Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

Szerda, 1958. Jannár 29. Nagy érdeklődés kö epeue keidődött meg a népszeű me«őgaidasagi elóadassc rozar Szegeden ' Közöltük, hogy a Szeged városi tanács mezőgazdasági osztálya valamint a mezőgazdasági termeltető vállalatok vezetői a banlupcsti Kertészeti Főiskola neves tanárait, szakelőadóit, előadások tartására hívlak meg. Az első előadásra szombaton délután 5 órakor Újszegeden a November 7 Művelődési Otthonban került sor. Dr. Fekete Zollán, a budapesti Kertészeti Főiskola tanszékvezető tanára közel kétszáz főnyi hallgatóság előtt igen népszerű előadást tartott a kertészeti termelés színvonalának emelési lehetőségeiről, a komposzttrágya készítéséről és a különböző műtrágyaféleségek felhasználásáról a kertészeti termelésben. Dr. Fekete Zoltán vasárnap délelőtt Mihályteleken tartott előadást ezúttal a szára/kerté•réti termelés előtt álló problémákról, délután pedig a hntytyastrlepi és környékbeli termelőkkel tanácskozott a gyümölcstermelés, gyümölesfakezolés, nevelés legkorszerűbb módwerriről. Az előadásokon a 'Magyar Mezőgazdasági' Termékeket Értékesítő Külkereskedelmi Vállalat szakelőadója, Kazai Gyula is jelen volt, alti az exporttermelés követelményeiről, lehetőségeiről tanácskozott a termelőkkel. Mint tekintélyes mezőgazdasági szakember rengeteg hasznos tanáccsal szolgált U szegcdi termelők részére. Kütonösen az üveg alatti palánta neveléséről, valamint a langyos 'ágy készítéséről modott el sok hasznosat. Tapasztalatait már a kővetkező tavaszon jól hasznosíthatják a mihályteleki, hatytyastrlrpi gazdák. A Szegeden •artéftkodó budapesti mezőgazdasági szakemberek a MTNOSZER Vállalat képviselőivél együtt hétfőn Domaszékre látogattak el, ahol a szőlő- és gyümölcstermelés üj feladatairól tárgyaltak a szép számmal öszízosereglett domaszéki szövetkezeti tagokkal, dolgozó parasztokkal. Tejtermék szaküzletet kérünk — Több nyilvános telefonállomást — Virágos Szegedet! — Miért nincs panaszkönyv a do: ozsmai hentesüzletben? — löbb emberséget várunk az autóbuszkalauzoktól — Kéretem egy orvoshoz »Örömmel olvastam a -Délinagyarországban", hogy új szaküzletekkel gazdagodik városunk. Ez igen hasznos dolog, és mi asszonyok különösen örülünk a kéziinunkaszaküzletnek. De szeretném elmondani kérésünket, ha még nem késő — és helyesnek találják —, vegye a kereskedelmi osztály tervébe. Tejtermékek közül sajtot, vajat, esetleg tejfölt a fűszerüzletekben is árusítanak. De — az újságok által beharangozott — tehéntúrót sehol, vagy nagyritkán a MEZOEK boltjaiban vásárolhatunk. A MEZOEK holtjaiban vásárolni gusztus dolga. En, őszintén szólva, nem szívesen vásárolom meg ezekben az üzletekben, mert képtelenek megfelelően kezelni az árut. Városunkban csak kora reggel vásárolhatunk tejet az üzletekben, 10 órakor — de gyakran még korábban — már nincs tej. Tehát most következik a kérés; nyissanak Szegeden egy kizárólag tej- és tejtermékeket árusító szaküzletet. LévainéMiért nincs Rókuson nyilvános telefonállomás? — ezt kérdezzük mi rókusiak. Ha sürgősen telefonálnunk kell orvosért, mentőért az itteni üzemeket zaklatjuk, s mondjuk, meg őszintén, sokszor jogos — a telefonálgatások miatt — móltatlnnkodásuk. Es az is furcsa dolog, hogy egy elég forgalmas pályaudvar körül ne legyen nyilvános telefon. A vasutasok sem veszik szívesen, ha az utazók telefonálással zavarják munkájukat. Kérjük az illetékeseket, amennyiben erre mód és lehetőség van; valahol az állomás közelében állítsanak fel nyilvános telefonállomást. L. Gy. "A "Szép Szegedért"-mozgalomtuik sok híve van városunkban, én is ezek közé tartozom. Szeretném elmondani véleményem, hogyan csinosíthatnánk, szépíthetnénk városunkat. Itt van például a Nagykörút. Milyen szép lenne, ha mindkét oldalát a házak lakói, a házigazdák parkosítanák. S ugyanebben az utcában, de valamennyi szegedi utcában a házak erkélyeit, ablakait is virágosítani kellene. Egy-két cserép muskátli, petúnia, begorúa — olcsó és igen mutatós — az ablakba, erkélyre! Ez nemcsak szép, hanem igen egészséges is lenne, kevés munkával, virágos várossá varázsolhatnánk Szegedet. Harsányi Mária* »A kiskundorozsmai hentesüzletben húst vásároltam. Véleményem szerint az üzletvczetőnő kevesebb pénzt adott vissza. Ezt mindjárt szóvá tettem. Sajnos eredménytelenül, mert mindketten állítottuk a magunk vélt igazát. Ekkor gondoltam egyet és a panaszkönyvet kértem. Az üzletvezetőnő kijelentette: nincs. Szeretném megkérdezni az üzlet felettes szerveit, miért nem tartanak a dorozsmai hentesárudéban — ugyanúgy, mint valamennyi üzletben — panaszkönyvet? Kádár Jánosné" * •A múlt hét egyik napján a 12 óra 30 perckor Tápé felé induló busz korábban érkezett az állomásra. A S'árakozó utasok gyorsan megrohanták és beszálltak. Az indulás előtt néhány perccel a busz mindkét ajtaját lezárták. Az indulás előtt egy pelőjiteiepi asszony akart beszállni kisgyerekkel. A busz ajtaját azonban a vezetője nem nyitotta ki. Az utasok is kérték, hogy engedjék be a kocsiba a gyerekes asszonyt, de a menetirányltó hajlíthatatlan maradt. As autóbusz elindult, a gyermekes anya nélkül. Vajon igy cselekedett volna a vezető, ha a felesége akart volna felszállni? Ugyancsak ezen a napon a 16 óra 30 pepikor induló buszra fl Szegedi Cipőgyárnál egy idős asszony és egy /irfi gyermekkel várakozott. Amikor az autó a megállóhoz érkezett, anélkül, hogy megállt volna, tovább hajtott. Miért? Ha sok volt az utas, legalább a gyermehes apát vették volna fel. Ha még ezt sem, legalább a busz megállt volna és a vezető, vagy a kalauz közölte volna, hogy sok az utas. E példákon okulva több emberséget várunk az Autóközlekedési Vállalat alkalmazottaitól. — fm —« * »Hn késve is, de szeretném megkérdezni, hogy szabad-e eltemetni úgy halottat, hogy az orvos meg sem vizsgálja. Sajnos ez a mi családunknál történt meg. Édesanyám, Jenei Ferencné, Ásotthalom, VII. kerület 966 szám alatti lakos volt. Semmi baja sem volt, s január 8-án reggel hirtelen meghalt. Többször jártunk a faluba orvosért, de az nem volt hajlandó kijönni, megvizsgálni a halottat. Temetés előtt mi vittük hozzá halott édesanyámat, ő csak ránézett, és azt mondta; temethetik. Igy azt sem tudjuk, milyen betegségben balt meg édesanyánk. Lelkiismeretesebb munkát várunk az orvosoktól. Jenei Kálmán Oskola utca 14*. a 11 i SAKK i a i a A hollandiai Beverwijkben, csakúgy, mint Hastingsban évről évre nagyszabású sakkversenyeket rendeznek több csoportban A tízes létszámú csoportok egyik mestercsoportjában Sándor Béla mesterünk szép győzelmet aratott, ll/2 ponttal első lett az erős nemzetközi mezőnyben, megelőzve van Geet belga mestert és Kosztics, valamint Sámisch nagymestereket. A második mestercsoportban a jugoszláv Fuderer győzött 6','j ponttal a német Rellstab és az izraeli Czerniak előtt. A főversenyen holtversenyben a két holland, Euwe és Donner végeztek 5Va ponttal, harmadik-ötödik ugyancsak holtversenyben Stahlberg, Matanovics és Bouwmeester 5 ponttal. Utánuk következnek: O Kelly 4%, Milics, Pilnik és Scheltinga 4 és Pirc 2'/;, ponttal. A női versenyen a jugoszláv Lazarevics győzött az olasz Benőni és a francia Silans előtt A magyarok közül Lángos a negyedik, Sinka a hetedik helyen végzett. * Az Egyesült Államok bajnokságát óriási meglepetésre a 14 éves R. Fischer nyerte. A fiatal középiskolás diák 15 játszmából 10 és fél pontot ért el, s egy játszmát sem vesztett. Reshevski nemzetközi nagymester a második helyre szorult 9 és fél pontjával. Fischer tavalyelőtt egy erős mesterversenyen vett részt, ahol nem ért el ugyan sikert, de megnyerte a legszebb játszmára kitűzött díjat Byrne, az amerikai olimpiai csapat tagja elleni győzelmével. Mivel a mostani verseny egyúttal világbajnoki zónaversenynek ls számított, a sakkvilág érdeklődéssel várja a fiatal bajnok szereplését az augusztusban kezdődő világbajnoki zónaközi döntőn. * A Megyei Sakkszövetség vasárnap rendezte meg a megyei villámcsapat-bajnokságot a nemrég elhúnyt Rendes Albert emlékére. Több, mint 60 sakkozó vett részt a 13 csapat versenyén, többen jöttek be Szentesről és Hódmezővásárhelyről ls. A versenyt nagy fölénnyel a Szegedi Vasutas I. csapata (Szöllősi, Dózsa, Tarnai, Hollósy) nyerte 44 ponttal, második lett a SZAK L (Kasza, Tóbiás, Juhász, Abonyi) 3472. harmadik a Szentesi Spartacus (Gallasz, Vágó, Kóhler, Gyarmati) 27 ponttal. Utánuk következtek: Gőzfűrész 267j, Szegedi Vasutas II. 267a, Szentesi Vasutas 2572, Szegedi Spartacus 247a. Kiskundorozsma 227a, Hódmezővásárhelyi MAV 2272, SZAK II. 17, Teherfuvar 157j, SZEAC 137a és SZAK III. .12 ponttal. A három legjobb egyéni eredmény: Tarnai 12 pont (100%), Dózsa 11 pont (ugyancsak 100%) és Hollósy 107a Pont 5 Wm fS Jfc k 'V ' "' * ff 18 i ü ti/Á % H Ifj m • H. m k « 4 ím Y v3 Világos: Kh2, Vf2, Bg8, Fe5, gyalogok: f4, g2, h3, (7). Sötét: Kh6, Vd3, Fe7, Hh7, gyalogok: b3, 11. g6, h4, (8). Fenti állásban világos indult és nyert. 11 ég mielőtt bekopogtatnának, tana' J M kodnak "az ügyvédi fogadószoba ajtaja előtt. A 40—50 év körüli nagykucsmás, bőrbekecses férfi suttogó/a fogja a szót, ahogy közel hajol az asszony füléléhez. Emez az ujjaival úgy igazít a fejkendőjén, mintha jobban akarna hallani minden szót, amit az embere mond. A tanakodásból nem hallant semmit, csak az utolsó, az erősebb szavakat: — Akkor hát gyerünk be! — mondja a férfi, s bekopogtat az ajtón, ö megy előre, az asszony utána. — Adjon isten, doktor úri — köszön rá a kucsmáis az ügyvédre, aki nyájas mosollyal fogadja az érkezőket. Rögtön széket tol alájuk, de csak az ember ül le. az asszony állva marad a háta möOölt. — Ugy kommendálta az ügyvéd urat u sógor, mi nem jártunk még törvényben, nem volt dolgunk vele — rukkol elő a mondókával Göbölyög Márton, mert elöljáróban azt is megmondta, hogy kicsoda is ő tulajdonképpen. Az ügyvédnek láthatóan jólesik annak a bizonyos sógornak az emlékezése. — A sógor? Hát hogyne emlékeznék rá. Ugy bízott az bennem, hogy az istenben sem különben, merthogy a konkrétum úgy előkerült, hogy a sógor is elálmélkodott rajta, hát még a bírák. Ugy ém, kérem, jól járt a sógor velem. No, de mi is a maguk üqye, lássuk csak! — csapott rájuk a hirtelen szóáradattal, s a ceruzával máris vastagon beírta üo*ifele nevét blankettába. Göbölyög fülét valósággal megütötte az a szó, hogy: konkrétum. — Nofcne! — jegyezte meg magában a furcsa szót, s akár verebet is lehetett volna vele fogatni. Hát amikor tisztán kiolvasta a nagybetűvel irt nevét, ahogv oldalt ülve belenislantott az írásba. Ettől kezdve még nagyobb bizodalommal fordult az ügyvéd felé. — Hdt doktor úr, nagy az én bajom. Mustforrás után a fináncok rátaláltak a borra, amit egy kicsit.,. hogy is mondjam .,. menjavl'ottam, no ... aztán úgy ad*am tovább. Nem volt az sok, alig egy hektó, ette volna meg a fene a tövit — mondja Göbölyög. Az ügyvéd szinte minden szavát jegyzi. majd aztán 6 kérdez egyre-másra: Hogy is volt? Ki látta? Hogv látta? Kinek adta? Mennyiért adta? Hogy áll az R adóval? Mennyi szőleje van? Mit ér a tanyája? Hány jószág áll az istállóban? Vagyis mindenre kíváncsi, ami pro és kontra lehet a borhamisítási ügy kapcsán. Mikor már mindent tud, Göbölyög a hirtelen beállt csendben megreszkírozza a legfőbb kérdést, amiről eddig még nem volt szó, de nagyon nyomta a szívét: — Osztán mennyit kóstál a doktor úr fáradsága, amért tisztába tesz a törvény előtt? Az ügyvéd nem vá- . laszol rögtön, úgy tesz, mintha magában számolna, közben erősen szemügyre veszi ügyfeleit. Az aszszony, aki eddig egy mukkot sem szólva meg se moccant, zavarában megint a fejkendőjét igazgatja. Az embere is bütykös, kirepedezett ujjait nézegeti, majd hirtelen felemeli a fejét, mikor az ügyvéd megszólal: — ötszáz forint lesz a maga ügye. Göbölyög Márton. Rendben van? — Rendben, rendben doktor úr... — érzik fel Göbölyö„ csillogó szemekkel, közben érezte, hogy az asszony a hátamögött állva, egyre bökdösi kezével a hátát. Sürgetésnek is lehet venni a bökdösést. de annak is: gyerünk már... majd odakinn megmondom, hogy miért. Göbölyög értett a kezek sürgetéséből, s igy szólt az ügyvédhez: — Majd visszajövünk még, doktor úr. A gyereket egyedül hagytuk kint a piacon a portékával. A piac után majd ide állunk a kocsival — szabadkozik az ügyvédtől Göbölyög, de azzal már fel is áll. Kifelé az asszony megy elsőnek, mert 6 volt közelebb az ajtóhoz. Mikor már a lépcsőn jártak, akkor jött meg az asszony hangja. Mintha felvágták volna a nyelvét, úgy lekapta emberét ügyvédestől együtt. — Már azt hittem, rááll kend a szavára. Micsoda fiskális az ilyen, aki csak ötszáz forintot kér ekkora nagy dologért? Még az úri pénzt sem emlR"tte, pedig anélkül szóba sem ereszkednek vele a törvényben. Jól mondta ezt szekút i krétám gény anyám is, míg élt. Gyűjjék csak kend, tudok én egy másikat, aki a komaasszony jégverését is jól kifundálta a biztosítónál. Perelt, jártatta a száját az asszony, mig csak el nem érték a másikat, a komasszony ügyvédjét. Mikor viszont lefelé jöttek egy magasságos bérház egyik emeletéről, csak úgy ragyogott a fejkendős arc, s bizony nem is állta szó nélkül, merthogy ennél a fiskálisnál nem Göbölyög Márton, hanem ő beszélt: az asszony. — Nem baj, apjuk. Eladjuk a két üszőt, meg ott vannak a félhízók is, majd csak összekaparjuk az ügyvéd úr járandóságát. Mert ez az igazi fiskális, láthatta kend a kiállásáról. Az asztalán is micsoda sok irat ja volt, látta kend? Az ember nem szólt semmit, csak baktatott az asszony mellett, míg visszaértek a piacra. Hazafelé a kocsin is az asszony beszélt, ő csak hümmögött. Hagyta, hadd beszéljen, úgy vélte: talán neki lesz igazsága. Hazáig azonban egyre azt hajtogatta magában, hogy peres ügyekb'en két szemben álló ügyvéd olyan, mint az összecsukódó olló éle. Egymást látszanak elvágni, holott csak abba nyisszantanak bele, aki, vagy ami közéjük kerül. Már jól benne járt az idő a következő esztendő mustforrásában is, mikor az ötszáz forintos ügyvéd egv helyszíni tárgyaláson volt kinn a tanyavilágban. — Valami egy csavarintos ügy lehet az ilven — gondolta a »tárgyalóterem.* hallgatósága, — ha már idekint kell nekik tárgyalni. A »csavarintos ügy"-et végül is az ötszáz forintos nyerte meg. illetve ügyiele, aki, miután befejeződött a tárqvalás, meginvitálta fiskálisát és a többi hivatalos embert is egv vohár borra, meg jó szóra. De ahogy az már ilyenkor lenni szokott, a meghívásból valóságos tanyázás lett, mert a letárgyalt ügyben érdekeltek ragaszkodtak hozzá. hnny mindegyiküknél koccintsanak a törvényes emberek. Már vagy a harmadik tanyában jártak, mikor az ügyvédnek feltűnt egyik asztalszomszédja kutyahű mellésompolygása. Nem emlékezett rá, hogy olyan tanyában is koccintottak volna, ahol ö volt a gazda, mégis akárhogy fordult, mindig a közelében sündörgött. Végül is kifakadt az ügyvéd: — Kend nagyon őriz engem, pedig nem szökök én meg innen. — Hát nem ismer meg, doktor úr? Göbölyög Márton a tisztes nevem! — nyújtja parolára a kezét a hűséges aszr talszomszéd, s az ügyvédnek ekkor dereng fel a tavalyi eset, — Aha!'Hát akkor nem jö**ek kentek vissza, pedig vártam ... — Nem hát, az ístenfóját. a kelekótya asszony amoda v*1 . - nak át Göbölyög az asztal másik egy szemüvegesre, a komaasszony tfráoita ügyvédre. Az is szintén kint tárgyalt a helyszínen a »csavarintos ügy"-ben, de elvesztette ügyfele pőrét. — Aha! No és. hogy áll a maga szénája már? — kérdi suttogóra fogott hangon az ötszázforintos ügyvéd. — Hát, doktor úr, az a kongrétum, hogy nyolc hónapot kaptam, meg aztán ráment a költségekre a két üsző a félhízókkal együtt. — Hát ez testvérek közt is jócskán kimarkolt a bukszájából, Göbölyög gazda! — számol fejben az ügyvéd, úgy téve, mintha maga is sajnálná, vagy sokallná a perköltséget. — Jócskán biz' az. doktor úr. — De legalább mégis elintéződött.., — El a ménküves istennyila' Hátra van még a nyolc hónán leülése, csak haladékot adtak rá. Azt kéne most kitolni még egy kicsit, ha a doktor úr elvállalná ... — Nem én. Ugy vélem, amott bőg már a két üsző, s a félhizók is oda kocogtak schtálkrm, hát csak forduljon eztán is oda .. — böfe most az ügyvéd az asztal végén ülő szemüveges kollegája felé. Göböluöa Márton azonban nem ment odr nem ment ő már senkihez, hanem szépen kisomfordált az ajtón, amikor senki se látta. T/iT)T FERENC .