Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-12 / 86. szám

Vasárnap. 1958. április 26. 5 A jó szimplák és duplák titkai nyomában illetve "elfőzve« még velük együtt ugyanannyit, s akkor a presszóban dolgozók saját zsebükből fizethetik azt a kávét, amit mások ittak meg. Ilyen csalafinta dolog tehát a kávéfőzés, amit kellő ügyességgel (mem tévesztendő össze a zsonglőrködéssel!) mérlegben is lehetne tartam. Tavaly félmillió szimplát ittunk Kisebb vonásban ugyanezt leltük a Jégkunyhóban is. 25 deka kávéfölösleg állt elő 45 kiló 22 deka kávé főzése után. Az eddig felsorolt észrevételezések viszont nem komoly tényezők, a szúrópróbák mindegyike amellett szól, hogy a lds szépséghibák ellenére is jó kávát főznek ezekben a presszókban is. Végül — de csak megközelítően — szóljunk arról is, mennyi kávét isznak Szegeden. A Szálloda és Vendéglátó Vállalatot véve alapul: 22 üzemegységben főznek kávét presszós, vagy lomblkos módszerrel. Egy kiló kávéból 333 szimplát szabad és kell főzni. Egy szimpla: 3 gramm kávé. A 22 üzemegység összesen egy hónapban átlag 57 714 adag szimplát főz. Ehhez vegyük méghozzá a Hungáriát és egységeit, s rögtön 100 ezernél több szimplánál tartunk. Számoljunk még a háztartásokban ma már mindinkább használatos kispresszókkal is, s a szimplák száma így közel 150 ezer havonta. A feketések száma napról napra növekszik. A Vendéglátó Vállalat összegysége 1956-ban 342 441 szimplát mért ki, 1957-ben pedig már 564 ezer 587-et. Robusta vagy Rio? Milyen kávéfajték vannak nálunk forgalomban? Az afrikai Robusta elnevezésű és a brazíliai Rio, vagy Minasfajta. Az afrikait nem szeretik, mert aprószemű és ízetlen. A jobb minőségű brazíliaival keverik és hozzák forgalomba nálunk; persze sok függ a pörköléstől is. Ha a kávét tűlpörkölik, felszakad a kávészemekben rejlő olajtartó, s az olaj kiül a felületre. Ezért olajos-fényes sokszor a kávészem. Nyáron viszont a nagy melegtől ez az olajréteg egykettőre megavasodik. Azt mondják, az ázsiai és délamerikai kövének nirtcs párja, mert ezekben.benne van a kávészüretelők .édes-bús dala, s az egész trópusi, egzótikus vidék is. Lehet Egy azonban bizonyos: az ezekből a kávékból is visszamaradó zaccot Ismét felhasználva főzéshez — mintjen ellenkező híreszteléssel szemben — ront a kávé zamatán, s amellett semmi más nem jön ki már belőle, csak a kávé sokféle savai közül a csersav. Ezt viszont jó tudni azoknak, akik sűrű gyomorégésre panaszkodnak. (lődi) ÜR GYÖRGY: jj JuUá$& fyguia i{iísá#a A kávéfőzés titkaiba belelátni nehezebb, mint átjutni azon a bizonyos bibliai tű fokán. Mindenki más-más főzési módszerekre esküszik. Van, aki megelégszik az egyszerű, háztartási fazékban való főzéssel, mert ez a »legősibb« forma. Mások a lombikos főzés hívei, legtöbben azonban a presszós módszer mellett kötöttek ki, 6 ennek annyi variációja lehet, amennyit a modern technika lehetővé tesz. Zaccai vagy zacc nélkül Mindezek után egyenesen kijelenthetjük, hogy a kávéíőzéshez rendkívüli ügyesség kell. Ezt továbbfejlesztve viszont már zsotnglőri mutatvánnyal állunk szemben, amikor is a hivatásos preszszókban szemfényvesztő módon megtakarittatik a kévé a vendég rovására. Mert tegyük fel, hogy valaki két duplát két. Az adagológépnek ezek szerint négyszer kell mozdulnia, de csak — ezt kevesen látják — háromszor "teszi". A kutyafáját, hát itt van a kutya elásva! — mondaná a gyanútlan szemlélő. Mi viszont azt mondjuk, hogy itt is, meg az egyszerű kanalas adagolásnál, a "méreten aluli" kanálnál, esetleg a keverés összetételében is. Az utóbbi már bizonyosabb, sőt egészen bizonyos lehet. Aztán van még a zacc túlzott felhasználása ésa többi. Ilyen j sokféle mende-monda és f pletyka után tettünk látoga- jj tást a minap néhány presz-S szóban az Állami Keres ke-; delmi Felügyelőség egyik képviselőjével. Ami könnyűnek jj találtatott 2 » .