Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-11 / 9. szám

1 A MAGYAR SZOCIÁLIS T A M UNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 9. szám Ára: 50 fillér Szombat, 1958. január 11. Százezrek kisérték utolsó útjára dr. Petru Grozát, a román nemzet halottját Bukarest. Pénteken reggel 8 érakor Juslinian patriárka, a román görögkeleti egyház vezetője megkezdte a gyász­szertartást a köztársasági pa­lota hatalmas termében. A gyászszertartáson jelen voltak a párt és az állam ve­zetői. Megjelentek az egyházi szertartáson a nagy nemzet­gyűlés elnökségének és a kormánynak tagjai, valamint a dr. Petru Groza temetésére érkezett külföldi küldöttsé­gek és a Bukarestben akkre­ditált diplomáciai képvisele­tek tagjai. Felsorakoztak a temetésen részvevő katonai alakulatok és a fegyveres munkásgárdák egységei. Csakhamar benépe­sedett az egész tér, de meg­teltek gyászruhás nőkkel és férfiakkal a tér felé vezető utcák is. Mindegyik egyház nevében hangzottak el gyászbeszédek: magas egyházi méltóságok vettek végbúcsút híveik ne­vében dr. Petru Grozától, Kilenc óra után 10 perccel befejeződött az egyházi szer­tartás. A termet ismét a gyászindulók szomorú hang­ja töltötte be. Csendben vál­tották egymást a díszőrségek és a katonai őrségek. Díszőr­séget álltak a temetésre ér­kezett külföldi küldöttsé­gek is. Ott voltak Dobi István, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányá­nak első elnökhelyettese és Keleti Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, akik a magyar nép kegyeletét rótták le dr. Petru Groza ravatala előtt. Kilenc óra 58 perckor az utolsó díszőrségben részvevő párt- és államvezetők válluk­ra emelték a koporsót és ki­vitték a köztársasági palota előtti térre. A koporsót az elhunyt családtagjai követ­ték. Pontosan 10 órakor fel­hangzott a Román Népköz­társaság himnusza. A palota előtt gyaszlobogós katonai díszőrség tisztelgett. Megkez­dődött a Köztársasági téren a dr. Petru Groza emlékének szentelt gyászgyűlés. Ebben az időpontban az ország minden vállalatában és intézményében a kegyelet jeléül három percre beszün­tették a munkát, a szirénák minden üzemben, minden mozdonyon, minden folyami és tengeri hajón szóltak, a városokban pedig egy percre megállt a forgalom. A himnusz elhangzása után Gh. Gheorghiu-dej, a Román Munkáspárt Közpon­ti Vezetőségének első titkára mondott búcsúbeszédet. A Köztársaság téri gyász­gyűlés után elindult a gyász­menet a Ghemcea katonai temető felé. Bulganyin üzenete • Eisenhoiverhez és Macmillanhez Szegedi kabátok Brüsszelben jugoszláviai emlékek „Zenés hónap' a színházban Heti rádióműsor Ujabb 300 csökkent munkaképességű dolgozónak nyílik munkaalkalom idén a Fonalmentöben idén fejezik be az egymilliós építkezést — Ismét nyolc mechanikai szövőgép — Hamarosan indul az új konfekció­részleg — Tekintélyes nyereségrészesedést várnak Négy esztendővel ezelőtt hiszen ez lesz leginkább ha- tőlük telhető igyekezettel vá­27 világtalan kezdte meg a tással a munkáslétszám to- laszolnak. munkát a Fonalmentő Válla- vábbi növelésére. Még janu­latnál. Ma közel 300 csökkent árban megszerveznek egy 25­munkaképességű dolgozó ta- ös létszámú, kizárólag csök­lál itt egészséges és fiziku- kent munkaképességűekből mához illő kereseti lehetősé- álló bedolgozó csoportot, get. A városi tanácsnak ez az amely női és férfi alsóruhá­Az elmúlt gazdasági évben például a számukra kiadott termelési tervet jóval túl­teljesítették, az adott költ­ségszint alatt. üzeme így teljesíti évről évre igazi hivatását: visszavezeti a társadalomba azokat, akik testi fogyatékosságuk mi­att elvesztették önbizalmu­kat és mások segítségére szorultak. Az üzem társadalmi gon­Fredményes munkájuknak, csodálni való igyekezetük­kat, pizsamákat, kötényeket, és egyéb könnyűkonfekciós cikkeket készít. Ezt a részle­get, a tervek szerint, 1958- nek sok köze van ahhoz, ban tovább erősítik, olyfor- hogy a kormány rendelete mán, hogy értelmében, többletnyere­év végére 300-ig emelked- ségük után, tekintélyes év jék a konfekciós