Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-07 / 5. szám

Kedd, 1958. január 7. 3 U> üzemrészekkel bővült a Szegedi NelléktermékésHulladékfeldolgozó 1958-ban megemelik a munkáslétszámot is S mindez ntég nem a teljesítőképesség maxi­leteknek várható imlma. Felsőbb segítségre is szükség van Most készült el a mesterséges szárító berendezése s hamaro­san befejezik a magol a megtört héjtól elválasztó készülék sze­relését is. Még az idén építenek megfelelő raktárt is és kapnak egy tehergépkocsit. Az új sze­zonban ezzel együtt jár majd a munkáslétszám lényeges növelé­se — az üj munkaalkalmak meg­teremtése. Ahhoz azonban, hogy ez az új vállalat beváltsa a hozzá fűzött reményeket, felsőbb segít­ségre is szükség vart Hasznos lenne 1958-ra az illetékes mi­Xéhány hónappal az ellenfor­radalom előtt, életrevaló ötle­tekre, kezdeményezésekre építve alapította a városi tanács ezt a kis vállalatot. Főleg nőknek és csökkentett munkaképességűek­nek akarlak új munkaalkalmat teremteni, s a hasznosítható mel­léktermékek és hulladékok fel­dolgozásával értékeket menteni í> népgazdaságnak. Az ellenforra­dalom alatt a vállalat lönkre­ment, majd vita kerekedett to­vábbi léte vagy nem léte felett. Az okos szó győzött és ismét talpra állt a kis üzem. Ezer vagon hulldék ment ezelőtt veszendőbe Jelentőségét híven szemlélteti egy szám: az országban évenlc mintegy 1000 vagon konzerv­gyári és szeszipari hulladék ke­lült ezelőtt tűzre vagy szemétbe. Ezek nagyobb része hasznos anyagokat tartalmazlak olaj­ipari és édesipari üzemek számára. A parika és pa­radicsom magjából olajat le­het sajtolni, a csonthéjas gyü­mölesmagvak bele pedig az édesipar számára fontos, jólle­het olajipari üzemek is tudják hasznosítani. Hasonló rendelte- , „„ . tésű üzem nincsen országunk- , Mult év november 29-1 ban, ezért nagvon is érezzük en- lapszámunkban „Nem turhe­nek a munkának a szükségessé- a burkolt kommunistáéi­, lenes tevekenyseg a Gumija­' vító Szövetkezetben" című Isméi kapaszkodjunk a csal- cikkünkben feltártuk: mi­hatatlan számokba. Negyed- ként keltettek hangulatot a évenként 6—7 vagon magbelet párttagok ellen egyes ellen­szállított e kis vállalat az édes- forradalmárok, akik koráb­ipaTnak! Ezzel egyidőhen éven- ban császárkodtak a szövet­le 200 vagon kalóriadús maghé- kezetben. A kommunistákat jat adnak át olcsó tüzelőként o ide-oda dobálták és kirekesz­szegedi lakosságnak és a közű- tették a vezetésből: egy év­nisztériuinoktól olyan rendelke­zés, amely megtiltaná a konzerv­gyáraknak és a szeszipari válla­latoknak a csonthéjas olojos­inagvak eltüzelését és rendet te­remtene ezek felvásárlása és értékesítése körül.. A cefrézctt mag édesipari feldolgozásra már nem alkalmas, ezért nagy nép­gazdasági haszonnal járna a nagy szeszfeldolgozó trösztöknél is magozó gépek alkalmazása. Az ottani befektetés megtérülne a szesziparnak is — a mag árá­ból, másrészt értékes anyagot kaphatna az édesipar, amivel a behozatalt lehetne csökkenteni. Szeged számára fontos ez az üzem, hiszen sokan itt keresik meg kenyerüket, s a népgazda­ságnak is hasznos, mert eddig kárba veszett értékeket ment meg. MAGYAROK, ROMÁNOK SZÓRAKOZNAK, TANULNAK Vórczások a Szegedi Gumiíavitó Szövetkezetben NA PJAINK gp!lllll!IIIHll!!!ttl!!!lllllllillll! A Horváth Mihály utcába nagy katonai teher- §§ H autó fordul be. Szovjet katonák ugrálnak lem j= fóti', s fázósan topognak a járdán, úgy látszik várni || shell