„, w „ , Hatévessé serdül a kis Juhász Gyula. Utunk legelőször a Kárász jj Édesapja kézenfogja és elviszi az új, Dugonics téri utcai "Csemege" presszójához g belvárosi elemi iskolába. A kisfiú kacsázó léptekkel megy vezetett. A talponálló feke-S aúJa mellett. Szótlan, megilletődött. Üj, magyaros rutések már régóta dicsérik az 2 haját nézegeti, amelyet nagyapja cifra gombokkal díszíottani kávét, ami ellen ne-2 tett. Czimmer igazgató úr megsimogatja kopaszra nyírt künk sem volt semmi kifo-S tojásalakú fejét és beírja az első osztályba, gásunk, csupán a keverék 2 Odahaza forgatja az olvasókönyvet. Édesapja odaiilősszetétele, vagy az adagoló* tóti maga mellé a díványra és megmagyarázza a betűkanál miatt. Lemérve ugyan-" ket. Hamar megtanulja. Néhány nap múlva folyékonyan is 20 kanál keveréket, azS olvas. egy kicsit könnyűnek talál-" A Kálló-héz utcai részén laknak már évek éta. tátott. Pontosan 57 gramm" Kálló Antal feleségét sírva kísérik kl a temetőbe és volt a hatvan helyett. Egy* az özvegy gombkötőmester lakást cserél a fiatalokkal, szimplával tehát kevesebb a" Juhászék családjába ls bekukkant a halál és magákelleténél. Most vagy a da-J val cipeli Gyula kistestvérkéjét, az alig kétesztendős Rórálón kell igazítani, hogy" zsikát. szemcsésebben őröljön, vagy; Ennek bizony már elmúlt másfél éve és most ismét a kanál "mélységén". Mind-J kelepel a gólya a Serház utcai ház fölött, egy, hogy melyiken, csak a2 Kis leánytestvérkét hoz az egyik éjjel és az elemista vendégek annyi kávét kap-2 kisgyerek mikor reggel felébred, szótlanul nézegeti a pójonak pénzükért, amennyit! lyába takart síró csecsemőt. fizetnek is érte. 2 A keresztelőnek nagyon örül, mert játékokat kap a , j ti 2 rokonoktól. Megint ketten vannak testvérek, úgy mint i-saiajmta dolgok 2 két évvel ezelőtt. Az okos elemista hamar megszereti kis A következő színhely a'' hÚgát és örömmel ^síti édesanyja kérését: "Korzó Cukrászda- presszó-! ~ Gyuluskám, altasd el Margitkát. ia volt Nem hiAh* 2 Addig ringatja bölcsőjében a kislányt, míg álomba ja volt. Nem hiába keltet-" S2endertil Aztán megint odaül az asztal mellé és forték az itt főzött kávénak is* gátja a könyvet. jó hírét a koffein "élvezők-jj Látogatóba érkezik Mári néni, Tokár Mária, a megAz éppen főzésre szánt ke-" halt nagymama testvére. Szeretettel foglalkozik a kisíiúveréfc összetétele mlll'-" val' Odaülteti maga mellé és mesél a régi szép időről, gramm pontossásaai atim I mikor KossUth L«J°S "t 3áft Szegeden és ő virágcsokorgramm pontossággal stim-j rnl üdvözölte. Kossuth ránézett mosolyogva és ez a temen, úgyszintén a főzés is, 2 kintet örökre megperzselte a szép szegedi lány szívét, csak egy kicsivel több kávéjj Kossuthon keresztül nézett minden férfit, aki feléje kömaradt, lógott ki az összes' 2 zeledett. Nem is talált méltó élettársat. Kossuth emlékétett több hetes elszámolás-• nek é.U és,a yallási titokzatosságába menekült a fel-fel£ ^oro erzcsek hói. mint. amennyi ildomos! Móri' néninek mindig mesélnie kellett Kossuthról, lenne. Február 2-től mdrci-" Gyula hallgatta volna reggeltől-estig. Hiszen olyan szép us végéig 75 deka kávé "fe-; volt akkori Boldog szabadságban éltek az emberek, testlesleg- üldözi őket s nem* vérek voltak mindannyian és most olyan idegenek egy' , , , . S más iránt. tudnak tőle megszabadulni.! juhász Illéséknél sűrű vendég Regdon Károly, a Ez viszont onnét adódhat,! postások orvosa. Agynak dől a szikár, szakállas arcú hogy a kilós csomagolásban; postatiszt és tele van panasszal. Fáj a gyomra, háta, feje. kapott pörkölt szemeskávé! Megjárta már Karlsbadot és betegebben érkezett haza. ai , 2 Gyula názi édesapját és gyermekszívének minden szerezacskóstól együtt rendsze-. tetéveI fe,éje fordul JÓ1 tanul az iskolában, hogy őrörlnt egy kiló és négy. vagy* met szerezzen odahaza. öt deka. A norma szerint a! Már újság Jár a címére, Az Én Üjaágom. Nagyon zacskóra három dekát mér-" tetszenek neki a Pósa-versek. Év végén a vizsgaelőadáson re vissza n7 P3V-két dekák5 szaval- ott 01 8 zsúfolt teremben édesapja, édesanyja, \e vissza, az egy ket aenaK. nagyap:,a> Mári nénI Achátz Mariska ls átjött Szabadkéfelhaiipozódhatnak, de na-J ról és magával hozta kisfiát. gyobb ügyességgel egyenleg-s Pősa-verset szaval. Vékony gyerekhangja egészen beben is maradhatnának. Fi-j tölti a termet és a hallgatók valami melegséget éreznek ovelmetleeoAo eceten vl-E ki a rímekből. gyeuneuenseg eseien vi * Rál]ó Amal kinyItja régi szerszámszekrénye ajtaját, ezont ezek a plusz egy-ket. Belső részét raj:,ok dfszítlk. Lovak állnak és nyargalnak dekák mínuszként is jelent-g a rajzokon. Mindjárt látja, hogy Gyula műve. Mosolyogva kezhetnek, magukkal víve," mutatja leányának: SZEGEDRŐL INDULT EL Baghy Gyula, a világszerte ismert eszperantó író A szegedi eszperantlsták kalmazott vonult nyugdíjba, építés munkájában, a jő. meghívására hétfőn Szegedre Most azonban nem a szí- szomszédi viszony megterem, látogat Baghy Gyula, az nész, rendező Baghyről óhaj- tésében, a népek közötti narOrszágos Eszperantó Tanács tok szólni, hanem a külföl- monikus együttműködésben-, elnöke és este fél 7 órai dön egyik legismertebb élő (Egykor elhangzott szavai kezdettel előadást tart az magyar írónkról. De ezzel mennyire időszerűek ma isi) Épitők Művelődési Otthoná- kapcsolatban feltétlenül meg A soknemzetiségű hadifoban (Eszperantó u. 5. sz.). kell említenem, hogy Baghy golytábor minden szenvedőBaghy Gyula nemcsak ki- 1911-ben megismerkedett a jéhez szólni akar, ezért esaváló eszperantista, hanem nemzetközi nyelvvel, az esz- perantóul ír és beszél. Vervllágszerte ismert író is. Mű- perantóval, amely azután fo- seit sorstársai a legkülönböveit a világ minden részén kozatosan döntő hatást gya- zőbb eszperantó lapokhoz olvassák, színházak játsszák, korolt további életére. 1914- juttatják el. így lesz belőle Prágában például 1952-ben ben a Szegeden rendezett neves és ismert eszperantó az ő nevét viselő színházi III. országos eszperantó költő. Érzelmei gazdagságát csoport alakult, amely a vi- kongresszuson első nyilvá- és intenzitását a szavak gazlágírodalom klasszikus mű- nos eszperantó beszédét dag és finom árnyalatával veit eszperantó nyelven adja mondja el. Ekkor mondja, fejezi kl. Változatos témaelő. E világszerte hírnévnek hogy az -eszperantó az a körű verseiben sikercsen örvendő művészt, az eszpe- kultúrtényező, melyet mi szólaltatja meg a népköltérantó nyelv egyik magyar egyedüli békés eszkőznek íté- szet hangját. Többek között úttörőjét sajnos éppen ná- mnk ctt ahol a nyelvi kü- ennek is tulajdonítható, hogy hink kevéssé ismerik, pedig lönbség tolmácsot követel...