Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-01 / 282. szám

Vasárnap, 1957. december 1. 9 SZEGEDI SZÉP SZO József Attila és Szeged Évforduló József CLttila oerseibőC: CJiLúifd előtt állunk. AZ emlékczes, a költő húsz évvel ezelőtti korai halála még ma is mindaninylónk szívébe markol, most ls vádol. Vádolja a Hcrthy-fasizmus egész társadalmi rendszerét, irodalompolitikusait, könyvkiadóit, lapjait, mert József Attila a gyötrelmekbe. A Gát utca, Öcsöd, a forradalom, az ellenforradalom, a fővárosi éhség, Jolánnak: Lucie-nak Makai Ödönhöz fűződő s a fiatal fiú számára sok keserűséget is hozó szerelme már mind fölszántották ekkorra a fiatal gimnazista lelkivilágát. Az élmények és benyomások tragikus halála egy költésze- rengetegében a makói apai jóte, eszméi s osztálya elleni hajsza szomorú eredménye volt. A költő - Pőcze Borbála kisújszállási parasztleány és József Aron szappanfőző munkás fia — Budapesten a Gát utcában született. A külvárosban, ahol "Romlott fényt hány a [kocsma szája, Tócsát okádik ablaka; Benn fuldokolva leng a [lámpa, Napszámos virraszt egy[maga. Szundít a korcsmáros, szu[szog ö nekivicsorít a falnak. Búja lépcsőkön fölbuzog. Sír. Élteti a forradalmat.* Ezt az élményt, a külváros komor képét ebből a Gát utcai korai gyermekkorból hozza magával József Attila. Elete legelső versében, amit föltehetően 1916-ban írt, a külvárosi munkásgyerek naivitásával, de ugyanazt a külvárost, ugyanazt az elnyomottságot, az elérhetetlen kis örömök utáni sóvárgást fejezi ki, amit sok más versében is elmond s amikkel a proletariátus elesettségét, életének örömtelenségét megdöbbentő képekkel ábrázolja. "De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni, kelni S öt forintért kuglert ven[ni,* A későbbi József Attilaköltészetben hányszor fölbukkan az emberi élet sok apró öröme utáni, most már nem gyermeki naivitással, hanem az érett férfiész keserűségével megrajzolt sóvárgás. "Láttam a boldogságot én. g Lágy volt, szőke és másfélt [mázsa. • Az udvar szigorú gyöpén j Imbolygott göndör mosoly-' fgása.X Ledőlt a puha, langy tó- X /cíóba.j Hunyorgott, röffent mép; lfelém. -J Ma is látom, mily této- j lvázva | Babrált piftéi közt a fény.* x Az első verslöl h°8Sj cl, inig a költő a művészi és | eszmei program önálló, a | t ársadulmi fejlődés fű irányú-1 ba mutató megfogalmazását' megvalósíthatta. Különös sa-« játosság, hogy azokat a segí-j tő elemeket, amelyek a elhi-j vatotttágéra való ráébredése- j hoz, valamint ennek az elhi- g vatottságnak a megvalósító- J sóhoz szükséges művészi esz-: közök megszerzéséhez és : megteremtéséhez hozzásegí-• tették, Makón és Szegeden j találta meg. Makó volt az a: barátok tanácsai, türelmes és lelkesítő kritikája, szeretettel teli gondoskodása segítettek a költőnek rendet tenni. S az ifjú József Attila írt. Nem lehetett beléfojtani a szót. A könyvek, amik e barátok könyvtáraiból szinte korlátlanul álltak rendelkezésére, mélyen beleivódtak tudatába. Ady, Tóth Árpád, Kosztolányi, Baudelaire hatásai érződnek ezeken a fiatalkori verseken, amelyek azt mutatják, hogy a költő hihetetlenül rövid idő alatt, szinte pár hónap alatt túlnőtt verseiben a gyermekkor tematikáján. Makói korszakának egyik legjelentősebb verse a •iFiatal életek indulója-. "Apáink mindég robotoljak, Hogy lenne enni kevés keínyerünk.* kezdi a verset s világos határozottsággal ugyanezt a kemény hangot folytatja a versben, sőt fokozásra is van ereje: "De fölnőttünk már vala[hára, Kik nem tudjuk mi az, ví[gan élni, És mostan vashittel, jó bá[torsággal Sorsunk akarjuk fölcse[rélni.