Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-30 / 76. szám

Vasárnap, 1958. mirefns S«. 3 A kulturális élet területén dolgo&ó kommunisták és a szocializmushoz hű pártonkívüliek derekas munkát végestek az ellenforradalom óta Csongrád megye kulturális életének eddigi eredményeit és a további feladatokat tárgyalta meg a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkás- első napirendjeként a megye kul­párt Csongrád megyei bizottsága turális életének kérdéseit targyal­- mint tegnapi lapunkban kö- ták meg, a megye néhány kul­zöltük — rpárcius 28-án, pénteken turális vezetőjének bevonásával. Hódmezővásárhelyen ülést tartott, A megyei párt-végrehaj tóbizott­Németh Károly elvtárs, az MSZMP ság nevében ifj. Komócsin Mihály Csongrád megyei bizottsága első elvtárs tartott részletes beszámo­titkárának elnökléséveL Aj ülés lót. A megye kulturális helyzetéről Ebben a többi között hangoztat- kedő képzőművészeti hagyomá­1a, hogy Csongrád megye az or- nyainkat is ezért a megye elhunyt szág egyik legjelentősebb vidéki nagy festőművészeinek, a hódme­kulturális centruma: két egyeteme, zővásárhelyi Tornyai Jánosnak, a főiskolája, számos középiskolája, szentesi Koszta Józsefnek, a sze­tabb politizálást kell kezdemé- ve a néhol mutatkozó kocsmai jel- lyeslése közepette terjesztette elő nyeznie. Meg kell teremteni a de­ficit-probléma által támasztott, szűk körből való kilépés feltételeit is. A színházi élet kapcsán szögezi le a határozati javaslat, hogy a szegedi szabadtéri játékok gyakor­lati előkészítéséhez és közönség szervezéséhez a megyei, járási és városi párt-, tanács- és egyéb szer­vek nyújtsanak támogatást. népgazdaságilag is jelentós kutató^ gedi Károlyi Lajosnak, á makói érdeklődést a filmpropaganda nem intézetei, két színháza, élénk iro- Torma Imrének képeiből idén tár­dalmi, zenei, képzőművészeti élete latot kell szervezni. A megye ma van és dicső forradalmi hagyomá- élő képző- és népművészeinek arra nyokra, valamint országosan is is- érdemes műveiből Szegeden kell mert sikerekre visszatekintő önte- alkotmányunk ünnepére nagysza­vékeny művészeti együttesekkel bású kiállítást rendezni, rendelkezik. Ennek ellenére a me- , . ,, , gyei választott párt- és tanácsi A zenei elet szervek behatóan elemezve még jelentős sikerei ellenére is, a leg­nem foglalkoztak a megye kultu- kevésbé tükrözi a társadalmi vál­leget, vagy az öncélú szórakozta- azt a javaslatot is, hogy tegyenek tást. lépéseket illetékes felsőbb szervek­Komócsin elvtárs, a megyei párt- nél a megyében rádióadóállomás bizottság tagjainak egyöntetű he- létesítésére. Színvonalas9 sokoldalú tanácskozás Komócsin elvtárs beszámolóját az egyébként jól sikerült megyei és az előterjesztett határozati ja- színjátszó fesztivál 12 darabjából vaslatot tanácskozás követte, ame- csak kettő volt mai témájú. Meg­Csöngrád megyében°~hu*s"zonnéey lyet mértéktartás, előrelátás és szi- említette a filmpropaganda né­,-n „ "'-"--1- hány konkrét, szembeötlő hibáját is. A zenei nevelés elősegítése ér­dekében javasolta a hangversenyek zenei ismertetésekkel való egybe­kapcsolását normál, és hatvankét keskenyfil­mes mozi működik. A mozik nagy tömegeket mozgatnak meg, de az mindig tereli a helyes Ezen változtatni kell. irányba. lárd eszmeiség jellemzett. Elsőnek Rácz Lajos, a Csongrád megyei Hírlap felelős szerkesztője szólalt fel. A többi között javasolta, hogy a Tiszatáj, a környék íróinak be­vonásával és a környékbeli problé­mák felvetésével, egész Dél-Ma­gyarország irodalmi, művészetpoli­tikai fórumává váljék. Sürgette _ ^ megyénkben is nagy területet tömegdalmozgalom megszervezését, gyei Moziüzemi Vállalat igazgatója ölel fel. óriási fejlődést ér ek el Ebben - mint mondotta - a Ma- felszólalása után Székely Lajo. muzeumaink és könyvtaraink. Hl- gyar Rádiónak kellene nagy sze- egyetemi docens először a megye anyzik azonban az eszmei isme- repet vállalnia. Fellépett a kul- irodalompolitikai kérdéseivel fog­retterjesztő es propaganda teve- turális életben elburjánzott anya- íalkozott. Javasolta, hogy a Tisza­kenyseguk. Szorgalmazni kell a giasság eflen. Foglalkozott a sze- tájat kéthetenként megjelenő iro­A népművelési munka A társadalomtudományi ismeretterjesztésért Tkdcs Sándor, a Csongrád me­l n hil f^ ^nti S tozásokat. A hangverseny-közonseg táj- es természettudományos mu- gedi színház munkájával, s rend- dalmi, művészeti lappá fejlesszék, rult hogy a párt Kozponti Bizott- soraiban még alig találni munká- zeumok kiépítését szeres színházi előadásokat sürge- Hasznosnak minősítette az írói­saganak és a kormánynak: sem volt sokat és parasztokat. A zenei mű- A könyvtárak területén fokozot- tett a megye többi városainak is. szerzői estek rendezését Rámuta­ez_ ideig_az^egész kulturális életet veltség fejlesztésében és a munkás- tan törekedni kell a könyvanyag Farkas István, a szegedi járási ta- tott arra, hogy az -Élet és tudo­paraszt fiatalok zenei nevelésében fejlesztésére és nevelésre való fel- nács v- b.-elnöke k'eveselte a falusi mány- kitűnően ellátja a termé­a megye varosaiban muködo zenei használására, valamint a könyvtá- művelődési otthonokat és azok ki- szettudományos ismeretterjesztés tamntezetek es zenei munkakozos- szakmai és p0iitikai alkal- csiny befogadóképességét. Ezt egyik feladatát, de nagy hiányosságok akadályának jelölte meg a falu mutatkoznak a társadalomtudomá­nyi vagy a történelmi, irodalmi népszerű ismeretterjesztés terén. Még szélesebb művészi lehetőségek biztosítása Álmási Gyula Béla festőművész a vásárhelyi művészi életnek ma már országos jelentőségével foglal­kozott, ami az alföldi festészet hagyományaira épül. Művész­szobák létesítését javasolta a tsz­ekben, állami gazdaságokban és kérte a megyei pártbizottságot, sze­átfogó programja. Rámutatott Komócsin elvtárs ar­ra a kártevésre, amelyet az ellen­forradalom okozott a szocialista kultúra fejlődésének számos terü­letén, visszacsempészve a sekélyes burzsoá ízlést. Az ellenforradalom fegyveres leverése után, bár ké­ségek fejtenek ki fontos tevékeny­séget Szükséges, hogy a kommu­nista és a szocializmushoz hű zenei szakemberek bevonásával felmér­jük ezen a területen is a jelenlegi sőbb, mint a politikai és gazdasági helyzetet és tervszerű, szívós mun­területen, de a megye kulturális kával megteremtsük a feltételeket életében is megkezdődött a kon- a kiváltságos osztályok műveltségi szolidáció. A kulturális élet terű- monopóliumából még meglévő ma­letén dolgozó kommunisták és szo- radványok felszámolására. A zenei cializrnushoz hű pártonkívüliek az műveltséget is a dolgozók közkm­ellenforradalom óta derekas mun- csévé kell tennünk, kát végeztek, számos dicséretre­méltó eredményt értek el. Ezekért A színház és mozik masságának biztosítására. A TTIT ismeretterjesztő tevé­kenysége sokat fejlődött az ellen­forradalom óta, de javítani kell az ismeretterjesztés tartalmi arányait, fokozva a társadalomtudományi és a materialista szemléletű ismeret­terjesztő tevékenységet Az öntevékeny művészeti csopor­tok az ellenforradalom alatt több­nyire szétestek, de 1957 közepétől gyors újjáéledés volt tapasztalható. Számos ünnepi alkalommal már si­kulturális élete fejlesztésének. Hi báztatta, hogy a falusi könyvtárak könyvállománya meglehetősen el­avult. Ezen a téren a nagyobb, vá­rosi könyvtáraknak kellene több segítséget nyújtaniok a falu szá­mára. Magasabb eszmeiségü műsorpolitikát Következőnek dr. Lökös Zoltán, Débnagyarország szerkesztő­, ... . _ ., . keresen működtek közre. Tevé- bizottságának tagja szólalt fel. A — B megyei pártbizottság ez uton is tevékenységével foglalkozva meg- kenységük kiszélesítésére, munká- színház műsorpolitikájával foglal- rezzen érvényt annak a rendelet­ehsmeresét nyilvanitja. Az elert állapította, hogy az ország legna- juk színvonalának emelésére és kozva helytelenítette hogy nap- "ek, hogy a beruházások értékének eredmények ellenére azonban az gyobb költségvetésű, apparátusé, be- főként műsorválasztásuk terén mu- jaink történelmét, problematikáját két ezrelékét megyei művészeti al­t Eltartti. é\£ fogadóképességű vidéki színháza tatkozó hibák kiküszöbölésére ál- egyetlen magyar vagy külföldi da- totósokra fordítsák. Juhász József, fellelhető a megye kulwralis ele- Van a megyénkben. Az ellenforra- landó, még nagyobb segítséget kell rab sem tükrözi. Ennek okai az a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­tenek tobb területen. Ezes enen komban a színház néhány tagja nyújtani. Szükség lenne a színház irodalmi életbe is nyúlnak. Na- elnöke az ismeretterjesztő következetes harcot kell folytatni. csúíosan „leszerepelt-. A műsor- arra alkalmas tagjainak és peda- gyobb körültekintéssel megtalál- munkával, a szakmai oktatás szé­A továbbiakban alapos vizsgálat politika is hosszú ideig az ellen- gógusoknak bevonása is e csopor- hatók lennének a mai életünkhöz lesítésével foglalkozott. Simon Béla, alá vetette az előbbi szempontok forradalmat és a nacionalizmust, tok irányításába. A tradicionális közvetlenebbül szóló - ha nem is a szegedi városi pártbizottság agit.­alapján Csongrád megye kulturé- majd az "apolitikus- kispolgár munkás-, földmunkás-, paraszt- feltétlenül mai témájú - színda- Pr°P- osztályának vezetője a többi lis életének főbb területeit. Sorra giccs-ízlést szolgálta. Az idei évad- együttesek újjáélesztésére is tö- rabok. A klasszikusok kiválogatá- között a népi zenekarok művészi vette a megye irodalmi, képző- és ban a problémák, a lazaságok rekedni kell. sában is mutatkozik e nem helye- színvonalának emelésére és az ön­népművészeti, zenei életét, a szín- nagyrésze felszámolodott, a művészi Bfrálta a jelentés a megye több selhető eltolódás, szovjet darabot tevékeny művészeti együttesek sze­riéUS ssf-asss tsjss&'jf&a»™— ** -ssr asr-t-srsasasfsí: elemzése alapján a megyei pórt- elcsúszások vannak. Éppen ezért a tét, amelyekben a túlzott anyagias- adott elő a színház. Az ontevekeny sonló kérdésekkel foglalkozott Mi­végrehajtóbizottság nevében hatá­rozati javaslatban terjesztette elő a legfontosabb tennivalókat. Az irodalmi élet elcsúszások vannak. Éppen színház műsorpolitikáját a pártnak ság kerül előtérbe. A művelődési határozottabban kell irányítania, otthonok vonalán haladéktalanul A művészek között is határozót- rendet kell teremteni, kiküszöböl­kérdéseiről szólva megállapította, hogy az ország egyik legnagyobb létszámú és egyik legtermékenyebb, szervezett, vidéki irodalmi csoport- •; ja működik Csongrád megyében. Az itt működő csoport az ellen­forradalom kifejlesztésében nem ;; játszott az országoshoz hasonló, ki­ugró káros politikai szerepet. En- ;; nek oka, hogy a megyében az iro- ;; dalmi élet pártellenőrzése, eszmei befolyásolása szorosabb volt és az írók nem szakadtak el annyira az élettől mint a fővárosiak. Fontos ezért továbbra is a kommunista mag szilárdítása, szélesítése az írók ! körében. Szervezeti feltételeket kell 11 teremteni ahhoz, hogy a témasze­génység, az öncélúság kiküszöbö­lése a szocialista realizmus fejlesz­tése érdekében közvetlen kapcso­latba kerüljenek az írók a megye dolgozóinak életével, munkájával. Bővíteni kell a publikálási lehető­séget is. Ezt a célt szolgálja az <• 1957 végén újból megindított Ti­szatáj, ezenkívül hozzásegít a me­gye két napilapja — a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyaror­szág — is. amelyek nem sokkal az ellenforradalom leverése után már heti irodalmi oldal létesítésével;; biztosítottak közlési lehetőséget az íróknak. A képzőművészet helyzetéről kiemelte, hogy számot­tevő folyamatos tevékenységet ki­fejtő képző- és népművészeti góc- • i pont a megyében kettő is van: az '• > országosan híres hódmezővásárhe- • > lyi művésztelep és Szeged. Szá­mukra is szükséges a munkafel- j • tételek megteremtése témaválasz­tásuknak a szocialista realizmus irányába történő fejlesztése érde­kében. Törekedni kell ezenkívül a pártbázis kiépítésére közvetlen és közvetett úton. Ápolni keR kfemel­külügyi vitájában is pontosan azt mondta, amit várni lehetett tő­le­Ezt írta Adenauerröl Bonni határozat - német érdekek ellen »-Ha Adenauer vélet- lyebb mértékben is fi- met oldalról éppenúgy, hiszen azt még a felső­lenül lónak született gyelembe vette volna. mint az Egyesült Álla- háznak is meg kell erő­volna, valóságos meny- A kancellár először mok részéről. Az, hogy sítenie, nyei ajándék lett volna akkor képesztette el ezt a kérdést a nyugat- Nem hagyható figyel­ne óvatos fogadók szá- hallgatóságát, amikor német kormány — bízva men kívül, hogy a Bun­mára, akik mindig az említett beszédében ar- parlamenti döntő több- destag határozata olyan esélyesre teszik fel a ról szólt, hogy Nyugat- ségében — éppen akkor időpontban született pénzüket. Az ember Németország saját ma- veti fel, amikor az egész meg, amikor még függő­mindig biztos lehet ab- gát zárná ki az Észak- világon — így Németor- ben van a nyugatnémet ban, hogy a kancellár a atlanti Szövetségből, ha szágban is — egyre erő- kormány válasza a len­fogadóknak megfelelően nem törekedne hadsere- södik a csúcsértekezlet gyei kormány emlékira­fut. A szövetségi gyűlés gét "modern, sőt atom- mielőbbi összehívását tára. A lengyel memo­fegyverekkel- felszerelni, célzó követelés, egyenlő randum ugyanis — mint Még teljesebb volt az a csúcsértekezlet szabó- ismeretes — javasolja, elképedés a kancellár tálasának a kísérletével, hogy Nyugat-Németor­azon kijelentésének hal- Pedig a bonni kor- szág csatlakozzék az latára, hogy "Nyugat- mány jól tudja, hogy a európai atommentes a Manchester Guardian Németország politikájá- nyugatnémet közvéle- fegyverövezethez. A bon­című angol lap abból az nak célja az általánosan mény 80 százaléka — ni döntést tehát közve­alkalomból, hogy a nyu- ellenőrzött leszerelés, mint ez egy közvéle- tett válasznak . is lehet gatnémet kancellár a mégpedig, mind az ménykutatás során is- tekinteni, amely azon­bonni képviselőház már- atomfegyverzetben, mind meretessé vált — tilta- kívül, hogy kész helyzet cius 20-án megkezdett pedig a hagyományos kozott a rakéta-kilövő- elé kívánja állítani a külpolitikai vitája során fegyverzetben-. Az, hogy helyek Nyugat-Németor- lengyel kormányt, a leg­mondott beszédében a e két idézett kijelentés szágban történő létesí- nagyobb veszélyt jelenti legelképesztőbb "érvek- teljesen ellentmond egy- tése ellen, de azzal is az európai államok, de kel- igyekezett alátá- másnak, nem zavarta a tisztában van, hogy a mindenek előtt a szocia­masztani állításait. Bár kancellárt. Nyugateurópai Unióala- lista tábor országaira, a versenyló és az Ade- A nyugatnémet kan- pító okmányának egyik amelyek túlontúl jól Is­nauer közötti hasonlat cellór "érveit- és fejte- kitétele szerint Nyugat- merik a német milita­kissé szokatlannak tü- getéseit természetesen Németország ünnepélyes rizmust s így csak ter­nik, annyiban mégis fe- nem nehéz megcáfolni, kötelezettséget vállalt, mészetes, hogy — jen találta a szöget, hiszen más NATO-tag- hogy nem gyárt ABC — amennyiben a nyugat­hogy Adenauer említett államok — Dánia, Nor- nukleáris — fegyvere- német kormány nem expozéja során valóban végia — sem tettek ed- ket, és hadseregét sem állna el hadserege atom­fogadói- elképzelései- dig lépéseket hadsere- szereli fel ilyen fegyve- fegyverekkel való fel­nek megfelelően »fu- Sük atomfegyverekkel rekkel. A bonni képvi- szerelésének szándéká­tott-, más szavakkal: a történő felszerelésére, selőház döntése ennek tói — minden eszközzel bonni kormány elnöke mégsem vált kérdésessé pllfinírfl törekszenek biztonsá­egész pontosan fejtette ki tagságuk az Északatlanti mégis megszu- guk megerösítésére. A — az Egyesült Államok Szövetségben. Az, hogy !®tett — nyilván a há- jugoszláv kormány már­Nyugat-Németországra egyszeriben ilyen sür- rom nyugati hatalom is elhatározta, hogy a vonatkozó álláspontját, gössé vált a nyugatné- egyetértésével... nyugatnémet képviselő* anélkül azonban, hogy met hadsereg atomfegy- , - i, .,-•,-,• ház határozatának ellen* saját népének érdekeit, verekkel való felszere- ~ Donm K^p lSe °"aZ súlyozására az ENSZ* vagy közvéleményének lése, bizonyos számító- hatarozata természete- hez fordui _ biztonsá* -éttáspontját •« -legeseké- sokat takar nyugatné- sen még nem .jogerő^ jgáMtik.érdekében. foglalkozott színjátszó együtteseknél is jelent- kula Kálmán, szentesi iskolaigaz­kezik a darabválasztási bizonyta- gató Is. Tényekkel bizonyította, lankodás: jellemző például, hogy ho^a^iali^^a:^ munkások és parasztok között C Felhívta a figyelmet a népdalgyúj­ítók fokozott támogatására és ja­vasolta, hogy a hivatásos színészek rendszeres szakmai segítséget ad­janak az öntevékeny művészeti együtteseknek. Néphagyományaink ápolása A további felszólalásokban is a kulturális élet minden területéről hangzottak el javaslatok. Ladányi Benedek, a szegedi városi tanács v. b. elnökhelyettese a többi között képzőművészeti kérdésekkel is fog­lalkozott. Művésztelep létesítését javasolta Szegeden. Javasolta a megyében élő írók és költők el­lenforradalom óta írt legjobb mű­veinek gyűjteményes kiadását. Rá­mutatott a színházi műsorpolitika helytelenségeire is. Tari János, a szegedi városi tanács művelődési osztályának vezetője javasolta, hogy a főiskolások és egyetemisták a nyári szünetben vegyenek részt népi hagyományok, népdalok gyűj­tésében. A megye területe régé­szeti anyagokban is rendkívül gazdag, ezért ásatásokra is na­gyobb összeget kellene fordítani. A megyében élő művészek eszmei tisztánlátását jelentősen elősegíte­né, ha a vezetők személyes kap­csolatot teremtenének a művészek­kel. Az elhangzott felszólalásokra ifj. Komócsin Mihály elvtárs válaszolt, majd a megyei pártbizottság a ha­tározati javaslatot — a felszólalá­sokban elhangzott javaslatok fi­gyelembevételével — határozattá emelte. E határozat megszabja a kulturális élet legfontosabb terüle­tein dolgozó kommunisták felada­tait. A pártbizottsági ülés második napirendi pontjában elfogadták Csongrád megye poHtikai munka­tervét és néhány "személyi kés­_désbea döntöttek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom