Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-18 / 91. szám

2 Péntek, 1951 ápHHa M­Az ez évi költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról.) dolgozói jobban ügyeljenek a jövedelmezőségre, az ön­költség csökkentésére, a ta­karékosságra. Növeli a ve­zetők felelősségét, a dolgo­.zókat pedig arra ösztönzi, hogy mindennapi munkájuk­kal csökkentsék a termelési költségeket, fokozzák az üzem rentabilitását. — A tavalyi eredmények alapján a vállalatoknál mintegy egymilliárd forintot fizettek kl nyereségrészese­dés címén. A vállalatok több­ségénél a kifizetést helyesen használták fel arra, hogy az idei feladatok megoldására is mozgósítsanak. Ezután Antos elvtárs fog­lalkozott a nyereségrészese­dés kifizetésével kapcsolatos tanulságokkal, majd emlé­keztetett arra, hogy a közeli hetekben lesz tíz éve a száz munkásnál többet foglalkoz­tató ipari üzemek államosí­tásának. — Ez alatt a tíz esztendő alatt — folytatta — hatal­masan fejlődött a szocialista ipar, a munkásosztály, a nép fiaiból ezerszámra nőttek ki az ipar új vezetői, kialakult a szocialista iparvezetés rendszere. Ügy gondolom, akkor emlékezünk meg mél­tóan hazánk szocialista át­alakításában mérföldkövet jelentő esemény tizedik év­fordulójáról, ha azt szocia­lista iparunk újabb sikerei­vel ünnepeljük és a termelé­kenység terven felüli emelé­sével, az önköltség csökken­tésével, a kormány takaré­kossági felhívásának valóra­uáltásával újabb erőforráso­kat tárunk fel a szocialista építés céljaira. Antos István ezután a költségvetés kiadási elő­irányzatait ismertette. A ta­valyi költségvetéssel szem­ben a legjelentősebb válto­zás a vállalati veszteségtérí­tésnél és dotációnál jelent­kezik: 1957-ben több, mint 7 milliárd forint volt az elő­irányzat, végeredményben pedig 5 milliárd forint lett. Az Idén csak 2,1 milliárd fo­rint az előirányzat. kívánjuk. A Szovjetuniótői és a ICÍ­exportot, hanem az export fontos a tervek maradékta- millió forintot. Az építkezők kell újítanunk kiöregedett gazdaságosságát is fokozni lan teljesítése és lehetőség hatvan százaléka fizikai dol- leromlott szőlőéllományun­szerint a terv túlteljesítése. üozó volt, 10 százaléka mú- kat, tovább kell fejleszteni Ma már rendelkezésre áll- szaki dolgozó, 25 százaléka a zöldség- és gyümölcstcre „.,...,.„,,,, , ,, nak 1958. első negyedének alkalmazott és 5 százaléka mesztést. Biztosítani kell az ^Stw tervteljesítési adatai Az ex- egyéb foglalkozási ágakból ipar részére szükséges nyers­n*H vTVLl: porttervet 111 százalékra tel- került ki. E célokat kívánja anyagok termelését és ame­be"8rr használtuk fel, hogy jesítettük azidei év L negye- elősegíteni az 1958. évi költ- zőgazdasági kivitel növelá­dónek exportvolumene 4 év régvetésben hiteltámogatás- ,ét szágokka szemben fennálló ó legmagasabb. És hogy az ként beállított 500 millió fo- Kenyérgabona-szükségle. tartozásainkat Ennek során exporttZ jelentő, túltelje- rint előirányzat. tünket kelőbb a hazai tere *L ^ ^te'ezettaegektöl ^^ a ^^ fogyaszt.-lgra A költségvetés bevételei mésből akarjuk biztosítani, a t re ó - , szánt termelés legkisebb sé- több, mint egymilliárd fo- termésátlagok fokozásával, normaiisa* anitore relme nélkQl történt, azt rinttal haladják meg a ki- Állattenyésztésünkben biz­tőkó* 'kapcsolataink a mutatja> hogy ugyanez ;dó adásokat. Ezen felül több, tosítani kell a szarvasmarha­A külkereskedelem egyike ala" 14 milliárd forinttal egy milliárd forint tar- állomány növelését, növelni , KU'KeresKeaeiem egyike talékot biztosit a Miniszter- a fejési átlagot és a vágó­rüWknck Ti / , 7 / belkereskedel" tanács részére az év közben Marhák átlagsúlyát A sfr­ruleteknek, ahol különösen mi készletek. felmerülő rendkívüli kiadi- téstenyésztésben meg kell sok fedezésére. A költsége- szüntetni a rendszertelen ke­tés tehát szilárd egyensúly- resztezéséket, javítani a hús­_ ban van, ós megalapozza az sertés arányát és minél több Tavaly a takarékbetétek ál- és pénzügyi rendszerünk szí- ez évi pénzgazdálkodást alá- exportképes sertést kell te­lománya az év elejétől az év lárdságának, valamint a la- támasztja, erősíti a forint nyészteni végéig csaknem két és fél- kosság bizalmának a párt- értékét. A miniszter a továbbiak­szeresére emelkedett. A be- és kormány politikája iránt. Az országgyűlés bizottságai ban részletesen szólt a me­tétallomány növekedése ez A takarékosságnak szerepe ez egyes minisztériumok és zőgazdaság szocialista átszer évben tovább folytatódott: van a.lakásproblémák meg- főhatóságok költségvetésé^ vezésének kérdéseiről 1958. első három és fél hó- oldásában is. Ezt bizonyítja, megtárgyalták, s a költség- A miniszter hangoztatta napja alatt több mint hat- hogy a lakásépítésre takaré- vetés fő előirányzatait helye- boGV a termelés fokozásában száz millió forint takarék- koskodókat tavaly az állam seknek találták, azokat jóvá- „^cstk a szövrtSeket AQ{\ millín f^v.; 4- 1-ttl B „ Kötekedett a betétállomány betétet helyezett el a lakos- 480 millió forint kölcsön fo- hagyták. Kevesebb célkitűzés — gyorsabb megvalósítás ság az Országos pénztár fiókjainál, Takarék- lyósításával támogatta és így magánerőből, állami tá­segítik: támogatja a kor­A forradalmi munkás-pa- mány az egyénileg dolgozó raszt kormány nevében ké- parasztokat is abban, hogy A népgazdaság fejleszté­sét szolgáló kiadások közül a legjelentősebb a beruhá­zások előirányzata. Az idei beruházási keret csak 8 szá­zalékkal haladja meg a ta­valyit, amely igen alacsony volt és lényegében az 1955. évi színvonalnak felel meg. Az előirányzott összeg 31 százaléka a nemtermelő ál­lóalapok bővítését szolgálja —, a lakásépítést, az általá­nos Iskolák jelentós fejlesz­tését, valamint a szociális intézmények bővítését. Eb­ben az évben például 770 új tanterem építését fejezzük be. A termelő beruházások­ra a szükségesnél lényegesen kevesebb jut — az előirány­zatnak 69 százaléka, vagyis 6,6 milliárd forint. Felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházásoknál foko­zottabban érvényesíteni kell a gazdaságosságot, a beru­házásokra szánt pénz döntő részét konkrét beruházási feladatokra kell előirá­nyozni és a Jóváhagyott be­ruházásokhoz biztosítani kell a szükséges összegeket. — Beruházási tevékeny­ségünket az eszközök foko­zott koncentrálása jellemzi. Kevesebb célt tűztünk ki, de ezeket gyorsabban valósítjuk meg és a fő frontokon fo­kozzuk az eszközök felhasz­nálását. Ilyen fö frontok­nak tekinthetők az energia­bázis szélesítését szolgáló beruházások, továbbá az im­portmegtakarítást és az ex­port fejlesztését szolgáló be­ruházások. Felhívta a figyelmet arra ls, hogy előtérbe kell he­lyeznünk a rekonstrukciós jellegű beruházásokat, vagyis meglevő épületekben a gép­park korszerűsítését, felújí­tását. Kiemelte, hogy a költség­vetés biztosítja a mezőgaz­daság fejlesztését, a mező­gazdaság szocialista szekto­rának erősítését. A költség­vetés kereken 528 millió fo­rintot — 75 százalékkal tÖb_ bet, mint tavaly — irányoz elő termelőszövetkezeti hi­telekre, ezen belül beruhá­zási hitelre, hogy elősegítsük termelőszövetkezeteinknél a nagyüzemi gazdálkodás fel­tételeinek megteremtését. A költségvetés segítséget ad az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak is. így nemesí­tett vetőmagakciók lebonyo­lítására 133 millió Ft, ki­váló minőségű törzskönyve­zett apaállatok felvásárlására és kihelyezésére 90 millió Ft, a közlegelök javítására és az apaállatállomány szak­szerű gondozására 65 millió Ft, a növényi kártevők el­leni védekezésre 85 millió Ft, a fertőző állatbetegségek leküzdésére és az állategész­ségügyi hálózat fenntartásá­ra 95 millió Ft támogatást biztosít a költségvetés. Ezután szólott a miniszter a felvásárlási terv sikeréről. Rámutatott, hogy az elért eredmények alapot nyújta­nak arra, hogy a saerződés és a szabadfelvásárlás rend­szerével ez évben is bizto­sítsuk a belföldi Igények za­vartalan kielégítéséhez és az export növeléséhez szükséges árumennyiséget A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a költségvetés összeállításánál megfelelően érvényesültek a közületek gazdálkodására vonatkozó takarékossági Intézkedések. A szociális és a kulturális kiadások viszont a tavalyi­hoz képest több mint 1 mil­liárd forinttal emelkednek. Az idén tovább szélesedik a szociális és a kulturális há­lózat. Míg 1938-ban 51 kór­házi ágy jutott 10 000 la­kosra, addig az idén már 70 ágy Jut. Javult a gyógyszer­ellátás. Növelik az orvosi, az ápolónői és más egészség­ügyi állások számát. Ma­gyarországon egy orvosra mintegy 730 lakos jut, ami nemzetközi viszonylatban is kedvező. A költségvetés 5,8 milliárd forintot irányoz elő társada­lombiztosítási célokra. «A nyugellátásra fordított összeg az elmúlt 5 évben megkét­szereződött, míg a nyugdíja­sok száma 13 százalékkal nőtt. — A takarékosság érvé­nyesül a költségvetési szer­vek létszámának megállapí­tásánál is. Az idén lényegesen megnő a tanácsok költségvetési gaz­dálkodási kerete — állapí­totta meg ezután Antos Ist­ván és bejelentette, hogy a tanácsok idei költségvetése eléri a 8,7 milliárd forintot, ami a legnagyobb a taná­csok megalakulása óta. Az 1958. évtől életbelépő új gazdálkodási rendszer Je­lentősen növeli a tanácsok pénzügyi önállóságát —foly­tatta. — Az 1958. évi költ­ségvetésnél a tanácsok ön­állóan tervezhették bevéte­leiket és ennek arányában állíthatták össze kiadásaikat. Ezután a pénzügyi szer­vek feladatairól beszélt, majd aláhúzta, hogy termeló üze­meinknek fokozottabban kell alkalmazkodnlok a fogyasz­tók igényeihez. A családok tízezrei ma már jövedelmük egy részét félreteszik maga­sabb értékű cikkek vásárlá­sára, vagv házépítésre, örök­lakásra stb. A kereskedelem­nek és az üzemeknek gon­dosan figyelniök kell erre. Jó minnsétrü exportcikkeket Termelő üzemeinknek ru­galmasabban kell alkalmaz­kodniok a külső piacokhoz is — folytatta. — Ez a fő fel­tétele annak, hogy deviza­gazdálkodásunk egészségesen alakuljon. A kapitalista pia­cokon élesedik a verseny. De természetesen a baráti szo­cialista országok is Joggal megkövetelik, hogy export­termékeink korszerűek, jó minőségűek legyenek. Ipari vállalataink egyre inkább megértik és igyekeznek tel­jesíteni ezeket a követelmé­nyeket. A korszerűségnek a fej­lett technika alkalmazásával, a gazdaságosság fokozásával kell együttjárni, nemcsak az Az egyéni takarékosságnak mogatással több mint 15 rem a tisztelt országgyűlést, saját erőforrásaikat felhasz­ilyen mérvű jelentkezése ör- ezer lakás, illetve családi ho6y az 1958- évi állami költ- nálva fokozzák a termelést, vendetes, támogatásra érde- ház készült el. Az építkezők ^S^etést fogadja el - fejez- nagyobb jövedelmet érjenek mesjelenség^s fontos ^o- . célra szánttá, megtaka- /án^á^nz^inLt SJJJT?? £ rasztságnak. Ezután ismertette a Föld­művelésügyi Minisztérium idei költrégiártésének főbb adatalt. A költségvetés ősz­szege 639 millió forint, 30 tárca millióval több, mint tavaly. " " álló pénz­| eszközöket a termelés fej­lesztésére fordítják. Az elmúlt évi 36 000 va­gonnal szemben az Idén 47 Tovább kell haladni ÜT ™ műtrá«vdt nyitéka gazdasági életünk rítása meghaladta a hatszáz ter. (Nagy taps.) Az 1958> évi költségvetési javaslat beterjesztése Olt Károly képviselő volt költségvetésünk 14,2 milliár- és külkereskedelmi az 1958. évi költségvetési dot irányoz elő szociális és költségvetéséhez szólt hozzá. A rendelkezésre torvényjavaslat előadója. Be- kulturális kiadásokra. Az Sás János képviselő, az ügyi és anyagi Bzéde első részében az idei óvodai férőhelyek száma országgyűlés mezőgazdasági elsősorban állami költségvetés általá. mintegy 3000-el, az általános bizottságának nevében a nos adatait, pénzügyi hely- iskolai tanulócsoportok szá- földművelésügyi tárca költ­zetünk múlt évi alakulását ma 1200-zal haladja meg az ségvetéséhez szólt, ismertette, majd részletesen előző évit. Csaknem százezer szólt az 1958-as költségvetés ipari tanulónk van, • 30 090 1 ~"L~Yé~_kap a mezőgazdaság. 130 mil­főbb területeiről. fiatal számára van hely a a °e"erJCS8eg Utján liót irányoztak elő a vető­1956 kö- diákotthonokban. A felsöok főbb területeiről. Mint elmondotta Dögei Imre földművelés- magakciókra, javítják a ve­zepén 3911 termelőszövetke- tatásban 32 000 hallgató vesz ügyi miniszter szólalt fel tőmagvak minőségét is. Je­zet működött hazánkban 2 részt. ezután. Beszéde első részé- lentős lépést tesznek előre millió 204 000 hold összterü- A továbbiakban hangoz- ben a mezőgazdaság elmúlt 1958-ban a hibridkiukorlca­leten. Az ellenforradalmi ese- tatta, hogy a szocialista épí- évben elért eredményeit is- vetőmag termesztésében, hat mények következtében a sző- tés szoros együttműködést mertette, majd rátért az vetőmagelőkészítő üzemet in-j vetkezetek száma 1617-re kíván a testvéri országokkal. 1958-as év feladataira, csökkent, területük pedig 904 Ez az együttműködés hosz- Mezőgazdaságunk terve­ezer hold volt 1958. szú távlatú zett terthélége Sz BWPWMPMPWBPMP elsején már 2607 termelőszö- magyar népgazdaságnak és százalékkal haladja meg az elmúlt évben. Novényvéde­dítanak. Talajjavításra har­minchétmilliót irányoztak elő. zett termelése "az idén 4,6 18 millióval többet, mint az vetkezet működött, összterü- legfőbb alapja a Szovjet- előző év termelési értékét. A lemre 65 millió forint Jut. létük elérte az 1 191 800 hol- unióval való gazdasági kap- növénytermelésben legalább Az állattenyésztés fejlesz­dat. Javult szövetkezeteink csolataink további elmélyü- az 1957-es eredményeket, rését elsősorban kiváló mi­vagvoni helyzete ls: az egy lése. A Szovjetunió által az állattenyésztésben pedig nőségű, főként törzskönyve­holdra jutó tiszta vagyon az nyújtott 300 millió rubel hí- 114 százalékos növekedést zprtt apaállatokkal támogat­1955. évi 1244 forintról 1957- tel segítségével már az idén kell elérni. E célok érdeké- Erre a célra 90 milliót, re 1987 forintra emelkedett, megkezdhetjük az ipari ter- ben tovább kell haladni a irányoztak elő. Százmillió fo­a növekedés csaknem 80 szá melés szerkezetének atalaki- belterjesség útján, fokozot- nnt szolgálja az állategesz­zalékos volt. A tavaly mun- tását. * tan kell alkalmazni a fejlett régügy továbbfejlesztését, kaegységenként kifizetett or- Az előadó végül beszélt termelési módszereket, gaz- A felszólalók a költségve­szágos átlag 43 százalékkal arról, hogy az országgyűlés daságoian kell felhasználni tést elfogadták. Dögei Imre haladta meg az 1955. évi állandó bizottságai alaposan az anyagokat, a gépeket, földművelésügyi miniszter felosztás mértékét. Feltétle- megvitatták a költségvetési Tovább kell javítani a nö- felszólalása után az elnöklő nül szükség van arra, hogy javaslatot, majd több rész- vénytermesztés arányait, el- Nagyistók József bezárta az szövetkezeteink az Idén az letet ismertetett Például a állam által nyújtott segítsé- terv. és költségvetési bi- területek növelésével, get is, valamint saját erőfor- zottság megállapította, hogy rásaikat is maximálisan ki- a termelőszövetkezetek fej­használják. Idei költségve- lesztésére a költségvetés a tésünk a vetőmagakció, a múlt évinél kereken 228 mii­növényvédelem, az állat- lió forinttal többet, összesen egészségügyi intézkedések és 528 millió forintot irányoz egvéb módon az egyénileg elő. dolgozó parasztok gazdálko- — A belvízrendezést szol­dásához ls segítséget nyúlt 6áló rióirányzat magasabb a - A szűkös anyagi erő- ,«*«« . . . , az állam 100 millió forint­forrásaink ellenére — foly- tal támogatja a vízügyi ala­tatta a képviselő — Idei pot. sősorban a takarmánytermő ülést, a vitát pénteken dél­I Fel előtt folytatják. Hozzá szólások A vita első felszólalója A bizalom és a megbecsü­Friss István képviselő volt. lés kifejezését tükrözi a költ­A termelési eredmények ségvetés is — mondotta ez­összetevőit elemezte, hang- után Rusznyák István. — súlyozva: nélkülözhetetlen J°1 tudjuk, mit jelent az, volt, hogy az ország gazda- hogy az Akadémia költség­sági tevékenységét iránvító vetése az ismert gazdasági Magyar Szocialista Munkás- nehézségek ellenére is évről párt és a kormánv mögött évre növekszik. 1955-ben ott álljon a dolgozó nép leg- például 137 millió volt az szélesebb tömegeinek támo- Akadémia költségvetése, az gatása. Hogy ez valóban így idén például 191 millió. Az is van, arról legutóbb a Akadémia intézeti hálózata szovjet párt- és kormánykül- is állandóan gvarapszlk. F.b­döttség látogatása is tanús- ben az esztendőben elkészül kodott. Végül elmondotta, megkezdtük a népgazdasá­gunk 1975-ig szóló fejlesztési terveinek előkészítését. A kezdeményezésnek különös az első hazai atomreaktor, s bogv olvan fontos Intézetek kez­dik meg működésüket, mint a Kémiai Kutató Intézet és a Műszaki Fizikai Intézet. Dr. Rusznyák István ez­Ha;ónt->a dunai népek barátságának er<>sítcsére Közös közlemény a stockholmi leszerelési és együttműködési kongresszus és o dunai béke hajóút előkészületeiről Budapesten az Országos Béketanács székházában ta­nácskozás volt Ausztria, Bul­jelentőséget ad az. hogy a után a magyar értelmiség je. szocialista országok hasonló lenlegi helvzetével és jövő­időtartamra szóló terveit a jével foglalkozott, későbbiekben a lehetőségek Schumeth János omzággyű­szerint összehangolják. lési képviselő a Belügvmi­Dr. Rusznyák István fel- nisztérium és az Igazságügy­szólalásában a tudományos minisztérium költségvetésé­munkának a népgazdaság- hez szólt hozzá, ban betöltött fontos szerepé- Jván Iatvánné az orszdg_ vei, a Magyar Tudományos . Akadémia működésével fog- eyulés kereskedelmi bizott­lalkozott. ságának megbízásából a bel­hatalom megszüntesse a kí­sérleteket. A tanácskozás ugyanakkor gária, Magyarorszag, a Ne- a béke ügy6t nagyban veszé­met Szövetrégi Köztársaság iyeztető lépésként értékelte a és a Szovjetunió békebizott- Német Szövetségi Köztársa­ságai képviselőinek részvéte- ság parlamentjének határo­lével. A tanácskozás megvi- zatát a nyugatnémet had­tatta az ez év augusztus- |preg atomfegyverrel való szeptemberében megrende- felfegyverzéséről. Az érte­zendő közös dunai hajóút kezXet mélységes együttérzé­előkészítő munkálatait. E ha- sét fe)ezte ki és minden jóút jelszava a dunamenti irányú támogatását ígérte népek barátságának erősíté- mXndazoknak, akik a Német se. Szövetségi Köztársaságban A tanácskozás résztvevői önfeXdXdnzó harcot folytatnak meghallgatták V. Szorokin- a NATO politikájával szem­nak, a Béke Világtanács tit- bnn amely a Német Szövet­kárának előadását a Béke Köztársaságot egy Világtanács delhi irodaülésé- atomháboní tűzfészkévé nek eredményeiről és a kü- akarja változtatni Európa szöbönálló júliusi, stockhol- g2jvében. mi leszerelési és nemzetközi , , . együttműködés) kongresszus A tanácskozás résztvevői előkészületeiről. A tanácsko- hangsúlyozták, hogy a zás mélységes elismerését fe- stockholmi kongresszus elő­jezte ki a szovjet kormány készítő munkájában igen újabb kezdeményezéséért, fontos teendő a kozvélemeny amely elősegíti a béke meg- ™tf<fcftásá a Német Szövet­szilárdítását. A Szovjetunió régi Köztársaság atomfel­döntése a nukleáris iegyve- fegvverzése ellen. Az előké­rekkel történő kísérletek enn- szuletek során szélesíteni oldalú megszüntetéséről &« társadalmi erők köve­úiabb erőfeszítésekre buzdít- teléséj. hogy mas hatalmak ja a világ valamennyi béke- is kövessék a Szovjetunió . ... . . . „ példáját a maafegyverekkel harcosát, azért, hogy a leg- foUnatoU kUérle»k haladék. közelebbi jövőben minden iaXan megszüntetése érdeké­magfegyverrel rendelkező ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom