Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-01 / 282. szám

Vasárnap, 1957. december 1. 9 Most még megmenthetni rmn A szegedi Földműves utcai Általános Iskolából Papp Irén tanárnő néhány soros írásban környezettanulmányt küldött szerkesztőségünkbe egy kisfiú-növendékéről, aki ebben az iskolai tanévben még nem tette be a lábát az osztályba. A megdöbbentő környezetrajz alapján mi is meglátogattuk a családot a Csendes utca 20. szám alatt, .1. Istvánékat, akikről a továbbiakban szólunk. A két kisgyerek sorsa a szü- Janul azok is buzdították arlők különválásával nincs ra> ho«-v mind többet enged" rendbetéve, s nem lenne még ^eft. ^ eSé^^ ott akkor sem, ha törvény va- sírdogál a kocsiban... MindA KIRAKAT ELŐTT lasztaná szét őket. Az anya állítólag gyógyíthatatlan betegséget hord magában. Több esztendeje üzemi rokkantnyugdíjas. Azóta nap mint nap húzós kiskocsival szenet, Tizenkét-tizenhárom éves fát fuvaroz a TÜZÉP-telepek kisfiú, egy 16 év körüli nagylány, meg egy 8—9 éves vézna gyermeklány mereszt ránk nagy szemeket, a gyerekkocsiban pedig felsír egy pici emberpalánta, ahogy belökjük a magas fekvésű, pincehelyiségbe nyíló vaksi la- szony hibája is kásajtót, amelynek ablaküvegeit lécek, pléh- és zsákdarabok helyettesítik. Omladékos, vizes a fal. Dohos szagú, áporodott levegő csap orron bennünket. Bútorok helyett jóformán a földre ágyazott szalmazsákok előtt harci pózba vágja magát a kisfiú, akiért tulajdonképpen egész látogatásunk van. A gyerek láthatóan tart tőlünk, s arra a kérdésre, hogy hol az apja, cinikus, sokat sejtető fintorral, vállvonogatással válaszol. A tanárnőt ismeri ugvan. de mégsem veszi ki zsebéből a kezét, amikor vele beszél. Gyűlölködve. szemtelenül néz rá. Ügy vélem, a felnőttek iránti legelemibb tisztelet is kiveszett már a gyerekből. Az apa sovány, testben és lélekben rokkant ember, több hónapja magukra hagyta őket, s együtt él valakivel, aki emberi hajlékkal és emberi gondoskodásával körülveszi. Míg otthon volt is dolgozott, de ivott rendületlenül. Ivott, mert a gyerekei kegyetlenül a fejére nőttek, s azok mindennek tekintették, csak apjuknak nem. Nagvlánya még meg is verte. Fizetés után "egyszer hopp, máskor kopp* módjára éltek, s ezért nem elől azoknak, akik kis tételben vásárolnak tüzelőt. Amíg az emberrel együtt élt, együttesen közel 2000 forintot is összehoztak egv hónapban, nem számítva a nagvlánv keresetét. Az aszhogv embere ivott — a beosztás nélküli rossz életmód az okozója és végső soron következménye is mostani életének. Gyerekeit nem nevelte, azok maguktól -nevelődtek*, s ezért és a fuvarozás ürügyén maradt otthon az iskolábnjárás helyett a Pista gyerek már tavaly is sűrunsűrűn, az idei tanévben pedig egészen. A gyerek azonban inkább csavarog és cigarettázgat a keservesen összehozott fillérekből, mert- az anyja — aki addig hajszolja magát, míg föl nem bukik — már nem tud neki parancsolni. A gyerekekre — flgyelembevéve a tarthatatlan életkörülményeket — az állam egyszer már ki akarta terjeszteni intézményes gondoskodását. Az anya azonban addig szaladgált, kilincselt, míg a gyerekek otthonmaradtak. A „nagylány** tigrisként tiltakozik az ellen, hogy a Pistát és Erzsikét hacnnel: oka pedig a szülők életközösségének , tragikus, folyamatos felbomlása, amelyben nagy szerepet játszott az alkohol. A két kisgyerek máris túlontúl sokat „tud" a körülöttük zajló életről, az őket körülvevő tragikys állapotokról. Az anya és a nagylány ragaszkodnak hozzájuk, ez érthető is, ugyanakkor a. ónban nem tudnak nekik biztosítani minimálisan sem olyan életkörülményeket, amelyekben a gyermekek valóban emberré is nőhetnének. A nagvlánv durva erkölcsi felfogásával előbb va,„v utóbb züllésbe sodorja két kiskorú testvérét, noha még íj is kiskorú, s felette is felügyeletet kellene gyakorolni. Ehhez a szülőknek viszont már nincsen erejük, együvétartó életközösségük, sem ahhoz, hogy legalább a két kisgyerek már más legyen. Sürgős állami, gvámiigyi beavatkozás kell a két kisgyerek sorsába, noha ők ezt egyáltalán nem kérik, mert eleve jól érzik magukat abban a környezetben, amelyte beleszülettek, s amelyen kívül mást nem is ismernek. A társadalomnak viszont nem közömbös, hogy mi lesz belőlük. Lődi Ferenc Egész nap hatalmas embercsoport tolongott, szorongott szombaton az Állami Áruház előtt. Kétségtelen: a kíváncsiság ösztöne állította meg a metsző szélben a hivatalba igyekvő alkalmazottat, a hctipiacos parasztasszonyt és szállította le kerékpárjáról a műszakról hazatérő munkást. Ahogy a széles üveglaphoz közelebb érve, szemük felmérte ti kirakat tartalmát, értelmük fellegi a nz utóbbi evek legkiterjedtebb üzemi lopásának nagyságát, a társadalomellenes bdn súlyosságát, eltűnt a legtöbb arcról a szenzáció gyújtotta pír s a vonásokat láthatóan keményítette a megvetéssel vegyes harag. A józan, átlagemberek nem állhatták meg, hogy hangosan ki ne fakadjanak, A sző nemes értelmében: az utca hangja csattant fel tegnap a Széchenyi téren s határozott hangon szigorú büntetést követelt a Szegedi Cipőgyárban és az Első Cipőipari Termelőszövetkezetben felderített bűnszövetkezet minden egyes tagjára. A megérdemelt büntetés egészen bizonyosan nem marad el. A rendőrség által leleplezett nagy kártevésből azonban sürgősen Ic kell vonni egynéhány tanulságot. Elengedhetetlen, hogy szervezeti intézkedéseket ne tegyenek meg üzemeinkben, termelő és árut forgalomba hozó vállalatainknál, mindenütt, ahol értékekről van szó. Az illetékes vezetők vizsgálják felül, vajon biztonságos-e a kész- és félkész áru, a nyersanyag raktározása, jó-e a bizonylati fegyelem, ntegbizhatok-e a raktárosok, anyagkezelok, portások, éjjeliörök stb., stb. Ez azonban egyedül nem vezet kellő eredményre, ha nem alakul ki a legszélesebb társadalmi összefogás az ellenforradalom ilyen ittmaradt szemete — a köztulajdon dézsmálása ellen. A Széchenyi téri közhangulatból leszűrhető: az üzemek, vállalatok dolgozóénak jórésze érzi, látja, hogy itt a saját zsebéről is van szó. A Cipőipari Szövetkezet minden egyes tagját 172 forinttal károsította meg ez a társaság. Ennyivel lesz kevesebb a szövetkezeti részesedés. A Szegcdi Cipőgyárban is már világosan látják: hiúba lesz a dolgozók erőfeszítése a termelési költségek csökkentesére (pl. a mikropórus gumihulladék értékesítésével), ha van az üzemben íel nem fedett, be nem dugott lyuk, ahol az üzemi kártevők az értékeket kihordják. Ez a sajnálatos eset, mindnyájunk vagyonának ilyen fokú nagy dézsmálása felszólítás arra. hogy sürgősen készítsük elő, állítsuk fel a társadalmi ellenőrzés szervezetét is. Az a hangulat, amely a nagy üzemi tolvajlás leleplezése után most városszerte kialakul, mutatja: minden üzemben lesz olyan öntudatos, becsületes ember, aki e fontos munkában szivesen részt vesz. Nem mindenki akar 172 forint tandíjat* fizetni néhány csirkefogó miatt. Ezt is mondta az utca embere fázva, toporogva — és jó dühösen — tegnap az Állami Áruház kirakata előtt. 1 1 3 « : : 5 M 3 * « i * -s •« : 4 3 3 3 3 i 3 * | AAAAAAAAá Néhány javaslat Szeged szépítésére letve az állami gyermekvédő intézet figyelmébe, gondosvclt még — elmondása sze- kodásába ajánljuk. A két kisÖrömmel olvastam a Délmagyarországban a Hazafias Népfront városszépítési törekvéséről. A közölt felhívás alapján kérem, hogy alábbi soraimat a megfelelő helyre továbbítani szíveskedjék: Sürgős és könnyen meg„ oldható feladatnak látom a tározottan a gyámhatóság, il- tiszaparti sétaútvonal rendrint — életében jó ruhája, tiszta alsóneműje, s emberi becsülete sem odahaza. Valahol, valamikor megroppant a házasélete, s most elmenekült előle húszévi együttélés után, hogy rendbeszedje zilált, kisemmizett életét, s dolgozva, becsülettel magára vállalja a törvényes úton gyerek szemlátomást elbitangol és koravén mivoltukat napról napra rontja az otthoni környezet. mert a „nagylány" is félrelépett tizenöt éves fővel (most tizenhat) s a kis jövevény ott sírdogál közöttük. Neki is kedvesebb már a saját gvereke, mint a testvérei, akiknek szántszándékkal olyan sorsot szán, mint amilyen neki volt. Ugyanis ő sem végzett töbmegítélt gyermektartás-díj bet, csak az általános iskola fizetését is. A Pista gyereket alsó tagozatát, mert neki is magához is venné, de mi lesz minden meg volt engedve, . „ , , . , . ,, , azaz: az amugyis verszegenv a masikkal, a még kisebbel, 87Ülői intelmekre fittyet a nyolcesztendős Erzsébettel, hányt, va°y inkább akaratbehozását. A hídtól a hajóállomásig terjedő útszakaszra gondolok. A múzeum környékének parkosítása során sajnálatosan megfeledkeztek arról a kis területről, mely a múzeum épülete és a folyópart között terül el, s amely — ugyanúgy, mint a park többi része — egy-két kocsi salakkal, kaviccsal könnyen kellemesebbé, szebbé tehető. A továbbiakban kívánatosnak látnám az uszályhajók kirakodási helyének áthelyezését. Jelenleg a partra — éppen a sétány közepére eső szakaszon — kirakott anyag elhord ására közlekedő gépkocsik olyan porfelhőt kavarnak fel, hogy élvezhetetlenné teszik az üdítő sétát éppen a legkellemesebb helyen: közvetlenül a víz partján. (Ma még elérhetetlen ábránd, mégis érdemes volna távoli célként foglalkozni egy olyanféle megoldási tervvel, mint amilyen a pozsonyi dunaparti rész kiképzése, kultúrparkká alakítása: széles, a víz fölé benyúló séta-terasz, előadótermek stb. Mindehhez a keret a színház, a múzeum, a Hungária Szálló, a kiaknázatlan várrészlet kedvező elhelyezésével máris adva van.) Szükségesnek látnám a Nagykörút rendezését. A széles utcarészek, parkosításra alkalmas, fás szegélyek itt is úgyszólván kínálják egy virágágyakkal, gyepesítéssel, pihenő padokkal kiképzett, impozáns útvonal kialakítását. Sopron város fejlődése érdekében igen sokat tett régebben az ún. Városszépítő Egyesület (a mai helyzetet nem ismerem). Egyik igen ötletes és nálunk is megvalósítható eszköze volt a padok felállítása oly módon, hogy — közületek magánosok kívánsága szerint és főleg ezek költségére — állítottak fel egységes típusú pihenő padokat, amelyeken Kis tábla hirdette, hogy kinek Meghalt Benjamino Gigli híres olasz operaénekes Róma: Benjamino Gigli, a híres olasz operaénekes szombaton reggel, hatvanhét éves korában meghalt. Benjamino Gigli 1890-ben született Recanatiban, egy cipészmester legkisebb fiaként. Még gyermekkorában templomi énekesként kezdte pályáját, Michelangelo freskói alatt, a kápolna kórusában, majd a római S. Ciciliakonzervatóriumban végezte el zenei tanulmányait. Huszonnégy esztendős korában, 1914ben jelent meg először magánénekesként operaszfnpaRevigóban Ponchielli az áldozatkészségéből készült í clon> a pad. Szélesebb utcáinkon ! GRondájának tenor szerepét ,/V . , , enekelte. Szárnyaló tenorja sétatereinken, az ujszegedi1 Rózsa Ferenc sugárút folytatásán stb. nálunk ls igen sok pad elkelne, s ilyen módon talán sok helyre belőle. Dr. Benkő László főiskolai tanár azóta talán Wagner müveinek : kivételével, valamennyi jelen. tös dalműben elkápráztatta a : világ zeneszerető közönségét. ... . 1 Közönségétől nemrégiben kerülne is | búcsúzott el utolsó hangversenyén, amelyet a magyar rái dió közvetített, s amely maJ radandó élmény volt. Aki szereti figyelni az embere* ket. s megismerésükre, törekszik, akkor teszi jól. ha nyomukban jár. Jómagam is egyfajta, meghatározott céllal mentem Kistelekre, s a jövés-menés nem egy érdekes emberrel hozott össze. Gilicze Pista bácsival például, a helyi könyvtárossal, jófajta. félig érett bor iszoi.atása közben beszélgettünk el a könyvek otthonában: abban az otthonban. melynek szobáit végre kifestik. — Bizony, sokáig kellett erre várni — mondja gz örea —. dehát végül csak sikerült pénzt szereznünk. Pedia megérdemli a könyvtár — s körülmutat a polcokor. ( melyeken több ezer kötet könyv sorakozik egymás mellett. Aztán hallgatunk, míg közben lassan fogú a harcos borocska, miképpen elfogy véaill a nappal is. Mert mikor Fazekas Pistával, a művelődési osztály előadójával kilövünk a könyvtár ajtaján, a kisteleki utcák végét már ellepi az alkony köddel, s párával keveredett sötétje. Nyakunkba köd permetez. Megyünk az utcán, hol messzire világítanak a fényes iskolaablakok. Benn a termekben csend van és — második műszakban —s faluik a tanítói, Sokáig lépegetünk, s csak a benzinkútnál állunk meg. hoav én is megismerkedjem Móra Ferenc egykori barátjával. Zeller Lajossal. Fazekas Pista már ismerősként kezeli. hisz sokszor találkoztak. Jómagam csak most hallom Zeller NÉPFOISKOLA NYÍLT KISTELEKEN Lajos bánatát: ismeretlen Móra-leveleket adott kölcsön Szeneden tanulmányozásra és lefényképezésre, de még máig sem kapta vissza azokat, Emlegeti is a kölcsonvevöt... Aztán Fazekas Pista veszi át a szól. s máris Móráról beszélgetnek. Arról, hogy állítólag valahol él ma is az az ember, akiről Móra az „Ettek a búzamezőkről" örea földművesét mintázta valamikor. Már jó nyomon vannak, s lehet, hogy hamarosan rá is akadnak. Mórát idézve búcsúzunk és baktalunk tovább az immár estévé sűrűsödött falusi süléiben, az általános iskola felé. Népfőiskola nyílik Kisteleket. Nagy szó ez. Első ilyen iskola Csongrádban, de első a környéken is. Régi hagyományt akarnak feleleveníteni a művelődési munkások és a Hazafias Népfront aktívái: ez a kisteleki az első próbálkozás, mondhatnánk: kísérleti nyúl... Mégis biztatóbb a kezdet, mint gondolnánk. S bár a szervezéssel, bizonyos tapasztalatlanság következtében. akad még hiba, de az emberek, a tanfolyamra jelentkezetlek szénen gyülekeznek A tanterem az iskoláé. Meleg, füzet- és tinlaszaav. Alig tíz Derce — Pillanatképek — hagyták itt a délután tanuló gyerekek. A tábla mellett asztal, szekrény a sarokban, s képek a falon. Ezt látja a szemlélő, belépvén a terembe. Látja a népköztársaság címerét. Kistelek és a környék térképét, cz ABC szépen rajzolt kis- és nagybetűinek tablóját, meg az „Ige" anatómiáját falitáblán ábrázolva. Hál ennyi az egész. Meg padok. — Hallod-e. több tudomány van ezekben, mint a mi felünkben — mondia cz egyik belépő. — Több — hagyja rá a másik, s elgondolkodik. — Lehet is. Pedig ezek csak olyan padok. Jó szálkás, elszürkült, s összefaragott fából. Több nemzedék okulásának tanúi. Azok bizony. — Itt jártam, ni — mutatja az egyik pufajkás. középkorú ember (hallgassuk el a nevét). — Meo ebbe az osztályba is. — Nem ténnap vót... — Hát... — így az előbbi, s széttárja kezét. De idő telik még a névsorolvasással, mea a ..beiratkozással" is. mire Czukár György elvtárs, a Hazafias Népfront nevében megnyithatja a tanfolyamot. Nincsenek itt fényképészek, se virágok, se drapériák, mégis olyan ünnepélyes a hangulat. S amikor Fazekas elvtárs feláll, hogy megtartsa a népfőiskola tanfolyamának első előadását, csak még nő a csend. ' a figyelem. Az előadó beszél. Beszél a népfőiskolák eredetéről, történeléről. En meg figyelem az embereket. Sokukról lekívánkozott már a télikabát a melegben. De a lealöbbjilk azért eltűri magán, s úgv ül, gallérba húzott nyakkal. Itt-ott cigaretta parázslik. s a feielc fölött rétegekben úszik a cigarettafüst. A liQuelő arcok összesűrűsödnek. Egyiken a gond gyűrűzik, másikon elégedettség terül szét. Akad. ki tenyerébe hajlott fejjel üldögél, van. ki előrehajol, úgy figyel. Tsz-tagok. egyéni gazdálkodók, gépállomási dolgozók. — falusi kisemberek. Sokfélék. De leginkább idősebbek. Viselt emberek. Fiatalabb alig akad közöttük. Nő egy sem. Ez furcsa. De igy van. Meg az is. hoav a tudásvágy hozta őket ide mind. Talán a fiatalok nem akarnak tanulni? Nehéz erre válaszolni... Vége az előadásnak, de nem bomlik fel a rend. Előbb Fazekas, majd Czeglcdi elvtárs ismerteti a hallgatókkal a népfőiskola munkatervéi. A tanfolyam négyhónapos — hetente kétszer tartanak 2—3 órás foglalkozásokat. főleg a mezőgazdaság (gyümölcs-, zöldségtermelés, állattenyésztés, szakismeretek stb.). Kisebb mértékben a természettudományok, az irodalom, a történelem és a jogtudomány tárgyköréből merítvén a témát. Tehát a névfőiskola mind az általános műveltség, mind a mezőgazdaság szakterületcinek alapkérdéseivel meg akarja ismertetni hallgatóik S mindez nagyon helyes kezdeményezés. S helyes volt is. hogy a helui Hazafias Népfront-bizottság elnöke felvetette: kivehet részt a népfőiskola tanfolyamán? — és utalt olyan esetekre. amikor az osztályidegen azármazású hallgatónak csak a tanfolyam vége felé. mondták meg. hogy nem közéjük való. Czukár elvtárs világos választ adott erre a kérdésre: — A népfőiskola a nép. a dolgozó emberek iskolája. Kulákokat, osztályidegeneket nem tanítanak ezen a tanfolyamon. S ezzel a válasszal mindenki egyetértett. Legvégül a tanfolyamaazdát és a tanfolyamvezstőt választották meo az újdonsült tanulók dr. Tóth és Marácrj elvtársak személvében. S ezzel véget is ért az első összejövetel. Az emberek felcihelődtek, s ment ki-ki a maga útián. haza. a családhoz. Es mindenki érezte, hogv valami történt. Most valami nagyon jó és követendő kezdeményezés született Kisteleken. Mi sok sikert kívánunk az első Csongrád megyei népfőiskola hallgatóinak. í Padd Zoltán