Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-20 / 272. szám

2 t Szerda. 1957. november 10. Hruscsov Nyilatkozata az UP hirligyRökség tudésítúja számára (Folytatás az 1. oldalról) családnak — mondotta — lakást akarunk admi, nem szobát, hanem lakást. — Az októberi szocialista forradalom évfordulójának moszkvai ünnepségein résztvevő külföldi kommunista pártok vezetőinele jelenlétével ismét felvetődött a Kominternhez, vagy a Kominíormhoz hasonló új nemzetközi kommunista szervezet megteremtésének gondolata —• jegyezte meg az amerikai újságíró, majd megkérdezte: megfelel-e ez a valóságnak? Véleményünk szerint — válaszolta Hruscsov — jelenleg szükségtelen ilyen szervezet létrehozása. A kommunista Internacionálé már betöltötte történelmileg pozitív szerepét. A Kominform szintén betöltötte a maga szerepét. A kommunista és munkáspártok most nagyon megerősödtek, és nincs szükségük valamilyen központra, amely irányítaná a kommunista mozgalmat. Ami viszont a komínunista mozgalom vezető személyiségeinek időnkénti tanácskozásait és találkozóit illeti, ezeket a formákat ml nem tagadjuk, ezek hasznosak; Shaphiro: Az összes kommunista pártok személyiségeinek találkozóját érti ön ez alatt? Hruscsov: Mindenekelőtt a szocialista országok kommunista- és munkáspártjai személyiségeinek időnkénti találkozóira gondolk. Ussze kell hangolnunk országaink gazdasági fejlődését, gondoskodnunk kell a hovatovább egyre erősbödő és fejlődő gazdasági ágak együttműködéséről. Természetesen össze kell hnngolnunk politikai munkánlaat is. Shaphiro: Mit ért ön ez alatt: az összes szocialista országok megbizottainak találkozóit agyült, vagy pedig kétoldali találkozókat? Hruscsov: Véleményünk szerint mind a kettő szükséges, kívánatosak a baráti országok összes kommunista- és munkáspártjai megbizottainak találkozói és szükség von kétoldali találkozókra is. Hiszen az észokatlanti tömb résztvevői is összegyűlnek. A burzsoázia azt hiszi, hogy csak neki van joga egyesülni, neki van joga szervezeteket létrehozni. De ha a mnnkásoszlúly hozza létre szervezeteit, lui kommunista- és munkáspártok elküldik képviselőiket valamilyen tanácskozásra, akkor, látja, arra már azt mondják, hogy öszszccsküvők gyülekeznek. Nem uruim, a hatalmas kommunistamozgalom képviselői gyülekeznek. A békés egymásmelle!! élés gyakorlati tény Shaphiro: Szervezett harcot ért ez alatt a kommunista erők egyesítéséért? Hruscsov: Kétségtelen, hogy mi erőink egyesítése mell tt vagyunk. A világ munkásosztálya csakis erejének egyesítésével és összehangolásával érheti el hamarosan felszabadulását. És ezt a munkások megértették. Shaphiro: Ebben az esetben lehetséges-e a békés együttélés, nemzetközi méretekben folytatolt ideológiai harc mellett? Hruscsov: Un azt kérdezi kthetséges-e? Igen lehetséges. Véleményem szerint ez nem is lehet kérdéses, hiszen maga az élet ailja meg a választ rá. A munkásosztály marxista—leninista ideológiája és a burzsoá ideológia nctn egy éve áll fenn, már régen folyik a harc közöttük. mégpedig nem is egy külön vett állam kereteiben. Énnek ellenére léteznek szocialista és tőkés országok. Shaphiro: a tőkés országok együtt harcoltak a Szovjetunióval Hitler ellen? Hruscsov: Valóban együtt harcol,tak, amennyiben az érdekeik azonosak voltak. Vannak osztály-, vagyis burzsoá érdekek és vannak a munkásosztálynak érdekei, vannak nemzeti érdekek és vannak ellentmondások az imperialista államok közölt. A második világháború alatt úgy alakult a helyzet, hogy a tőkés országok kénytelenek voltak egyesülni a SzovjeUmióval a közös ellenség, nz agresszív hitleri Németország ellen. lízután orr újságíró kérdésére Hruscsov rámutatott, « tőkés országok közötti ellentmondások példáira; Az ön véleményé szerint vannak-e jelei háborít előtti helyzetnek? — kérdezte Shaphiro, I truscsov: I -gv gondolom, hogy most nem állunk háborús helyzet előtt. Shaphiro: A tőkés országok közötti viszonyban, vagy általánosságban érti ezt? Hruscsov: Nemcsak tőkés országok között, hanem egészbent - éve a lökés és szocialista or- ágok közötti viszonyt értem ez. alatt. A/, imperialisták mesturségeSen szítják a háborús hangulatot, főképpen Dulles úr törekszik erre. Ez azonban nem teljesen sikerül neki, mert nz erőviszonyok most olyanok, hogy maga Dulles úr is fél átlépni ezt a háborús kii /öböl. Jók a béke kilátásai Shaphiro: Ügy gomb ija, hogy n hélte kilátású jelenleg jók? Hruscsov: Igen, úgy vélem, ha elemezzük a második világháború előtti helyzetet, akkor megláthatjuk, hogy a hitleri Németország akkor mindent előkészített a háborúra, s Németország, Olaszország és Japán úgynevezett kominternellenes egyezményt kötött. Ma már nincs az a Németország, hanem helyette két különböző rendszerű német állam létezik. Ma már nem az Franciaország sem, ott erős munkásmozgalom van. Olaszország szintén nem az, ott is jelentékeny erők fejlődtek ki, amelyek a békeharc álláspontján vannak. .Általában igen lényegesen változott a helyzet Európában és Ázsiában. Míg korábban egy szocialista állam, a Szovjetunió létezett, addig most szocialista világrendszer áll fenn. Ezenkívül a Szovjetunió is egészen más lett, mint 1941ben volt. Gazdasága, kultúrája és technikája, valamint tudománya nagyobb magasságra emelkedett és számunkra kellemes megjegyezni, hogy az az Amerika, amely azt mondotta, hogy a tudomány és a technika fejlődésének amerikai színvonala elérhetetlen a Szovjetunió számára, most készül túlszárnyalni a Szovjetuniót a tudomány fejlődésében két év alatt és egyes amerikai személyiségek feltételezik, hogy ehhez tíz évre van szükség. Nos, vitatkozni nem fogunk — érjenek el minket két év alatt, vagy tíz év alatt —, ml nem sértődünk meg. . A németek sem felejtették el a kapott leckét Ezután Hruscsov utalt arra: milyen folyamatok mennek végbe az ázsiai és afrikai országokban, valamennyi országban, ahol harcolnak a függetlenségért és a szabadságért. Itt minden forrongásban van, a népek felszabadulnak a gyarmatosítók uralma alól, emberi és szabad életet akarnak élni. Mit ért el Anglia egyiptomi kalandjával? Semmit! Most az Egyesült Államok imperialistái szeretnék elfoglalni a Közel- és Közép-Keleten az angol és francia imperialisták helyét, de ez nem sikerül nekik. Vagy vegyék Indiát, Burmát és Indonéziát. Hangjuk a békeharcban egyre erősebben hallható. De tulajdonképpen ki harcolhat most, ha számba vcszszük a kialakult erőket, a kát kapitalista és szocialista — póluson? A legdöntőbb erőt a nyugatnémetek képezik. De maguk a nyugatnémetországi németek sem akarnak harcolni, nekik elegük volt és még most is viszolyognak a második világháborútól. A kapott leckét r.em felejtették el, nem akarnak harcolni sem a fiatalok, sem az öregek, hacsak nem számítjuk a militarista köröket, amelyek az Egyesült Államok politikájával sodortatják magukat. A német militaristák tudják, ha most háborút robbantanak ki, akkor néhány óra elegendő lenne ahhoz, hogy elnémítsák a Nyugat-Németországban levő katonai' jelentőségű támaszpontokat. Ezek reális körülmények, Ezért úgy gondoljuk, hogy végeredményben még a legháborúsabb hangulatú emberekre is hatni lehet. Akárhogy törekednének a harcra, kényszerzubbonyt rájuk is lehet húzni. Pártunk XX. kongresszusa rámutatott, hogy most olyan helyzet állt elő, amilyenben a szocialista és a semleges országok erői, sőt az Egyesült Államok és más nyugati országok haladó erői relháríthatják a háborút, ha mi helyes politikát folytatunk. Véleményünk szerint az egyiptomi agresszió visszaverése, és az amerikaiak visszatartása a Szíria elleni háború megindításától, a XX. kongresszuson hozott határozatok helyességének beigazolódása. Ez nem jelenti azt, hogy háború nem törhet ki, én már mondottam, az őrültekért nem vállalhatunk felelősséget. A reális erőviszonyok azonban olyanok, hogy a militaristáknak és a monopolistáknak a háború kirobbantása előtt meg kell gondolniok, még hozzá jól meg kell gondolniok a dolgot. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy háború kitörése esetén, a háborút pedig csakis imperialista országok indíthatják, mert egyetlen szocialista állam sem érdekelt a háborúban. a kapitalizmus szétzúzódik és ez lesz az emberiségnek a tőkés világ által ráerőszakolt utolsó szenvedése, mert a kapitalizmus egyszer s mindenkorra el lesz temetve. Shaphiro: Gondolja, hogy atom- és hidrogénháború esetén megmarad a világ egy része? Hruscsov: Természetesen, súlyos veszteségek lesznek, az emberiség igen sokat fog szenvedni, de az ember nem tűnik el a Föld felszínéről, a társadalom élni és fejlődni fog. Shaphiro: Mi ezt nem tudjuk, hiszen ilyen háború még nem volt. Hruscsov: Nem volt és jő lenne, ha nem ls lenne. Ha a mi országaink megte- ját, akkor ez döntő lépés vtrtremtenék a leszerelés alap- na. Amerika ma épp úgy sebeshető, mint akármely más orstág zeljünk az Egyesült Államok minden létfontosságú központjára, elzárjuk az Egyesült Államok kikötőit. Úgyhogy az Egyesült Államok a haditechnika jelenlegi fejlettsége mellett épp olyan sebezhető, mint minden más ofszag. Az Egyesült Államok egyes vezetői fenyegetik a Szovjetuniót, kijelentik, hogy országunkat katonai támaszpontokkal zárták körül. Ez igaz, körülzárták, de tekintetbe kell venni, hogy a korszerű haditudomány lehetővé teszi, hogy tengeralattjáróról és ballisztikus rakétákkal tüMeg kell teremleni a leszerelés lehetőségeit Shaphiro: Es nem lehet ezeket a kérdéseket diplomáciai úton vagy az ENSZ-ben megtárgyalni? Hruscsov: Valamit csinálunk persze az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az ENSZ természetesen csinál egyet-mást, ami hasznos, ezért is vagyunk tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének, de énnek a szervezetnek munkájában fennakadások vannak. Ezt nem szabad elfelejteni. Az Egyesült Államok most rákényszerítette az ENSZ-rc leszerelési javaslatait és azt akarja, hogy az albizoülsag a nyugati javaslatok értelmében foglalkozzék a leszerelés problémájával, azaz rá akarják kényszeríteni a Szovjetunióra az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom számára előnyös feltételeket. De ez naivság. Tessék, lehetővé tesszük az Egyesűit Államok számára, hogy távoliélünkben tárgyaljon az albizottságban. Ezt mondtuk és ez szilárd álláspontunk. Shaphiro: Önök javasolták, hogy a bizottságnak tagja legyen az összes ENSZ-tagállam. Hát meg lehet állapodni a leszerelés kérdéséről mind a nyolcvankét országgal? Hruscsov: Minden államnak, a nagyoknak és a kicsiknek egyaránt érdeke a béke biztosítása. Shaphiro: De a kis országoknak nincsenek fegyvereik. Hruscsov: A kis országok népének is van szava—, ha a nagy államok között háború kezdődik, ez nem kerüli ki őket. Shavhiro: Nincs reális ere* fűk a kérdések megoldásához. A szovjet javaslat jő alapot biztosít a lesserelésre Hruscsov: Erkölcsi nyomást gyakorolhatnak. Shaphiro: De meg lehet oldani ténylegesen a leszerelést a kis országok segítségével, a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok, Anglia és a többi nagyhatalom alapvető megegyezése nélkül? Hruscsov: Természetesen nem lehet, ezt tudjuk. De az összes ENSZ-tagállamból álló bizottság megalakításáról szóló javaslatunk nem zárja ki a tárgyalások egyéb formáit és módozatait — a kétoldalú, háromoldalú tárgyalásokat stb. Miért vonultunk ki az albizottságból? Ott a Szovjetunió egyedül volt, a többi négv állam tagja a NATO-nak. Három évig üléseztünk az albizottságban és mindent Ifipróbáltunk. A Szovjetunió elfogadta az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország sok javaslatát, de amint a Szovjetunió ezt bejelentette, az amerikaiak, az angolok és a franciák azonnal visszavonták saját javaslataikat. Mi mindent megtettünk a megegyezés kedvéért. Arról van szó, hogy az Egyesült Államok egyszerűen nem akarja a leszerelést és ha nem akarja, akkor miért vezessük félre a közvéleményt és miért tegyünk úgy, mintha hasznos tárgyalásokat folytatnánk. Megértettük, hogy a nyugati hatalmak kulisszák mögötti tárgyalásokkal akarják leplezni fegyverkezési hajszájukat, húzni akarják az időt, hogy tovább gyarapítsák fegyvertárukat és a hidegháború állapotában tartsák az egész világot. Ügy gondoljuk, hogy jobb, ha a Szovjetunió nem vesz részt az albizottság munkájában. Akkor a világ közvéleménye legalább látni fogja, hogy mit ér az albizottság munkája és nagyobb nyomást fog gyakorolni a kapitalista országok kormányaira. A kormányok kénytelenek törődni a népek akaratával, kénytelenek lesznek keresni a megegyezést. Ami a Szovjetuniót illeti, az mindig kész értelmes megegyezésekre a leszerelés kérdéseiben. Shaphiro: Az ön véleménye szerint a közeljövőben nincs kilátás a leszerelésre? Hruscsov: Nem tudom, mi az, hogy a közeljövőben? Ez elég határozatlan fogalom. Bármikor készek vagyunk aláírni az erre vonatkozó egyezményeket, ha a másik fél ugyanezt kívánja. Shaphiro: De hisz a nézetek egyáltalán nem kerültek közelebb egymáshoz. Hruscsov: Elég részletesen kifejtettük nézetünket és az közismert. Most a nyugati hatalmakon a sor. Shaphiro: Mit trmdol az Egyesült Államokkal való kétoldalú tárgyalások lehetőségéről? \ Hruscsov: Már nyilatkoztunk erről a kérdésről, de a felfogásunkat eltorzítják, mert Egyesült. Államokban egyes személyiségek félnek. hogy a két ország l^pzötti viszony javulása a nemzetközi feszültség enyhülését eredményezi. Nem gondoljuk. hogv ha létrejönne a Szovjetunió és az Egyesült Államok kétoldalú megegyezése, akkor ez kárára volna más országoknak Nem. nem országaink más országokkal való kapcsolatainak kárára akarjuk megjavítani az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyunkat. A leszerelés csak akkor képzelhető el, ha nemcsak két állam — legyen az bár a legerősebb, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok —, hanem minden állam helyesli a leszerelés eszméjét. A szovjet interkontinentális rakétáról Shaphiro: Engedje meg, Shaphiro: ön úgy gondolja, hogy visszatérjek a rakéták- hogy a Szovjetunió nemcsak hoz. Az interkontinentálisa- az interkontinentális rakéták, kon kívül vannak támasz- hanem általában a rakéták pontokról fellőhető balliszti- gyártásában is felülmúlta az kus rakéták. Egyesült Államokat? Hruscsov: Az Egyesült Al- Hruscsov: Vitathatatlanul, lamoknak vannak ilyen raké- Az Egyesült Államokban tál, de ezek nem interkonti- most egyes személyiségek azt nentálisok. Számunkra az mondják, hogy nekünk segiinterkontinentális rakéta tették azok a német szakemmegoldott kérdés. Ha szükség berek, akik a második világvan rá, még fellőhetünk mű- háborúban fogságba estek. Ez holdakat, amennyi szüksé- természetesen ostobaság. Itélges. annvit fel is lövünk, jenek maguk. Az amerikai mert ehhez technikailag sem- csapatok elfoglalták a német ml újra sincs szükségünk, lövedékek támaszpontjait, elCsupán a hidrogéntöltet he- vitték a főkonstruktőrt, a lyébe a szükséges berendezést szakembereket és minden bekell tenni Befejeztük a hid- rendezést: Közben az Egyerogéntöltetű ballisztikus ra- sült Államok mindmáig nem kéta munkáit is. De a rakéta valósította meg az interkonkipróbálása vaktöltéssel tör- tinentális ballisztikus rakétát, tént. Azt szeretnénk, ha so- A Szovjetunióban a rakétahasem kellene kilőni a hid- technika megteremtése a rogéntöltetű rakétát; szovjet tudomány és techniShaphiro: Korábban ön azt ka. iparunk fejlettségének mondotta, hogy a rakétatech- eredménye. Szovjet népünk. nika fejlődésével minden szocialista államunk büszke bombázó repülőgép elavult, a ezekre a vívmányokra, mi katonai vezetőink azt Konstruktőrjeink olyan roké' mondják, hogy ez az állítás tákat is alkottok, amelyek ha nem helyes. országunkat megtámadják; elHruscsov: Másképp nem ls érhetmek bármely európai, beszélhetnének. Hiszen, ha ázsiai, vagy afrikai támaszponazt mondják, hogy ez Igaz, tot. Rakétánk már az első kilő' akkor az amerikai adófizetők véskor pontosan a kijelölt négykijelentik, elszedtetek tő- szögbe talált. Ha az Egyesült lünk ennyi és ennyi mii- Államokkal és a többi állammal liárdot, bombázókat gyár- megegyezünk a leszerelésben tottatok és most mit fog- talán beleegyezünk abba is, tok velük csinálni? Az önök hogy együtt kivigvük a rakélúkatonai vezetőinek nehéz ls- kat. vnlamilyen lőtérre, kitümomdaniok arról a politikáról, zünk egy célt és rákétolővész3 amelyet a hadsereg műszaki versenyt rendezünk; mielőlt felszerelésében eddig folytat- múzeumba tennénk, vagy megtak. "* semmisítenénk őket. Zsukov felmentéséről Shaphiro: Engedje meg. hogy erője, vagy ahogy Un kifejez3 visszatérjek a Szovjetunió belső te, szilárdsága. helyzetének kérdéseire, .ás S'/.- Shaphiro: Nem. támad egyes KP Központi Bizottságánál: jú- tiszteltben olyan benyomás, niusi ülése után és most Zsn- hogy Zsultovval igazságtalanul kov marsall felmentése miatt l>ántah?_ külföldön a szovjet vezetés szilárdságának hiányáról kezdtek beszélni, kíit mondhat erről a kérdé'sröl? Hruscsov: Van egy kőzmonIlruscsov: aki azt szeretné lúlni, hogy Zsukov felmentése miatt vnlamilyen rossz benyomás támadt, annak csalódnia Mell. Pártunk, a szovjet nép. n dás: Az éhes disznó mukkal ál- szovjet hadsereg személyi álló módik. Az imperialista reakció mánya helyesen lógta fel ezt a képviselői nagyon szeretnék, lia határozatot Az egész szovjet a Szovjetunió vezetése nem vol- nép teljesen egységesen és töna szilárd és álmukban látják mören áll a kommunista párt és ezt az ingatagsúgot. Ezt a déli- a szovjet kormány mögött. bábot lfergetik negyven év óla és semmiképpen sem tudnak Shaphiro: Amikor ön kollektív vezetésről beszél, a Központi megszabadulni tőle. Ezt meg- Bizottságra, vagy a Központi értjük, ezért kapitalisták. Mire gondolt, amikor a "vezetés szilárdságúnak hiányáról" beszélt? Nyilvánvalóan ez ingatag. bizonytalan vezetést jelent. Minden elfogulatlan ember számára világos, hogy ezt a Szovjetunió vezető szerveiről nem lehet mondani. Ami a vezető szervele összetételében végrehajtott változásokat iHoli, ez éppen pártunk központi bizott•sága kollektív vezetésének erejéről bn'zél. Vajon hozhatna-c Bizottság Elnökségére gondol? Hruscsov: Pártunk Központi Bizottságáról van szó. Az Elnökség a Központi Bizottság végrehajtó szerve. Shaphiro: A kezdeményezés az Elnökségtől, vagy a Központi Bizottságtól indul ki? Hruscsov: Az Elnökség előterjeszti a párt érdekeinek megfelelő kérdéseket és a Központi Bizottság megvizsgálja azokat. A Központi Bizottság megvitatja a kérdéseket és olyan lialáingadozó, gyenge vezrtes olyan rozalokol |K)/. amelvck megfelialárözatot, mint Molotov ki- ]diR,k piir, íg n6p érdekeizárása a Központi Bizottságból, n(.k A kollektív vezetés ueinnoha ö eddig évtizedekig tagja cs„k Központi Bizottság lagvolt n vezetőségnek, meg hagn- jaibúl A kollektív vezetési novics, Mulcnkov, Sepdov kiza- sz pirUlak valósítja meg. rása. Vagy nézük Zsukov mar- A Központi Bizottság az SZKP sall életét Zsukov valóban lc„fclsőbb szerve. Vannak meg nagyszerű katonának és pa- szövcls^r, köztársasági komrancsnoknak bizonyult és meg érdemelte magas kitüntetéseit De. nagv politikai hibákat kö- ^m'if.ig'ok velell el és ezért n párt Köz munista pártok Központi Bizottságai, a határterületi pártlileli, a városi, a kerületi pártbizottságok, amc: .. a aeruiiu purimzousagoK, an ponti Bizottsága kizárta a Hoz- , ^ vek. nvségc'szintén ponti Bizottság olnőkscguből és ulh.,.liv ve/ct&, ,.lv6n a!a,(, a Központi Bizottságból Mit bi- KlVmB-^" egy'ütt °jcléiití' piütímk zonyit cz? baonyil|u,^hogy koUeklív vract6s6t. g, cz lcszi lehetővé pártunknak, hogv a/ SZKP Központi Bizottsága korrigál mindenkit. aki hibát követ el, nem türődvo előző érdemeivel. A Központi Bizottság dőlését a párt akaratát fejezi ki és a nép a pártot követi. Ez. pártunk minden területen sikeresen megvalósítsa a szocialista építés vekormányonk vezetésének stélgeiésu Shaphiro: Köszönöm önnek hogy lehetővé telte ezt a be•