- számos versét fordították le legalább Szegeden ismerteb- Különböző újságaink, folyó- 8 legkülönbözőbb nemzeti bé kellene tenni nevét, hí- irataink közlik verseit és no_ nyelvekre és zenésítették szen e város szülőhelye. velláit. Művel általában kü- mcg- Első verseihez az oroAz alábbiakban életével, lönböző írói álnév alatt je- szok komponáltak zenét, így alkotásaival ismertetjük meg lennek meg, gyakran hasz- Padéul a "Fabelo- (Mese) vázlatosan a lap olvasóit nálja az Agh Ferenc álne- cimű verséhez A. Gurllev, a * vet. írói és színészi pályáját "Siberia lulkanto- (Szibériai n - . „ r„x . a háború szakítja meg. 0 is. holcsodal) cimuhoz J. AmKegi SZineSZCSalad- mint sok más fiatal beleke- mf- u Lxl származik. DédszÜlei- rül az első világháború zl- I páig Ú3„han®°tJ®I^j D0I „ ... vatnráha vénül Zvíúrat tKit unu|« a2 eszperantó költészetben. eszperantó Költeményeinek a szülei is szí- vatarába és végül éveket tölt nészek voltak, családi ha- hadifogságban Szibériában. A . . .. . gyományból, de adottság- soknemzetiségű hadifogolytá- az uj szocialista ember bél is erre a pályára lé- bor gyakorlatilag is meg- jjgjgy pett ő is. A régebbi neves Syozl, hogy a modern kor . y mondanivalóival szegedi színészek közül ma emberének két nyelvre van ^rantó'nreTv'ts'UV már csak Herczeg Vilmos is- szüksége: az anyanyelvre és ^ző ereiét meri. egy semleges nemzetközi 3 „,.„„: . _ Baghy Gyula 1891-ben Sze- érintkező nyelvre, »Ez utób- " • geden született és színészi, bin ismertetheU, hirdetheti í ra^ ul rendezői pályájától -hivata- népének kultúráját és szol- "preter la rivo- című köteti losan- 1924-ben vett búcsút, gálhatja az emberiség egye- M~YÍY£„ mint az egykori budapesti temes érdekeit a nemzeti ^J^if1tóhJfv«JSmBL?St Várszínház utolsó rendezője, nyelv határán túl, eredmé- L0^0. ' 1955-ben pedig, mint közal- nyesen részt vehet a béta, ^ JJgfJt ••••«••••• •••*••••*••*•••• •••••••••••••••••••••*->hász Gyulával együtt. — Festő less • gyerekből " A következő verskötete h AnPaía L8nTeSia ra3ZOkat MáSn3P CerUZát' WírtIS ta26"ZaPner"PügU^o:S hoz haza a hivatalból: A .. _ f„. B.,mM „Bk !men. A háborúban és a fo— Rajzolj csak, fiacskám. "ffnlvtáborhan szerzett élméVlsszahúzódik az utca gyerekseregétől a könyvek és 2 j^™1^®^ rajzok közé. Nem érdekli a többlek lármás Játéka, nem ivJfnU . az sl.nlnvsTt érdekli a szomszéd gyerekek hangos, jókedvű sivalka-!™* " dása, ahogy pandúr-rablót játszanak a házak szögletelnél Olvas és rajzol Allatokat embereket, tutajokat, ha- f1\™*t^ jókat. Ahogy lát a őket a Tiszán veglguszn. !majd ennekJ fo\ytatása ^ Édesanyja kívánságára reggelenként ministrálm ér -..^ san tero„ (Vérz6 föl. A vékony, torekeny testű kisgyerek minden reggel hat" órakor kel és a hétórai misén ott ministrál a templomban. Talán most fogja meg észrevétlenül a vallás misztikuma, amely később a váci kolostorba vezeti. Juhász Illés megint ágyban fekszik. Azt hiszi, reuma fájdítja a hátát. Regdon doktor vizsgálja és nem tudja, ml okoz olyan nagy fájdalmat, miért fáj állandóan a beteg feje. Néha napokig szótlanul fekszik az ágyban és merőn néz maga elé. Ilyenkor lábujjhegyen jár mindenki, nehogy a zajjal is fájdalmat okozzanak a betegnek. Mert a zaj nagyon fáj Juhász Illésnek. Ha véletlenül kocsi zörög el a ház előtt az utcán, fájdalmasan felnyög ágyán. A gyerek értelmes teklhtetével látja apja szenvedését és egész lényével igyekszik belesimulni a környezetbe. Szinte nesztelenül jár és alig beszél valamit. Nem kérdezősködik és csak akkor válaszol, ha szólnak hozzá. Robinson Cruzoe vadregényes világába menekül és mikor elolvassa, újra belekezd. Ügy érzi, hogy ő is egy Robinson, aki ott él a földszintes ház magányában és nincsen rtgntekje, hogy kibeszélgesse magát vele. Szaporodnak könyvel is. Nagyapja, apja, nagynénje könyveket adnak ajándékba. Petőfi versel is odakerülnek a könyvespolcra, az egyik becsukott ablakszárny párkányára. A padláson ládában hevernek a könyvek, mióta az árvíz elől föltették őket. Gyula szívesen böngészi órákon keresztül a ládák tartalmát. Régi holmik vannak mindenfelé. Ott van nagybátyjának, Juhász György asztalosárugyárosnak díszkardja ls. Felköti és peckesen lépked vele. De minduntalan megbotlik benne. Végül is odadobja az egyik sarokba. Mindennap elolvassa az újságot. A Szegedi Napló, az ellenzék lapja érkezik a házhoz. A kilencéves gyerek végigböngészi ez oldalakat. Nagybátyja halála után azt olvassa, hogy néhai Juhász György alapítványának kamatalt szétosztották a szorgalmas és szegény tanoncok között. Azt hiszi, hogy a »néhai" a Juhász-család nemesi előneve és füzetére ráírja: Néhai Juhász Gyula. A Serház utcai kaszárnyából kivonulnak a katonák, Schneider Fáni is elköltözik Szegedről és csak a nóta marad meg vlssza-viszszatérő emlékül. UJ nevet kapnak az utcák, terek. A Serház utca Ipar utca !csz és újraseámozzák a házakat. A városi alkalmazott Kálló Antal kapujára felszögezi a táblát: Ipar utca 13. A szomszrdok félve néznek fel a tábíára. Babonásak, de Kálló Antal kedélyesen legyint 1— Szerencsés ez a szám. Híres festő lesz az unokám, majd meglátjátok. (Folytatjuk.) KALLÚ MATILD, a költő édesanyja 20 éves korában dön) és az 1937-ben több kiadást elért "Verda koro" című elbeszélése. Közben 1927ben novellás kötete jelenik meg "Dancu marionetoj« címen. 1930-ban hagyja el a nyomdát a -Hura- című regénye, amely igen gyorsan német fordításban is megjelenik. Ujabb novellás kötato és versgyűjteménye IClG lát napvilágot 1933ban a -Verdaj Donkihotoj" és "La vagabondo kantas* címen. Baghy műveinek felsorolásában teljességre nem Törekszem, de néhány fonto* sabb könyvéről még megemlékezem; "Printempo en la autuno" (Tavasz az őszben) 1931; "La teatra korbo" (Színházi kosár) novellák és vázlatok 1934; »KTigranta piumo" (Vándorló toll), amely novellákat, színműveket és költeményeket tartalmaz. És az eszperantlsták hamarosan olvashatják Baghy főművét* mely eddigi írói munkásságának méltó betetőzése, a "Songé sub la pomarbo- című 3 felvonásos lírai komédiát. Irodalmi tevékenységével kapcsolatban említem meg, hogy Baghy kezdeményezésére 1922-ben indult meg a "Literatura Mondo" című igen magas színvonalú eszperantó szépirodalmi folyóirat, melynek főszerkesztője 5 volt. A lap Budapesten jelent meg. a lap újraéledéséről külföldön sokan álmodoznak, (Valutáris szempontból is érdemes lenne ismét megindítani!) Baghy számos műve jelent meg nemzett nyelvű fordításokban. Magam láttam jó néhány tucat művét orosz, kínai, japán, svéd, cseh, szerb, holland, francia és német nyelvű fordításokban. Az eszperanió-mozgalomban megnyilvánuló tekintélyét az is jelzi, hogy Baghyt a Párizsban székelő Eszperantó Akadémia alelnökévé választotta* FARKAS ERNŐ