Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

2 Vasárnap, 1958. március 122. 3 Fejlesszük üzemeinkben a munkásdemokrácia fórumait! Irta: Juliáss József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöke M napokban a szegedi szakszervezeti aktivisták, a bizalmiak és az üzemi bízol tsagok tagjai szakszervepett fel. A dolgozók látták ezt a helyzetet és úgyszólván mindenütt szenvedélyesen bírálták ezeket az állapotokat. Sokszor azonban ezek a zeti nagygyűlésen hallgattak bírálatok nem kaptak megmeg a szakszervezetek XIX. kongresszusáról tartott tájékoztatót. Az egybegyűltek a yáros szervezett dolgozóihoz, nyílt levélben íordultak, amelybon többek között ez éli: »öntudatos szervezeti dolgozók!. Vegyetek részt a szakszervezetek üzemi szerveinek munkájában. Támogassátok személyes tevékenységetekkel az üzemiszakszervezeti bizottságolcai, bizalmiaitokat Vegyetek részt a. munkásdemokrácia üzemi fórumain. A szakszervezetek csak a ti közvetlen részvételetekkel válnak valóban mozgalommáK A szakszervezeti és üzemi demokrácia különböző tanácskozásain mostanában igen sokat beszélünk erről a fontas kérdésről. A dolgozók megértik a szakszervezetek XIX. kongresszusának legfőbb tanítását, azt, hogy a termelő munkában, a családjukban és a közéletben bátran meg kell vallaniuk a munkáshatalom iránt érzett személyes felelősségüket. Megértik, hogy a proletárdiktatúra rendszerében meg kell semmisíteni a munkáshatalom ellenségeit, az osztályárulókat, az ellenforradalom belső ügynökeit. Megértették, hogy az öntudatos munkásoknak meg kell ismerniök az osztályharc törvényeit, hogy a szakszervezeteknek támogatniok kell a pártot, a munkás-államot az osztályellenség megsemmisítésében, jelenünk és jövőnk biztositéka, a munkás- lyen igazság az elvtárs, hogy hatalom védelme és szilár- valaki csak egy hónapja van felelő fórumot, ezért szárnyát szegték a kezdeményezéseknek és fásultságot teremtettek. Itt van például a munkaverseny-mozgalom ügye is. Már hónapok óta sokat, beszélünk erről. Pedig sokszor magunkat is meglep az a lelkesedés, az a versenyző szándék, amely az emberekben él. A munkások akarnak versenyezni, nagyon egyetértenek azzal is, hogy a munkaverseny-mozgalmat a gazdaságos termelés szolgálatába kell állítani, de — teszik hozzá — ennek vannak feltételei. És milyen feltételekről beszélnek? Mindenekelőtt arról, hogy a minőségi termelésért, a nyersanyag, a segédanyag, a szerszám, a munkaidő megtakarításáért stb. indított versenymozgalmat a leghozzáértőbbek: maguk az üzemi dolgozók mérjék és ők döntsék is el, hogy ki érdemli a jutalmat. E nemes szándékot és kezdeményező erőt egyes helyeken önkényeskedések nyirbálják meg. C *»okszor szeretnők, ha azok a gazdasági vezetők, — akik könnyen kikerülik az üzemi demokrácia ellenőrzését és maguk döntenek — velünk együtt hallgatnák a dolgozók szenvedélyes kifakadásait az igazságérzet megsértése felett. A közelmúltban a Nagylaki Kendergyár tőröüzemében egyszerre tízen, tizenöten is mondták: -MicUtasa érdekében. De ugyanakkor az élet apró tényeinek százai és ezrei igazolják a dolgozó tömegek vágyait, hogy mind komolyabban belefolyhassanak saját üzemük, községük, városuk közügyeinek intézésébe. Ezért kell ápolnunk a munkásdemokrácia szellemét, ezért kell elősegítenünk, hogy az anyagi javak megteremtői minél hatékonyabban vegyenek részt a közéletben, mert a párt és a kormány azzal a megtisztelő feladattal bízta meg a szakszervezeteket, hogy az üzemekben legyenek a munkásdemokrácia ápolói, fejlesztői, szervezői. Erre a feladatra a szakszervezeteket alkalmassá teszik történelmi tradíciói, az osztályharcban felnevelt kádereink és társadalmi aktivistáinak ezrei. Egyáltalán nem túlzunk és mindenképp a sokszínű gyakorlat elemzése alapján állunk, ha azt mondjuk, a gyárban, őt jutalmazzák, s alighogy felveszi a jutalmat, már odébb is áll«. Vagy Itt van például Dénes István lakatos levele, aki a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár bizalmija. »Az ü. b.