Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-04 / 53. szám

2 Kedd, 1958. március 4. Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) különleges jogokkal. Tisztelem a szakszervezeti tradíciót, de úgy gondolom, a szakszervezeti tagság sem több, mint a párttagság A mi törvényeink szerint ebben az országban minden állampolgárnak jogegyenlősége van. Ezt mii nem szeghetjük meg. Az állam csak egyformán biztosíthatja a jogokat, akár szervezett munkás valaki, akár nem. Ha ez másként lenne, holnap mindenki belépne a szakszervezetbe és az sokkal Inkább Hasonlítana a Mussolini-féle korporációhoz, mint egy "szakszervezethez. így tehát nem helyes. Mégis lehet valamit csinálni. Nyújtson a szakszervezet az ő saját eszközeiből valamit a tagjainak, amit más állampolgár nem élvez. Erre a mi alkotmányunk, a mi törvényeink lefi"etőséget nyújtanak. Itt vita folyik arról, hogy kél, három vagy négyévenH5ht tartsanak-e ttongreszszust. Ha megkérdezek egy egyszerű munkást, hogy mikor legyen kongresszus, biztosan azt mondja, hogy nem bánja 6, akárhány évenként, de azt csinálják, amit csinálni kell. Nézzék meg öszszes nagy szakszervezeteinket: ahány éves a szakszervezet, körülbelül félannyi kongresszust tartott, valamivel kevesebbett, mert a háború idején nem tudott kongresszust tartani. Régi és jó tradíció, hogy a szakmai szakszervezetek kétévenként tartanak kongresszust, nincs okunk, hogy ezt megbontsuk (Helyeslés). A funkcionárius ne csak » funkcionárius fejével gondolkozzék, hanem figyelje a tömegek érzéseit és gondolatalt. Csak az a szakszervezet dolgozik jól, amely a kongresszust, ha feladata megkívánja, akár minden évben összehívhatja. -Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy az emberek a munkáshatalom mellett vannak. Általában rend van nálunk, de azért az ellenforradalom után abból az általános lazaságból még visszamaradtak nem jó dolgok is. Dolgoznak az emberek, de még nem olyan szorgalmasan, ahogyan a ml népünk dolgozni tud, ha akar és egy kicsit még többet danolunk, vigadunk mindenféle elmen. Valami kis árnyalati igazításra van tehát szükség. Itt van például a nyugdíjasok ügye. Nem akarom az összes kérdéseket megvitatni, de egy körülményt vegyünk figyelembe: nálunk a felnőtt lakosság viszonylag igen nagy százaléka nyugdíjállományban van. El lehet határozni, hogy az ország lakosságának egyharmadát nyugdíjba helyezzük, ennek nincs semmi akadálya, az országgyűlésben többségünk van, meg tudjuk szavazni, de gondolkozzunk. A lakosságnak minél nagyobb része van nyugállományban, törvényszerűen annál alacsonyabb színvonalon kell, hogy éljenek a munkában lévők és a nyugdíjasok is. Ugyanez a helyzet az életnívó felemelése tekintetében is. Sok nép dolgozik és harcol rajtunk kivül a szocializmusért. Mi nagyon büszkék vagyunk, hogy 1919-ben az elsők között harcoltunk érte, ez jó dolog. De ha az elmúlt négy évtizedet nézem, akkor azt látom, hogy a szovjet, a kínai, a román munkás is harcolt és a többi ország munkássága is. Ha mindent összevetnénk, harcot, vérveszteséget, áldozatot, munkát a szovjet ember harcával, vérveszteségével, áldozatával, munkájával, akkor azt látnánk, hogy mi kevesebbet áldoztunk ugyan, mint ők, mégis imitt-amott nagyobbak az igényeink. Ami a perspektívát illeti, nincs félnivalónk. Az ügyek általában jól állnak nemzetközi téren is. Előre fog menni a szocializmus ügye, meg a béke ügye is. Előre mennek a magyar szakszervezetek is. A párt segíti a szakszervezetet, de a pártra és a szakszervezetre is vonatkozik, hogy a tömegekkel együtt kell haladnia. Ne sajnáljuk a fáradságot! Ha kongresszusi előkészületekről van szó, akkor amiatt, ha nem, akkor anélkül, de nagyon nagyon fontos, hogy együtt legyenek a dolgozókkal, sokat és nagyon gyakran beszéljenek a dolgozók kérdéseiről. Egyetlen egy fájó dolgot ne fojtsanak bele az emberekbe, engedjék hadd mondják el. Könnyebb a szívük, ha kimondhatják, ami fáj, ha látják, hogy tudnak a bajukról, ha foglalkoznak velük, ha rendes választ kapnak. Nem hiszem, hogy van egyetlen olyan kérdés is, amelyről nyugodt lelkiismerettel az igazság alapján nem tudnánk a dolgozóknak kellő felvilágosítást és útmutatást adni. Szó esett arról, hogy az életszínvonal emelésére most nincs lehetőség. A lehetőség elvileg most is megvan, csak nincs realizálva. Senki sem tud bennünket megakadályozni abban, hogy tíz- vagy húsz százalékkal többet és jobban dolgozzunk. Ebben az esetben tíz- vagy húsz százalékkal többet fordíthatunk a szociális juttatásokra is. Ki tarthat vissza bennünket ettől? Ez csak akkor nem megy, ha nincs meg bennünk az eltökélt akarat, és nem tudjuk a tömegeket magunkkal vinni. Álljunk a talpunkra, vigyük a tömegeket és mindjárt realizálni tudjuk azt a lehetőséget, amit adott Milyen lehetőség kell még a munkásosztálynak? Az ország gyönyörű, a táj szép, a föld termékeny, víz van, dolgozni lehet, az emberek szorgalmasak, szaktudás is van. Mi kell még? Akarat kell. Dolgozzunk jobban és akkor gyorsabban fog menni a dolog. A múlt évben is, januárban, februárban megjártuk. Mindenki abból indul ki, ami akkor volt. Hiába mondtuk, hogy nem lesz ez örökké így, ne azt a januárt vagy februárt tervezzék meg. Az év folyamán a fejlődés túlhaladta a tervünket. Ezt ebben az évben is meg kell csinálni. Ha így lesz, akkor ezt a nem realizált lehetőséget megteremtjük. Meg fogják látni: öröm lesz nézni, milyen szépen halad előre a dolgozó nép. (hosszantartó, lelkes taps.) Jemen csatlakozott az Egyesült Arab Köztársasághoz Nasszer elnök és A1 Badr jemeni trónörökös vasárnap Damaszkuszban bejelentette, hogy Jemen csatlakozott az Egyesült Arab Köztársasághoz. A jemeni trónörökös nyilatkozatában annak a reményének adott kifejezést, hogy az országnak az Egyesült Arab Köztársasághoz történt csatlakozása meghozza »Dél-Arábia felszabadítását«. Lemondott a görög kormány Karamanlisz görög miniszterelnök vasárnap Pál királynak benyújtotta kormánya lemondását. A miniszterelnök 90 perces kihallgatáson jelent meg a királynál, s azt tanácsolta neki, hogy oszlassa fel a parlamentet és rendeljen el új, általános választást. A Karamanlisz-kormány lemondására a szombaton kirobbant válság után került sor, amikor a kormány 15 híve a parlamentben megvonta támogatását Kar^manlisztól. Karamanlisz 1955-ben lett miniszterelnök. Dr. Fuchs és expediciéja megérkezett végső uticéljához Fényes rakéták és egy rögtönzött zenekar üdvözölte dr. Vivian Fuchsot és 9 tudományos kutatóból álló expedícióját, amikor megérkezett a déli-sarki szárazföldön áthaladó útjának végcéljához. Az expedíció egy nappal hamarabb érkezett meg, mint a kitűzött határidő. Dr. Fuchs a Weddell-tengertől a Ross-tengerig terjedő 33G0 kilométer hosszúságú nagy jelentőségű utazást száz napra tervezte. A tiszántúli református egyházkerület megüresedett püspöki tisztségére dr. Bartha Tibort, a DebrecenNagytemplom Keleti Egyházközség lelkipásztorát, teológiai professzort választották meg. A moszkvai közvélemény egységes követelése »Moszkva közvéleménye és minden szovjet ember nevében felhívással fordulunk az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, használja fel minden tekintélyét az egész emberiséget mélységesen nyugtalanító atom- és hidrogénfegyver eltiltása problémájának haladéktalan megoldására. Az atomfegyver-kísérletek megszüntetése a leszerelés egész problémájának megoldása terén nagy lépést jelentene előre, elősegítené az államok közötti bizalom és kölcsönös megértés megteremtését.« Ilyen tartalmú táviratot küldtek Dag Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához március 1-én az atom- és hidrogénfegyver eltiltását követelő nemzetközi nap alkalmából rendezett moszkvai nagygyűlés résztvevői. A gyűlés résztvevői felhívták az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányát, járuljon hozzá az atomkísérletek eltiltására irányuló humánus szovjet javaslathoz. Tüntető felvonulások Angliában az amerikai támaszpontok ellen Szombaton négyezer tüntető vonult fel egyenruhás rendőrök kíséretében a South Ruislip-i amerikai támaszpont bejárata előtt. A tüntetők zászlókat lengettek és jelszavakat kiabáltak, tiltakozva az ellen, hogy amerikai rakétatámaszpontokat létesítsenek Anglia földjén, továbbá, hogy hidrogénbomba-őrjáratokat tartanak Anglia felett. Követelték az összes amerikai támaszpontok megszüntetését. A tüntetés után Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára beszédet mondott egy gyűlésen a támaszpontok ellen. Tüntető felyonulásokat tartottak még Burtonwoodban (Lancashire), - Elvingtonban (Yorkshire) és Weatherfieldben (Kelet-Anglia.) Tito ellenzi a rakétatámaszpontok létesítését Olaszországban Tito marsall néhány nappal ezelőtt interjút adott Sulzbergnek, a New York Times munkatársának, amelyben kijelentette, hogy Jugoszlávia ellenzi a rakétatámaszpontok létesítését Olaszországban, mert véleménye szerint az közvetve fenyegetné Jugoszláviát. A jugoszláv államfő az interjú során utalt arra, hogy Jugoázlávia majd állást foglal abban a kérdésben és »nem katonai, hanem diplomáciai rendszabályokhoz folyamodik«. Tuniszi vezetők felhívása nyugati államfőkhöz Megnyílt a lipcsei nemzetközi vásár A tuniszi vezetők szombaton felhívással fordultak Eisenhower elnöjchöz, XII. Pius pápához, II. Erzsébet királynőhöz, a három skandináv királyhoz és Theodor Heuss nyugatnémet elnökhöz, kérve őket, akadályozzák meg Franciaországot abban, hogy keresztülvigye a »felperzselt föld« politikáját az algériai—tuniszi határ mentén. Habib Burgiba elnök figyelmeztette a többi államfőt, hogy e politikának »súlyos következményei« lesznek, Szidi Aziz Djait nagymufti pedig emberbaráti okokból kérte fel a pápát a tiltakozásra. Lipcsében vasárnap délben nyitották meg az idei nemzetközi vásár pavilonjait. Magyarország az idén kereken 2100 négyzetméter területen állította ki áruit. Ez 1200 négyzetméterrel több, mint egy évvel ezelőtt. De nem csupán ez mutatja a magyar gazdasági élet folyamatos, bíztató megerősödését, hanem a bemutatott áruk választéka is. Elismerően nyilatkozott a magyar kiállítás szépségéről és a bemutatott áruk kiváló minőségéről Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának első elnökhelyettese, Heinrich Rau miniszterelnökhelyettes és külkereskedelmi miniszter, valamint Koszigin szovíet külkereskedelmi miniszter. Mind a hárman vasárnap délelőtt látogatták meg a magyar pavilont. Világhírű közlekedési eszközeink, szállítógépeink, iparunk további különlegességei: a Pál-féie tökéletesített légpárnás köszörű, a szikraforgácsoló gép. továbbá a műanyaghúzó prés, a Metrimpex nukleáris mérőműszer, orvosi műszereink nagy sikert arattak. De sikere van a vásáron az Elzett-gyárnak is, amely magyar találmányú rúdzárakat ós a világszerte ismert zárakait és lakatokat mutatja be, az Orion-gyár újtípusú rádióinak, televíziós készülékeinek, továbbá az új szerkesztésű Csepel varrógépeknek. A magnetofonok szalagjairól magyar táncdalok fogadják a látogatókat, mindennap divatbemutatón magyar ruhamodellek gyönyörködtetik az érdeklődőket. A kiállítás fő része a műszaki részleg. Könnyűiparunk termékeit azonban nem itt, hanem a Lipcse belvárosában emelkedő vásári házakban mutatjuk be. A mérleg, amelyet az első nap után megvonhatunk, bíztató, kétségtelen a forró közönségsiker és a kezdődő, sokat ígérő kereskedelmi érdeklődés. Danának, OLtnak eíjaj a kanyfa így írt Ady Endre. M így tanította az elnyomottakat, így serkentette baráti összefogásra a szomszédos népeket, mindenkit »...aki nem úr, és nem bitang«. A szocializmust építő népek kommunista és munkáspártjaik, népi kormányaik vezetésével a jelen történelmi napjaiban megvalósítják a nemzetek évszázados vágyait s e nemzetek testvéri egységben építik, kizsákmányolástól mentes, szabad, új életüket. Ennek a testvéri összefogásnak nagyjelentőségű dokumentuma a magyar és a román kormány, valamint az MSZMP és a Román Munkáspárt március 2-án közzétett közös nyilatkozata. Érdekazonosság, valamint a legfőbb jelenlegi és jövőbeli célok azonossága, ez a magyar és a testvéri román nép együttműködésének alapja. Érdekazonosság a közös történelmi múlt, a sok évszázados közös szenvedés és az ebből való kivezető út azonossága alapján. Budai Nagy Antal és Dózsa György zászlója alatt együtt folyt a román és a magyar jobbágyok vére a velük szemben álló, magyar és román földesurak miatt, magyar és román parasztok együttes hősiességével vívott honvédő csatákat dicső Hunyadi, s például Arad múzeuma együtt őrzi az 1848—49es szabadságharc magyar és román hőseinek emlékeit. A tőkések és földesurak hódító háborúja miatt egyformán pusztultak a XX. század két világháborújában is a magyar nép fiai. És 1945, a szovjet hadsereg örök emlékű felszabadító Thárcaihak győzelme után együtt, egy úton indult el e két ország dolgozó népe, felépíteni a szocializmust. Közös az érdek és közös a cél: megszüntetni a kizsákmányoló letűnt rendszer minden maradványát, hogy jólét teremjen a nyomor helyén, szellemi felemelkedés a felvllágosulatlanság helyén, s hogy az elmaradást min. den vonatkozásban legyőzze a haladás. Ebből fakad, hogy a magyar és a román népnek nemcsak az érdekei és céljai közösek, nemcsak az. hogy mindkét országban a nép vezet, élén a munkásosztállyal, s annak a marxista—leninista pártjával, hanem e két népnek közös az ellensége is: a nyugati imperializmus minden rendű és rangú kül- és belföldi csatlósaival együtt. Valamikor arra nevel, ték a magyar népet, hogy gyűlölje a románokat. így akarták rabló, hóditó módon kiterjeszteni az úri Magyarország határait, hogy az urak megnövelhessék a saját gazdagságukat. Lehet-e a dolgozó magyar népnek ilyen érdeke, lehetnek-e a dolgozó magyar hazafiaknak üyen céljaik? Nem. A szomszédos országok önállóságának bármilyen formájú megsértése ellen minden őszinte és józan hazánkfia tiltakozik. Mi jól tudjuk, hogy a szomszédos, szocialista országokban, közöttük Romániában is megbecsülik az ott élő magyar dolgozókat, mint ahogy hazánkban is teljes megbecsülés illeti a más nemzetiségű dolgozókat. A népi demokrácia az ellenség által azelőtt tudatosan napirenden tartott határkérdést a népek érdekei szerint örökre felszámolta. Azóta a folytonos ellenségeskedés helyett — amely annyi testvérünk életét kioltotta — ma a kölcsönös megbecsülés, a barátság és egymás testvéri segítése jellemzi Magyaroszág és Románia viszonyát és az öszszes szocialista országok viszonyát. Ez adja a szocialista tábor országainak erejét, előrehaladásuk egyik lényeges alapját. A nyugati Imperialisták éppen ezért támadják a szocialista országok kapcsolatait, ezért rágalmazzák a Szovjetuniót. Legfőbb vágyuk az, hogy bármilyen módon is sikerüljön a szocialista tábor egységét megbontani, sikerüljön legalább egy országot a szocialista tábor szilárd tömbjéből kiszakítani. Ez volt a céljuk 1956 októberében is, ezért kapott lábra hazánkban azokban a napokban a nacionalista és soviniszta uszítás. Ha az imperialisták célja sikerült volna, akkor a tőkések ismét elnyomták volna, ismét a kizsákmányolás igájába hajtották volna hazánkban a dolgozó embereket. Ettől mentette meg népünket a testvéri népek, közöttük a román dolgozók önzetlen segítsége. Ezért helyes a magyar és román testvéri összefogás, amely sziklaszilárd része a szocialista tábor nagy összefogásának. Ezért helyes és szükséges az egyetértés a nemzetközi élet nagy kérdéseiben, mint a békeharc, az atomfegyvermentes európai övezet követelése, szolidaritás az imperialistaellenes gyarmati felszabadító mozgalmakkal, egyetértés abban, hogy üljön össze a kormányfői értekezlet. Ezért helyes az MSZMP és a Román Munkáspárt nézetazonossága a szocialista világmozgalom, a munkásmozgalom fő elvi kérdéseiben, s ezért kell, hogy a magyar és román barátság elmélyítésén, gazdasági és kulturális együttműködés további szélesítésén munkálkodjék hazánk minden igaz, hű fia, a szocializmus minden híve. Szovjet vendégek érkeztek a magyar— szovjet mezegazdasági napokra A magyar—szovjet mezőgazdasági napokra hétfőn hazánkba érkezett M. V. Szablikov, az összszövetségi mezőgazdasági gépesítési tudományos intézet igazgatója és G. G. Kotov, az agrár közgazdaságtani intézet igazgatóhelyettese. A vendégeket a ferihegyi repülőtéren Magyar András földművelésügyi miniszterhelyettes, Demeter Sándor a Magyar—» Szovjet Baráti Társaság titkára, Tamási István, az agrártudományi egyesület főtitkára fogadta. A szovjet vendégek részt vesznek a magyar—szovjet mezőgazdasági napok eseményein, s meglátogatnak több tudományos intézményt, gépállomást, termelőszövetkezetet