Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-14 / 62. szám

Csütörtök. 1958. március 27. 3 Borítékos napok A napokat ?S£K szokták nevezni, de ha valakitől azt halljuk: ma nálunk »borítékos nap« vari, minden magyarázat nélkül tudjuk, hogy az adott üzemben azon a napon fizetik ki az elmúlt esztendő eredmé- va-várt borítékos napon nanyeként önmaguknak szerez- gy0bb összeghez jutnak tek. A könnyűiparban átía- EzeR borítékok azt ismu. gosan ketheti bérnek megfelelő nyereségrészesedésre tatjak, hogy a szo es tett lehet számítani. Ennyi vár- ma már a gazdaságpolitikáható általában a szegedi üze- ban fs ugyanaz. Mutatják, mekben is. Van, ahol több, munkabért. A munkás- van, ahol kevesebb. De lecsaládoknál régen az állán- het. hogy olyan is előfordul, dó kenyérgondon enyhített a ahol egyáltalán nincs nyefizetési nap, tehát érthető reség. volt a nagy várakozás. Még Emlékezzünk csak, milyen a viszonylag jobban fizetett sokat írtunk, beszéltünk ar- sí"tésén mertTsak íev köveH^H^IAI, ;C ról) hogy az üaemi tervek snesen, mert csak így koveteljesítése, az önköltség csök is ugyanaz, hogy érdemes erőfeszítéseket tenni az év minden napjában, órájában és percében. Érdemes munkálkodni a tervek jó és eredményes teljeMARX KAROLY — a gondolkodó, a forradalmár, az ember tisztviselők is sokszor kese rűen énekelték az egyébként vidám dalt, hogy »Soká lesz elseje még...« Ez sok mindennel együtt a múlté már. A borítékos nap öröme azonban ma is él. Csakhogy ma már nem kenyérgond enyhítő, hanem egyéb irányú tervek valóra váltója ez a nap. Ruha, vagy tik az első nyereségrészesekentése, a fokozott takaré- dést kifezető napot újabbak kosság nemcsak fontos, hanem hasznot hajtó feladat is. Most minderről a kézhez kapott borítékok beszélnek majd minden szónál ékesebben. A nyereségrészesedésként kifizetésre kerülő pénz kézzel fogható érv, amit az elkövetkezendő években is. „Március 14-én. délután háromnegyed háromkor, korunk legnagyobb gondolkodója megszűnt gondolkozni ... Fel sem mérhető. mit vesztett ebben az emberben az európai és amerikai harcos proletariátus. mit vesztett benne a történettudomány. Nagyon is hamar érezhető lesz az ür. amelyet ennek az óriásnak a halála hátrahagyott". (Marx—Engels válogatott művek. II. kötet. 163. oldal.) — ezekkel a szavakkal búcsúztatta Engels, cipó, * rég óhajtott rádió, mindenki könnyen megértvagy mosógép, másutt a mo- het. Ezért különösen az torkerékpár megvásárlása- olyan üzemekben, ahol nem nak lehetőségét hozza. Is- oszthatnak nyereségrészesemét másutt a takarékba jut dést — de ott is, ahol osztael újabb összeg, hogy egy- nak —, magyarázzák meg szer majd házat építsenek ismételten, milyen jelentőbelőle. Tehát a borítékos nap sege van a jó munkának. mindig jól jön, mert pénzt jelent. Pénzből pedig nincs az a sok — akármelyik munkáscsaládnál —, amit el ne tudnának költeni. Ami még ma vágy, az holnap teljesül, de holnapután újabb vágyak születnek, s kezdődik a tervezgetés elölről. A most következő hetekben nem a rendszeresen jelentkező borítékos napokra várnak az üzemi munkások. Mondják el, hogy csak ott számíthatnak a szokottnál, a rendszeresnél eggyel több borítékos napra, ahol az év első napjától az utolsóig igyekeznek és takarékoskodnak. Akiknek a mulasztások miatt most kevesebb jut a borítékba, ugyancsak kézzel foghatóan megmagyarázhatMén több és jobb konzerv gyártását tervezi a Konzervgyár Szeged egyik »legfejlődő- nemcsak a konzervipari nöképesebb« üzeme a Szegedi vények termelésére vonatko. Konzervgyár. Most 1« több zóan, hanem más gazdasági új gép beszerelésével bővül problémák megoldásóval a gépparkja, új épületekkel kapcsolatban is. Segítettek a szükséges trágyamennyiség beszerzésében, a jó és kifogástalan fajta vetőmagbeszerzésben. A termelők már tapasztalatból tudják: ha bajban vannak, a gyár segít. A konzervipari növények terméseredményei Olyan fizetéses nap jön most el, amire egy évvel ezelőtt fegyelmezetlenkedni. nőnek raktározási lehetőségei. Sok szó esik mostanában arról, hogy ez év nyarán több és jobb konzervet gyárt majd az üzem. De vajon lesz-e miből? A vezetők bíztató választ adnak. A gyár szerződéses alapon termeltet Jdén közel háromezer évről évre emelkediek holdon gyümölcs- es zoldségféléket. Három évvel ez- Szeged környékén. Ez annak _ előtt ez a terület alig ha- köszönhető elsősorban, hogy juk: drága mulatság ma már j ladta ,meS a kétezer holdat, jóval több trágyát és műtrá; az idén csak gyát használnak fel a termelők, mint a korábbi évekhiába mondták egyeseknek A minisztériumok azt az - paradicsomot termel- ben. Á melegágy! palántaner* írnrinl-jvi n IzAmmil . > r, >1 t I t TI. "" az ország vezetői, a kommu- elvet érvényesítik, hogy nisták, hogy sor kerül majd ró, nem hittek benne. Az minden olyan nyereséghez nek ezer holdon, veléssel is elősegítik a nagyobb terméseredményt, mert -azt hiszem, amit Iátokéelméletet vallók most ugyan- amelyért csak láthatják: eljött a nyer reségrészesedés kifizetésének napja, vagy ahol még nem. ett eljön. Az üzemek 2f£í kalommal részesülnek nyereségrészesedés formájában munkahelyük terven felüli bevételéből. Most kapnak első ízben nevükre kiállított i! «anak hozzá a munkások zöidbabot Ped,§ több mint meghosszabbítják a tenyészjussanak hozza a munkasok. 1200 holdon a. Konzervgyár idö£ hosszabbJ ideig érik a meg jogtalan összegek felvételét egyes üzemekben. Ahol egész évben becsületesen dolgoztak, takaborítékban olyan pénzt, amit rékoskodtak, ott most a vármegdolgoztak, : részére. Néhány éve bizony amely munkájuk után meg- tavasszal is jártak a falvailleti őket. Ez természetes és i kat- ho§y szerződéseket kös. . . ,. _ . u » ; senek. Most több hónapja helyenvalo. De az ts helyes,< lú} vannak rajtá Amíg azon_ hogy ugyanakkor nem engedik | ban papírra került a szerződés szövege, sok minden történt. A termelők részére községenként több esetben szakelőadást "tartottak a konzervipari növények termeléséről, a helyes trágyázásról, a raetérmés és így a terméshozam utója is beérhet. Nem is csoda, ha már zöldellnek a tavaszi ültetésre szánt palánták a melegágyakban. A konzervgyárban építenek, szerelik az új gépeket. Kint a falvakban a melegágyak körül foglalatoskodnak a termelők, alig várják, hogy megkezdhessék a palegágyi palántanevelésről. Az lántakiültetést. Reméljük, a előadássorozatot még jóval a készülődés, az akarat és lel, múlt évi termésbetakaritás kesedés, á munkások és paWr Ozmentés a Tiszán Haragos habokkal támadta a Tisza a gátakat az elmúlt hetekben és a vigyázó nép őrt áll a folyó partján még ma is. A megdagadt víz fűzfakoronáig ellepte az árteret. Pusztulással fenyegette az ártéri vadállományt. Mártély vidékén sok nemes vad szorult meg az ártéri szigeteken. Mentésükre összefogtak a vadászok és a halászok és Varga József megyei vadászati felügyelő vezetésével sok vadat, közöttük mintegy 30 őzet mentettek meg a pusztulástól. Képeink erről a munkáról tanúskodnak. előtt elkezdték. Kint a földeken keresték fel a termelőket a gyár szakemberei és látták el őket tanácsaikkal, rasztok összefogása ezen a téren is eredményes lesz, amit a jó termésen és a több és jobb konzervgyári termékeken mérhetünk majd le. nagy barátját és harcostársát. A haladó emberiség azóta kegyelettel őrzi Marx Károly emlékét. Marx 1818. május 5-cn született. A gimnázium elvégzése után jogot, történelmet és filozófiát tanult és megszerezte a „filozófia doktora" diplomát. Később, forradalmi tevékenysége miatt el kellett hagynia hazáját és Franciaországban. majd Belgiumban telepedett le. Mar - egész életében szegénysorban szenvedett. Amikor például befejezte a „Politikai gazdaságtan bírálatához" című művének kéziratát, annyi pénze sem volt. hogy írását nyomdába küldje. Az emberiség egyik legnagyobb filozófiai művéért, a „Tőke"-ért. amelyet 40 éven keresztül írt. kevesebb honoráriumot kapott, mint amennyit ez Idő alatt egy euyszerű munkás megkesett. A „Tőke"-ért — bátran állíthatjuk — még azt az összeget sem kapta me>r. amelyet e zseniális mű alkotása közben cigarettára költött. Marxot csak Engels önfeláldozó támogatása segítette ki a szükségből. így élt Marx... A marxizmus, mint a proletariátus osztály harcának elmélete és világnézete a múlt évszázad negyvenes éveinek közepén alakult ki. Marx feltárta a társadalom fejlődésének törvényeit és kijelentette: az embereknek enniök és öltözködniök kell. mielőtt „történelmet («inalnának". Ezért az anyagi termelést minden emberi tevékenység alapiának tartotta. Ezenkívül tanulmányozta a kapitalista társadalom termelési módját és kimutatta, hogy az osztályellentétek a proletariátus forradalma felé vezetnek. Tevékenysége gyökeres fordulatot jelentett a filozófia területén is. Marxot, mint tudóst, két meghatározással jellemezhetjük: Meg nem alkuvás és lelkiismeretesség. Marx azonban nemeik tudós, hanem a proletariátus harcának szervezője is volt. Ezt a Kommunista Kiáltvány megírásán és az UjRajnai Újság szerkesztésén kívül az is bizonyítja, hogy egyik vezetője volt a Koma munisták Szövetségének, ag első nemzetközi kommunista szervezetnek. Forradalmi tevékenységében is érvényesítette új világné-etének alapvető követelményét: az elmélet és a gyakorlat egységét. Marx 1877. november 10-i keltezésű levelében kiielentette. hogy ő és Engels egy „fabatkát sem hajhásszák a népszerűséget". Mindez természetesen nemcsak egyéni szerénységükből fakadt, hanem abból is. hogy mindketten világosan látták, nem az egyén, hanem a proletariátus ügyének kell győzedelmeskednie. Talán kevesen tudják, hogy Marx kivételesen sokoldalú tudós volt. Matematikai elméletei világhírűek. Ezenkívül számos európai nyelvet ismert és olasz, spanyol, görög és más müveket olvasott eredeti kiadásukban. Az emlékezés perceiben eszünkbe jutnak Marx kiváló emberi tulajdonságai is. Hogy milyen nagyra tartotta a baráti köteléket, ezt mindennél ékesebben bizonyítja Engelshez fűződő kapcsolata. Marx megosztotta feleségével a politikai harc napjainak nehézségeit. mert élettársában segítőtársra, kommunistára talált. Ennyit Marxról, a gondolkodóról. a forradalmárról és az emberről. A halandó azonban, gyakran műveiben halhatatlan! Éppen is-v Marx eszméi is bejárták a világot és meghódították a haladó emberiséget. íme néhány adat: A tavaly februárban kiadott UNESCO tájékoztató szerint Marx és Engels műveinek fordításai a világirodalom közkincsei között foglalnak helyet. 1948—1955 között Marx műveinek 415. Enírel- könyveinek pedig 409 fordítása jelent mer. 1845től napjainkig a világnak mintegy 97 nyelvén kb. 2500 alkalommal adták ki Marx és Engels alkotásait Marx eszméi folytatják győzedelmes útjukat szerte a világon. Valóra válnak Engels szavai: „Neve. s müvei is. élni fog századokon át". ELJES EMBERKÉNT .. útban a sziget fel«:. Alázatos koldusokat és türelmes szolgákat nevelt a múlt rendszer a testi fogyatékosokból. Kirekesztette őket a társadalomból: temetőkapuk, templomaitok és búcsús körmenetek mellé állította a falu és a város világtalan szegényeit — vagy parókiák, intézetek és módos gazdaságok örök szolgáivá szegődtette őket. Szakadatlan és néma munka, vagy útszéli koldusélet volt a sorsuk. Egy híg levesért, s pár vedlett rongyért többet dc-lgoztak irgalmas »jótevőik« szolgálatában, mint másutt a teljes munkaképességű emberek. Se jog, se torvény nem védte őket, csak az imádság. A szemükre szakadt örök sötétség miatt úgy kormányozták őket. hogy félő és engedelmes szolgákká, jvagy hálás koldusokká váljanak. s Í

naponta érezzék parányi életükben a , megtörés nagy kegyét. Ahelyett, hogy szerencsétlenségükből felemelték volna ezeket az embereket, s a megrokkant lelkeket is ¡meggyógyították volna, valósággal száműzték őket az életből. Két ilyen agyontörődött emberi sorssal találkoztam a munkásotthonokat járva, s most elmondom egv világtalan házaspár megindító és tragikus, de immár szelíd történetét. Az asszony pöttöm kislányként árvaságra jutott, s kilencéves koráig az állami gyermekmenhelyben türték meg. Egy piacos napon pedig a felügyelőnél összesorakoztatta a gyerekeiket, s mint valami olcsó portékát {kivitte az apróságokat az árusok közé A légyfogót, szokták úgy kínálgatni .bazárosok, mint ahogy őket kínálgat ,t.ák. Szegény asszony fülében még év már, hanem egylátása. Az egészi (Kaczur István felvételei) . biztos helyen. ¿tizedek után is ott kalimpál fájdalmasan a felügyelőnő piaci kikiáltása: -Itt vannak a kiadó gyerekek. ..!» Még aznap Dorozsmára kocogott egy módos gazda oldalán. Az ütlegeket is megszokta szerre gyengült a ségtelen környezet és a nemtörődöm ség elvitte a szeme világát. .. Ezután senkinek se kellett. Dobálták szegényházba és a hajléktalanok menhelyébe; dolgoztatták parókián !ü—20 filléres napszámért — megalázva. A népi demokráciában érzett először maga körül emberséget; tiszta otthont, jóízű ételt, meleg gondoskodást. .A férj ugyancsak gyerekfejjel vesztette el szeme világát. A szegénység, a nyomorgás zárta fekete üregbe a csillogó szempárt. Még fiatalon a Vakok Intézetébe került, de nem ingyen élt itt: kosarat font hajlékony fűzvesszőből és később tüzelő, favágó szolga lett. Negyven esztendeig botorkált az intézet szenespincéjében, s közben két évtizedig az ú jszeged! plébániát is szolgálta. Mindezt nem ingyen cselekedte: az intézettől egy pengő-érő munkáért három fillér percentet kapott, a plébániától meg — hajnali, déli és esti harangozásért, vecsernyére és zsolozsmára hívogató bim-bam-okért — pár pengőt havonta. Az egyházi celebrátumokon megrokkantán taposta évről évre az orgona fújta tóját. Ennyi szolgálat után nyugdíjat kaphatna Deli István, de sem az intézet, sem a zsíros plébánia nem vállalta a társadalombiztosítási díjat, így olcsóbba került a »jócselekedet«. De hagyjuk ezeket a keserves em'•'"kű éveket! A két szomorú élet egyszer össze alálkozott. egymásba kapaszkodot t A munkásállam gondoskodása ideié» emberi élethez szoktak. Ne higgve azonban senki, hogy csak tiszta otthon, jó ellátás és társadalmi tisztesség kell az ilyen embereknek. Ók magabiztosságra és életerőre is vágynak. Szeretnék érezni, hogy nem társadalmi ajándékból élnek, hanem a maguk emberségéből. Vissza vágynak az alkotó emberek közösségébe, s teljes emberként akarnak élni. Sokáig semmi mód nem volt erre, hisz nem olyan régen alapították szerte az országban a különböző vállalatokat csökkent munkaképességűek számára. Pár éve azonban már munkásként élnek: saját keresetükből! Otthonuk van, amit keresetükbői rendeztek be szerény bútorokkal. Egy kanállal kezdték az önálló életet. Sokat nélkülöztek, amíg valamelyest utolérték magukat. A feleség — aki igen gyengén még lát — többször világtalan férje elé tolta a maga kevéske vacsoráját is; így csapva be férjét és önmagát. Azt mondják, hogy ma már mindenük megvan — mindenből annyi, amennyi egy szegényembernek kell. De a »szegényember« togalom is más ma, hiszen Deli bácsi ünnepnap sötétkékbe tud öltözni és hófehér ingbe, és sohasem gond a kenyér — az ebéd, a vacsora. Többé már nem kell lemondani egyik házastarsnak sem a maga porciójáról... Itt. dolgoznak a Fonalmentőben. Végtelenül boldogok, hogy kezük munkája után élhetnek — saját emberségükből, a társadalom támogatásával. Legnagyobb örömük az életben a megbecsült munka, s az a tudat, hogy ennek árán visszataláltak az emberek közé. S ezért szívük minden ragaszkodásával hálásak a munVásállamnak. Egv szomorúságuk is van; kisfiúk. négyéves Pisti, betegség után siretnéma maradt. Most újra kezd be•izélni, s e nagy szomorúságban is oly nagy öröm, mikor akadozva és próbálgatva azt mondja lüizdő édesanyjának: »Mama«. Simon István