Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-12 / 86. szám

IIL évfolyam, 86. szám Ara: 50 fillér Befejeződtek a szovjet-nyugatnőmet tárgyalások :: # * • A lottó 4 • • nyerőszámai II Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata az országgyűlés összehívásáréi A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az országgyűlést 1958. évi április hó 18. napján — szerdán — délelőtt tíz órára összehívja. DOBI ISTVÁN S. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KRISTÓF ISTVÁN s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára Munkában a szegedi népi ellenőrzési bizottság Megkezdte Szegeden is működését a népi ellenőrzési bizottság a Sztálin sétány 2 szám alatt. A városi népi ellenőrzési bizottság a lakosság segítségét és támogatását élvezve minden közérdeket érintő, hatáskörébe tartozó kérdésben eljár, megnyugtató módon és gyorsan intézkedik. Villamos távvezetéket építenek Szeged—Szabadka között Magyar és jugoszláv szakemberek tanácskoztak Szegeden A magyar és a jugoszláv kapcsolatokban, a gazdasági, technikai együttműködésben jelentős állomás volt az a tanácskozás, amelyet Szegeden jugoszláv és magyar villamossági szakemberek tartottak. A kétnapos és mindvégig rendkívül szívélyes, baráti hangulatú megbeszélésen szakmai véleményt cseréltek a Szeged—Szabadka között megépítendő 110 (120) kV-os villamos távvezeték kérdéseiről. A megbeszélésen a jugoszláv delegáció tagja volt a jugoszláv villamosenergia-ellátási egyesülés képviselője, az Elektro Vojvodina Vállalat igazgatója: Csanek Alexandar és a vállalat főmérnöke: Vilier László, továbbá három tervezőmérnök is. Magyar részről a tanácskozáson jelen volt Regős Alajos, az Országos Villamostávvezetéképítő Vállalat igazgatója, továbbá több tervezőmérnök. A DAV képviseletében Turza Mihály vállalati igazgató, Petri Pál főmérnök és Kovács János, a DAV szegedi üzletigazgatóságónak igazgatója vett részt a magyar villamossági szakemberek munkájában. A Szeged—Szabadka közötti távvezeték megépítése Szegeden is fellép a leningrádi opera balett-társulata Középeurópai körútra indult a leningrádi Kirov Opera és Balettszínház 120 tagú együttese. A világhírű együttes — mint ismeretes — a. magyar fővárost is útjába ejtette és ma, szombaton este mutatkozik be a budapesti Operaházban. Az együttessel hazánkba érkezett a világhírű szólótáncosnő Dugyinszkája és partnere Szergejev, — mindketten a Szovjetunió népművészei. A tervek szerint Budapesten valószínűleg három teljes balettet mutatnak be — a Hattyúk tavá-t, a Kővirág-ot és a Giselle-t. A híres együttes magyarországi vendégszereplése igen ritkán élvezhető kulturális élménynek Ígérkezik, hiszen az orosz balett már régen az első helyet vívta ki magának a világ táncművészeiében. A szovjethatalom évei alatt még magasabb művészi szinvonalat értek el a szovjet táncművészek — az orosz tánckultúra hagyományainak felhasználásával. A szegedi színházlátogató közönség legnagyobb örömére közölhetjük, hogy a leningrádi opera balett-társulata a jövő héten Szegedre érkezik és pénteken este fellép a Nemzeti Színházban. Szegedi műsorukról még nincsen pontos értesülésünk, annyi azonban bizonyos, hogy az említett három balett valamelyikét mutatják be. Ezenkívül valószínűleg sor kerül több ismert szovjet balett-részlet előadására is. igen jelentős. Jelenleg, ugyanis mind Szeged, mind! Szabadka az energiaellátást" egyetlen országos rendszerű távvezetékről kapja, s mindkét város az országos t rendszerű távvezeték végén P van. Komolyabb üzemzavarnál a két város energiaellátásában számottevő csök-t kenés mutatkoznék. A szeged—szabadkai távvezeték megépítésével ez a veszély teljes mértékben elhárulna, mert Szabadka és Szeged — üzemzavar esetén — kölcsönösen segítheti egymást energiaellátásban. A szegedi tanácskozáson a jugoszláv és a magyar villamossági szakemberek — korábbi megegyezés alapján — a két ország határánál kijelölték azokat a pontokat, ahol a távvezeték keresztezi Jugoszláviát, illetve Magyarországot. Megbeszélték az ezzel kapcsolatos műszaki és tervezési kérdéseket is. Megegyeztek abban, hogy a szegedi ós a szabadkai alállomás jellemzőit közlik, hogy ennek alapján a tervezést megkezdhessék. A tervek szerint SzegedSzabadka között a következő év, tehát 1959 második felére üzembe helyezik a villamos távvezetéket. A magyar és a jugoszláv villamossági szakemberek még e hónap végéig újabb tanácskozást tartanak Palicson, ahol ismét műszaki kérdéseket beszélnek meg. Szántanak a határban A szegedi járásban a kedvezőtlen időjárás miatt több napon át szünetelt a mezőgazdasági munka. CsütörtöRendelet a hivatali helyiségek lakássá való visszaállításáról A forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott hivatali helyiségek lakássá való visszalakitásáról. A határozat célja, hogy meggyorsítsa a hivatali helyiségek visszalakítását lakásokká. A határozat kimondja, hogy a lakás céljára felszabadított hivatali helyiségek, valamint a lakásnak alkalmas, de más célra használt helyiségek kétharmadrészével a jövőben a felszabadító szerv, egyharmadrészével pedig az illetékes tanács végrehajtó bizottsága rendelkezik. A felszabadító szervet megilleti az első bérlő kijelölésének joga. A fegyveres testületek céljait szolgáló területeken, továbbá vállalatok zárt (üzemi) területein belül fekvő felszabadított helyiségek felett teljes egészében a felszabadító szerv rendelkezik, s azt illeti meg a bérlő kijelölési joga. A helyiségek visszaalakításának költségeit fogyasztói áron kell elszámolni. Az állam a költségek legfeljebb 50 százalékát viseli, a támogatás mértéke a fővárosban nem haladhatja meg egyszobás lakásnál a 15 000. kétszobás lakásnál a 20 000 ezer forintot, vidéken pedig a tízezer, illetve a tizenötezer forintot. Az ezen felüli költségek a kijelölt bérlőt terhelik. A bérlőt a bérbeszámítási (lelakhatási) jog illeti meg. A határozat kihirdetése napján lépett életbe. kön azonban már langyos, napsütéses idő köszöntött a földek dolgozóira, pénteken pedig már szinte igazi tavasz volt. A gépállomások traktorai ismét megkezdték a szántást. Legtöbb helyen azonban az eke nyomán feljött a víz, ezért a gépeket a magasabb fekvésű földekre csoportosították. Csütörtökön mintegy száz traktor dolgozott Csongrád megyében. A kiskundorozsmai gépállomás 30 gumikerekű traktora Mórahalom, Bordány. Üllés, Zákányszék és Pusztamérges körzetében szántott. Azokon a földeken, ahol a szántóföldi munkát még nem kezdhették el, teljes erővel a belvizek levezetésén tevékenykednek. A Tisza—Maros-szögben most is igen nagy területek kerültek víz alá. Több helyen a gazdák összefogva csoportokban segítenek egvmásnak. Vízügyi szakemberek irányításával készítik a levezető csatornákat, s az összegyülemlett vizet szivattyúkkal továbbítják a Marosba. Csütörtök délelőtt utazott el Budapestről a szovjet párt- és kormányküldöttség Képünk azt a pillanatot ábrázolja, amikor Hruscsov, Kozlov és Gromiko elvtársak Kádár, Münnich és Dobi elvtársak kíséretében a TU—104-es repülőgép felé haladnak. Pár perc múlva magasba emelkedett a gép... Csak a legkíválóbbakat... Találkoztunk olyan rendes, becsületes emberrel, aki -r- amiért nem vették fel a pártba tagjelöltnek — nekikeseredve, ilyen kijelentést tett; »Uoy- látszik, hogy megbízhatatlannak tartanak«. , Szó sincs pedig erről. Téves a megállapítás, mert a becsületes dolgozó emberekben bízik a párt, jól tudva, hogy a szocializmus építésében számíthat rájuk. Bizonyíték erre az is, hogy a népi rendszerhez hű pártonkívüliek — természetesen a pártfunkció kivételével — minden tisztséget betölthetnek. A párt azonban soraiba azokat az embereket veszi fel, akiknek a becsületességéhez és rendességéhez párosul az átlagnál magasabb fokú öntudat, áldozatvállalás. A pártonkívüliek legjobbjai kerülnek tehát a kommunisták családjába. S ha párttagok, tagjelöltek lettek, megnövekedett kötelességük, amely talán abban fejezhető ki a legjobban, hogy szerényen és szüntelenül kell szolgálniok a dolgozó emberek, a szocializmus ügyét. A szegedi pártszervezetek eredményesen tevékenykednek a tag- és tagjelölt felvételi munkában is. Helyesen nem zárják be a kapukat az arra érdemesek előtt és ugyanakkor vigyáznak rá, hogy soraikba ne kerülhessenek karrieristák, ingatag elemek. A párt számbeli növekedésének kérdése jelentős, bár tudjuk — az ellenforradalom tapasztalataiból is —, hogy a magas taglétszám önmagában véve nem adja az erőt. A szegedi kommunisták vigyáznak is soraik tisztaságára, nem hajszolják a magas számokat, a legjobb pártonkívülieknek azonban lehetőséget és segítséget adnak, hogy megtalálják a párthoz vezető utat. Szegeden ma már közel hatezer a párttagok száma. A város párt-alapszervezeteiben 166 tagjelölt tevékenykedik és munkásságukkal akarják kiérdemelni a párttagságot. Szinte napról-napra, újabb és újabb emberek kérik felvételüket a pártba. Az a tény, hogy a pártonkívüli, munkahelyükön odaadóan dolgozó emberek bebocsátást kérve kopogtatnak a párt kapuján, egyik jelzője a megnövekedett bizalomnak, szeretetnek. Mutatja azt is, hogy az MSZMP következetes marxista —leninista politikáját helyeslik az emberek és közülük jónéhányan a kommunista párt tagjaként akarják szolgálni a dolgozó emberek ügyét —, a párt dolgozó emberekért való politikájának megvalósítását. A szegedi párt-alapszervezetek utóbbi taggyűlésein is több tag, illetve tagjelölt felvételi kérelem ügyében döntöttek a kommunisták. Szeretettel fogadták soraikba azokat, akik életükkel, munkásságukkal, és helytállásukkal arra rászolgáltak. Vannak már néhányan olyan elvtársak is, akik tagjelöltségük idejét letöltötték és tevékenységük alapján párttagokká váltak. Kristó Lajos elvtárs, a . Hangszerkészítő. Villalat lakatosműhelyének dolgozója és Rajcsányi Andrásné, a Mérleggyár Vasöntödéjének munkásnője is becsülettel letöltötte tagjelöltségi idejét és párttagoknak vették fel őket. A párt szervezeteit elsősorban a munkásosztály, aztán a tsz-tagok, dolgozó parasztok legderekabb tagjaival erősitt, az értelmiségiek legkiválóbbjait is szeretettel fogadja soraiba. A párt tagjelöltjei is olyan emberek, akiket szeretnek és tisztelnek munkahelyük dolgozói és ők maguk is helyeslik, hogy a pártba kerültek. Tagjelöltnek vették fel például Varga Juditot, a DAV fiatal dolgozóját, Jenei Sándort, volt munkást, most a Jutaárugyár művezetőjét, azután dr. Rajz György klinikai tanársegédet és Rutai Istvánt, a Haladás Termelőszövetkezet tagját. A pártszervezetek segítik- és segiteniök is kell — a tegjelölteket, hogy megfelelő pártmunkát végezhessenek. A pártmunka, a pártmegbizatás tovább edzi a tagjelölteket és a párttagság kiérdemléséhez vezet. Szólni kell arról is, hogy a termelőszövetkezeti tagok, dologzó parasztok körében tevékenykedő pártszervezetek általában nem fordítanak elegendő figyelmet a tag- és tagjelölt felvételi munkára. Pedig a kerületi és a termelőszövetkezeti pártszervezetek területén is vannak olyan emberek, akikre érdemes volna felfigyelni, segíteni őket, mert szeretnének a kommunisták családjába kerülni. Ezt a szándékukat sokféleképpen jelzik. A népi rendszerhez való hűségükről pedig az ellenforradalom idején is tanúbizonyságot tettek. E kritikai észrevételünk természetesen nem jelentheti, hogy ezentúl ezekben a pártszervezetekben látszateredményre törekedjenek. A kommunisták soraiba körültekintő elbírálás után mindenütt csak az arra érdemesek kerülhetnek! A pártonkívüli dolgozó emberek figyelemmel kísérik a kommunisták magatartását, tevékenységét. Hivalkodás nélkül mondhatjuk, hogy mindinkább becsülik és tisztelik őket, mert közöttük élnek, egyek velük örömükben és gondjukban, s látják a kommunisták munkáját amelyeket odaadóan végeznek az egész dolgozó társadalom hasznára. S amikor a pártonkívüliek közül a párt tagjelöltje lesz az arra érdemes, maguk a pártonkívüliek is azt várják tölc, hogy mindig kommunista szívvel dolgozzék, legyen jó katonája a pártnak. A pártonkívüliekben csakis a tények alapján erősödik a meggyőződés, • hogy a mi pártunk az egész dolgozó nép javáért, felemelkedéséért harcol szüntelenül. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! RT LAPJA •*ámmmmmmmmmmmammm—mmi^mammmmmmmtm Szombat, 1958. április 12.