még a krumplira, mert azt szoktak vinni mindig. H g A ' szemlközti technikum udvarán srácok kergetik i§ f§ a bőrlabdát. Közben persze kiabálnak, veszekednek: g g gól volt-e, vagy sem. Ók nem fáznak, sőt a pulóverek g g is oda kerülnek a kispadra. Aztán kapucsere, s az m g egyik fiú, ahogy megfordulva visszafelé sétál, észre g g veszi a katonákat. Oda hívja magához a többieket: §| ff magyaráz valamit, aztán elindul a katonák felé. Meg- g g áll előttük, elkezd mutogatni a pálya felé, s közben g = lendítgeti a lábát, jelezve, hogy mit akar. A katonák H H mosolyognak, nézik a tisztet. Az int, és a vei az ellenforradalom után! Napok múltán a KISZÖV képviselője, Nagy Béla elv­társ részvételével a vezetőség megbeszélést tartott, ame­lyen megállapították: a cikk teljes egészében fedi a va­lóságot. A szövetkezeti tag­gyűlésen ifj. Doba István — akit az ellenforradalom ülte­tett a szövetkezet elnöki szé­kébe —, próbálta menteni magát. Az érvek hatása alatt azonban — amelyeket ott szemtöl-szembe mondtak ne­ki —, összeroppant. A szövet­kezeti pártszervezet javas­lata alapján Törköly Józse­fet választották meg ismét elnöknek és Balogh Józsefet a vezetőség tagjai sorába. Ugyanakkor a tagság elmon­dotta Törköly elvtárs koráb­bi hibáit, és kérte; változ­tasson rajta. Szabó László művezetőt is leváltották és feladatkörét id. Faragó Imre kitűnő szakember látja el. Ifj. Doba István és Szal­ma József kiléptek a szövet­kezetből: mielőtt a tagság kizárta volna. A változások ... , „ — óla a munka rendben halad novetKezo _ a szövetkezetben és a tagság • 'IJÜL^ CSapat: ° íeC'mÍfcUWl mindenfajta kérdéssel biza­H tanulói és a szovjet katonák. g Megkezdődik a »nemzetközi mérkőzés«. Nagy az § M iram, a srácok teljes erőbedobással küzdenek, s a ka- = g fonóié sem hagyják magukat. De a játék hevében is g §§ vigyáznak, nehogy nagy csizmáikkal bajt okozzanak a H g tornacipős lábakban. Az egyik katonát ketten közre- g % fogják, az bukdácsol, majd lehuppan a földre. A többi H g úgy nevet, hogy a könnye is kicsordul, s a póruljárt g g is mosolyog. A fiúk sportszerűen felsegítik, s tovább g H folyik a küzdelem. g g Közben kinyitják a raktárt, a tiszt beszól, vége gj g a meccsnek.. A fiúk és a katonák kezet szorítanak. g g Ilyen szép mérkőzést régen láttam. g | • M 7Véhány nappal újév előtt a Gallup intézet kör- jj jg -1 T kérdést intézett egy egész sor nyugati főváros g g lakosságához. Ez az intézmény, amely büszkén és sok- g H szor hivatkozik arra, hogy „a közvélemény ütőerén g gj tartja kezét", főleg kis embereket szólaltatott meg. jg H „Számít-e arra. hogy országában 1958-ban emelkedik g g a közszükségleti cikkek ára?" — hangzott az egyik kér- jf s (lés. H g A válaszok azóta beérkeztek és a Gallup intézet közzé 8 g is tette a feldolgozott adatokat. A beérkezett válaszok g jj fölöttébb érdekesek voltak. A fővárosok adatszolgálta-g g tói, Bécstől Ottaváig arra számítanak, hogy sajnos, cz g adáson hivatásos előadómű­= az év számukra nem sok jót ígér. A megkérdezettek g vészek is fellépnek, az elő­g többsége, attól fél, hogy többet kell fizetni majd a hú- § adás megtartását a műve­lj sért, vajért, cukorért, tejért és ruháért. A legtöbb he- g lődésügyi miniszter az előző H lycn a közszolgáltatások árának emelésétől is félnek, g engedélyen kívül még külön lommal fordul az új elnök­höz, s a pártszervezet titká­rához. Móifosííollák a műsoros előadásokról szóló korábbi rendelkezéseket A hivatalos lap szombati száma törvényerejű rendele­tet közöl a műsoros előadá­sokról szóló, 1955-ben kiadott törvényerejű rendelet módo­sításáról. Az új rendelet ér­telmében a hangversenyek és műsoros előadások, to­vábbá a táncmulatságok megtartásához a tanács mű­velődésügyi szervének a rendörséggel egyetértés­ben kiadott engedélye szükséges. Amennyiben a műsoros elő­a marosvásárhelyi művelődési házban jjj Az európai fővárosok közül a legpesszimistábbak Párizs jj engedélyhez és rendezési díj g lakói voltak. Itt a megkérdezetteknek több mint hetven m fizetéséhez is kötheti, g százaléka tart attól, hogy azonos bérből többet kell H A rendelet megszünteti a g költeni, mert minden megdrágul majd. (A szajnamon- gj H ti város lakóinak aggodalma nem is volt alaptalan. Ha ü H valaki Párizsban az új év első munkanapján a péksé- §§ M gckben ki akarta fizetni a szokásos, „rőffel niért", j= = hosszúkás kenyeret, tapasztalhatta, hogy az máról-hol-|j jj napra 10 frankkal lett drágább. A kisvendéklőkbcn, ct- §§ jg termekben pedig egyes húsételek ára emelkedett. Van g jg olyan ételnemű, amelynek ára nem kevesebb mint 40 H tg százalékkal „ugrott felfelé" — az új év örömére? Teg-g g nap pedig emelték a vasúti jegyek árait. || == Nyugaton egyesek meghökkentek, hogy a fővárosok = I közvéleménye ilyen sötétenlátó és ennyire illúziómén-I KnSTX g tesen varja az elkövetkezendő hónapokat. g ^ hivTtá^^nadóművé H Mit csodálkoznak? Ok ép úgy tudják, mint az utca j§ = embere Bécsben, Párizsban, Torontóban, hogy ott ka- g = pitalizmus van. fí És a lökés reudszer st-m adhat mást — csak ami lé­g nyege! g í <ö,) I a műsoros előadásokon közre­működő hivatásos előadómű­vészek kötelező közvetítésé­nek rendszerét. A hivatásos előadóművészek fellépti dí­jait, továbbá a műsoros elő­adások és táncmulatságok után járó szerzői jogdíjak mértékét későbbi rendelke­zés határozza meg. A műve­lődésügyi miniszter a műso­ros előadásokról szóló jogsza­a hivatásos előadóművész működési engedélyét egy hónaptól egy évig terjedő időtartamra megvonhatja. illetve ugyanennyi időre a külső fellépéstől eltilthatja. A rendelet február 1-én életbe féD. A Magyar Autonóm Tarto­mányban működő több mint 500 kultúrház közül a legje­lentősebb és legsokoldalúbb tevékenységet a szakszerveze­tek marosvásárhelyi művelő­dési háza fejti ki. Valamikor régen, még a két világháború előtt, ez az épü­let eredetileg munkásklub volt. Az évek folyamán a kü­lönböző eseményekkel egy­idejűleg hol bezárták az ép­pen uralmon levő hatalmas­ságok, hol kinyitották a jo­gukat követelő munkások. Hol román iskolát telepítettek a megviselt falak közé, hol magyar iskolát a Horthy­rendszer ... A felszabadulás utáni években a Romániai Szakszervezetek Központi Ta­nácsa tartományi székháza lett. Az elmúlt év októberé­ben, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa 2 500 000 lejt irányzott elő, hogy megfelelő­enátalakíthassák ós berendez­hessék az épületet, melyet a vásárhelyi dolgozó tömegek rendelkezésére bocsátottaké Nyüzsgő méhkashoz' lehet csak hasonlítani a három­emeletes épületet: aki szem­ügyre veszi márványkockás folyosóit, a kifüggesztett vál­tozatos műsort, a 24 terem vadonatúj, piros bársonnyal kárpitozott bútorzatát s a ra­gyogó kristálycsillárokat, rá se ismer a hajdani klubra. Szakavatott irányítás alatt különböző körök tevékeny­kednek itt: irodalom, képző­művészet, rádiótechnika, fényképezés, turisztika, repü­lőmodellezés, sakk. A