Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-10 / 264. szám

6 Vasárnap, 1951. november lt. Olcsó, zene nélküli vacsora zóheiy eket! \ '„ááááá örvendetes tény, hogy Sze- sel. A legdrágább menü (bé­geden jelentősen növekedett esi szelet, sertéspörkölt) is a vendéglőkben étkezők szá­ma. Ha esténként végigjár­juk az éttermeket, bizony aligha kapunk asztalt. De ha alaposan vizsgáljuk a helyzetet, meg kell állapí­tani: a zenés vacsora bizony sokba kerül. Egy-egy köze­pes jövedelmű dolgozó nem engedheti meg magának, hogy mindennap, vagy több­ször hetenként zenés ven­déglőben fogyassza el vacso­ráját csak öt-hét forintba kerül Hasonlóan van reggeli is, egy fél liter tejeskávét egy forint kilencvenöt fillérért adnak. Természetesen ez a kezdeményezés elég zártkö­rű, mert a vacsorát legin­kább csak a sportköri és klubtagok vehetik igénybe. De ez a példa is mutatja, hogy nem szórakozni, ne kénysze­rüljenek zenével — és bor­sos felárral — "fűszerezni* vacsorájukat. S ha már ilyen problémá­kat tárgyaluúk, rámutatunk még egy nagy hiányosság­ra is. Szegeden jóformán alig ta­lálhatunk hidegkonyha-ké­szítményt. megoldható probléma. Sokan vannak, akik estén­ként csak néhány percre, csupán vacsoráért ülnének az étterembe, de a jelenlegi helyzetben kénytelenek a zenedíjat is fizetni. Ezért vált szükségessé olyan vendéglő létesítése, amely esténként olcsó me­nüket ad a vendégeknek, ze­nés műsor nélkül. Az Üzem­élelmezési Vállalat már lét­rehozott egy hasonló étter­met a Dózsa-klubban, előfi­zetéses és a la karte étkezés­A Csemegében ugyan nagy­ienne ez a ritkán láthatunk ilyen áru­kat, de akkor is nagyon vér­szegényen. Szendvicset pél­A fovarosban több helyen dóul az egész városban nem működik ilyen vendéglő, de iehet látni. Pedig — akár van egytálétel-árusítás és csak a fenti problémánál — allo fogyasztás is. Az igény itt is fennáll az igény. Az itt Szegeden is megvan a ha- ebéd előtti és utáni órákban sonlo jellegű étkezőhelyek- sokan vennék igénybe az re, s ahogy az Állami Keres­kedelmi Felügyelőségtől ér­tesültünk, a terv komoly visszhangra talált. Szó sincs arról, hogy ezzel a zenés vendéglők forgalmának lehe­tőségei csökkennének. Bizo­nyos, hogy ezután sem vol­nának üres asztalok. Csupán ilyen üzletet, s a társas ösz­szejövetelek is jó forgalmat biztosítanának egy ilyen lé­tesítménynek. Szeged hazánk egyik leg­nagyobb városa, s a keres­kedelmi hálózat ilyen irá­arról van szó, hogy azok, nyű bővítése, úgy gondoljuk, akik csak étkezni akarnak és hogy feltétlenül kívánatos. II DÉLMŰGYDRORSZDG tan %% Kulturális munka a szegedi üzemekben \ K étségkívüli tény, hogy a magyar munkás kulturális igénye a felszabadulás óta eltelt tizen­két év alatt igen sokat nőtt. Ez nemcsak a hivatásos mű­vészek előadásainak soha nem tapasztalt látogatottsá­gában jelentkezik, hanem az üzemen belüli öntevékeny csoportok munkájában is. Szinte "presztízskérdéssé* vált, hogy minden üzem, lé­tesítmény rendelkezzék szín­játszókkal, zenekarral, kó­russal. Megnéztük Szeged legna­gyobb üzemeinek helyzetét. tánccsoportoknál is. Itt a he­lyi adottságok is közre ját­szanak. A közönség tudvale­vően a vegyes táncokat sze­reti jobban, s például a Textilművek csak női együt­test tud szervezni. (A prob­léma megoldására "fuzionál­tak* a Villamosvasút dolgo­zóival.) A Cipőgyárban egy­resítsék az előadásokat. Ez annál is inkább