bedoigo- végi részesedést is kapnak, zók létszáma. A vallalat vezetői — az doskodásunk egyik legszebb Öriósi eredmény lesz ez a üzemi pártszervezet, a ta­szimbóluma. Négyévi fejlő- vállalat eletében hiszen ^ ^ vezető vtatMiernk dese során sok tamogatast egyik evrol a masikra meg- ... . kapott a vezető pártfórumok- kétszereződik a hasznos segitsegevel , termeszete­lól és a városi tanácstól, s munkában foglalkoztatott sen ezt a messzemenő segítséget csökkent munkaképességű napjainkban sem nélkülözi, dolgozók száma. Jelenleg is épül a modern, Nagyarányú változásokat •Í; _ „„„mii_ ígérnek ezek az intezkedesek az üzem gazdaságilag is hasznos tevékenységének nö­Már az elleniorradalom előtt velésében. Igaz. hogy az Ezáltal ismét olyan embere­megkezdték ezt az építke- üzem nem nyereségre épült, ket juttatnak adottságaik­zést, de az események meg- hanem messzemenő szociális nak megfelelő munkához és akasztották a munkát, s így küldetése van, mégsem kö- keresethez akik korábban CrfndeneSé^kePtze emíletes ?ömbös' hogy az iU dolgozó találták helyüket az üzemházat emberek a gondoskodásra a életben. Sok régi bajra hoz ez or- ___________ vosságot, de ezek közül is taián a legfontosabbat em­lítjük: végre megoldódik a munkások szociális ellátása. Eddig nem volt ebédlőjük, és a fürdőt is más célra kel­lett használniuk. Emellett természetesen lehetőség nyí­lik egyes részlegek bővítésé- A kapitalizmus idején fej- sítása és zökkenőmentessé té- lentős átcsoportosítását teszi re és összevonására is. Bőví- lödött jelentős gyárrá a Sze- tele a gépparkok átcsoporto- lehetővé, s az üzemeltetés ...... í Tf r»nrl ó A m fícTriíri r- * 4 r. i. .". .. — _ — . _ _ ' 1 . i új üzemépület — egymil­liós költségen. továbbra is állandóan fel­adatuknak tekintik újabb és újabb munkaalkalmak felkutatását. AZ AUTÓ-KŐRHAZBAN ' gyógyítják* a munkában le­betegedett nagy teherkocsi­kat. Szegeden a XI. Autója­vító Vállalat munkásai hoz­zák rendbe a sérült motoro­kat, kopott csapágyakat, s ügyesen megfoltozzák, újjá­varázsolják az elavasodotl karosszériákat is. Képünkön az üzem egyik legjobb karosszéria-lakatosa éppen azt vizsgálja: hogyan lehetne megfoltozni a repedt vezetőfülkét — úgy, hogy jó is legyen, meg "csinos* is? (Iáebmann Béla felvétele) V^AAAAAAAAAAAAAAAA-AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJ -AAAAA4 MA ESTE: KISZ-karnevél A "hercegi pár* ma este pontosan nyolc órakor • a Hungáriában, a várva-várt KlSZ-karneválon -hódolat­tal* köszönti -alattvalóit* és ünnepélyes külsőségek köze­pette megnyitja a bált. El­foglalják helyüket trónusai­kon, majd a Szegedi Ken­derfonógyár huszonnégy tán­cosa ellejti a palotást, s ezzel a nyitótánccal megkezdődik a karnevál. Tíz órakor kerül sor újra a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek műsorára. Ba­lázs Éva, Bányász Ilona, Horváth Anna, Gémesi Imre, Iván József és Károlyi Ist­ván több mint egy órán át tréfás jelenetekkel,' magán­és énekszámokkal szórakoz­tatják a karneválon megje­lenteket. Éjfélkor vidám táncverseny lesz: a fakanál­tánc győztese és a sörösüve­gek között hibátlanul-, leg­szebben táncoló pár egy-egy üveg bort kap. Éjfél után 2 órakor mutatják be a jel­mezverseny győzteseit, 3 órakor hirdetik ki a tombola nyerteseit és hajnali 4 óra­kor a zenekar a Rákóczi-in­dulóval jelzi: véget ért a KISZ-karnevál. A mulatság azonban még hátra van — jó szórakozást a szegedi fiataloknak, akik a bevétel jelentős részét nemes célra, a szegedi szabadtéri já­tékok javára ajánlották föl. A rekonstrukció folyamán új üzemegységet adtak át a Szegedi Kenderfonóban tés szempontjából a szövö­és kötőrészleg jön sorba első helyen. Az idei lizcmfejlesztési tervben szerepel újabb nyolc mechanikai szövő­szék munkába állítása is. gedi Kenderfonó. A műszaki sítását szükségszerűen sür- egyes részlegekben már meg fejlesztés azonban nem fe- gcssé tette. is indult. Az elavultabb egy­íelt meg a termelés megnő- Tegnap a fenti folyamatok ségekbői az új üzemrészbe vekedett követelményeinek jelentős állomásához érkezett kerülnek a gépek, s a munka és az anyagok ide-oda szállí- a Szegedi Kenderfonógyár. folyamatosságát jelentősen tása sok időt és munkaerőt Az Építésügyi Minisztérium elősegíti a létesítmény, vett igénybe. Csongrádmegyei Épftő Válla- Az egymillió 700 ezer fo­A felszabadulás után az át- lata befejezte az 1956 májú- rintos üzemrész tiszta és vi­sában elkezdett emeletes lágos, modern kivitelezésű. folvamatok ezt a einezaen emeieies tagos, modern Kivitelezesu. Legfontosabb es legjelen- - tervezés, loiyamaioK ezt a űzemegység építését es meg- Kisebb hibáktól eltekintve az tősebb mégis a hamarosan hibát igyekeztek kiküszöböl.- történt a műszaki átadás. Az átadás az átvevő fél megelé­induló új konfekciórészleg, ni. A munkafolyamatok gyor- új üzemegység a sépoark .te- gedésére történi Több mint jelkép Az idős és a fiatalabb kommunisták, sőt még a járni tlídó, bétegek is részt vesznék azokon az ünnepélyes tag­gyűléseken, amelyekén az új párttagsági könyveket osztot­ták ki. Ez a fontos' munka — az MSZMP Központi Bizott­ságának határozata értelmében —, Szeged és a szegedi já-~ rás pártalapszervezeteiben zömmel már megtörtént. Négy nap múlva, január 15-ig a szegedi pártalapszervezetek tag­jai és tagjelöltjei is kézhez kapják a pirosfedelű könyvecs­két. Ebben a munkában sok pártaktivista vett részt és a munkásmozgalom veteránjai is odaadóan tevékenykedtek. A taggyűléseket, amelyeken az új párttagsági igazol­ványokat adták át, nemcsak a külsőséges díszítés, hanem elsősorban a taggyűlések tartalma, az ott elhangzottak tet­ték ünnepélyessé. A pártvezetőségek beszámolói felmér­ték azt az utat, amelyet az adott alapszervezet az ellen­forradalom után megtett. A küzdelmeket. Az eredménye­ket. Egyben azonban a jelen és a holnapok tennivalóira is gondoltak. Feladatokat jelöltek meg a helyi adottságok­nak, viszonyoknak megfelelően, — az MSZMP országos pártértekezletének határozata alapján. A tagkönyvkiosztó gyűléseken számos megkapó moz­zanat volt. Több helyen a kiszisták küldöttsége kereste fel a taggyűlést és a kommunistáknak égőpiros szegfűket ad­tak át. S a munkásmozgalom ősz veteránjainak megbecsü­lését fejezte ki az is, hogy nekik adták át legelőször a tagsági könyvet. Szöregen több, volt MDP-tagot is elhívtak az ünnepi gyűlésre, ahol azok meghatódottan mondtak ezért köszönetet. A párttaggyűléseken felszólalások hangzottak el arról is. hogy a párttagsági könyv több mint jelkép. Igaz — hogy jelképesen —, a párthoz való tartozást fejezi ki. Am első­sorban kötelességeket jelent. Rendíthetetlen hűséget a nép­hez. Szerénységet. Erőt és időt nem kímélő tevékenységet a dolgozó emberek még derűsebb életéért. Lényegében eze­ket a gondolatokat mondotta el például a Szeged rókusi pártalapszervezet taggyűlésén a' párt egyik ifjúszívű öreg harcosa, Keresik bácsi. Nagy idők tanúja ő is. A nehéz években is becsülettel vallotta ő is — mint annyi sokan mások —, a marxizmus—leninizmus igazságait. 1905 óta párttag. A Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai az ünnepi tag­könyvkiosztó gyűléseken városban és falun egyaránt kife­jezésre juttatták, hogy vállalják a kötelességeket, életükkel, munkájukkal és magatartásukkal hűek lesznek, a nekik oly drága piros könyvecskéhez. S vigyáznak arra, hogy a párt becsületén, tisztaságán ne essék csorba. Ha esetleg egy párttag méltatlan erre a címre, akkor a leghatározottabban kirekesztik a kommunisták családjából. A kommunista munka nyomán, a szavak és a tettek egységével, CL tényekkel nőttön nő CL bizalom és a megbe­csülés. A zömmel már lezajlott ünnepélyes tagkönyvkiosztó gyűléseken ezekről is szó esett, de nem hivalkodásból, elbi­zakodottságból. Azért beszéltek róla, hogy gazdagítsák és általánosítsák a jó tapasztalatokat; hogy tovább erősödjék a párt és a dolgozó emberek kapcsolata; hogy a parttagok és a pártonkívüliek együtt növeljék a szocialista építés eredményeit, amely egyet jelent az ember még könnyebb életéve^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A /

Next

/
Oldalképek
Tartalom