mun­kások és tisztviselők gyerme­keit ritmíkára, balettre, ze­nére tanítják. Azoknak a gyermekeknek a számára — ebben az esetben 120 —, akik­nek mindkét szülője dolgozik és ilyen módon egyedül vol­nának otthon, gyakorlott pe­dagógusok felügyelete alatt tanulószobákat rendeztek be, ahol elkészítik, megtanulják feladatalkat. A művelődési háznak 40 tagot számláló műkedvelő színjátszó csoportja szép si­kereket ért el a gyakori fa­lusi és üzemi vendégszereplé­sek alkalmából. A vásárhe­lyiek érdeklődéssel, szeretet­tel követik az 54 tagból álló gyermek-tangóharmonika ze­nekar, valamint a nagy tradí­ciójú férfikórus szerepléseit. Az 1913-ban alakult, 60 tagú marosvásárhelyi munkás­kórusnak szinte történelmi szerepe van a munkásdálok megőrzésében és népszerűsí­tésében, még a legsötétebb illegalitás éveiben is. Legré­gibb, mondhatni alapító tag­jai közé tartozik a 70 évet meghaladott , Tóth Gergely bácsi, nyugdíjas kőműves. Érdemes továbbá megemlí­teni a művelődési ház több mint 7700 kötetből álló könyv­tárát, a közel 140 hallgatóval működő esti munkásegyete met, az ú. n. "Ifjúsági csü­törtökök" keretében meg­tartott több mint 120 előadást, melyen 16 ezer dolgozó vett részt. Az igazgató. Mészáros Jó­zsef tömören foglalja össze a művelődési ház tevékenységé­nek célját: szórakoztatva ne­velni a dolgozókat és az ifjú­ságot, tágítani ismeretkörü­ket, ébren tartani a haza j iránti szeretetet, az iránt a | haza iránt, mely minden le­; hetőséget megad nem román I fiainak is a művelődésre, ta­i nulásra, szórakozásra, i A Román Népköztársaság­ban magyar, német, zsidó, szerb, török, tatár, ukrán, orosz, ma mindannyian egyenlő jogokat élveznek a román néppel. Iskolák, klu­bok, kultúrotthonok, újságok, színház és az illető nemzet anyanyelvén kiadott könyvek állanak rendelkezésre. Romá­niában az alkotmány szente­sítette a minden téren való egyenjogúságot, akárcsak a vallásszabadságot. A nemzeti­ségi kisebbségek fiai előtt minden út nyitva átl, képvi­selőik bent vannak a Nagv Nemzetgyűlésben, művészei*. • tudósai* megbecsülésben, ki­i tüntetésben részesiti e kor­i nuíny. Szinte feledésbe me­Jriilt az a több mint 400 tör­vény, "áffeáesaS agpot*. nyomta, guzsbakötötte a tő­kés-földesúri rendszerben a kisebbségeket; s ha emlékez­tetünk rá, csak azért történik, hogy felmérhessük azt a gyö­keres változást, amely ezen a téren a népi demokratikus Romániában végbement. Decemberben ünnepelte a román nép a köztársaság ki­kiáltásának, a Román Nép­köztársaság megszületésének tizedik évfordulóját. E tíz esztendőt számtalan siker, eredmény jelzi, amely a Ro­mániában élő magyarok szá­mára is sok új lehetőséget hozott a gazdasági és kulturá­lis élet terén egyaránt. A kultúra felvirágzásával pár­huzamosan számottevő fejlő­dést ért el a nemzetgazdaság is; ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek még ten­nivalók, hogy minden megol­dódott. Ismerjük feladatain­kat, eddigi eredményeinket csak kezdetnek tekintjük. S a Román Népköztársaságban ma egymás oldalán küzdenek a nemzeti kisebbségek a ro­mán néppel, a közös, szebb jövő megteremtéséért. Benedek Anna Marosvásárhely látképe A színjátszók egy csoportja Csizmarek: Bú­jócska című darabjának egy jelenetét próbálja. Farkas Irén tanárnő ellenőrzi a tanulószobában a házi feladatok elkészítését. ügyesség. — ezt tanulják featettéwm * dolgozók

Next

/
Oldalképek
Tartalom