fontos, mert a dolgozók körében rendkí­vül népszerű az ismerette/­jesztés. És ez természetes is: hiszen olyan problémák, mint a gyermeknevelés, a paralí­zis, a férfi és nő kapcsolata — hogy csak néhányat ra­gadjunk ki — mindenkit ér­általán nincs énekkar, s ha dekel. Az üzemeknek külö­már ennél az üzemnél tar­tunk, meg kell mondanunk: itt a legelhanyagoltabb a kulturális munka. Említet­tük, hogy a színjátszó-cso­port és az énekkar nem mű­ködik. De tánccsoport sincs Általános tapasztalat: az el- és zenekaruk is mindössze lenforradalom kulturális vo­natkozásban is jelentős rom­bolást végzett, melyet sok helyen még most sem tud­tak megszüntetni. Akkoriban felbomlottak a kultúrcsopor­tok, sokan a tagok közül kül­földre távoztak, vagy más vállalatokhoz kerültek. S mikor újra megindult a mun­ka, a fontos, szinte létérdekű termelő feladatok mellett kissé háttérbe szorult a kul­turális élet fellendítése. A visszaesések után — hol jobban, hogy kevésbé — már visszazökkent rendes kerék­vágásába az üzemek kultu­rális munkája. Különösen a színjátszásban láthatunk nagy fejlődést. Igényes iro­dalmi értékű alkotások szín­rehozatalával találkozunk ezen a téren, s a legtöbb sze­mélyt is ez a művészeti ág foglalkoztatja. A kendergyá­riak például a "Rogozin­ügyet«, valamint a "Marga­ret* című darabot tanulják, s műsorukkal Budapestre is elmennek. Rendezőjük a törzsgárdán kívül — a da­rab figuráinak megfelelően — mindig újakat is foglal­koztat. Nem érdektelen az sem, hogy az egész világon elis­mert Sztanyiszlavszkij-mód­szer alapján készülnek a feladatok megoldására. A Ruhagyár színjátszói egyfel­vonásos színművekkel és Pa­gogyin: A Kreml toronyórája című színművének kisszín­padi változatával készülnek. November 7-re kivétel nél­kül minden üzem adott ak­tuális műsort D e vannak más, nem kevésbé fontos terü­letei is az üzemek kulturális életének, s itt már előbukkannak a hibák is. Különösen az énekkarokkal van baj. Három nagy üzem­ben — Cipőgyár, Szegedi Textilművek, Ruhagyár — egyáltalán nem működik énekkar. Ahol pedig van, ott négy főből áll. A kultúralap szegényességére és oktató­hiányra hivatkoznak, de azt hisszük, mégis lehetne vala­mit felmutatna, mert bizo­nyos, hogy a dolgozók támo­gatják a kulturális élet fel­lendítését. Még egy igen jelentős ága­zatról kell beszélnünk, s ez az ismeretterjesztés. Kétség­kívül mindenütt meglátszik az igyekezet, hogy rendsze­nös gondot kell fordítaniok arra, hogy ezek az előadások havonta legalább egyszer ál­landó műsorként szerepelje­nek a kulturális programban. A jelenlegi helyzet nem egyenletes, különbö­ző, üzemenként vál­tozó képet mutat. Előrelát­ható, hogy az "évad* megin­dulásával minden üzemben erős lökést kap a kulturális élet. S ha most minden le­hetőséget felhasználunk, jó szervező munkával megfog­juk a dolgok végét, a tel fo­lyamán nagyot léphetünk előre, s a jövő évben már sokkal könnyebb lesz a ki­taposott úton tovább haladni. S. G. Ma. vasárnaD délelőtt a Bartók Béla Szimfo­nikus Zenekar hangver­senvén, Szegeden régen hallott művek kerülnek bemutatásra. A hang­verseny két részre tago­zódik. Az első részben Brahms és Dvorak, a másodikban Debussy és Kodály művei szerepel­nek. BRAHMS (1833—1897) a múlt század német ze­neirodalmának kima­gasló alakia. Művészeté­ben a romantika klasszi­kus és kiegyensúlyozott formákban iut kifeiezés­re. A Tragikus