-elnökkel — írja levelcbcn — kihúztuk néhány érdemtelen nevét a jutalomra javasoltak közül és másokat javasoltunk. A jutalom ennek ellenére mégis a haveroké lett«. Az üzemi demokrácia fórumai között úgyszólván első helyet foglal el a termelési tanácskozás. Ennek helyéről, az üzemi közéletben betöltött szerepéről egyébként törvény intézkedik Mégis, ha mi a dolgozókkal besző- ( | lünk és megkérdezzük: miért ügy szempontjából persze az nem mondtáik el ezeket a a kívánatosabb. ha előbb, problémákat a termelési ta- A fentiekből kitűnik, hogy nácskozásokon, a válasz a szakszervezetek tekintélye nemegyszer lemondó, — de és befolyása egyáltalán nem ebben a formájában is sokat kifejező kézlegyintés. Az üzemi demokráciának egészen új szervei az üzemi tanácsok és máris megmutatkozik ezekben a szervekben a munkások mélységes felelősségtudata. Szinte mindenütt felháborodással és megvetéssel beszélnek az üzemi tanács üléseim a társadalmi tulajdon pocsékolásáról, követelik a becsületes munkás-közerkölcs kialakítását. A Hódmezővásárhelyi Mérleggyár üzemi tanácsülésén hoztak olyan határozatot, hogy meg kell szigorítani és lehetőleg elejét kell venni a lopási alkalmaknak. Hanyag, nemtörődöm munkások széthagyják szerszámaikat, anyagot, segédanyagokat, ilyen állapot a gyengébb jelleműeket szinte csábítja a drága műszerek. szerszámok, anyagok eltulajdonításéra. De nem egyedülálló a Szegedi Kenderfonógyár üzemi tanácsának példája sem. Itt az üzemi tanács elé került 12 lakás szétosztása. Az üzemi tanács tagjai nem fogadták el a beterjesztett javaslatokat, hanem úgy döntöttek, hogy az igénylők szociális helyzetét nagyon gondosan tanulmányozniok kell. Ennek érdekében több üzemi tanácstag felajánlotta társadalmi munkáját az üzemi bizottságnak. így az üzemi bizottság mumkásellótási albizottsága rövid időn belül 82 igényjogosult családot látogatott meg. Ilyen gondos előkészítő munkával azután el lehet érni, hogy a munkások igazságérzetének leginkább megfelelő igényjogosultakat válassza ki. A " munkáshatalom belső és külső ellenségei szeretnék. ha ezek a szervek a munkások közönyében elsorvadnának. Ez azonban nagyon hiú remény. Megyénk tapasztalatai is százszorosan cáfolják ezt. Erre kár is szót vesztegetni. De bizony érdemes néhány szót szólni azokról a szórványos esetekről, amikor elvtársaink nem veszik komolyan az üzemi demokrácia fóduniait. Magatartásukból kitűnik, hogy ezeket az intézményeket csak olyan átmeneti, erkölcsi támogatásukat a teknek tekintik. Politikai és jobb esetben kísérleti esesokat sejtető »maid meglátjuk« fenntartásához kötik. Ugy gondoljuk, hogy ezeket az elvtársakat a tények előbb-utóbb meggyőzik, a/. A leszerelés — csúcsértekezlet! probléma Ez azért van, mert még előfordul. hogy válasz nélkül hogy megyénk üzemeiben is hagyják a munkasok javasa gazdasági és ezzel egyidőben a politikai-erkölcsi előrehaladás kulcsa: a szakszervezeti- és munkásdemokrácia fórumainak fejlesztése. A munkásdemokrácia üzemi intézményei nagy hatással lehetnek és lesznek is a termelőerők fejlesztésére és mérhetetlenül nagy gazdasági tartalékokat tárhatnak fel. A mí társadalmunkban maguk a termelők rendelkeznek a termelőeszközökkel. De sokakban a szocialista társadalom építésének e fontos feltétele csak a munkásdemokrácia intézményeiben, a huzamosabb Üzemi közéletben válik felismertté. Aki járja ma megyénk üzemeit, tanulmányozza a termelés megszervezésének jelenlegi helyzetét, minduntalan belebotlik az alacsony kultúrájú üzemi munkaszervezésbe. A sok szervezetlenség sok bosszúságot is öncélú dolog. Csak befolyással és tekintéllyel rendelkező szakszervezetek képesek a munkásszolidaritás, a szervezettség erejét társadalmunk szocialista építésének tatait, felszólalásait. A Hódmezővásárhelyi Harisnyagvár bizalmijai elmondották, hogy a termelési tanácsko- szolgálatába állítani, zásoknak azért nincs becsülete, mert aki a panaszokat orvosolni tudná. az nincs ott. A leszerelés, mint a fegyverkezés egyetlen alternatívája, néhány esztendő óta méltán lett központi kérdés a nemzetközi politikában. Egyszerűen azért, mert amíg nem sikerül leszerelési egyezményt nyélbeütni, addig változatlanul fenyeget egy minden eddiginél boizalmasabb háború kitörésének veszélye. S ez a veszély a mind nagyobb pusztító erejű fegyverek felhalmozódásával egyenes arányban nő. A jelenlegi helyzet ebben a kérdésben azért is tarthatatlan, mert már több éven át folytak leszerelési tárgyalások az ENSZ leszerelési albizottságának keretében — a legcsekélyebb ered mén vek elérése nélkül. Az öttagú bizottságban, amelyben a Szovjetunióval szemben négy nyugati hatalom: az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Kanada képviselői foglaltak helyet, hosszú és meddő viták folytak: vagy a Szovjetunió konstruktív javaslatait vetették el, vagy pedig az történi, hogy amikor a szovjet képviselő mutatott hajlandóságot egy-egy nyugati elgondolás elfogadására, elhangzott a nyugati bejelentés, hogy a kérdéses javaslat már nem időszerű. A Szovjetunió kormánya azonban nem nyugodott bele abba, hogy a leszerelési tanácskozások zsákutcába jutottak, hanem az ENSZ-közgyűlés elmúlt év őszén megkezdett új ülésszakán javaslatot terjesztett elő. Indítványozta, hogy a leszerelési tárgyalásokon az ENSZ valamennyi tagállamának képviselője vegyen részt, hiszen a leszerelés kérdésének eredményes vitája érdeke a kis országoknak éppen úgy, mint a nagyhatalmaknak. A nyugati hatalmak ellenállása következtében azonban e javas, lat nem valósulhatott meg, mindössze annyi történt, hogy az ENSZ leszerelési bizottságát 25 tagra egészítették ki, de azt is ügy. hogy 16 ország szavazatára biztosan számíthasson a Nyugat. így született meg azután az a döntés, hogy a Szovjetunió nem vesz részt a leszerelési bizottság munkájában, mert semmi értelme sincs annak, hogy a megegyezés legkisebb kilátása nélkül folyjanak a tárgyalások. Mi tehát a Szovjetunió álláspontja? Az, hogy a leszerelés kérdésével a Szovjetunió által javasolt csúcsértekezlet foglalkozzék, mint a legfontosabb napirendi ponttal. Nyilvánvaló, hogy csak a csúcsértekezleten megszülető megegyezés képes elmozdítani a leszerelés kérdését a holtpontról, még akkor is, ha ez a megegyezés csupán kezdeti lépést is jelent a leszerelés terén. Gondolunk itt a Rapacki-tervre, amely azzal, hogy atomfegyver-mentes övezet megteremtését javasolja KözépEurópában , pontosabban: Csehszlovákia, Lengyelország és Németország két részének területén, ideális megegyezési alap, mivel elfogadásával a nyugati hatalmak is tanúbizonyságot tehetnek megegyezési készségükről. A három nyugati hatalom kormánya a közelmúltban akciót kezdeményezett azzal a céllal, hogy ismét összeüljön az ENSZ leszerelési bizottsága, tárgyalni a leszerelés kérdéséről. A Szovjetunió kormánya határozottan és félreérthetetlenül jelentette ki, hogy nem hajlandó a leszerelési bizottság munkájában részt venni, mivel a leszerelés kérdésének eddigi szellemben történt megközelítése semmi garanciát sem nyújt arra, hogy a nyugati hatalmak ténylegesen törekszenek megegyezésre. A szovjet .kormány nyilatkozatában hangsúlyozza: a leszerelés kérdését csúcsértekezleten kell megvitatni és megfelelő megállapodást létesíteni. Az amerikai ós az angol kormány a Szovjetunió nyilatkozatának elhangzása előtti és utáni kommünikéiben síkraszállt ugyan az ENSZ leszerelési bizottságának összehívása mellett, kénytelen volt azonban — legalábbis közvetve — beismerni, hogy a bizottság öszszehívása nem a leszerelés kérdéscinek mélyebb megvitatása, mint inkább amiatt szultséges, hogy a Biztonsági Tanács elé vigyék e kérdést és a Biztonsági Tanács azután mintegy jóváhagyná, hogy csúcsértelcezleten vitassák meg az egész leszerelés kérdését. Az angol és amerikai álláspont tehát hallgatólagosan beismeri, hogy a tárgyalások további folytatásának nem megegyezési. csupán ügyrendi vonatkozású célja van. Ez tehát még inkább aláhúzza a Szovjetunió álláspontját, azt. hogy a leszerelés kérdését csupán a csúcsértekezlet vitathatja meg — legfontosabb napirendi pontként —, • megegyezés reményével. ** z üzemi demokrácia fórumai a forradalmi munkás- | mozgalom fejlődésének adott szakaszában, osztály harcban születtek és osztályharcban is erősödnek. Ezek a fórumok a párt. a kommunisták vezetésével a munkáshatalom erősítői. Bennük lehetővé válik az öntudatos munkások példamutató magatartásával, okos, meggyőző szavával a szocialista munkáserkölcsnek kedvező közhangulat kialakítása. Olyan erények, mint a nyíltság, az őszinteség, a hibák bátor feltárása, a politikai bátorság, a felelősök megTudnivalók az útlevélkérelem benyújiásáról flz igazságszolgáltatásnak továbbra is erélyesen kell harcolnia a társadalmi tulajdon védelméért Le kell törni a spekulációt, az üzérkedést és a korrupciót — Sajtótájékoztató az Igazságügyminisztériumban okoz. Nemegyszer a munka- nevezésénél stb. rendkívül bér mögött nincs megtermelt pozitiven hatnak az osztály érték. Ennek igazolására ha'dd említsek meg egy adatot. Az elmúlt évben a napi 3 órás munkaidőt az állami iparban megyeszerle csak 88.7 százalékban ludtuk kihasználni. A munkanap jelentős részében üzemzavar, anyaghiány, vagy más okból i belsó munkanéküliség« léöntudat kialakítására. A szakszervezeti és az üzemi demokrácia fórumain lehetővé válik a kapitalista munkaerkölcs bírálata, itt szétoszlathatok az egyes munkásrétegekben még éle illúziók, a megváltozott természetű kapitalizmusról stb. Stb, útlevél- és vi1958. március Az IBUSZ zumosztálya 27-től kezdve új rendelkezést vezet be az útlevélkérelmek átvételére. Eszerint Albániába. Bulgáriába, Csehszlovákiába. Jugoszláviába. Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba és a Szovjetunióba a következő IBUSZ-irodák vesznek át útlevélkérelmet: XIII. ker. Bulcsú utca 19, VI. kerület Lenin körút 96, V. kerület Vigadó utca 3, és II. kerület Mártírok útja 67 szám alatt. A többi országba útlevélkérelmek felvételére az IBUSZ március 27-től új útlevélkirendeltséget állit fel Budapest, VI. kerület, Vörösmarty utca 77 szám alatt. Félfogadási idő munkanapokon, szombat kivételével 8,30-tól 12 óráig. Elmarad az MSZMP KB politikai akadémiájának hétfői előadása Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiáján március 24-én, hétfőn délután a Néphadsereg Központi Tiszti Házában »Az MSZMP kulturális politikája« címmel meghirdetett előadás Kállai Gyula elvtárs meghűléses megbetegedése miatt elmarad. A kiadott meghívók a későbbi időben megtartandó előadásra érvényesek. Az előadás későbbi időpontját a sajtó és a rádió közölni fogja. Pártközpont ayií. prop. oszt. Dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter szombaton tájékoztatta a sajtó képviselőit az igazságszolgál'atás időszerű problémáiról, valamint az ügyvédekkel kapcsolatos legújabb intézkedésekről. Bevezetőben a miniszter a nemrég lezajlott országos bírói értekezlet eredményeiről és hatásáról beszélt. Majd kifejtette: az igazságszolgáltatásnak továbbra is erőteljesen harcolni kell a társadalmi tulajdon védelméért. A bíróságok igen fontosnak tartják a társadalmi tulajdon védelmét és a tapasztalat azt mutatja, hogy a bűnüldöző szervek és a bíróságok ilyen irányú munkája mind elmélyültebb és színvonalasabb. — A büntető igazságszolgáltatás másik fontos feladata jelenleg a spekuláció, az üzérkedés, a korrupció letörése. Már értünk el eredményeket, azonban az ezzel kapcsolatos bűnüldözési munka színvonalát feltétlenül javítani kell. Ezután az ellenforradalommal kapcsolatos politikai ügyekről szólt. Elmondotta, ma az a helyzet, hogy a iőváros és néhány megye kivételével az eddig leleplezett ellenforradalmi bűncselekményeknek nemcsak a nyomozati szaka, dé nagyrészt a bírósági szakasza is lezárult. Elképzelhető, hogy ez év nyarára egy-két megyei bíróság kivételével máshol már ilyen ügyeket nem tárgyalnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha a jövőben lelepleznek eddig még felderítetlen ellenforradalmi bűncselekményt, azt nem tárgyalnák, vágy éppen másként bírálnák el — jelentette ki az igazságügyminiszter. A továbbiakban a polgári ítélkezésről beszélt. A polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek a módosításával jelentősen megnövekedett a járásbíróságok súlya és feladata is. E kérdés másik oldala, hogy az ügyek nagy része a fővárosi bíróságnál, illetve a megyei bíróságoknál zárul Ic jogerősen. így a legfelsőbb bíróságnak módjában áll, hogy hatékonyabban foglalkozzék az elvi irányítással. Az igazsagügyminiszter em. lékeztetett arra, hogy az Elnöki Tanács elfogadta az új ügyvédi rendtartásról szóló törvényerejű rendeletet. A rendelet meghatározza az ügyvédek feladatait. Kimondja, hogy ügyvédi tevékenységet csak az ügyvédi munkaközössegekben lehet folytatni, de az igazságügyminiszter részére biztosítja annak lehetőségét, hogy ügyvédi magángyakorlatot — egészen kivételes esetben — engedélyezzen. A rendelet a kamarai felvételhez szükséges jelenlegi kétévi ügyvédjelölti joggyakorlati időt fenntartja és a felvételt a vizsga leteltéhez köti. A törvényerejű rendelet szabályozza az ügyvédi munkaközösségek szervezetét. Kimondja, hogy az ügyvédi kamarákat a fővárosban és megyénként kell megszervezni. A rendeleé demokratizálja a kamarák jelenlegi szervezetét, megszünteti az úgynevezett képviseleti közgyűlés Intézményét » formálisan működő választmányt, ez utóbbi feladatot összevonja a tisztikar feladataival, s előíi'ja az elnökség megválasztását. Az ügyvédek soraiból el kell távolítani az oda nem való elemeket. Ezt a célt szolgálja az új ügyvédi rendtartással egyidejűleg megjelent kormányrendelet. Az ügyvédi kamarai tagság felülvizsgálatát az igazsagügyminiszter által kijelölt öttagú bizottságok végzik megyénként, illetve Budapesten kerületenként. Ezekben a bizottságokban nemcsak ügyvédek lesznek részt, hanem a Hazafias Népfront, a tanács képviselői és más, a helyi körülményekkel ismerős személyek is. Befejezésül dr. Nezvál Ferenc közölte, az Igazságügyminisztérium javaslatot tesz. hogy az ügyvédi nyugdíjak összegét emeljék. Hivatalos lottóeredmények Beérkezett 3 926 847 szelvény. A nyertes szelvények között felosztásra kerül 5 890 270,50 forint. 5 találatos szelvény nem volt. Négy találatot 26 szelvényen értek el. Nyereményösszeg egyenként 113 275 forint. Háromtalálatos szelvények száma 2372. Nyereményösszeg egyenként 621,25 forint. Két találatot ért el 74 913 szelvény. Egyenként 19 forint 60 fillér nyeremény jut mindegyikre j