Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-20 / 272. szám

2 t Szerda. 1957. november 10. Hruscsov Nyilatkozata az UP hirligyRökség tudésítúja számára (Folytatás az 1. oldalról) családnak — mondotta — lakást akarunk admi, nem szobát, hanem lakást. — Az októberi szocialista forradalom évfordulójának moszkvai ünnepségein részt­vevő külföldi kommunista pártok vezetőinele jelenlété­vel ismét felvetődött a Ko­minternhez, vagy a Komin­íormhoz hasonló új nemzet­közi kommunista szervezet megteremtésének gondola­ta —• jegyezte meg az ame­rikai újságíró, majd megkér­dezte: megfelel-e ez a való­ságnak? Véleményünk szerint — válaszolta Hruscsov — jelen­leg szükségtelen ilyen szerve­zet létrehozása. A kommunis­ta Internacionálé már betöl­tötte történelmileg pozitív szerepét. A Kominform szin­tén betöltötte a maga szere­pét. A kommunista és munkás­pártok most nagyon megerő­södtek, és nincs szükségük valamilyen központra, amely irányítaná a kommunista mozgalmat. Ami viszont a komínunista mozgalom veze­tő személyiségeinek időnkén­ti tanácskozásait és találko­zóit illeti, ezeket a formákat ml nem tagadjuk, ezek hasz­nosak; Shaphiro: Az összes kommu­nista pártok személyiségeinek találkozóját érti ön ez alatt? Hruscsov: Mindenekelőtt a szocialista országok kommunis­ta- és munkáspártjai személyi­ségeinek időnkénti találkozóira gondolk. Ussze kell hangolnunk országaink gazdasági fejlődését, gondoskodnunk kell a hovato­vább egyre erősbödő és fejlődő gazdasági ágak együttműködé­séről. Természetesen össze kell hnngolnunk politikai munkán­laat is. Shaphiro: Mit ért ön ez alatt: az összes szocialista országok megbizottainak találkozóit agyült, vagy pedig kétoldali ta­lálkozókat? Hruscsov: Véleményünk sze­rint mind a kettő szükséges, kívánatosak a baráti országok összes kommunista- és mun­káspártjai megbizottainak ta­lálkozói és szükség von kétol­dali találkozókra is. Hiszen az észokatlanti tömb résztvevői is összegyűlnek. A burzsoázia azt hiszi, hogy csak neki van joga egyesülni, neki van joga szervezeteket lét­rehozni. De ha a mnnkásoszlúly hozza létre szervezeteit, lui kom­munista- és munkáspártok el­küldik képviselőiket valamilyen tanácskozásra, akkor, látja, ar­ra már azt mondják, hogy ösz­szccsküvők gyülekeznek. Nem uruim, a hatalmas kommunista­mozgalom képviselői gyülekez­nek. A békés egymásmelle!! élés gyakorlati tény Shaphiro: Szervezett harcot ért ez alatt a kommunista erők egyesítéséért? Hruscsov: Kétségtelen, hogy mi erőink egyesítése mell tt va­gyunk. A világ munkásosztálya csakis erejének egyesítésével és összehangolásával érheti el ha­marosan felszabadulását. És ezt a munkások megértették. Shaphiro: Ebben az esetben lehetséges-e a békés együttélés, nemzetközi méretekben folyta­tolt ideológiai harc mellett? Hruscsov: Un azt kérdezi kt­hetséges-e? Igen lehetséges. Vé­leményem szerint ez nem is le­het kérdéses, hiszen maga az élet ailja meg a választ rá. A munkásosztály marxista—leni­nista ideológiája és a burzsoá ideológia nctn egy éve áll fenn, már régen folyik a harc közöt­tük. mégpedig nem is egy kü­lön vett állam kereteiben. Én­nek ellenére léteznek szocialista és tőkés országok. Shaphiro: a tőkés országok együtt harcoltak a Szovjetunió­val Hitler ellen? Hruscsov: Valóban együtt harcol,tak, amennyiben az ér­dekeik azonosak voltak. Vannak osztály-, vagyis burzsoá érde­kek és vannak a munkásosz­tálynak érdekei, vannak nem­zeti érdekek és vannak ellent­mondások az imperialista álla­mok közölt. A második világ­háború alatt úgy alakult a hely­zet, hogy a tőkés országok kénytelenek voltak egyesülni a SzovjeUmióval a közös ellenség, nz agresszív hitleri Németország ellen. lízután orr újságíró kérdésére Hruscsov rámutatott, « tőkés országok közötti ellentmondások példáira; Az ön véleményé szerint van­nak-e jelei háborít előtti hely­zetnek? — kérdezte Shaphiro, I truscsov: I -gv gondolom, hogy most nem állunk háborús helyzet előtt. Shaphiro: A tőkés országok közötti viszonyban, vagy általá­nosságban érti ezt? Hruscsov: Nemcsak tőkés or­szágok között, hanem egészben­t - éve a lökés és szocialista or­- ágok közötti viszonyt értem ez. alatt. A/, imperialisták mes­turségeSen szítják a háborús hangulatot, főképpen Dulles úr törekszik erre. Ez azonban nem teljesen sikerül neki, mert nz erőviszonyok most olyanok, hogy maga Dulles úr is fél át­lépni ezt a háborús kii /öböl. Jók a béke kilátásai Shaphiro: Ügy gomb ija, hogy n hélte kilátású jelenleg jók? Hruscsov: Igen, úgy vélem, ha elemezzük a második vi­lágháború előtti helyzetet, akkor megláthatjuk, hogy a hitleri Németország akkor mindent előkészített a hábo­rúra, s Németország, Olasz­ország és Japán úgynevezett kominternellenes egyezményt kötött. Ma már nincs az a Németország, hanem helyette két különböző rendszerű né­met állam létezik. Ma már nem az Franciaország sem, ott erős munkásmozgalom van. Olaszország szintén nem az, ott is jelentékeny erők fejlődtek ki, amelyek a bé­keharc álláspontján vannak. .Általában igen lényegesen változott a helyzet Európá­ban és Ázsiában. Míg ko­rábban egy szocialista állam, a Szovjetunió létezett, addig most szocialista világrend­szer áll fenn. Ezenkívül a Szovjetunió is egészen más lett, mint 1941­ben volt. Gazdasága, kultú­rája és technikája, valamint tudománya nagyobb magas­ságra emelkedett és szá­munkra kellemes megjegyez­ni, hogy az az Amerika, amely azt mondotta, hogy a tudomány és a technika fej­lődésének amerikai színvo­nala elérhetetlen a Szovjet­unió számára, most készül túlszárnyalni a Szovjet­uniót a tudomány fejlődésé­ben két év alatt és egyes amerikai személyiségek fel­tételezik, hogy ehhez tíz évre van szükség. Nos, vitat­kozni nem fogunk — érjenek el minket két év alatt, vagy tíz év alatt —, ml nem sér­tődünk meg. . A németek sem felejtették el a kapott leckét Ezután Hruscsov utalt ar­ra: milyen folyamatok men­nek végbe az ázsiai és afri­kai országokban, valamennyi országban, ahol harcolnak a függetlenségért és a szabad­ságért. Itt minden forrongás­ban van, a népek felszaba­dulnak a gyarmatosítók ural­ma alól, emberi és szabad életet akarnak élni. Mit ért el Anglia egyiptomi kaland­jával? Semmit! Most az Egyesült Államok imperialis­tái szeretnék elfoglalni a Kö­zel- és Közép-Keleten az an­gol és francia imperialisták helyét, de ez nem sikerül ne­kik. Vagy vegyék Indiát, Bur­mát és Indonéziát. Hangjuk a békeharcban egyre erőseb­ben hallható. De tulajdonképpen ki har­colhat most, ha számba vcsz­szük a kialakult erőket, a kát kapitalista és szocialista — póluson? A legdöntőbb erőt a nyugatnémetek képe­zik. De maguk a nyugat­németországi németek sem akarnak harcolni, nekik ele­gük volt és még most is vi­szolyognak a második világ­háborútól. A kapott leckét r.em felejtették el, nem akar­nak harcolni sem a fiatalok, sem az öregek, hacsak nem számítjuk a militarista körö­ket, amelyek az Egyesült Ál­lamok politikájával sodortat­ják magukat. A német mili­taristák tudják, ha most há­borút robbantanak ki, akkor néhány óra elegendő lenne ahhoz, hogy elnémítsák a Nyugat-Németországban levő katonai' jelentőségű támasz­pontokat. Ezek reális körülmények, Ezért úgy gondoljuk, hogy végeredményben még a leg­háborúsabb hangulatú embe­rekre is hatni lehet. Akár­hogy törekednének a harcra, kényszerzubbonyt rájuk is lehet húzni. Pártunk XX. kongresszusa rámutatott, hogy most olyan helyzet állt elő, amilyenben a szocialista és a semleges országok erői, sőt az Egye­sült Államok és más nyugati országok haladó erői relhárít­hatják a háborút, ha mi he­lyes politikát folytatunk. Vé­leményünk szerint az egyip­tomi agresszió visszaverése, és az amerikaiak visszatar­tása a Szíria elleni háború megindításától, a XX. kong­resszuson hozott határozatok helyességének beigazolódása. Ez nem jelenti azt, hogy há­ború nem törhet ki, én már mondottam, az őrültekért nem vállalhatunk felelőssé­get. A reális erőviszonyok azonban olyanok, hogy a mi­litaristáknak és a monopolis­táknak a háború kirobban­tása előtt meg kell gondol­niok, még hozzá jól meg kell gondolniok a dolgot. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy háború kitörése esetén, a háborút pedig csakis impe­rialista országok indíthatják, mert egyetlen szocialista ál­lam sem érdekelt a háború­ban. a kapitalizmus szétzú­zódik és ez lesz az emberi­ségnek a tőkés világ által ráerőszakolt utolsó szenvedé­se, mert a kapitalizmus egy­szer s mindenkorra el lesz temetve. Shaphiro: Gondolja, hogy atom- és hidrogénháború ese­tén megmarad a világ egy része? Hruscsov: Természetesen, súlyos veszteségek lesznek, az emberiség igen sokat fog szenvedni, de az ember nem tűnik el a Föld felszínéről, a társadalom élni és fejlődni fog. Shaphiro: Mi ezt nem tud­juk, hiszen ilyen háború még nem volt. Hruscsov: Nem volt és jő lenne, ha nem ls lenne. Ha a mi országaink megte- ját, akkor ez döntő lépés vtrt­remtenék a leszerelés alap- na. Amerika ma épp úgy sebeshető, mint akármely más orstág zeljünk az Egyesült Államok minden létfontosságú köz­pontjára, elzárjuk az Egye­sült Államok kikötőit. Úgy­hogy az Egyesült Államok a haditechnika jelenlegi fej­lettsége mellett épp olyan se­bezhető, mint minden más ofszag. Az Egyesült Államok egyes vezetői fenyegetik a Szovjet­uniót, kijelentik, hogy orszá­gunkat katonai támaszpon­tokkal zárták körül. Ez igaz, körülzárták, de tekintetbe kell venni, hogy a korszerű haditudomány lehetővé teszi, hogy tengeralattjáróról és ballisztikus rakétákkal tü­Meg kell teremleni a leszerelés lehetőségeit Shaphiro: Es nem lehet ezeket a kérdéseket diplomá­ciai úton vagy az ENSZ-ben megtárgyalni? Hruscsov: Valamit csiná­lunk persze az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az ENSZ természetesen csinál egyet-mást, ami hasz­nos, ezért is vagyunk tagjai az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének, de énnek a szer­vezetnek munkájában fenn­akadások vannak. Ezt nem szabad elfelejteni. Az Egyesült Államok most rákényszerítette az ENSZ-rc leszerelési javaslatait és azt akarja, hogy az albizoülsag a nyugati javaslatok értelmé­ben foglalkozzék a leszerelés problémájával, azaz rá akar­ják kényszeríteni a Szovjet­unióra az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom számára előnyös feltételeket. De ez naivság. Tessék, lehe­tővé tesszük az Egyesűit Ál­lamok számára, hogy távolié­lünkben tárgyaljon az albi­zottságban. Ezt mondtuk és ez szilárd álláspontunk. Shaphiro: Önök javasolták, hogy a bizottságnak tagja le­gyen az összes ENSZ-tagál­lam. Hát meg lehet állapodni a leszerelés kérdéséről mind a nyolcvankét országgal? Hruscsov: Minden állam­nak, a nagyoknak és a ki­csiknek egyaránt érdeke a béke biztosítása. Shaphiro: De a kis orszá­goknak nincsenek fegyvereik. Hruscsov: A kis országok népének is van szava—, ha a nagy államok között há­ború kezdődik, ez nem ke­rüli ki őket. Shavhiro: Nincs reális ere* fűk a kérdések megoldásához. A szovjet javaslat jő alapot biztosít a lesserelésre Hruscsov: Erkölcsi nyo­mást gyakorolhatnak. Shaphiro: De meg lehet ol­dani ténylegesen a leszerelést a kis országok segítségével, a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok, Anglia és a többi nagyhatalom alapvető megegyezése nélkül? Hruscsov: Természetesen nem lehet, ezt tudjuk. De az összes ENSZ-tagállamból álló bizottság megalakításáról szóló javaslatunk nem zárja ki a tárgyalások egyéb for­máit és módozatait — a két­oldalú, háromoldalú tárgya­lásokat stb. Miért vonultunk ki az albizottságból? Ott a Szovjetunió egyedül volt, a többi négv állam tagja a NATO-nak. Három évig ülé­seztünk az albizottságban és mindent Ifipróbáltunk. A Szovjetunió elfogadta az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország sok javaslatát, de amint a Szovjetunió ezt bejelentette, az amerikaiak, az angolok és a franciák azonnal visszavonták saját javaslataikat. Mi mindent megtettünk a megegyezés kedvéért. Arról van szó, hogy az Egyesült Államok egysze­rűen nem akarja a leszere­lést és ha nem akarja, ak­kor miért vezessük félre a közvéleményt és miért te­gyünk úgy, mintha hasznos tárgyalásokat folytatnánk. Megértettük, hogy a nyugati hatalmak kulisszák mögötti tárgyalásokkal akarják lep­lezni fegyverkezési hajszáju­kat, húzni akarják az időt, hogy tovább gyarapítsák fegyvertárukat és a hideghá­ború állapotában tartsák az egész világot. Ügy gondoljuk, hogy jobb, ha a Szovjetunió nem vesz részt az albizott­ság munkájában. Akkor a világ közvéleménye legalább látni fogja, hogy mit ér az albizottság munkája és na­gyobb nyomást fog gyako­rolni a kapitalista országok kormányaira. A kormányok kénytelenek törődni a népek akaratával, kénytelenek lesz­nek keresni a megegyezést. Ami a Szovjetuniót illeti, az mindig kész értelmes meg­egyezésekre a leszerelés kér­déseiben. Shaphiro: Az ön vélemé­nye szerint a közeljövőben nincs kilátás a leszerelésre? Hruscsov: Nem tudom, mi az, hogy a közeljövőben? Ez elég határozatlan fogalom. Bármikor készek vagyunk aláírni az erre vonatkozó egyezményeket, ha a másik fél ugyanezt kívánja. Shaphiro: De hisz a nézetek egyáltalán nem kerültek kö­zelebb egymáshoz. Hruscsov: Elég részletesen kifejtettük nézetünket és az közismert. Most a nyugati hatalmakon a sor. Shaphiro: Mit trmdol az Egyesült Államokkal való kétoldalú tárgyalások lehető­ségéről? \ Hruscsov: Már nyilatkoz­tunk erről a kérdésről, de a felfogásunkat eltorzítják, mert Egyesült. Államok­ban egyes személyiségek fél­nek. hogy a két ország l^p­zötti viszony javulása a nem­zetközi feszültség enyhülését eredményezi. Nem gondol­juk. hogv ha létrejönne a Szovjetunió és az Egyesült Államok kétoldalú megegye­zése, akkor ez kárára volna más országoknak Nem. nem országaink más országokkal való kapcsolatainak kárára akarjuk megjavítani az Egye­sült Államokhoz fűződő vi­szonyunkat. A leszerelés csak akkor képzelhető el, ha nemcsak két állam — legyen az bár a legerősebb, mint a Szovjet­unió és az Egyesült Államok —, hanem minden állam he­lyesli a leszerelés eszméjét. A szovjet interkontinentális rakétáról Shaphiro: Engedje meg, Shaphiro: ön úgy gondolja, hogy visszatérjek a rakéták- hogy a Szovjetunió nemcsak hoz. Az interkontinentálisa- az interkontinentális rakéták, kon kívül vannak támasz- hanem általában a rakéták pontokról fellőhető balliszti- gyártásában is felülmúlta az kus rakéták. Egyesült Államokat? Hruscsov: Az Egyesült Al- Hruscsov: Vitathatatlanul, lamoknak vannak ilyen raké- Az Egyesült Államokban tál, de ezek nem interkonti- most egyes személyiségek azt nentálisok. Számunkra az mondják, hogy nekünk segi­interkontinentális rakéta tették azok a német szakem­megoldott kérdés. Ha szükség berek, akik a második világ­van rá, még fellőhetünk mű- háborúban fogságba estek. Ez holdakat, amennyi szüksé- természetesen ostobaság. Itél­ges. annvit fel is lövünk, jenek maguk. Az amerikai mert ehhez technikailag sem- csapatok elfoglalták a német ml újra sincs szükségünk, lövedékek támaszpontjait, el­Csupán a hidrogéntöltet he- vitték a főkonstruktőrt, a lyébe a szükséges berendezést szakembereket és minden be­kell tenni Befejeztük a hid- rendezést: Közben az Egye­rogéntöltetű ballisztikus ra- sült Államok mindmáig nem kéta munkáit is. De a rakéta valósította meg az interkon­kipróbálása vaktöltéssel tör- tinentális ballisztikus rakétát, tént. Azt szeretnénk, ha so- A Szovjetunióban a rakéta­hasem kellene kilőni a hid- technika megteremtése a rogéntöltetű rakétát; szovjet tudomány és techni­Shaphiro: Korábban ön azt ka. iparunk fejlettségének mondotta, hogy a rakétatech- eredménye. Szovjet népünk. nika fejlődésével minden szocialista államunk büszke bombázó repülőgép elavult, a ezekre a vívmányokra, mi katonai vezetőink azt Konstruktőrjeink olyan roké­' mondják, hogy ez az állítás tákat is alkottok, amelyek ha nem helyes. országunkat megtámadják; el­Hruscsov: Másképp nem ls érhetmek bármely európai, beszélhetnének. Hiszen, ha ázsiai, vagy afrikai támaszpon­azt mondják, hogy ez Igaz, tot. Rakétánk már az első kilő' akkor az amerikai adófizetők véskor pontosan a kijelölt négy­kijelentik, elszedtetek tő- szögbe talált. Ha az Egyesült lünk ennyi és ennyi mii- Államokkal és a többi állammal liárdot, bombázókat gyár- megegyezünk a leszerelésben tottatok és most mit fog- talán beleegyezünk abba is, tok velük csinálni? Az önök hogy együtt kivigvük a rakélú­katonai vezetőinek nehéz ls- kat. vnlamilyen lőtérre, kitü­momdaniok arról a politikáról, zünk egy célt és rákétolővész3 amelyet a hadsereg műszaki versenyt rendezünk; mielőlt felszerelésében eddig folytat- múzeumba tennénk, vagy meg­tak. "* semmisítenénk őket. Zsukov felmentéséről Shaphiro: Engedje meg. hogy erője, vagy ahogy Un kifejez3 visszatérjek a Szovjetunió belső te, szilárdsága. helyzetének kérdéseire, .ás S'/.- Shaphiro: Nem. támad egyes KP Központi Bizottságánál: jú- tiszteltben olyan benyomás, niusi ülése után és most Zsn- hogy Zsultovval igazságtalanul kov marsall felmentése miatt l>ántah?_ külföldön a szovjet vezetés szi­lárdságának hiányáról kezdtek beszélni, kíit mondhat erről a kérdé'sröl? Hruscsov: Van egy kőzmon­Ilruscsov: aki azt szeretné lúlni, hogy Zsukov felmentése miatt vnlamilyen rossz benyo­más támadt, annak csalódnia Mell. Pártunk, a szovjet nép. n dás: Az éhes disznó mukkal ál- szovjet hadsereg személyi álló módik. Az imperialista reakció mánya helyesen lógta fel ezt a képviselői nagyon szeretnék, lia határozatot Az egész szovjet a Szovjetunió vezetése nem vol- nép teljesen egységesen és tö­na szilárd és álmukban látják mören áll a kommunista párt és ezt az ingatagsúgot. Ezt a déli- a szovjet kormány mögött. bábot lfergetik negyven év óla és semmiképpen sem tudnak Shaphiro: Amikor ön kollektív vezetésről beszél, a Központi megszabadulni tőle. Ezt meg- Bizottságra, vagy a Központi értjük, ezért kapitalisták. Mire gondolt, amikor a "ve­zetés szilárdságúnak hiányáról" beszélt? Nyilvánvalóan ez in­gatag. bizonytalan vezetést je­lent. Minden elfogulatlan ember számára világos, hogy ezt a Szovjetunió vezető szerveiről nem lehet mondani. Ami a ve­zető szervele összetételében vég­rehajtott változásokat iHoli, ez éppen pártunk központi bizott­•sága kollektív vezetésének ere­jéről bn'zél. Vajon hozhatna-c Bizottság Elnökségére gondol? Hruscsov: Pártunk Központi Bizottságáról van szó. Az El­nökség a Központi Bizottság végrehajtó szerve. Shaphiro: A kezdeményezés az Elnökségtől, vagy a Közpon­ti Bizottságtól indul ki? Hruscsov: Az Elnökség elő­terjeszti a párt érdekeinek meg­felelő kérdéseket és a Központi Bizottság megvizsgálja azokat. A Központi Bizottság megvitat­ja a kérdéseket és olyan lialá­ingadozó, gyenge vezrtes olyan rozalokol |K)/. amelvck megfe­lialárözatot, mint Molotov ki- ]diR,k piir, íg n6p érdekei­zárása a Központi Bizottságból, n(.k A kollektív vezetés uein­noha ö eddig évtizedekig tagja cs„k Központi Bizottság lag­volt n vezetőségnek, meg hagn- jaibúl A kollektív vezetési novics, Mulcnkov, Sepdov kiza- sz pirUlak valósítja meg. rása. Vagy nézük Zsukov mar- A Központi Bizottság az SZKP sall életét Zsukov valóban lc„fclsőbb szerve. Vannak meg nagyszerű katonának és pa- szövcls^r, köztársasági kom­rancsnoknak bizonyult és meg érdemelte magas kitüntetéseit De. nagv politikai hibákat kö- ^m'if.ig'ok velell el és ezért n párt Köz munista pártok Központi Bi­zottságai, a határterületi párt­lileli, a városi, a kerületi pártbizottságok, amc­: .. a aeruiiu purimzousagoK, an ponti Bizottsága kizárta a Hoz- , ^ vek. nvségc'szintén ponti Bizottság olnőkscguből és ulh.,.liv ve/ct&, ,.lv6n a!a,(, a Központi Bizottságból Mit bi- KlVmB-^" egy'ütt °jcléiití' piütímk zonyit cz? baonyil|u,^hogy koUeklív vract6s6t. g, cz lcszi lehetővé pártunknak, hogv a/ SZKP Központi Bizottsága korrigál mindenkit. aki hibát követ el, nem türődvo előző ér­demeivel. A Központi Bizottság dőlését a párt akaratát fejezi ki és a nép a pártot követi. Ez. pártunk minden területen sikeresen meg­valósítsa a szocialista építés ve­kormányonk vezetésének stélgeiésu Shaphiro: Köszönöm önnek hogy lehetővé telte ezt a be•

Next

/
Oldalképek
Tartalom