Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-12 / 86. szám

2 Szombat, 1958. április Heg kell könnyítenünk az értelmiség áttérését a szocializmus útjára N

apokkal ezelőtt már hírt pdtunk arról, hogy amikor hazánkban tartózkodott Hruscsov elvtárs, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, beszédet mondott a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülésén. A beszéd rendkívül tanulságos a magyar értelmiség számára, ezért kivonatosan ismertetjük. Elöljáróban arról beszélt Hruscsov elvtárs, hogy a szocialista rendszer Ls megteremti és meg kell, i hogy teremtse a saját értelmiségét. Olyan értelmiséget nevel, amelyet minden gyökere a néphez fűz, amely élválaszthatatlan a néptől és a népet szolgálja. A Szovjetunióban a régi értelmiség nagy többsége leküzdötte a szovjethatalommal szembeni kétkedést és az Ingadozást, a szovjethatalom oldalára állt, s tehetségével, alkotó képességével, fáradhatatlan munkájával a szocialista építés tevékeny részesévé vált Természetesen nem mindenki találta meg rögtön a helyét, nem mindenki tudta azonnal eldönteni, hogy kivel tartson. -Es bár önök, tudósok — folytatta Hruscsov elvtárs — egyesek önök közül néha mégis tudománytalan módszerhez, Jósláshoz folyamodnak, hogy eldöntsék, melyik táborhoz csatlakozzanak. Persze nem beszélek mindenkiről, de vannak Ilyen emberek. Mások pedig Jósolgatás nélkül határozottan vagy a forradalmi munkásosztály soraiba állnak, vagy a forradalom ellenségeinek, a munkásoszr tály ellenségeinek táborához szegődnek. Nekünk, kommunistáknak rendkívüli tapintatot és türelmet kell tanúsítanunk a régi értelmiség Iránt. Ha néha egyes képviselői, sőt esetleg nagyobb csoportjai nem ls értik meg a forradalmi változásokat, sohasem szabad türelmetlenül a forradalom ellenségei közé számítanunk őket. Az értelmiséggel türelmesen kell bánnunk, ehhez időre és állhatatos munkára van szükség*. Ezután néhány nagy szovjet tudós példáját említette: Pavlovét, aki bár nem volt párttag, de mint meggyőződéses kommunista halt meg, miután a szovjethatalom nagy eredményei meggyőzték őt a szocializmus igazságairól. Megemlítette Paton akadémikus nevét, akinek atyja cári konzul volt A nép érdekében végzett tudományos munkásságával, forró hazaszeretetével kiérdemelte a Szocialista munka hőse címét, s a pártba is felvették. Említette Alekszej Tolsztoj, a vérbeli szovjet író esetét, akiről ismeretes, hogy gróf volt és az októberi szocialista forradalom után, miután ellenezte a forradalmat, emigrált. S mint ismeretes, ez a nagy író a szocializmus szenvedélyes harcosa lett. H

ruscsov elvtárs beszédében a továbbiakban Így folytatta: Mindezt azért mondom önöknek, kedves elvtársak, mert a magam részéről mindent meg szeretnék tenni, mindenképpen segíteni szeretném azokat, akiknek a lelkében még nem tudatosodott az a fordulat, amelyet pedig lényegében Üláris megtettek. Hiszen, ha tudósok, értelmiségiek, még nem fogadták be vagy nem fogadják be magukba az újat, a szocializmust, akkor segítenünk kell nekik. Minél jobban meg kell könnyítenünk áttérésüket a szocializmus útjára, hogy a lehető legkevesebb legyen tépelődésük és szenvedésük. és minél több értelmiségi minél hamarabb biztosan álljon a lábán. Segítenünk kell, hogy ezek az emberek szilárdan álljanak a szocializmus alapján! Ami az értelmiség kórében végzett munkát illeti, ebben pártunk nagy tapasztalatokkal rendelkezik. Miután sokszor megütöttük magunkat, eljutottunk odáig,, hogy helyesen értelmezzünk számos kérdést. Ezt a tapasztalatunkat barátilag megosztjuk önökkel. Az önök helyzete kedvezőbb annál, amelyben mi voltunk, különösen a szovjethatalom első éveiben. Emlékszem, hogy amikor a polgárháború Idején értelmiséglekkel beszéltem, azok valósággal meg voltak rémülve attól, ami történt. Csak néztek ránk, szurtos munkásokra és parasztokra, és ezt mondták: maguknak csak kenyér, meg krumpli kell, minek maguknak a tudomány, a művészet, a Balett és a többi? Olyanok maguk, akár a kecske a veteményes kertben: letaposnak, elpusztítanak mindent Azóta 40 év telt el. S ha éppenséggel a Balettről beszélünk, elvitatkozhatunk azon, hol van még valahol a világon olyan balett, amilyen a szovjet balett. Ha a tudományról beszélünk, megemlíthetjük, hogy először, a ml mesterséges holdjaink röppentek föl a világűrbe. Márpedig, amint tudják, ez nemcsak a fizika és a matematika dolga. Ehhez sok tudományágat kellett kifejlesztenünk és sok, nagyon nehéz műszaki feladatot kellett megoldanunk. Az október! forradnlom után a külföldi beavatkozók megkísérelték, hogy fegyveres erővel semmisítsék meg a szovjethatalmat. Amikor ez a szándékuk kudarcba fűlt, abban kezdtek reménykedni, hogy hiszen a bolsevikok analfabéta munkásokra és parasztokra építenek, tehát nem állíthatják helyre gazdaságukat, nem fejleszthetik kultúrájukat, belepusztulnak nehézségeikbe. N

egyven esztendő telt el. S nevezzen meg valaki "rajtunk kívül még egy országot, ahol az egyetemek és a főiskolák annyi szakembert képeznek, mint a Szovjetunióban! Ml évente több mint 70 000 mérnököt és technikust képzünk, az Egyesült Államok pedig legfeljebb 25 000—20 000-et. de még ezekkel sem tudnak mit kezdeni a gazdasági hanyatlás miatt, amelyet most Amerikában megfigyelhetünk. Az Egyesült Államok ma azt a feladatot tűzi ki maga elé, hogy a tudományban és a szakemberképzésben utóiérje a Szovjetuniót. Ahogyan az édesanya firíJl, amikor megtanítja gyermekét, hogy kimondja ezt az első szót: -Mama*, úgy öri)_ lünk mi ls annak a sikerünknek, hogy megtanítottunk egyes pöffeszkedő amerikai politikusokat, akik ma már tökéletesen és tisztán kl tudják mondani, hogy utói kell érniök a Szovjetuniót, a szocialista országot a tudomány fejlettségének, a tudós- és mérnökképzés színvonalának tekintetében. De mi egészen biztosak va_ gyünk benne, hogy az Egyesült Államok nem ér utói bennüket. Ezt pedig nem a szovjet államférfiak holmi különleges személyi tulajdonságaival, hanem az egész szovjet közoktatási rendszerrel okoljuk meg. Az amerikaiak ma a mi közép- és főiskolai oktatási rendszerünket tanulmányozzák, s ezt Igen nagyra, értékelik. Mi viszont, szovjet vezetők, úgy látjuk, hogv ebben a ml rendszerünkben vannak még gyenge pontok, s azon munkálkodunk, hogy még jobban metriavítsuk a közép- és főiskolai végzettségű szakemberek képzését és az oktatás minőségét. Ez lesz a mi legközelebbi -szputnvikunk*. s ml ezt okvetlenül kilőjük. A tudomány és a kultúra, a közép- és felsőoktatás fejlesztésében a Szovjetunió óriási sikert aratott. Ma már mindenki látja, hogy a kommunisták, a munkásosztály fial tudják értékelni a tudományt, törődnek a nép művelésével Műveltség nélkül, tudomány nélkül nincs haladás. Ml, kommunisták, becsüljük a régi értelmiséget is; nélküle nem teremthetjük meg az új értelmiségi nemzedéket Ezért a munkásosztály hatalfnának kivívása után mindent meg kell tennünk, hogy a régi értelmiség kádereit minden veszteség nélkül megőrizzük és folyamatosan, rugalmasan, lépésről lépésre felneveljük az értelmiség ÚJ, ifjú kádereit, akik hűségesen szolgálják a munkásosztályt, népüket és hazájukat, új életüknek szocialista alapokon való építésében. Lassanként befejezzük látogatásunkat szép hazájukban. A szovjet emberek mindig rendkívül meleg, testvéri érzelmekkel viseltettek a magyar nép iránt. Hazájukban tett látogatásunk alatt azt láttuk, hogy a magynr nép ugvonfgv érez a szovjet nép iránt. Ezekben a napokhon még Inkább megnövekedőit a mngyar dolgozók Iránti megbecsülésünk. Ma már egvenesen attól félek, ha majd visszatérünk a Szovjetunióba és Magyarországról beszélünk honfitársainknak, ezzel féltékenységet kelthetünk bennük. Mint n Szovjetunió kénv!sclői Jöttünk el Magyarországra. Félek, hogv a Szovjetunióba úgy térünk vissza, mint a magyar nép képviselő!. S ebben nlnes semmi ellentmondás, mert nincs ellentmondás népeink között sem. A célunk egv: a szocializmus és a kommunizmus építése. A Szovjetunió bű fial vagyunk, s egvúttn! szerethetjük a szocialista Magyarországot ls. Aki hű fia a szocialista Magyarországnak, szeretheti egyúttal a Szovjetuniót ls. szerethet minden szocialista országot. E

lvtársak! A Szovjetunió békeszerető külpolitikáját az egész világ Ismert. Ml a Jövőben ls ezt a politikát folytatjuk. Megteszünk mindent, ami csak erőnkből telik, hogy ne engedjük meg új háború kitörését, hogy biztosítsuk a békés együttélést, s hogy a vitás kérdéseket ne háború, hanem tárgyalások útján oldjuk meg. Nem a fegyverkezési hajszában akarunk mi versenyezni a kapitalista országokkal hanem a békés munka küzdőterén. Bátran odavágjuk a kihívást a kapitalista világnak; versenyezzünk, kl érlel a termelőerők fejlődésének magasabb színvonalát, ki termel egy lélekre számítva több terméket, kí biztosítja a nép magasabb anyagi és kulturális életszínvonalát, hol teremtjük meg a jobb lehetőségeket az ember minden képességének fejlesztésére. Amelyik rendszer a népnek jobb életfeltételeket teremt, azé lesz a győzelem. Meggyőződésünk, hogy a haladottabb rendszer, a szocialista rendszer fog győzni. A jövő a mi szocialista rendszerünké. A kapitalizmus letűnőben van, bukásához közeledik, bár ez korántsem jelenti azt, hogy már elterült volna a földön. Ez a bukás azonban elkerülhetetlen, amiként az élő szervezet vagy a növény halála is elkerülhetetlenül elérkezik a fejlődés egy bizonyos időszaka után. Mindamellett ez nem annak eredményeképpen következik be, hogy a szocialista országok beavatkoznak a kapitalista országok bérügyeibe, hanem úgy, hogy valamennyi kapitalista ország dolgozói harcolnak a kizsákmányolók ellen. A szo_ eiallsta országok saját példájukkal segítik a kapitalista országok dolgozóit ebben a harcban. Ha mi jobban megszervezzük erőinket, mennél nagyobb sikereket vfvnnk kl a gazdasági és kulturális építésben, annál nyilvánvalóbb lesz majd mindenki előtt a szocialista rendszer felsőbbrendűsége. Engedjék még, hogy elmondjam önöknek azt a be_ol, 2*oEZ TÖRTÉNT Á ^ÜLPOLITIKABAN A szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása a magyarszovjet barátság diadalútja volt Román és osztrák lapok a szovjet pártás kormányküldöttség hazánkban tett látogatásáról Az -Előre* című bukaresti lap megállapítja, hogy -a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása a magyar—szovjet barátság diadalútja volt*. Az osztrák napisajtó pénteken az MTI bécsi szerkesztőségének kiadásában megjelenő Ungarishcr Pressedienst jelentése alapján vezető helyen — három-, négyhasábos címekkel — behatóan ismerteti a budapesti tárgyalásokról kiadott szovjet—magyar nyilatkozatot. A bécsi és a vidéki lapok különösen nagy figyelmet szentelnek a nyilatkozat azon pontjának, amely a magyar —osztrák kapcsolatok megjavítására, a két szomszéd állam együttműködésének megteremtésére' vonatkozik. Ezt a szakaszt valamennyi lap szó szerint idézi. Jóllehet az osztrák sajtó még nem fűz kommentárt a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság párt. é» kormányküldöttségeinek együttes nyilatkozatához, közleményeinek címéből és alcíméből bizonyos fokig kitűnik állásfoglalása. Az osztrák lapok ismertetik azt a beszédet is, amelyet Hruscsov a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének hazatérése után a moszkvai Lenin-stadionban tartott. Ebből kiemelik a szovjet küldöttség vezetőjének Rákosi Mátyásról tett bíráló kijelentéseit, valamint a Kádár Jánosról és Münnich Ferencről mondott meleg, elismerő szavait. Megegyezéssel értek véget a moszkvai szovjet—nyugatnémet tárgyalások 8= Méig 1957-ben megkezdődtek és április 8-án fejeződtek be a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttséget között Moszkvában lefolytatott tanácskozások, amelyek napirendjén kereskedelmi, gazdaság!, továbbá hazatelepftési kérdések és egy konzuláris egyezmény megkötésének lehetőségei szerepeltek. A tárgyalások eredményeként létrejött egy hosszúlejáratú árucsere- éa fizetési, valamint egy kereskedelmi és tengerhajózási egyezmény. Az árucsere-egyezmény az 1958—60-as, hároméves időszakra rögzíti a kölcsönös export-import kontingenst, s megállapítja az árucsere és a fizetés rendjét. Az árucsere hozzávetőlegesen eléri 1960-na az 1200 millió rubelt, Illetve az 1200 millió márka évi összeget, ami kétszerese az 1957. évi színvonalnak. A két küldöttség megállapodásra jutott abban ls. hogy kölcsönösen megvizsgálják az országuk területén tartózkodó egyes német, illetve szovjet állampolgárok kiutazási kérelmével kapcsolatos kérdéseket. A tárgyalások alapján konzuli szerződés jött létre a két ország között. Ez az egyezmény a két állam konzuli kapcsolatait szerződéses alapra helyezi. Az egyezményeket, amelyeket a kormányküldöttségek vezetői április 8-án ;iarafáltak, Bonnban a legközelebbi jövőben írják alá. A tető alá hozott egyezmények a szovjet diplomácia jelentős sikerének számítanak, nemcsak a mindkét félre előnyös gazdasági megállapodások miatt, de azért ls, mert a szovjet félnek sikerült meggyőznie a nyugatnémet küldöttséget, hogy alaptalan az a bonni feltevés, mely szerint a Szovjetunióban sok német állampolgárságú személy vár hazatele pitésre. Röviden Moszkva: Moszkvában csütörtökön megkezdődtek • Csehszlovákia és a Szovjetunió kormányküldöttségének tárgyalásai a népgazdaságfejlesztési távlati tervek előkészítésével kapcsolatos kölcsönös áruszállításokról. A csehszlovák küldöttséget Jaromi) Dolansky, a Miniszter* tanács elnökhelyettese, a szovjet küldöttséget pedig Joszif Kuzmln, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezeti * Joszip Broz-Tito jugoszláv köztársasági elnök válaszolt N. Sz. Hruscsovnak a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésével kapcsolatos, hozzáintézett levelére. Válaszlevelében Tito elnök hangsúlyozza, hogy Jugoszlávia népei a szovjet lépést úgy értékelik, mint rendkívüli hozzájárulást a béke és a nemzetközi megegyezés ügyéhez. A szovjet lépés óriási jelentőségű —• állapítja meg a jugoszláv elnök válaszlevelében — s a jugoszláv közvélemény és kormány, amely teljesen tudatában van a nukleáris robbantási kísértetekből származó veszélynek, mindenképpen támogatja azt a szovjet törekvést, hogy a többi érdekelt kormányok is szüntessék be a nukleáris robbantási kísérleteket. * Peking: Tokiói jelentés szerint az Egyesült Államok Japánban állomásozó fegyveres erőinek létszáma körülbelül 71 ezer fő. Ebből 11 ézer fő a szárazföldi hadsereg, 20 ezer fő a haditengerészet és 40 ezer fő a légierő kötelékébe tartozik. Április 17-én üi össze az újonnan megválasztott jugoszláv szövefségi nemzetgyűlés 22-én pedig a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége VI l. kongresszusa kezdi meg munkáját Április 17-én ül össze első ízben a márciusban megválasztott Jugoszláv nemzetgyűlés és három napon át ülésezik. A szövetségi tanács é8 a termelők tanácsa, a jugoszláv nemzetgyűlés két háza először külön-külön ül össze, érvényesíti a képviselők mandátumát, majd megválasztja elnökét, alelnökeit és jegyzőit, együttes ülésükön pedig megválasztják a szövetségi nemzetgyűlés elnökét, alelnökeit, és titkárát. Ezt követően a két ház együttes ülésén Tito elnök nagyjelentőségű beszámolót tart a jugoszláv kormány elmúlt négyéves tevékenységéről és az ország kül- és belpolitikai problémáiról A két ház az elnöki beszámolót követően együttes ülésen választja meg a köztársasági elnököt, a szövetségi végrehajtó tanács — a kormánv tagjait. A köztársasági elnök Jelölése úgy történik, hogy egy-egy jelöltre legalább húsz nemzetgyűlési képviselő terjeszti be javaslatát, majd titkosan szavaznak a jelöltek felett. Legutóbb 1954. január 29én választott elnököt a Jugoszláv nemzetgyűlés. Ekkor a választásban részt vett 585 képviselő egyhangúlag Joszip Btw Tltora adta szavazatát. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének VII. kongresszusa Ljubljanában április 22-én délelőtt kezdi meg munkáját és tanácskozásai előreláthatólag öt napon át tartanak — közli a Kommuniszt című jugoszláv lap. A kongresszuson Joszip Broz-Tito a nemzetközi helyzetről és Jugoszlávia szocia'Ista építéséről. Alekszandar Rnnkovics a párt szervezetipolitikai kérdéseiről, Edvard Kardelj az új programról, Moma MarkovicS pedig az új szervezeti szabályzatról tart beszámolót szélgetést, amelyet egyik államnak hozzánk, a Szovjetunióba érkezett képviselőjével folytattam. Bizalmasan beszélt velem, ezért nem nevezem meg. Hruscsov úr — mondotta —, amikor ismerőseim megtudták, hogy a Szovjetunióba akarok utazni, mindenáron le akartak beszélni, azt mondták, hogy a Szovjetunió kommunista ország, hogy önöknél kommunizmus van, s nem méltó hozzám, hogy önökhöz utazzam. Én azonban nem hallgattam ezekre a tanácsokra, eljöttem önökhöz, voltam városaikban, láttam a szovjet embereket és nem észleltem semmiféle kommunizmust. Azt láttam, hogy önöknek széo épületeik vannak, az emberek jól öltözöttek, vagyis önöknél nincs kommunizmus. Nálunk van kommunizmus: minálunk majdnem minden ember félmeztelenül és éhezve jár. íme, a burzsoá propaganda hatására milyen elképzelések uralkodnak a kapitalista országok egyes lakosaiban a Szovjetunióról és a kommunizmusról. Az igazság azonban utat tör magának. hiába terjesztik az imperialisták és lakájaik garmadával a hazugságokat és a rágalmakat. O rszágunk ma a fejlődés v olyan színvonalához közeledik, hogy gazdasági vívmányainkat felhasználva, megteremthetjük a fogyasztási cikkek bőségét. Ekkor pedig a kommunizmus eszméi nemcsak a marxizmus— leninizmus tanulmányozása útján jutnak el az emberek tudatába, hanem a mi pól» dánk hatására is. A világ dolgozói látni fogják, hogy csak a kommunizmus biztosíthatja az anyagi és a szellemi javak bőségét. Ezért lesz mienk a győzelem! Ekkor pedig azok is velünk fognak tartani, akik most még nem tudják irónia nélkül kiejteni a kommunizmus szót. Észre sem veszik, és rátérnek a mi útunkra és a néppel együtt haladnak mnid a cél felé, amelyet Marx7~Éngels tűzött ki. Mi nem fogjuk fegyvereink erejével rákényszeríteni más országokra szocialista rendszerünket. Ellenezzük, hogy az országok beavatkozzanak egymás belügyeibe. De ml oldalról támadtuk a kapitalizmust, gazdasági pozícióinkból és rendszerünk előnyeiből kiindulva. Ez biztosítja majd a munkásnsz. tá'y. a kommunizmus győzelmét — fejezte be beszédét a magyar értelmiség legkiválóbbjainak gvíilésén Hruscsov elvtárs,