Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-18 / 91. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI Hla: A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 91. szám Ara: 50 fiUér Péntek, 1958. április 18. ftla: Ex évi költségvetésünk alapvető célkitűzéseit Saját erőforrásainkra épülő gazdasági egyensúly, minden vonalon érvényesülő takarékosság Meghezdte aa országgyűlés a költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat vitáját Az országgyűlés csütörtökön megkezdte az 1958. évi költségvetés és költségvetési törvényjavaslat együttes tár­gyalását. Részt vett az filésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kádár János, Kállai Gyula es Marosán György államminiszter, dr. Sik Endre kül­ügyminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter, Antos István pénz­ügyminiszter, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Trautman Rezső építésügyi miniszter, Kossá István közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke nyi­totta meg, majd Antos István pénzügyminiszter mondta el expozéját, Antos István: Az ez évi gazdasági egyensúlyt saját erőinkből kell biztosítani Bevezetőben hangsúlyozta, haállományon belül a tehe­hogy a forradalmi munkás- nek aránya megközelítette paraszt kormány az idei az 50 százalékot, ami maga­költségvetés előirányzatai- sabb az előző évekénél, nak összeállításánál a múlt Az elmúlt évet eredményein k jellemzik évben elért jelentős ered­ményekre támaszkodott és azt az alapvető célt tartotta szem előtt, hogy 1958-ban a gazdasági egyensúly saját Ezután hangsúlyozta, hogy erőforrásainkra épüljön. a gazdasági egyensúly je­— Az 1957. évi állami lentősen megnövekedett költségvetés az előirányzott életszínvonal mellett jött 800 millió forinttal szemben létre. A munkások és al­1.3 milliárd forint bevételi kalmazottak egy keresőre felesleggel zárult — folytat- eső reálbére 1957-ben mint­ta. — Az adóbevételek ma- egy 15—17 százalékkal, a radéktalanul befolytak. A parasztság reáljövedelme vállalati gazdálkodás ered- mintegy 10 százalékkal volt ménye 3,9 milliárd forinttal magasabb, mint 1956-ban. volt kedvezőbb az előirány- Ezekben az eredményekben, zatnál. A minisztériumok saját munkánk mellett, je­alá tartozó ipari vállalatok lentős szerepe volt a szo­száz Ft értékű terméket cialista országok — elsősor­1957 I. negyedévében 107,9 ban a Szovjetunió — segé­forint, a második negyed- lyeinek és hosszúlejáratú évben 100,8 Ft, a III. ne- hiteleinek. gyedévben 99,1 Ft, a IV. ne- A hibákról szólva, megál­gyedévben pedig 97,9 Ft lapította: a készletek növe­termelési költséggel állítót- kedése egyes területeken tak elő. túlzott volt és összetételé­— Az ipari termelés 1957 ben sem teljesen megfelelő. III. negyedévében már el- y0itak hibák a beruházások­érte, a IV. negyedévben pe- „ál is. A befejezetlen bérű­dig több. mint 10 százalék- házások állománya tovább kai meghaladta az ellen- növekedett. A gazdasági fe­forradalom előtti termelési gyelem sem érvényesült szintet, és 17 százalékkal mindenütt megfelelően, volt nagyobb, mint 1955 IV. _ Az elmúlt év tevékeny­negyedében. A termelékeny- ségét azonban nem a hibák, ség olyan fontos jelzőszáma, hanem a nagy eredmények mint az egy munkásra jutó jellemzik — folytatta —, termelés. 1957 IV. negyedé- helyesnek bizonyult a Ma­ben az állami iparban már gyar Szocialista Munkáspárt 4 százalékkal nagyobb volt, Központi Bizottságának és a mint az ellenforradalom forradalmi munkás-paraszt előtt és 8 százalékkal múlta kormánynak az ellenforra­, ,... . . ... dalom okozta karok elhári­felül az 1955. ev, szintet. tásúra és a gazdasági kon­— Kedvezően alakult a szolidáció meggyorsítására termelés az elmúlt évben a irányúé gazdaságpolitikája, mezőgazdaságban is. Bár a A d°'g°/ó milliók követték i ,a pert és a kormány utmu­vetésteriilet 10 százalékkal tatásaitj minöennapos, ál­csökkent, 1957-ben mégis 5 dozatkész munkával váltot­százalékkal több kenyérga- ták valóra a termelés eme­bona termett, mint 1956-ban. lésére, a termelés költségei­, , . , , . ... nek csökkentesére irányuló A kenyérgabonán kivul az terveket A vezetés helyes egy holdra eső termésatla- gazdaságpolitikája, a dolgo­gok igen kedvezően alakul- zók támogatása, szorgalmas tak a kukoricánál. a burgo- munkája, a baráti szocialis­. , ta országok segítségé, ezek nyánal, es a cukorrépánál voUak ^ g ténye_ is. Az állattenyésztés is zők, amelyeknek eredménye­jói fejlődött; a szarvasmar- ként az ellenforradalom okozta hatalmas károk el­lenére gyojsan úrrá lettünk a nehézségeken, és a gaz­dasági élet szekere is a vártnál jóval rövidebb idő alatt visszazökkent a nor­mális kerékvágásba. — Az elmúlt év gazdasági eredményei alapján ma már bátran megállapíthatjuk: minden feltétel adva van ahhoz, hogy most már kül­földi kölcsönök nélkül biz­tosítsuk a népgazdaság egyensúlyát és sikeresen ha­ladjunk előre a szocialista építés útján. M Önköltség­csökkentés, takarékosság Ezután az idei költségve-' tést ismertette. 1958-ban a belső erőforrások messzeme­nő feltárására, az önköltség csökkentésére, a termelé­kenység emelésére, követke­zetes takarékosságra van szükség. A kormány szilárd elhatározása, hogy a takaré­kosságot az egész gazdasági életben a legnagyobb kö­vetkezetességgel évényesíti. — Az 1958. évi állami költségvetés 49,8 milliárd forint bevételt és 48,7 mil­liárd forint kiadást irányoz elő. A bevételek és a kiadá­sok is, mintegy 5 százalék­kal alacsonyabbak a múlt évinél. A bevételeknél ugyanis nem számoltunk a külföldi kölcsönökkel, ame­lyek az elmúlt évben jelen­tősen hozzájárultak a költ­ségvetés egyensúlyának biz­tosításához. A kiadások kö­zött viszont nem szerepel a rendkívüli vállalati veszte­ségek előirányzata. Emellett az elmúlt évinél 2,9 milliárd forinttal kisebb a vállalati hitelfedezeti alap növelésére előirányzott összeg is, mert a készletek az elmúlt évben feltöltődtek az ellenforrada­lom előtti színvonalra. A bevételek döntő részét — 37,3 milliárd forintot — az állami vállalatok fizetik be. Az elmúlt évben 66 szá­zalék, az idén a bevételek 75 százaléka származik az állami vállalatoktól, forgal­mi adó, nyereség — és egyéb befizetés címén. Az állami vállalatoktól származó bevétel elsősorban azért több, mint tavaly, mert az emelkedő termelés mellett csökken az önkölt­ség. Idén a dolgozók figyel­mét elsősorban az önköltség csökkentésére, a termelé­kenység fokozására kell irá­nyítani. A dolgozók lelkiis­merétes munkája és vigyázó szeme naponta terven felüli milliókkal gyarapíthatja népi­gazdaságunk erőforrásait. Ez évben is fennmarad a nyere­ségrészesed és rendszere — A kormány az idén is fenntartja a nyereségrésze­sedés rendszerét, mert az jó ösztönző. Hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok irányítói és (Folytatás a 2. oldalon.) Néhány nap máira kezdődnek a moszkvai nagykövei! tanácskozások Megnyílt a brüsszeli világkiállítás Szovjet vendégek • segíísége a Falemezgyárnak Heti rádióműsor: Rejtett szépségek bontakoznak kl a fotoripor­ter lencséjével Szeged olyan részeiben b. amely mellett naponta talán többször b észrevétlenül elmegyünk. Lám, milyen hangulatos • kép b, a színházi főbejá­rat ódon, vasveretű lámpái­val. S mondhatnánk így b: a múlt és jelen találkozása, hiszen a régi épületeken a nagy költséggel végzett, de az eredeti stüust tiszteletben tartó tatarozás frissesége látszik. (Llebmann felv.) Műszaki munkaközösségek segítenek a városfejlesztési terv kidolgozásában Üzemeink életében szá­mos olyan műszaki -fejlesz­tési, valamint közgazdasági feladat jelentkezik, melyet az érdekelt üzemek nem tudnak kidolgozni megfele­lő műszaki személyzet hiá­nyában. Ilyenkor segítséget kérnek a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetségétől. Itt a legtöbb esetben valamelyik szakegyesület, vagy eseten­ként több egyesület, tagjai­nak bevonásával munkakö­zösségeket alakítanak, ame­lyek segítenek a probléma megoldásában. A Textilipari Tudomá­nyos Egyesület szegedi cso­portjában jelenleg is kilenc munkaközösség deflgozik. Nem is olyan régen három textilüzemi pályá­zatra készítettek megfe­lelő pályamunkát. Az Elektrotechnikai Egye­sület az utóbbi hetekben harminc vállalathoz küldte el körlevelét, amelyben ér­tesítette a vállalatokat, hogy szívesen nyújt segítséget az elektrotechnikai problémák megoldásában. Eddig már hetven kérdés érkezett az egyesülethez. Néhány napja a Szeged megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának építési és közlekedési osz­tálya is kéréssel fordult a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­ségéhez. Az egyik kérést az Elektrotechnikai Egyesület­hez címezte, arra kérve, hogy a Szegeden létesíthető gőztávfűtés kérdését vizs­gáltassa meg. A gőztávfűtést a rókusj hő­erőműre alapozva szeret­nék megoldani. Szükséges megvizsgálni az energetikai, fűtéstechnikai és gazdasági szempontokat. Ezzel segítik kormányunk takarékossági felhívásának megvalósítá­sét is; A takarékos­ságon túl e kérdés idősze­rűségét adja az is, hogy az Építésügyi Minisztérium ez évben készítteti el Szeged általános rendezési tervét a Városépítési Tervező Válla­lattal. Egy másik kérés a Köz­lekedéstudományi Egyesület­hez szól. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium terv­gazdasági és műszaki főosz­tálya március végén tartot­ta meg Szeged közlekedés­fejlesztési tanulmánytervére vonatkozó bírálatát. A több órás tárgyalás egyik ered­ményeként megállapították, hogy a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium távlati terveinek hiányá­ban még nem tnd tájékoz­tató választ sem adni arra, hogy Szeged milyen vasúti kapcsolatba juthat a vele szomszédos közsé­gekkel, illetve városokkal. A városrendezés szempont­jából pedig döntő jelentősé­gű lenne annak ismerete, hogy milyen vasúti közle­kedési hálózat alkotja azt a vázt, amelyre a közúti háló­zat mellett a város település kialakul. Éppen ezért most helyes lenne tisztázni * város határába ®ső való­színű vasúti nyomvonalat* hogy a terület sávja egy ró. szét a településtől mentesít­hessék, másrészt azokat a tervezett település szem­pontjából figyelembe ve­hessék. A Közlekedés és Közleke­désépítési Tudományos Egyesület szegedi csoport­ja keretében alakítandó munkabizottság feladata lenne e probléma meg­vizsgálása. Az előzetes értesülés sze­rint több széles, illetve kes­keny nyomtávú vasútvonal nyomvonalára gondolnak; Előreláthatóan Szeged—Ba­ja, Szeged—Kiskunhalas, Szeged—Csongrád, Szeged—" Kisivánszék, szeged—kiskun­majsai vasútvonalakat ter­vezik. Ennek a munkabi­zottságnak javaslatait is figyelembe veszik Szeged külterületének és Szeged általános rendezési tervének készítésénél. Ma délelőtt érkeznek Szegedre a szovjet balettművészek Esie 7 órakor előadás a Szegedi NemzeJi Színházban Több nagysikerű budapesti fellépés után ma megkezdi vidéki vendégszerepléseit a világhírű leningrádi balett­társulat. A kilencven tagú balettművész-együttes egy cso­portja Szeged közönségét örvendezteti meg látogatásával és nagyszerű műsorával. A szegedi műsorban — a Diótörő­ben és más balett-jelenetekben — szereplő táncművészek a délelőtt folyamán érkeznek Szegedre, s este 7 órakor megkezdik előadásukat a Nemzeti Színházban. Fellépésük iránt megyeszerte óriási érdeklődés mutat­kozik. Mostanában szinte nem is volt Szegeden olyan kulturális esemény, amelyre annyi ember szeretett volna eljutni. A színházat napok óta ostromolja a közönség, de valamennyi jegy az első napon elkelt. Ennek ellenére, sajnos, Szegeden csak egy előadásra futja a rövid magyar­országi vendégszereplésből, jóllehet sorozatos előadásokon is telt házat vonzana a leningrádi balettművészek műsora. Szeretettel köszöntjük ez úton is a Szegedre érkező szovjet táncművészeket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom