Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-10 / 264. szám

Vasárnap. ttCT. november 14. 19 „Megszerettem a szövetkezeti életet Az idei gazdasági év mérlege a dorozsmai József Attila Tss-ben amely pár forint híján 102 485 munkaegységet alapul véve 100 forint volt. eléri a havi 1360 forintot; s Növekvő jövedelem „ WTSSS. csak alig húszan voltak. Azóta Ezek után talán többen kér- sek megelőzése végett meg kell 6okan jöttek és mentek is, mert dezhetnék: e rengeteg kiadás; mondani: a József Attila Tsz*-,1,al —, » " *' —L - )>en nem Körmendi az, akinek 1 Azon a hét évvel ezelőtti el •ő közgyűlésen, ahol a "József ezer 100 forint volt. Attila- nevet adták a dorozsmai születő közösségnek, még csak alig húszan voltak. Azóta nem találták meg a szövetkezetben, amit kerestek. Do mégis — bármilyen sok kudarcot, nehéz- „„„„^^ ,.v seget hoztak a szép eredmények ruházkodnak mellett az elmúlt esztendők » családok? a kis tagság nőtlön-nőlt, A József Attila Tsz tagjai er- m van pelaaul 122 ember is csatUln6s váUs« ^^ tehenész, akinek B,,IUBÍ adni. Nemcsak a saját erőből vásárlás utón (pedig csak a , nagyját említettük) vajon mit legtöbb a munkaegysége és az osztanak itt most? Miből élnek, ebből származó jövedelme. a szövetkezeti _ , , .... A tagság már látja... Itt van például Nagy Sándor felesége aiini. iiemcsaz. a ugyan nem tagja a szövetkezetember vallja történő vásárlás, építkezés nőtt nclc> de ^^ szabad idejében •etkezeti tagnak Do- mea itt az idén. de a korábbiak- citi-ACQn entrít n fnríórtíilr e ímr Ma már — — , magát szövetkezeti tagnak Do- meg itt az idén, de a korábbiak- szfv'e9en segít a férjének, *s Így rozsmáit. Igaz, az öregebbek s hoz képest szépen gyarapodott offyatt most 615 munkaegysém régebbiek azt mondják még az emberek egy munkaegységre -- - - • ma is: ezt a 122 embert nem jutó jövedelme is. Mlg 1954lchet mind "teljesen szilárd szö- ben 15,64, 1955-ben 27,83, vetkezetesnek" tekinteni. Van- 1956-ban 24,83 forint jutott ^^ z/„ nM>st fl Jöxgl nak még, akik kétkedve véle- pénzben; s más természetbeni Termelőszövetkezetben, kednek a szövetkezet dolgai; értékekben együtt munkaegysé- —it —: —L eredményei iránt, i még mindig kénként, addig az idén — UURy ulcg „„„^ „ „ azt figyelik, hol lehetne esetleg amennyire ezt már a közvet- nyokliak) jd5s embereknek is, még könnyebben megélni. Na- len befejezés előtt álló zárszóm- akik ctak az évnek bizonyos gyon jó dolog azonban, hogy adásból látni lehet — 34 forint szakaszaiban, nagy munkák idema már ezek az emberek el- körül lesz a jövedelem, a dolgoznak a szövetkezetben, enyésző kisebbségben vannak szintén jó hasznokat hajtó ház- al ^ hasznuk a háztájin kívül itt. Sok régi szövetkezeti tag táji gazdaságokon kívül. Nem js több, mint kilencjózan megítélése szerint legalább éppen sok ez; de nem ii ke- ezer forint. százan dolgoznak olyanok, akik vés! Körmendi Sándor fiatal A józsef Attila Termelőszöniár egész életre eljegyezték szövetkezeti tag véleménye ez, vetkezetbcn az elmúlt gazdasági magukat a közös munkával és aki még ezt is elmondta: év nemcsak , megerősödés, a egyszer s mindenkorra szaki- — 1955. jubus elseje óla va- B toltak a magánoskod&ssal. Kü- gyok szövetkezeti tag. Azelőtt »aj« 1«>™ esztendeje volt, lönösen az egykori kis- és szo- sokfelé dolgoztam. Eddig azt ta- do bővelkedett a hasznos, jú génj-parasztok azok. akik jól pasztaltam a tsz-ben, hogy tisz- tapasztalatokban látják a dolgokat. Egyénileg — lességes munkájuk után a ma- , • mint más sorstársaik — nagyon gamíajta emberek sehol sem nehezen tudtak volna boldogul- tudnak kevesebb gonddal meg. ._„—i.—é]ni^ mjnt ;tt a grövetkezetben. hoz, hogy még könnyebb, bol Én megszerettem ezt az életet dogabb legyen az életük és köés nem is akarom elhagyni Ez érthető is, hiszen Körménidi Sándor átlagjövedelme gért jár a fizetség. Az egy emberre jutó teljesített munkaegység száma valamivel több, mint 270 most a József Attila Könynyű kiszámítani ezek alapján, hogy itt még azoknak az asszois. A tagság már jól látja mi mindent kell jövőben másként csinálni ahni, viszont ténylegesen a szövetkezetben vitték valamire. Szaporodnak A József Attila TSE még csak alig pár éve foglalkozik na zösségükben még hatványozotlabb mértékben szaporodjék a "szilárd szövetkczetesek« száCs. J. Az egészségügyi hét margójára MEGKEZDŐDÖTT az még éltek abban az időben is ;!»r rnM'XakocTk nincs benne a háztáji ^ tartásával. Máris azonban, szin- haszon az eddig teljesített te megye szerte ismerős a disznófarmjuk. Van, hogy száz számra keresik; s örömmel jó áron meg is veszik a tsz malacait, süldőit, mondván: érik a pénzüket! Elég szép szarvasmarba- és lóállománya is van a szövetkezetnek, s nem kevés ..i^u.iüuui/u. » __ hasznot hajt a közel húromszáz egészségügyi hét, Az olvasó- s emlékeznek mindenre. De darabra tehető birkaállomány nak különösképp fel sem tű- a szegedi egészségügyi hét sem. Van a szövetkezetnek sok nik, legfeljebb megjegyzi: ép- sok mindenről beszél nekünk, drága gazdasági felszerelése és pen ideje már, úgyis sok a Sajnos, Szeged talán igen gépe, amiket bizony a mai tng- beteg. nehéz helyzetben van az ság közül egyedül senki sem Azt hisszük, nem túlozunk, egész országban egészségügyi tudott volna megvásárolni. ha nagy jelentőséget tulajdo- vonatkozásban. Ez a legméMint a most készülő év végi nítunk az eseménynek. Hiszen lyebben fekvő terület, a szél zárszámadásból is kitűnik, csak ha egy kissé visszapillantunk ide hordja az Alföld porát, a ebben az esztendőben több, a múltba, a Horthy-időkbe, talajvíz okozta nedves lakámint 136 700 forintért vásárol- a város régi egészségügyi sok a betegségek fő melegtak új felszereléseket, hogy még helyzetére, akkor megérthet- ágyai. Természetes tehát, jobban tudjanak majd gazdái- jük a megmozdulás hordere- hogy fokozottabb munkát kodni. Többek között két daru- jét. Egészségügyi hét — ré- igényel a varos egészségének lómalmi gépet, két nagy új gu- gen? Az ember csak elkese- őrzése, a betegek gyógyítása, mis kocsit, tízezer forintért egy redéssel és ökölbeszorított EZÉRT nagy jelentőségű az fafeldolgozó gépet készítettek és Kézzel tud visszagondolni az egészségügyi hét. Egyrészt bihozzá villanymotort is vásárol- elhanyagolt betegele százaira, zonyítja a gondoskodást, attak 16 700 forintot költöltek sa- az egészségtelen, hiányos be- dozatkészséget és a minden iát piaci elárusító helvük felépí- rendezésű kórházakra, s a áron való gyógyítani akarást, tésére Mindezzel egyidőben 28 drága gyógyszerekre. Mert mellyel a városi tanács és . . ,„ . :, visz- akkoriban csak az tudott egészségügyi szervei a lakoseaer forint állami h telt u visz- ^ akinek pénze ság iránt viseltetnek. Másizaíizcttek; tisztázták a később részt a nyílt, mindenki szálejáró hitelek esedékes kamat- Ngm szükséges a fejlődést mára elérhetö program s az jait Kifizették az idei és a ko- demezni, a dtatően megvál- előadások közérthet5i népsze_ rábbi időkből fennmaradt ösz- tozott körülményeket reszle- ' . . .. ... gépfllomási —1-. _ vteg«„,. «„;,„ — ^SJZ £££ Ha és holnap újabb előadások az egészségügyi hét keretében Üzemi látogatások, üzemi ankétok bak ismeretével gazdagítja az érdeklődőket. A leggyakrabban előforduló betegségek jellegzetességei, a helyes betegellátás, az élelmiszerek higiénikus kezelése — mind, mind égetően fontos problé A bőrklinika tantermében lezajlott tegnapi gazdag Délután 5 órakor viszont mák( melyek általános isme tár a bőrklinika tantermelezajlott tegnapi - tovább az rete döntő előfeltétele az Sr"foS elLSSrtét Programja, egészségügy további javulásáttlieden az egészségügyi Dr. Tarján Róbert, az Orsza- nak. Az üzemi és iskolai an. hét Az Orvostudományi gos Élelmezéstudomanyi In- kétok n n sokat s Re. ' ^ríorlS Jaegé«l4ü£Te" nek majd a betegségek felcímmel tartja meg előadását, ismerésében, vagy megelőzéHozzászól: dr. Túróczki Jú- sében; lia hygienikus, "Élelmiszer ecészséeüevi hét eazhygiene problémáink és to- AZ egészségügyi net gazrekvéseink« címmel. daS. értékes programja megegészségügyi héten a érdemli és kívánatossá teszi, Egyetem szakszervezetének kultúrtermében (Lenin krt. 88) 10 órakor egészségügyi kiállítás nyílik, megnyitó beszédet mond Nagy Miklós, a városi tanács vb.-titkára. A kiállítást a bőrklinika tantermében Pálfy-Budinszky Endre városi főmérnök, -Szeged település-egészségügyének és a település fejlesztésének kapcsolatai- címmel tart előadást. Hétfőn délelőtt az egészségügyi hét keretében a Szalámigyárban, a Paprikafeldolgozó Vállalatnál és a Konzervgyárban lesz üzemi látogatás. sága rendezésében számos szegedi üzemben, iskolában és termelőszövetkezetben filmvetítéssel egybekötött ankétot is tartanak az aktuális üzemegészségügyi és egészségügyi kérdésekről. Szerdán délután fél 3 órai kezdettel a Ruhagyárban és a Szegedi Kendergyárban, majd csütörtökön az Üjszegedi Kendergyárban tartanak ankétot, kl„Elő holttest99 az előadásokat, ankétokat. NÉRŐ-KORABELI ÉTTEREM RÖMABAN Róma egyik érdekessége a nemrég megnyílt "Néró«-étterem. Ebben régi római receptek szerint készült ételeket szolgálnak fel és a pincérek is tógát, sarut visznek. A nézőtéren vnáa^ kozás, a színpadon nagy izgalom előzte meg pénteken este az "Élő holttest- bemutatóját. A nézők a regényíró Tolsztoj után kíváncsian várták a drámaíró Tolsztojjal való megismerkedést. A színészek izgalmát az okozta, hogy ez a mű igen nehéz feladatokat állított a szereplők és a rendezés elé. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenéves évfordulója tiszteletére rendezett bemutató meleg sikert hozott, bár az első felvonásban enyhe hűvösség ülte meg a nézőteret. A második, s különösen a harmadik felvonás azonban felforrósította a hűvös hangulatét, a nézők egy jól sikerült színházi bemutató, s egy gondolatokban gazdag dráma élményével hagyták el a színházat. Az »Élő holttest- előadása nem könnyű feladat. A rendezésnek sok neEézséget kell megoldania — különösen az első felvonásban —, mely a cselekményt közelről, "in médiás res- indítja ugyan, de egészen különös módszerekkel, úgyhogy ez a felvonás alig tehető mozgalmassá. Az egész felvonás egy nagyszabású expozíció, mely felvonultatja a szereplőket inkább epikai szélességgel, mint drámai sodró eróvel. Az első két színpadi kép nem a cselekmény szálaival van egymáshoz kötve, egyik sem folytatása a másiknak, illetve csak lényegtelenül az. E két színpadi kép funkciója a két főszereplőnek — Fegya és Liza — bemutatása; a cselekmény elindítása két ellentétes és mégis összetartozó pólusból. A harmadik színpadi kép igen lazán csatlakozik ismét az elsőhöz. A negyediknek, melyben Szása felkeresi Fegyát és kétségbeesetten hívja, hogv térjen haza, ismét csak lélektanilag indokolt a szerepe; sem a cselekmény előrehaladásához, sem a szereplók fejlődéséhez nem tesz hozzá semmit. A rendezés ügyesen mozgatja az álló képekben az alakokat, általában áthidalja azokat a buktatókat, amelyeket az első felvonás magában hordoz. A második n-fban telik meg a darab élettel, s a dráma, mely eddig csak a szereplők tudatában feszül, széles sodrással megindulva színészt és nézőt egyaránt elragad. Gyorsan és megdöbbentően bomlik ki Fegya tragédiája; egy tehetséges, álmodozó, erkölcsileg érzékeny és még bukottságában is fönséges ember tragédiája, akit társadalma, züllött és here osztálya tesz bukottá. Fegya maga mondja — beülni egy társaságba és pénzt keresni, ez erkölcstelen. Osztálylehetőségeiben nem találja meg azt az életformát, mely örökös szomjúságát eloltaná. Feleségében sem találja meg azt az asszonyt, aki a szívéig férkőzött volna, aki meghitté varázsolta volna a szerelmet. — Nem volt játék az életünkben — mondja Fegya, s ezt a panaszt a hatalomért való reszketésbe, a konvenciókba belefásult uralkodó osztályok már régen panaszolják. Játék? Csak a játék hiányzik a boldogsághoz? Huizinga is bizonygatja, hogy az ember nemcsak homo sapiens, hanem homo Iudens, — nem csak bölcs, hanem játékos is. Feloldana-e hát valamit ez a játék, ha el tudná játszani az osztályába zárt embert? Fegya megpróbálja ezt. Az alkohol is játék, a színlelt öngyilkosság is játék, a zene is játék, lassan egész élete bódulást kereső játék, de semmi sem vezethet sikerre, csak a halál. A tartalom hiányzik az életből, Fegya életéből, s azt megtalálni nem eléggé hős. de ami után sóvárogni eléggé szerenI csétlen. Tolsztoj Fegyával — éle, tével és szavaival — mon1 datja el a leglényegesebbet, amit kora társadalmáról elmond ez a mű. Liza és Viktor a tisztes polgári erkölcsök képviselői. A szerző ezt a mai nézők számára talán túlságosan is hangsúlyozza. Nincs bennük semmi különös, nincsenek nagy vágyaik, különösen mélyen rezdülő lelkiségük. Nem olyanok, mint Fegya, aki minden tehetségessége mellett is haszontalan emberré vált. Józanok, rendes polgárok, s az osztályuk igényeinek megfelelően jó keresztények. Életük mégis tragédiába torkollik, s nemcsak Fegya miatt torkollik abba. A cári társadalom már az uralkodó osztályok tagjai számára is kalickává vált, — ez a két ember életének tanulsága. A társadalmi S való szerelmi tragédiák öltözetében kap kifejezést. Fegya és Liza a boldogtalan házastársak; Fegya és Mása a teljesen egymásra sohasem lelt szerelmesek; Liza és Viktor az egy ideig boldog házastársak, akiket a törvény és egy komor tragédia árnya tett szerencsétlenné; — négy ember elhibázott és kiolthatatlan, mégis boldogtalan szerelme játszódik le a színpadon, s markolja meg a néző szívét. A siker jelentős részben Komor István rendező érdeme. Szerencsés kézzel eszközölt változásokat a darabon, a vidéki kastélyban lejátszódó kép kihagyása csak használt az előadásnak. A második és a harmadik felvonásban, ahol a cselekmény már megindult, jól hangsúlyoz a rendezés és ezáltal az egymáshoz távoli képeket is jól kapcsolta össze. Néhol azonban nem sikerült feloldania azt a merev élőképszerűséget, amely egyes jeleneteknek strukturális hibája. A szövegben is benne maradt néhány zavaró utalás, ezen néhány mondat kihagyásával, vagy áthelyezésével lehetne segíteni, így könnyebben eligazodna a bonyolódó dolgok közt a néző. A szereplő változatos teljesítményeket láttunk. Joó László Fegya alakját érthetően, nem sok eszközzel, de érzésünk szerint úgy formálta meg, ahogyan azt az író is elképzelte: sajnálni valónak, gyöngének, elbukottnak, és mégis hősnek. Az első felvonásban láttunk tőle néhány modorosságot, de később feloldódott, hitelessé, költőivé vált. Tépelődései, Masával való Meleg sikerű Tolsztoibemuiató a Szegedi Nemzeti Színházban szelíd kötődése, kétségbeesése, a vizsgálóbíró előtti kitörése, s az utolsó jelenetbeni elszánt izgalma tehetséges, ambíciós művésznek mutatják. Mellette kell megemlíteni Dómján Editet, aki Mását, a cigánylányt alakította. Sodró erejű temperamentummal játszott, kedvesen, élettel teli, őszintén. Kerpely Judit — Liza >— és Kádár Flóra — Szasa — egyenetlenül oldották meg feladataikat. Kerpely Judit merevsége csak néha oldódott fel, alakítása nem volt eléggé színes. Anyát, egy tragikus házasságban élő feleséget, egy régóta benne lappangó, de titkolt szerelmét aggódva ápoló asszonyt kellett játszania, de nem láttuk benne az elég mély átéltségre utaló vonást. Általában mindig ugyanaz volt, pedig a dráma — ha nem is annyira, mint Fegyának — az ő számára is biztosított fejlődési lehetőséget. Kádár Flóra Szasája túlságosan gyermekies volt. Tóth Böske Liza anyjának szerepében elfogadhatót nyújtott. Lontay Margit hercegnő alakítása jó volt, bár egy kissé fiatalos, Bányász Ilona és Eötvös Erzsi nem nagy feladatukat jól oldották meg. Kormos Lajos Viktor szerepében most is elegáns, könnyed, magabiztos figurát nyújtott. Viktor alakja tulajdonképpen álló alak, nem változik a darab folyamán. Ahogyan belép a néző elé, úgy is távozik. Kormos ebből a stagnáló alapanyagból is tudott jelentős, színes alakítást formálni. Károlyi István Karenyin hercege mértéktartó, megnyerő, rutinos munka volt. A sok epizódszereplő közül Karikás Sándor, Kovács János, Katona András, Kátay Endre és Mentes József alakításait kell kiemelni, de Tiszay József, Tordv Géza, Putnik Bálint. Bodó György, Lakatos János, Rácz Imre, Árkos Gyula, Marosi Károly, Posta Mihály, Holl János és Szalay József is jól illeszkedtek az együttesbe. néha eléggé szegényesen hatottak, különösen Lizáék otthona. A cigánytanya, Karenvlnék szalonja, s a többi képek jobban sikerültek. A kosztümök elegánsak, választékosak, a maszkok ezúttal is jók. Meg kell még említeni, hogy a cigánykórus számainak stílusos, szép dallamait Görgey György szerezte. Szabolcsi Gáboc A díszletek Egy önkényes lakáselfoglalásról A Délmagyarország 1957. november 2-i számának "Segítsünk egymáson« című rovatában Gaál Máté, Móra u. 3. sz. alatti lakos panaszára az alábbiakat közöljük: A panasz jogos volt. Tény, hogy a lakásügyi előadó 1957. október 16-án előzetes, részletes vizsgálat nélkül tett intézkedéseket Varga Béla kérelme ügyében, ismerve a kérdéses fáskamra nagyságát és azt, hogy ezen mellékhelyiség egy család részére kihasználatlan, ismerve Szeged város általánosan jellemző súlyos lakás- és mellékhelyiség hiányait. Nem ismerte és nem is vizsgálta azonban azokat a körülményeket, amelyek Varga: Béla személye körül állanak fenn. Ennek elmulasztása hiba volt. A másik komolyhibája az intézkedésnek az volt, hogy olyan kérdésbe nyúlt bele, olyan problémában igyekezett megoldást taJ lálni, amely nem is államigazgatási feladat. Ezen intézkedést már október 18-án megsemmisítettük* Egyetértünk a cikkel és köszönjük utólagos bírálatát is^ A III. ker. íanáci igazgatási osztálya Elnökségi ülést tartott a Szakszervezetek Csongwád megyei Tanácsa Szombaton délelőtt 11 órakor Szegeden, a szakszervezetek Tolbuhin sugárúti székházában elnökségi ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Az ülésen az Építők, a MEDOSZ és a Pedagógus Szakszervezet területi elnökei tartottak beszámolót a Csongrád megyében folyó szakszervezeti választások, illetve küldött közgyűlések előkészítéséről. Ezután az elnökségi üiés megvitatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. 40. évfordulójára indult szocialista munkaverseny-mozgalomnak az állami és helyi iparban, a megye vasipari és textilipari üzemeiben szerzett tapasztalatait.