nyitányt 1880 nvarán írta. A mű nem egy meghatározott, tragikus élményt mond el. hanem magát az em­beri tragikumot, a vég­zet ellen küzdő ember tragikumát feiezi ki. Éles két akkord után a vonósok uniszónóián hangzik fel az üstdobok tompa dübörgésének kí­séretében a mű fő témá­ia. Tépelődő. keserű hangulatú. szaggatott ritmusú téma ez. s el­sodró fokozása után két gondolattal bővül. Szín­kopás hármas hangzatok fejlesztik tovább a fő té­ma hangulatát, maid a vonósokon szelídebb té­ma szólal meg. A mel­lék és fő téma erőteljes küzdelme az embernek a sorssal szembeni elszánt­ságát feiezi ki A kidol­gozásban ellenkező ha­tású tónusok váltiák egymást, maid a nvitánv végén a fő téma ismét megjelenik ünnepélye­sen. komoran. DVORAK (1841—1904) a cseh nemzeti zene egyik legnagyobb alakia. Uj Világ szimfóniáját a tavasszal hallhattuk a zenekar tolmácsolásá­ban. Gordonkaversenye — H-moll gordonkaver­seny — a legnépszerűbb csellókoncertek egyike. Az első tételben (Alleg­ro) először a zenekar mutatia be a témákat. A fő témáit a klarinét szólaltatja meg. utána a hegedű, maid átveszi a zenekar. A melléktéma a kürtön csendül fel. az energikus záró témát a zenekar hozza. A szóló­hangszer az expozíciót variália. A második té­tel (Adagio ma non trop­uo) a honvágy sóvárgó érzését kelti, a harma­dik tétel (Allegro mode­rato) a friss népi fő té­mát. és lírai mellékté­mákat váltakoztatia. DEBUSSY (1862—1918) a modern francia zene­irodalom , kimagasló egyénisége. Wagner hí­veként kezdi pálváiát, de hamarosan úi utakat keres. Művészete szakít az európai zene klasszi­kus és romantikus ha­gyományaival. A szim­bolizmuson. az impresz­szionizmuson át iut az úi klasszicizmus egysze­rűségéhez. világos me­lódikáiához. Művésze­tében Couperin kecses játékosságára, és Ra­meau éles. logikus rend­szerező módszereire, a 17—18 század francia zenei clavecinistáinak. realistáinak hagyomá­nyaira épít. Nocturnes-a háromté­teles képsorozat, egvik korai műve. A hangver­senven csak az első két tétel szerepel, mivel a harmadikban női kari. is meg kellene szólaltatni. Ragyogó színhatások. mámoros álmodozás, az impresszionista zenei nyelv álmatag költészete iellemző a műre. Az el­ső kép címe: Felhők. A bárányfelhők finom go­molvgását ábrázolia rendkívül finoman, tom­pán árnyalt tónusok­kal. A második tétel az Ünnepek. Határozott dallamívekkel és ritmus­sal egv ünnepi menet el­vonulását mondia el ez a tétel maid az esti han­gulatot egv oboadallam varázsolja elénk. A zá­ró részben a város la­kóinak sok izgalmas él­ménye cseng vissza. KODÁLY ZOLTÁN a magvar zeneművészet­nek Bartókkal együtt csodálatos megúiítóia. A Galántai táncok gyer­mekkori élményeinek ki­fejezése. Galántán talál­kozott először a verbun­kos zenével, s annak minden sajátossága — a pontozott ritmus, a bo­kázó záradék, a melódia hajlékony variálása, pompás díszítése, mind megtalálhatók ebben a műben. A Galántai táncok egész hangulatát áthatia a falusi esték kettőssége, egy nagvívű nvugalom alatti vibráló mozgal­masság. Az a faita moz­galmasság. amit József Attila a Falu című vers­ben feiez ki. A zárt. ösz­szefogott formák alatt ez a pattanásig feszülő nyugtalanság izzik, né­ha szinte alig követhető feszültségekbe hajszolva a zenekart. Rövid, de iramos kódával záródik le a liraisággal. játékos­sággal és elsodró erővel teli mű. Rendelet a termelési szerződések kötbér-mértékéről Rendelet ielent meg a ter- iében köteles megfizetni: a melési szerződésben vállalt természetbeli előleg (vető­kötelezettség megerősítésére mag, növénwédőszer stb.) szolgáló kötbér mértékének megállapításáról. A rendelet értelmében a termeltető vállalat kötbér fe­Egy ismeretlen Juhász Gyula-vers Nemrégiben találták meg Juhász Gyula "Szentes táján« röviden. 9. Kicsinyítő cimű versét, amelyből két sort idézünk mai keresztrejt- Klasszikus sportág 11 vényünk hosszú soraiban. ----­M 1 ü 3— 4 s— s— r­ti y 78­> • a 11 12 1 1 13 • •14 • • 15 16 • •17 • • 18 • • 19 20 21 22 •• 23 • • 24 • • 25 26 '7 IBI28 1 1 1 29 • • 30 31 |32 BB33 1 1 Bl34 35 36 B 37 • •38 •• 39 40 ÍJ 41 42 13 44 • • B 45 16 • • 47 48 •• 49 50 51 |52 •• 53 u S| 1 10. Itt kezdődik az útelágazás! 13. Idézet a versből. (A zártbe­pénzbeli értékének a késede­lem minden napia után szá­mított öt, összesen azonban 50 százalékát, ha a természet­beli előleget a szerződési feltételekben a szállításra megjelölt időpontig nem jut­tatja el a termelőhöz. Ha a vetőmagot nem juttatin el a megállapított határidőig, a szerződött terület után a tervátlag alapulvételével szá­mított termés pénzbeli érté­kének 50 százalékát köteles tűk: g. 1, t.) 17. Száz centi megfizetni A tényleges ter­* .... M* lllpl/t­hosszú. 19. Fontos ipari esz­köz, fémeket olvasztanak benne. 21. Nem egyedül. 22. Ezt pedig az eső teszi az ere­szen — ugyancsak a nóta szerint. 23. Nagy Lajos. 24. Sakk-műszó. (Csak egy betű változik.) 25. Község Békés megyében. 27. Egy bizonyos időpontra. (Két szó.) 29. A més pénzbeli értékét, illető­leg fait.ababnál, fűszerpapri­kánál. hagymánál zöldségfé­léknél. konzervinari növé­nyeknél és seprűciroknál a termés értékének 200 száza­lékát köteles fizetni a válla­lat. ha a termést, illetőleg annak a szerződési feltételek­meghatározott részét nem veszi át. A tényleges , ., nem vea/.i di. r\ iciiritttj mókus másik neve. 32. Nem termés értéke után — 30. Távolodást kifejező S7ámítoti nani 0.25. összesen 38 Gyümölcsbefőtt. a70nban legfeljebb 25 száza­ez, igekötő. 40, "Ezen* állati testrész. 41 lékot köteles fizetni a válla Gyermekbetegség. 42. össze- ]at. ha késedelmesen számol hajt. 44. Idegen női név. ki­eités szerinl. 45. Kis Tamás. 47. EKV. 48. Az egvik testré­sze. 51. Szörnvű tettet követ el. 52. Dalos János. VÍZSZINTESEN 1. Idézet a versből. (A zárt­betűk: á, t, a.) 11. Hegység a Szovjetunióban. 12. Árnyas helyen. 13. Dohány németül, magyar névelővel. 14. Be­behálózzák. 39. Becstelen mó­don előnyre tesz szert — régi helyesírással. 40. Megtörtént dolog. 41. Magas németül. 43. ATZ. 44. Római 99-es. 45. Borotválkozás közben, vagy utána szükséges. 46. Csodál­Megf ejtések — nyertesek A megfejtés péntekig küld­hető he szerkesztőségünkbe. Szeged. Sztálin sétány 10 . II. emelet rímre. A borítékra, vagv a levelezőlapra kériük ráírni: Rejtvény. Megfeitésii' a vízszintes 1. és a függőleges ütemezett gyógymód. 15. Öt- kozás. 47. Élen haladó. 49. El- n. Ror megfeité«ét ke1' be­venegyes Rómában. 16. Föld- veszti a hegyét. 50. Ilyen a küldeni. A múlt vasárnapi tréfás rejtvényünk megfejté­se: "ADU. ha A báesi el főré­sze'! a vastag fát. hazamehe­tünk?* gaz, ásványvizekben is elő­fordul. 18. Éneklő hang. 19. A nap igéje. 20. A szalonna kö­is most szervezik, csak ez- zepe! 2Í. Gondolt. 23. Rövid után várható fellépésük, zeneszám. 24. Balkezes, né­Tudjuk, hogy az influenza- piesen. 25. Elszólít. 26. YM. járvány is közrejátszik az 28. A gólya teszi a háztetőn, énekkarok stagnáló munká- a népdal szerint is. 30. Fór­jában. De ez csak ott domi- ditott, régi űrmérték. 31. Azo­nálhat, ahol egyáltalán léte- nos magánhangzók. 33. Pam­Zik énekkar. lag. 34. Rangjelzés. 35. Pom fenyő. 53. A homlok része! FÜGGŐLEGESEN Könvvet kapott: TJngi Ist­án. Szeged. Répás utca 17 1. Hivatalos följegyzést tar­talmazó papírok. 2. Régi bu­dai városrész. 3. Fosztóképző, a -tlen párja. 4. Nagy ope- és Rényi Károly, Szeged, Kos­rettszerző névbetűi. 5. Olajos suth Lajos sugárút 75. Szer­__ növény. 6. Tanult belőle. 7. kesztőségünkben vehetik át a Vannak kívánni valók a pTs, nagyszerű" 37. Testünket Öszi, téli csapadék. 8. Ilona jutalmat 11 órától 6 óráig, részét nem adia át. el a termelővel, vaav a ter­melő részére iáró összeget késedelmesen fizeti ki. A termelő kötbér leiében köteles megfizetni a szerző­dött terület után a tervátlag alapul vételével számított termés pénzbeli értékének 50 százalékát, ha a szerződött te­rületet saiát hibáiából nem veti (ülteti) be. és a termés lelies értékét, ha a vetést en­p.edélv nélkül kiszántja. A lényleges termés lelies érté­két. illetőleg faita babnál, fű­szerpaprikánál. hagymánál, zöldségfélénél. konzervinari növényeknél és senrücirok­nál a termés értékének 209 százalékát köteles megfizet ni a termelő, ha a termést, illetőleg annak a szerződési feltételekben meghatározott íttörőavatás a Petőfi Művelődési Otthonban Ünnepélyes díszbe öltözőit a szegedi Hámán Kató álta­lános leányiskola november l-e alkalmából. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megemlé­kezését az alsóvárosi Petőfi Sándor Művelődési Otthon­ban tartották. Az ünnepélyen megjelent öt szovjet tiszt elvtárs, idős Simon Béla elv­társ, a munkásmozgalom ve­terán harcosa és a Kossuth Lajos műszaki laktanya szá­mos tisztje. Az ünnepségen az iskola énekkara, kultúr csoport ja ér­tékes műsorában magyar és orosz versek, színdarabok hangzottak el, amelyeket Bá­lint István, oroszszakos neve­lő tolmácsolt szovjet vendé­geink számára. A kultúrmű­sort úttörőavatás követte. Az alsóvárosi Kossuth Lajos mű­szaki alakulat ajándékát: vörös selyem zászlót Vámos őrnagy elvtárs adta. át isko­lánk úttörőcsapatának. Az új zászló alatt 230 kislány ajká­ról zengett a fogadalom, szö­vege, majd a felavatott út­törők nyakába honvéd liszt elvtársak kötötték fel a vörös nyakkendőt. Az ünnepség az úttörő induló eléneiclésével ért véget. Az iskola igazgatósága és nevelőtestülete meleg baráti szeretettel fogadta az iskola épületében a. szovjet és a ma­gyar vendéaeket, akikkel so­káig elbeszélgettek. Este pe­dig a honvédség ünnepségén srcrepelt az iskola énekkara és kultúresoportja. Márta Ferencné nevelő ZSEBRADIO-TELEFON Az amerikai Bel) Telefon­társaság kísérletként forga­lomba hozott parányi rádió­telefon készülékeke!, amelyek könnyen elférnek zsebben \ agy kézitáskában. Ha a kis készülék tulajdonosát távollété­'"ii lakásán vagv hh-atalában felhívták, a rádió-telefon re­-'sztrália a hívást és csengö­"Izést ad. Az előfizetőnek ek­kor a legközelebbi nyilvános telefonállomásról fel kell hív­nia lakását és érintkezésbe lénhet a telefonálóval. Az új találmány különösen orvosok nak. riportereknek stb. alkal mai.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom