, az építő-alkotómunka minden területén. A szocializmushoz hű erők példamutatását követték azok is, akiket az ellenforradalom előkészítői, szervezői alattomos módon — ha átmenetileg is —, de — becsaptak, megtévesztettek, sőt átmenetileg a szocializmussal szembeállítottak. Amikor mi azt mondjuk, hogy ezek a félrevezetett emberek is tanultak az ellenforradalomból, ezt őszintén gondoljuk, mert az üzemekben, a gvárakben, politikai és gazdasági életünk számos területén tapasztaljuk. hogv ezek az emberek kiábrándultak az ellenforradalom demagógiájából, rájöttek arra, hogy becsapták őket. — Üzemekben, falvakban, különböző értelmiségi munkakörökben dolgozók sokszor felvetik a kérdést, hogyan tovább? A most előterjesztett hároméves terv választ ad arra, hogyan menjünk tovább. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága egyetért az országgyűlés elé terjesztett hároméves tervjavaslattal. Az a véleményünk, hogy az irányelvek reálisak — mondotta Apró Antal, majd ismertette a terv irányelveit. A terv előírja, hogy ipari termelésünk szerkezetében jelentős változtatásokat hozzunk létre. Emlékezetes, évek óta, hogy mennyi szó esett arról, hogy iparunk struktúrája nem felel meg adottságainknak, nyersanyaghelyeztünknek, iparunk szerkezetét át kell alakítani. Annak ideién elhangzott heves támadások ezt úgy igyekeztek beállítani, mintha egyedül a szocialista rendszer lenne felelős iparunk szerkezetében mutatkozott valamennyi hibáért, bajért, • ellentmondásért. A nehézipar feilesz'ése a hát oméves tervben is elsődleges feladat — Köztudomású, hogy a revizionisták odáig mentek el az úgynevezett "kritikával*, hogv tagadták a nehézipar elsődleges fejlesztésének szükségességét, azt követelték, hogy' hagyjunk fel a nehézipar további fejlesztésével. Ezeknek a "kritikusoknak* akkor sem lehetett és most sem lehet igazat adni. A hároméves tervben is legfontosabb feladatunknak tekintjük a nehézipar fejlesztését, az anyagi-technikai bázis erősítését. Ugyanakkor mi a nehéziparon belül a következő esztendőkben jelentős arányváltozásokat tervezünk és akarunk megvalósítani, még* pedig olyan irányú változásokat, hogy minél több munkaigényes, kevésbé anyagigényes, minél több magas színvonalú, szellemi, műszaki tudást megtestesítő és külföldön is jól értékesíthető terméket gyártsunk. E cél elérése érdekében nehéziparunk vezetői az elmúlt két év alatt már számos helyes Intézkedést hoztak. Ezután Apró Antal arról beszélt, hogy külkereskedelmi mérlegünket csak úgy tudjuk javítani, ha korszerű gyártmányokat készítünk, ha a hazai, főként azonban az import útján biztosított nyersanyagot magasértékű késztermékekké dolgozzuk fel. A mi országunkra, a mi iparunkra is vonatkozik az a kötelezettség, hogy a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versengésben bebizonyítsuk a szocialista társadalmi és gazdasági rend magasabbrendűségét. Pártunk Központi Bizottságának határozott véleménye, hogy erre megvannak az adottságaink, a lehetőségeink. Mi az Ipar szerkezetének átalakítását így képzeljük el. nem pedig úgy. ahogyan azt a revizionisták javasolták. tudniillik, hogy a nehézipart és a gépipart hanyagoljuk el. A befejezetlen beruházások állományát évről évre csökkentjük Az elkövetkező években új gyáraik építése és üzennek bővítése mellett a régi gyárak és üzemek korszerűsítésére, újjáalakítására az eddiginél jóval nagyobb figyelmet szentelünk. A befejezetlen beruházások állományát évről évre csökkentjük, hogy a már megkezdett, de félbemaradt beruházásokat maximálisan hasznosítsuk. így a most előirányzott beruházások viszonylag több termelő kapacitást adnak az országnak, mint az első ötéves terv hasonló időszakában. Iparunk szerkezetének jó irányban megkezdett átalakításához, hazai adottságaink és lehetőségeink legjobb hasznosításához igen jelentős segítséget kaptunk és kapunk a Szovjetuniótól. Apró Antal külön kiemelte vegyiparunk fejlesztésének jelentőségét. Rámutatott: a vegyiparon belül különös fontossága van a műtrágyagyártás fejlesztésének is. Uj műtrágyagyár építéséhez a Szovjetunió kormányától 110 millió rubeles beruházási hitelt kapunk. Saját erőfeszítéseink mellett a Szovjetuniótól kapott hitellel megépítjük a Tisza vidéki Vegyik ombinát-Nitrogénműtrágyagyárat. Az országgyűlés januári ülésszakán megbíráltuk — mondotta — a Kazincbarcikai Műtrágyagyár építésénél a vezetésben tapasztalt hiányosságokat. Most örömmel számolhatok be arról, hogy azóta sokat javult a munka, a gyár és a berendezésében dolgozó több üzem mérnökei, munkásai, tervezői megszívlelték a kormány bírálatát és elismerésre méltó munkát végezték. A Nehézipari Minisztériumnak azonban még sok a tennivalója; hogy ez a gyár minél hamarabb a mezőgazdaság és a népgazdaság rendelkezésére bocsássa a tervben előírt műtrágyát. Annál is fontosabb ez, mert a szakemberek véleménye szerint egy mázsa nitrogénműtrágyával egy évben legalább másfél mázsával magasabb gabonatermés érhető el. Mezőgazdaságunk továbbfejlesztése döntő fontosságú A továbbiakban Apró Antal a kőolajipar és alumíniumipar fejlesztésével kapcsolatos feladatokról beszélt, majd rámutatott, hogy egész (Folytatás a 3. oldalon)