Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-04 / 53. szám

V1LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI E héten tetőzik a Tisza A szegedi népfront­nagygyűlésről XIV. évfolyam, 53. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1958. március 4. Kádár János elvtárs beszéde Kedves Elvtársak! Csatla­kozom Marosán elvtárs el­hangzott felszólalásához, amelyben a párt Központi Bizottsága nevében üdvözöl­te a kongresszust és jó raun. két kívánt. Ennek a tanácskozásnak a ' jelentőségét növeli, hogy az osztályháború egy nagy csa­tájában győzelmet aratott magyar munkásosztály szak­szervezetei tartják most kongresszusukat. A harcban, amelyre utal­tam, eldőlt, hogy ebben az országban továbbra is á munkásosztály rendelkez­zék-e az anyagi eszközök és az emberek élete és tevé­kenysége felett, vagy pedig a burzsoázia. A magyar nép ugy döntött, úgy harcolt, és ügy cselekedett, hogy a munkáshatalomnak kell meg­maradnia, és a munkásha­talmat kell erősíteni. Ezért a szakszervezetek aktív tag­jainak, méginkább funkcio­náriusainak központi fel­adata, hogy minden kérdést a munkáshatalom erősítésé­nek alárendelve vizsgálja­nak. Amíg munkáshatalom van az országban, addig min­dig lehet vitatkozni és dön­teni arról is, hogyan ala­kuljon a családi pótlék, a szabadság, ki mennyit fi­zessen az üdülésért, és progresszív legyen-e vagy degresszív, de ha nincsen munkáshatalom, akkor a mindezek feletti vitákat beszüntethetjük. Erről nem szabad megfeled­keznünk. Ez a kongresszus erősíteni fogja a magyar dolgozók tu­datában, tömegeiben a mun­kás nemzetköziség gondola­tát is. Hogy az átmenetileg földresújtott magyar mun­kásosztály felülkerekedett, az annak tulajdonitható, hogy a legszükségesebb pillanatban a nemzetközi munkásosztály a magyar munkásosztály se­gítségére sietett. (Nagy taps.) Az elvtársak tudják, hogy mi most a testvéri Román Népköztársaságban jártunk. Megtisztelő feladatnak és kö­telességnek teszünk eleget, amikor átadom Önöknek a Román Népköztársaság dol­gozóinak forró, testvéri üd­vözletét. (Hosszantartó, lel­kes taps.) Ottani találkozásaink so­rán mindenütt arról beszél­tünk, hogy azokban a na­pokban, amikor a magyar munkáshatalom veszélyben volt, aggodalom töltötte el a testvéri országok dolgozóit a magyar nép szabadságáért és egy kicsit önmagukért is, mert a mi sorsunk — és oz a tudat mindinkább erősö­dik — össze van kötve. Közös volt az örömünk. hogy az imperialisták és az osztályellenség próbálkozá­sát sikerült megsemmisíteni és a Magyar Népköztársaság, valamint a Szovjetunió ve­zette szocialista tábor, a pro­letár nemzetköziség nem lett gyengébb a magyarországi ellenforradalmi felkelés ha­tásaként, hanem tovább erő­södött. Most olyan helyzetben va­gyunk, hogy az anyagi esz­közökkel, az alapvető ter­melési eszközökkel, a had­sereggel rendelkezik, de van még egy terület, ahol á munkásosztály hatalma még nem teljes és ez az embe­rek gondolkozása. •A reakciós burzsoáziának és az imperializmusnak — mert ők is szereztek hasznos tapasztalatokat a magyaror­szági események során —• most nem jut eszébe táma­dást szervezni és indítani a Magyar Népköztársaság el­len — és ez az ő egyik hasz­nos tapasztalatuk (élénk de­rültség), de nem mondtak le arról, hogy uralják a mi tö­megeink egy részének gon­dolkozását bizonyos kérdé­sekben. Nekünk tehát rend­szeresen, nagyon komolyan sokat kell harcolnunk azért, hogy ne csak a fegyverek meg az esztergapadok fölött, de az emberek gondolkozá­sában is a munkásosztály gondolatai, eszméi uralkodja­nak. Enélkül nem lehet jól építeni és dolgozni. Meggyőződésem szerint a szakszervezeteknek attól a naptól kezdve, amikor a munkásmozgalom hajnalán világra jöttek, egészen ad­dig, amíg létezni fognak, alapvető feladatuk, hogy a munkások érdekében kérje­nek és követeljenek. De igen nagy különbség van a kö­zött, hogy kitől kérünk és követelünk, hogy milyen tár­sadalmi rendszerben él, kér és követel a szakszervezet. Kérni lehet mindig, követel­ni is lehet, de ha igaz, ak­kor a szakszervezetekben is úgy kell gondolkodniok az embereknek, mint az ország gazdáinak. A kapitalistákkal szemben, például Horthy­Magyarországon a szakszer­vezetben elég volt az a tu­domány, hogy: kérek és kö­vetelek és aki ezt gerincesen és rendszeresen csinálta, az jó szakszervezeti funkcioná­rius volt. Felfogásom sze­rint ma az a jó szakszervezeti funkcionárius, aki tudja, hogy a dolgozók erdekében mit kell kérni, mit kell kö­vetelni, de azt is tudja, hogyan és honnan lehet azt megadni. Ez új és állítom, hogy ne­hezebb tudomány, mint ön­magában az, hogy okosan és jól állapítsuk meg, mit keli kérni és követelni a mun­kásosztály számára. Amióta munkásosztály van, azóta harcol a burzsoáziával az eszmék terén is. A bur­zsoázia előnyben van ebben a harcban egy tekintetben, neki teljesen elegendő, ha a munkások nem gondolkoz­nak, mert akkor már ő az ura az eszméknek. A mun­kásosztály érdeke viszont azt kívánja, hogy gondolkozza­nak az emberek. Természete­sen könnyebb nem gondol­kozni, mint gondolkozni és ezért a mi munkánk nehe­zebb, mert az emberek tu­datát kell meghódítani. De van a munkásosztálynak is egy előnye ebben a harcban: az ő igazságai erősebbek. Valamikor, sok évtizeddel ezelőtt tulajdonképpen két ember volt, aki meg tudta fogalmazni a munkásosztály eszméit: Marx Károly és Engels Frigyes. Nézzenek csak körül: állítom, hogy ma a világon — persze nem­csak a szocialista, hanem a kapitalista és gyarmati vilá­gon — körülbelül egymilli­árd ember van, aki értelme­sen meg tudja fogalmazni a munkásosztály eszméit és követeléseit. (Nagy taps.) Én azt kérem, hogy itt a vitában is, és később is az összes kérdéseket az uralkodó munkásosztály po­zíciójából vessék fel. Ebbe beletartozik a kérés és a követelés, de beletartozik az adás »tudománya« is. Néhány szót a vitatott kér­désekről is. Nem akarom be­folyásolni az elvtársakat, csak vitatkozzanak ezeken. A családi pótlék feltétlenül fontos kérdés. Ha kapitalista országban lennénk — bár ott sem szabad demagógiát űzni, mert a szolid munkás­mozgalom nem a demagó­gián, hanem a szocializmu­son nevelkedik —, ott, mond_ juk lehetne azt válaszolni, hogy csak növeljük minél jobban a családi pótlékot. Szocialista viszonyok között már nagyobb a felelőssé­günk. Mi azt mondjuk, hofy a szocializmus építéséhez szükséges a dolgozók anyagi érdekeltsége. Ezért akarunk úgy dolgozni, hogy a szocia­lizmus építése együtt járjon a dolgozók, s köztük a sok­gyermekes családok életszín­vonalának emelkedésével. Ami az egyes dolgozót illeti: minél többet tud adni a tár­sadalomnak, aszerint keres­sen. Felmerült egy másik kér­dés: rendelkezzék-e különle­ges jogokkal a szakszerve­zeti tag? Mi hónapok óta harcolunk azért, hogy a p'árttag sem rendelkezhetik (Folytatás a 2. oldalon.) Szeged jobb vízellátásáért Márciusban hozzákezdenek a magasnyomású vízhe* szükséges munkákhoz a Felsőváröson — Kicserélik a Hullám utcai avult csőhálózatot > Lassan véget ér a tél, egy­két hónap, s beköszönt a nyár. Az elmúlt években igen sok bosszúságot okozott különösen az emeleten la­kóknak a vízhiány. Mármost — jó előre — felkerestük a Víz- és Csatornaműveket; megkérdeztük, mit tesznek ez évben Szeged vízellátásá­ért. Tervükben első helyen áll a Somogyi Béla téri kút fú­rása. A kút vizét bevezetik a nagyvízműtelepre és a Bel­város vízellátását javítja. Jú­niusban, a kánikulák idején már érezteti jó hatását a Somogyi Béla téri kút Sajnos, még ezután sem mondhatjuk el, hogy zavar­talan lesz a vízellátás. Elő­fordulhat, hogy a második és a harmadik emeleten nagy hőségben nem lesz víz. A Toibuhin sugárúton vé­gig a Il-es kórházig kicse­rélik a régi, elavult csö­veket. Ezzel lényegesen javul a környék vízellátása. A mun­kálatokat áprilistól kezdik meg. Hasonló elgondolás alapján cserélik ki március folyamán a Hullám utcai csőhálózatot. Ez évben a Szegedi Víz­és Csatornaművek a 2 mil­lió forintos beruházásával Szeged vízellátását javítják meg. A már felsorolt mun­kákon kívül rendszeresen újítják és tisztítják a meg­levő kutakat. Legutóbb a Földműves és a Szabadsajtó utca sarkán tisztították ki a kutat. A tisztítás előtt 16 li­ter vizet adott, most ho­zama jóval felül van a 300 lite­ren. A három kerületi tanács az idén nagy gondot fordít a vízellátására és költségveté­sükben több mint 500 ezer forintot biztosítottak hálózat­fejlesztésre, kifolyók létesí­tésére. A vállalat az idén a II. kerületi tanács rendelésére a Vásárhelyi sugárút és a tiszapart közötti területet magasvíznyomással látja el. A munkát márciusban kez­.dík "meg. A Tanítói kisker­tekben a nápokban adták át a kutat. A-kút-felesleges vi­zét Alsóváros vízhálózatába kapcsolják. Újszeged a város vízben leggazdagabb vidéke. Már a korábbi években is tervbe vették; átvezetik a sok feles­leges vizet a szegedi oldalra. Erre azonban még nem ke­rült sor. Jövöre valósítják meg a tervet •— és ezzel megszűnik Szegeden a víz. probléma. Újszeged csatorná­zásáról már nem mondha­tunk hasonló jót. Igen siral­mas képet mutat. Most ké­szül a terv, mely szerint nagy kapacitású szivattyúte­lepet építenek Újszegeden. A Tervező Iroda június ele­jére ígérte a terv végleges elkészítését, utána azonnal hozzáfognak a szivattyútéleo megvalósításához. Isztambuli hivatalos jelentés az elsüllyedt tőrök hajó áldozatainak számáról A Márvány-tengeren szom­baton elsüllyedt Uszküdar nevű török révhajó 300 uta­sa közül csak 40-et tudtak megmenteni — jelentették vasárnap este Isztanbulban. Minden rendelkezésre álló hajó és repülőgép részt vett vasárnap a kutató munká­ban, ugyanakkor már meg­kezdődött az áldozatok te­metési szertartása. Korábbi nemhivatalos je­lentések a halálesetek szá­mát többre becsülték. Eisenhower fogadta Menysikovot Eisenhower elnök hétfőn Mihail Menysikovval, a Szovjetunió új nagyköveié­vel szovjet—amerikai kérdé­sekről tárgyalt. A Fehér Házban lefolyt találkozón jelen volt Dulles külügymi­niszter is. Elkezdődött a tavaszi szántás a zsomkói határban A zsombói határ megszo­kott télies csendjét a minap traktor berregése verte fel. Megérkezett a gépállomás első univerzális Zetor-trak­torja, felhasította a környé­ken az első idei tavaszi ba­rázdát. Univerzális géppel Zsombó környékén most szántottak először. Nem csoda hát, ha a munkának sok nézője akadt. Vizsgázott a traktor, vizsgázott a ke­zelő is a gazdák előtt. És az eredmény? Jeles. A leg­több gazda az első tavaszi szántásnézés után nem is haza, hanem égyenesen a helybeli földművesszövetke­zethez indult, hogy szerző­dést kössön szántásra. A precíz gépnek máris olyan sok munkája van,­hogy ha másodmagával len­ne ott, akkor sem győzné. A dolgozó parasztok is jól látják: az idén nem volt valami csapadékban bőséges tél, ezért jobb, ha minél előbb felszántatják földjei­ket, hogy a talaj páratartal­mát megőrizhesse, minél ke­vesebb kár legyen, ha ne­tán száraz, szeles tavasz kö­szöntene ránk. Hasonlóan kell, hogy be­mutatkozzanak a dolgozó parasztság előtt ezekben a napokban és hetekben a já­rás gépállomásainak többi traktoristái is. Ha a bemu­tatkozás megnyeri minde­nütt a dolgozó parasztság tetszését, akkor biztosra ve­hető, hogy gépállomásaink is megnyerik a harcot, me­lyet az előttük álló sok ta­vaszi munka időre való el­végzéséért vállaltak. Előremegy a szocializmus, a béke ügye, előremennek a magyar szakszervezetek is Befejezte tanácskozását a szakszervezetek XIX. kongresszusi A magyar szakszervezetek XIX. kong­resszusának vasárnapi, befejező tanács­kozásán megjelent Kádár János, az MSZ­MP Központi Bizottságának első titkára, államminiszter és nagy tetszéssel foga. áott beszédet is mondott a kongresszus előtt. Részt vett a vasárnapi tanácskozá­son Biszku Béla, Kiss Károly, Marosán György, a Politikai Bizottság tagjai. Az előző kétnapi vitában elhangzott felszólalásokra, javaslatokra és kérdé­sekre Gáspár Sándor, a Szaktanács főtit­kára válaszolt. Majd Vincze József, a ha­i&rozatszövegező bizottság elnöke, a ha­tározati javaslathoz beérkezett módosító indítványokat összegezte. Ezután a kongresszus titkos szavazással megválasztotta a Szaktanács 139 rendes és 42 póttagját, ezenkívül a számvizsgáló bizottságot. Az újonnan megválasztott Szaktanács megtartotta alakuló ülését. Ezen a Szak­tanács elnökségét és a számvizsgáló bi­zottságot választották meg. A Szaktanács elnöke Somogyi Miklós, alelnöke Vas-WTlteg Miklós, főtitkár Gás­pár Sándor lett. A számvizsgáló bizott­ság elnöke: Harustyák József. Ezután a kongresszus részvevői béke­kiáltványt bocsátottak ki a dolgozókhoz. Uj szovjet üzemek A Szovjetunió hatalmas területén szinte állandóan folyik valahol egy-egy nagy gyártelep, üzem építkezése. Ujabb és újabb létesítmények növelik a szovjet állam erejét, ipari felkészültségét. Norilszkban például a közelmúltban nagy vaskombinátot hoztak létre. Képünk a vaskombinát rézelektrolizis műhelyéről készült, amely egyben a gyár óriási méreteiről is tájékoztatást nyújt. H ságváritelepi családiház-ápítási akció szervezése

Next

/
Oldalképek
Tartalom