* Más versekben bő életszerűséggel jelenik meg a város, a táj. A "Perc*" tiszta, üde képeiben a marosparti nagy porondok, a forró, felhőtlen egű nyár. »A jámbor tehén-, a Megyeház és a Hajnal utcák nyáresti porban kavargó képelt idézi, ahol a »rokkant kapukban- a -piros leányzók- várják az -egyetlenbe tehenet-. A -Kukoricaföld-, a »Szeged alatt- című vers, az -Aranykalásztól- kezdetű szonett más-más oldalról jeleníti meg a makói, az alföldi tájat, s ugyanazt az érzésvilágot, mely majd a -Holt vidék- és a -Falu- soraiban fog teljes konkrétsággal és tudatossággal kibontakozni. Az ugyanebben az időszakban írt versek közül többen éles, plasztikus festményszerűen tömör vonásokkal rajzolja meg a dolgozó embert, a paraszt, a munkás életét, életük tragédiáját. Az -Éhség- a -Parasztanyóka-, az -Aratás előtt-, az -Aratásban- valószínűleg a kiszomborl lcukoricacsőszködés emlékei. Az -Aratás előtt- utolsó szakaszában olyan erő és nyugtalanság vibrál, mint a -Favágó- rajzában. A -Gép elkapta- kezdetű szonett és a -Holttest az utcán- keserű, kemény rajzában a költő megindítóan mély rokonszenvének s a társadalom rideg közönyének egyszerre való megjelentetése teremt a verset majdnem szétpattantó belső feszültséget. Nincs itt még szó tudatos forradalmi akaratról, de az érzület, ami a verseket szülte, a témaválasztás, az akkori magyar költészetben már valami újat jelent. Olyan újat, melyet az akkori magyar irodalomban csak Juhász Gyula tudott az idősebb Jcöltő lelkesedésével, szeretetével útnak indítani. Juhász Gyula kötötte össze legelőször József Attilát. Juhász Gyulában a nagy mestert látta, akitől nemcsak formát, stílust, hanem emberséget is tanu'ni lehet. S Juhász Gyula valóban elődje és útnak indítója József Attilának. A Szépség koldusa megjelenése után a még gyerekszámba menő költót a szegedi irodalmárok is szeretettel fogadták maguk közé. Ez Szegeddel ls József Attila: ARS POETICA -Nagyvárad-, ahol a fiatal költőt nemcsak megértéssel j fogadták, hanem ahol olyan j emberekkel találkozott, akik: a fiatal középiskolás diák fo- { gékony lelkivilágával mégis-j mertették az egész haladó vi- j lúgot. Különös pezsgésü vá-J IOÍ volt N század elején ez A; murosmenti nagy falu. Ju-j húsz Gyula lelt itt barátokat j magának, a magyar köztársa- J sági mozgalom egész kis ve-X zárkám ólt itt. Érdekes vol-i na megkeresni ennek a vidé- | ki városok között szokatlan | szellemi életnek társadalmi | okait ls, erre azonban most: ntnes időnk, s csak azt álla- j píthatjuk meg, hogy Esper-I sit János, Könyves Kolonicsi József, Diósszilágyi Sámuel ! Fried Ármin. Tettamuntt Bé-í la. Galamb Ödön és még so-| kan mások fogadták gondjuk-• ha az árva gyereket, akinek: apia -kitántorgott- Ameri-s kába s akinek anyja belehalt í Költő vagyok — mit érdekelne engem a költészet maga? Nem volna szép, ha égre kelne az éji folyó csillaga. Az idő lassan elszivárog, nem lógok a mesék tején, hörpintek valódi világol, habzó éggel a tetején. 4b Szép a forrás — fürödni abban! A nyugalom, a remegés egymást öleli s kél a habban kecsesen okos csevegés. Más költők — mi gondom ezekkei? Mocskolván magukat szegyig, koholt képekkel és szeszekkel mímeljen mámort mindegyik. Én túllépek e mai Jcocsmán, az értelemig és tovább! Szabad ésszel nem adom ocsmány módon a szolga ostobát. 9 Ehess, ihass, ölelhess, alhass! .4 mindenséggel mérd magad! Sziszegve sx szolgálok aljas, nyomorító hatalmakat. Nincs alkú — in hadd legyek boldogi Másként akárki meggyaláz s megjelölnek pirosló foltok, elissza nedveim a láz. Én nem fogom be pörös számai. A tudásnak teszek panaszt. Rám tekint, pártfogón e század: rám gondol, szántván, a paraszt: engem sejdít a munkás teste kit merev mozdulat között; rám vár a mozi előtt este suhanc, a rosszul öltözött. S hol táborokba gyűlt bitango' verseim rendjét üldözik, fölindulnak testvéri tankok szertedübörgni rímeit. Én mondom: Még nem nagy az De képzeli, hát szertelen. Kísérje két szülője szemmel: a szellem és a szeretem! ember. az írógárda új, érdekes élményeket jelentett József Attilának, új feladatokkal is megismertette. A makói barátok polgári demokratizmusa szinte inspirálta József Attilát a kipróbált verselési, szerkesztési és képalkotási;; módok elsajátítására. A szegedi barátok legnagyobb része azonban a társadalmilag aktív költészet híve, harcosa volt. Sok egyéni verseskötet mellett egy antológia is dokumentálja az utókor számára ennek a baráti kőinek ar- > culatát. Aknai (Kormányos); István, Anzelm Károly, Bo-; rus (Brauswetter) Béla, Haj-; du László, Homályos Fe-; renc, Keck József Gáspár,; Némedi Gyula, Rózsa Imre, Szabadjai István, Szépkúti (Schönbrunn) Miklós, Teles Máté László, Ungvári (Ungár) Elemér voltak ennek a szűkebb írói csoportosulásnak tagjai. Közülük Hajdú László, Homályos Ferenc és Rózsa Imre, a szegedi munkásmozgalom aktív harcosai, mások különböző radikális elméletek hívei, akik erős formabontási törekvésekkel szándékoztak a magyar irodalom fejlődésére hatni. Juhász Gyula mindannyiójuknak bálványa volt, aki ifjú József Attilát elvezette a;; munkásmozgalomhoz. A makói barátok] a szegedi költőtársak s a; munkásmozgalomban szer-; zett élmények József Attila! költői fejlődését döntően; meghatározzák. A Nem én! kiáltok című kötetben, me-I lyet még Szegeden adott ki,! későbbi költészetének, esz-; mei világának csírái már; megtalálhatók. -Az utca és a; föld fia vagyok!- döbben rá; Szegeden arra, hogy hova tartozik. Innen a -Külvárosi. éj«, az -Eszmélet-, a -Falu-, a -Munkások-, -A város peremén«-ig, költészetének csúcsaiig egyenes az út. Makó és Szeged azonban nemcsak! , költői és emberi hivatására! S döbbentik rá, hanem hozza-! • járulnak a József Attila-i! : költői nyelv, versforma és! í képalkotás megvalósulása-! • hoz is. A makói barátok az; J európai nagy irodalommal; 5 kötik össze József Attila köl-; ; tészetét már indulásában, a; X parasztváros, a környező fal-! • vak parasztjai a népi nyelv; | frissességével gazdagítják a; • szegedi irodalmi viták, sze-: : gedi írótársak pedig fogé-; : konvá teszik a ->forradalmi«• ként jelentkező különböző " stilusáramlatok iránt, amelyeket József Attila kipróbál, elsajátít és amelyeknek használható jegyeit beépíti költészetébe. A szegedi egyetem nem érX tette meg s nem becsülte meg ja falai között tanuló költőt. XA -Tiszta szívvel- című vertse miatt a Szegedi ÜJnemze: dék gyalázkodó, undorító I hangú cikkben támadta meg, I ami után Horger Antal egye• temi tanár a költő két évío; lynmtársának — Fehér Edé: nek és IT. Kovács Mihálynak í — társasagában közölte Jó•zsef Attilával: ön középist kölni tanár ilyen felfogással t nem lehet, ilyenre nem lehet f oktatni a magyar ifjúságot. í Szeged után Bécs, Párizs a : munkásmozgalommal való j egész életre szóló és eltéphej tetlen kapcsolat következik J József Attila életében. A bő5 ven termő évek a magyar : költészet új csúcsait teremj tették mes, meivben gazdaJgon, az egész világ horizont• jábnn nyernek ábrázolást a j munkásosztály életének keI servei s a munkásosztály forJradalmának nagyszerű távla• tai. Örök dicsősége marad j az Alföld e két városának, » hogy ez a költészet innen injdult, ebben a költészetben •Szegednek és Makónak utcái, • emberei tájai, népi és iroX dal mi hagyományai s forrajdalmi múltjának emlékei is • benne vannak. • Szabolcsi Gábor H 1. HEXAMETEREK Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz mar, cllcketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik, buggyan a lé, a csatorna felé fordul, cscrcg, árad. Illan a könnyű derű, belereszket az égi magasság s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra. Látod, mennyire félve-ocsúdva szeretlek, Flóra! E csevegő szép olvadozásban a gyászt a szívemről mint sebről a kötést, te leoldtad — újra bizsergek. Szól örökös neved árja, törékeny bájú verőfény, és beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem. 3. MAR KÉT MILLIÁRD Már két milliárd ember kötöz itt, hogy belőlem hű állatuk legyen. De világuktól délre költözik a szép jóság, s a szelíd érzelem. Mindenségiikct tartani a fénybe, mint orvos, ha ncz az üvegedénybe, már nem tudom, megadom magara kényre, ha nem segítesz nékem, szerelem. Ügy kellesz, mint a parasztnak a föld. a csendes cső és a tiszta nap. Cgy kellesz, mint a növénynek a zöld. Hogy levelei kiviruljanak. Ügy kellesz, mint a dolgos tömegeknek, kik daccal s tehetetlenül remegnek, mert kínjukból jövőnk nem született meg munka, szabadság, kenyér s jószavak. Ügy kellesz nekem, Flóra, mint falun villanyfény, kőház, iskolák, kutak; mint gyermekeknek játék, oltalom, munkásoknak emberi öntudat. Mint minta, mint az erény a szegénybe, s ez össze-vissza kúsza szövevénybe, társadalmunkba, elme kell nagy fénybe', mely igazodni magára mutat. Szocialisták Le a kapitalizmussal! Hatalmat, húst a dolgozóknak!... A tőke szennyében gázolunk, kedves fegyverünk böködi tomporunkat — Böködj, böködj csak szüntelenül, kedves fegyverünk hadd tudjuk meg újra és újra. hogy véletlenül, tusa nélkül csatát nem nyerünk. Nem sietünk, erősek vagyunk, rengeteg az elevenünk. a halottunk, tanácsot állunk a dombon, melyre pincéből, bányából, kubikos-gödörből feljutottunk — viszi az idő a ködöt, tisztán meglátni csúcsainkat. Viszi a ködöt az Idő s az időt mi hoztuk magunkkal, hoztuk harcunkkal, tartalék nyomorunkkal, a kenyérrel, inely megpenészedett, amíg a munkás megszeghette, a kásával, mely megdohosodott, amíg a munkás megfőzhette, ». a tejjel, amely megsavanyodott, amíg a munkás köcsögébe belecsobbant, a csókkal, amelyből cafraság lett, amíg a munkás fiatalába beledobbant, a házzal, amelyből omladék lett, amíg a munkás beleköltözött, a ruhával, amelyből rongy lett, amíg a munkás beleöltözött, a szabadsággal, mely elnyomás lett, amíg a munkás megszületett, a bőrszivarral, mely bagó lett, amíg a munkás felnövekedett, — a tőkével, mely munka lesz, míg megnő az inas s kalapácsával odavág, világ! ahol a legfehérebben izzik n vas!... ' Vers, eredj, légy osztályharcos! A tömeggel együtt majd felszabsz!... ÍTc délre mégy. te nyugatra, én pedig északra, Elvtárs! A József Attilaemlékünnepségek sorrendje A József Attila Emlékbizottság a december I-lől 7-ig > terjedő héten József Attila emlékünnepségeket rendez. Az >ünnepségek sorrendjét a következőkben Ismertetjük: ; Ma, vasárnap délután: Kiszomboron József Attila-emlékest. Kerpely Judit és Joó László, a Szegedi Nemzeti ;Színház művészei szavalnak; előadást tart dr. Szabolcsi ;Gábor. — December 1-én este: József Attila emlékelőadás ;Makón. — December 3-án: iléll 12 órakor Szegeden a • Pantlieonban, a Dugonics téri egyetemi énülct előtt és a ; Brüsszeli körúton József Attila emléktábláinak megkoszorúzása. —• December 4-én: a Szegcdi Kendcrfonóg várban »a munkásmozgalom veteránjainak és a KISZ-fiatMiainak [ találkozója. A költőről megemlékezik Nagygyörgy Mária, >az üzem igazgatója. — Decembrr 6-án: este 7 órakor Jó! zsef Attila-emlékest a Központi Egyetem aulájában Az ;ünnepi előadást dr. Király István egyetemi tanár tartja. ÍA műsorban Gobbi Hilda Kossuth-díjas érdemes művész ! Ungvári László Kossuth-díjas, Komlósi Erzsi, Joó László, ,a Szegedi Nemzeti Színház művészei lépnek fel. — December 7-én: déli 12 órakor a Múzeum kupolacsarnokában >a József Attila-cmlékkiállitás megnyitása. A kiállításon f József Attila életének dokumentumai, kéziratai, a korabeli • ujsag- cs folyóiratpéldányok ismertetik meg a közönséggel a nagy proletárköltő harcos életét.