Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-20 / 272. szám

gzerda. 1957. november ?0. 0rekeszthetők-e a jutalmazásból azok, akik ^ a munkaversenyen kívül értek el kiváló eredményeket • Egy esztendei célratörő muusok salakot kidobáltunk eleven parázs mellől — sok .„Jennek visszt ^H^H Ígérteimét. Hatékony társa* w jennek visszaadtuk hanuti"^"íjan mozgalmakat terem' munkások okos közöket Lfflénve. megszabadítva rájuk kapaszkodott idegen és hajtásoktól. Körülbelül történt szocialista munkaHosszú idő után pisennyel is. a lenini alapokon indult f, a mozgalom, a munkások rteljesebh önkéntessége jegyégz az újrakezdés nem Ceadott inspirációkra Uirhanem váratlanul, s így okoskodó beavatkozás .pl. Egyszerű munkásembe^ döntötték el maguk közölt, nút tartanak meg a régi mit hagynak el. [űzték a túlzott ailminisztfelhagytak a szertelen léül, minden (jrfflákbol. fejtésekkel és lerázták ^jól azt az. ostoba hiedelmet. L»y az üzemekben mindenki [ílkesedik a versenymozgalom-. fit Az elbírálás jogát választott Jeteiknek adták, hogy a ióntés valóban igazságos V» Sok évi tapasztalat után szijiiúbb kereteket szabtak a moz•alomnak, hangstdyozva, hogv fsak az tekinthető versenyzőink, aki ezt a szándékát határozottan bejelenti és vállalja a tózöseu kidolgozott feltételeket. Megállapíthatjuk, hogy ez a munkások kitűnő politikai ériékét igazolja. Annak idején, mikor szóba került a gyárakban a munkaverseny újjászervezé.fnek gondolata, még erősen hatott az ellenforradalmi propaganda, amely a versenymozgalmat is ki akarta tiltani az üzemeiből és a munkások gondolatvilágából. Hogy mégis százan és százan álltak a mozgalom mellé, az a munkások politikai wtodaláról vall. Vajon lehetett volna akkor felhívásokkal és felragaszokkal versenyt szervezni? Aligha. Csak úgy lehetett, éogyan fnrtónt • személyes vállalkozásokkal. személyes köleItsségválalással. A mozgalomnak sohasem volt 'iiiksége arra; hogy mindenkit Idesoroljunk, mert nem az teszi erőssé, ha egymillió ember ál mögötte ímmel-ámmal, hanem az, ha ötszázezer, százezer, vagv ötezer munkás veszi pártlogásba céltudatosan — szívvel ás lélekkel, s megtanul a verseny szellemében cselpkedni. %von sok csalódást okoztak Belőtt a nagy számok, — illetve a mögöttük rejlő tehetetlenség: Fölismerték ezt a mozgalom pártfogói, 8 nagyon óvakodtak attól, hogy az. új kezdeménye« esetleg ismét csak tócsává öljék. Ezért ragaszkodnak gukat lekötni, s nem szeretik sok helyen meghonosodott formát. Érre a hamis tézisre épül az a következtetés, ,amely gyakorlati tanáccsal szolgál: Mindenkire úgy kell tekinteni, mint aki pártfogója és aktív részese a versenymozgalomnak, s az elbírálásnál és a jutalmazásnál nem szabad kirekeszteni azokat sem, akik a versenyen kívül produkáltak kiváló eredményeket! A gyakorlat következő lépése az lehetne, hogv nagyképűen és önhilten kijelentenénk: mindenki él-lial a versenyért, s eset-, leg azt is megjutalmaznák, akit a hideg láz a munkásoknak ettől az öntudatos mozgalmától. Senki se higgye, hogy ez a cseppfolyósság növelné a mozgalom hatékonyságát! Sőt, egyenesen kárára volna: ismét megfosztaná társadalmi méltóságától, okot adna az oktalan elbizakodottságra ós arra; hogy a látszat sikereken felbuzdulva lemondjunk a cselekvésről —a szüntelen politikai nevelőtmmkáról és a tisztességes ambíciók pártolásáról. Végtelenülhamis beállítás az, hogy a munkások írtóznak a nyílt kiállástól, fáznak attól, hogy ceruzával papírra írják a nevüket, a versenyzők névsorához. Ha százak és ezrek nem fáztak ettől az év elején, talán majd most tartózkodnak, miután ismét becsülele van a munkaversenynek? Ez az elmélet a hamis gyakorlatból születelt — abból, hogy jónébány üzemben nem tettek semmit a verseny újszerű megszervezéséért, s mikor számot kellett adniok a mozgalomról, ezzel próbálták igazolni hanyagságukat. A meglepetést, az hozta az ügyben, hogy a szakszervezet magasabb fórumain is akadtak ennek az elméletnek pártfogói propagandistái. A Textiles Szakszervezet Területi Bizottságának elnöke fontos szakszerved tanácskozáson kardoskodott e hibás és káros nézet mellett. Jóllehet többen szembeszálltak felfogásával, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége egyeztető álláspontra helyezkedett. így történhetett meg, hogy a HVDSZ területi bizottságának elnöke később még szélesebb nyilvánosság előtt terjesztette ezt a munkás közvéleménnyel ellenkező nézetet. A városi tanács végrehajtó bizottsága megvitatta Szeged jövő évi költségvetését Ennek az élettől elrugaszkodott veszélyes elméletnek az érvényesülési lehetősége nagyobb, mint gondolnánk, mert a területi bizottságoknak utasítási joguk van az üzemi bizottságok számára. Az a területi bizottság viszont, amelynek elnöke ilyen álláspontot képvisel, bizonyosan hasonló szellemben befolyásolja a hozzá tartozó kisebb szakszervezeti fórumokat is. Természetesen az ellenállás a munkások között már jelentkezett, s igényt tartanak arra, hogy továbbra is maguk döntsenek a maguk versenyének szervezési módjáról —i meggyőződésük szerint. Igényt tartanak arra is, hogy esetleg nyílt vitában találkozzanak az új — de annál régebbi — álláspont képviselőivel. Tegnap délelőtt ülést tartott a szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen Pusztai Józsefné, a pénzügyi osztály vezetője terjesztette elő a városi tanács 1958. évi költségvetését. A költségvetési tervezet a kiadások összegét 129 millió, a bevételét pedig 94 millió forintban rögzítette. A költségvetést a bevételekre építették. A tanács bevételének forrása az intézmények, a gazdálkodó szervek bevételeiből, a tanácsi vállalatok nyereségéből, ezenkívül állami bevételekből — adókból — áll. A kiadások fő összegét szociális és egészségügyi célokra fordítják, cz közel 40 millió forint. Kulturális célokra 36 millió forintot fordítanak majd a következő évben. A költségvetés vitájában felszólalt Sywa Károly elvtárs, a Pénzügyminisztérium főelőadója. Hosszas vita után a végrehajtó bizottság ülése elfogadta az 1958-as év költségvetési tervezetét. A következő napirendi pont előadója Kalmár Ferenc, a tervosztály vezetője volt. A mezőgazdaság tizenöt éves távlati fejlesztési tervét terjesztette az ülés elé. A tizenöt éves fejlesztési tervet az MSZMP agrártézisei alapján készítették el a tervosztály és a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársai. A mezőgazdaság fejlesztése komoly területi rendezést kíván meg, a végrehajtó bizottság határozatot fogadott el, eszerint elkészítik Szeged külterületi rendezési tervét. Ezután a tanácsi vállalatok 1957. év harmadik negyedévének mérlegbeszámolóját tárgyalták meg és fogadták el. A III. kerületi tanács jaTermelési sikerek az fisoífhalml állami Gazdaságban vaslatára napirendre tűzte a végrehajtó bizottság a szabálysértésekkel kapcsolatos jogszabályok módosítását is. Ezután a tanácsi rendelettel szabályozandó kérdések rendezését és az 1957. év költségvetési előirányzatának átcsoportosítását vitatták meg az ülés résztvevői. A bejelentések és az előterjesztések során Nagy Miklós v. b.-titkár bejelentette, hogy a legközelebbi végrehajtó bizottsági ülést december 3-án tartják meg. Az ülés napirendjén többek között a város hároméves tervét vitatják meg és meghallgatják a munkaügyi osztály jelentését. December 5-én tartják meg a városi tanácsülést. Ekkor terjesztik a tanácstagok elé az 1958-as év költségvetését, ezenkívül a kereskedelmi osztály mellett működő állandó bizottság számol majd be munkájáról. A végrehajtó bizottság még számos fontos határozatot- fogadott él. Elismerj ük, hogy mozgalom nagy hatással van a kívülállókra, részvevői magukkal ragadják őket, hiszen egy helyen dolgoznak. Az sem vitatható, hogy a versenyen kívül is születhetnek kimagasló eredmények, és azok a becsületes munkások is megérdemlik a megbecsülést, akik így értek el magasabb szintieket, de erre is vannak eszközök. Semmiképpen sem lenne tehát erkölcsös dolog az, hogy a versenyzők legjobbjainak szánt jutalmat, vagy annak akár egy részét kívülállóknak adnák. Ezzel becsapnák azokat a munkásokat, akik öntudatból, meggyőződésből nem voltai, szégyellősek a A Csongrád megyei állami gazdaságok közül a tej ter| melési költségének csökkení tésében kiemelkedő eredj ményt ért el az Ásotthalmi verseny- j Állami Gazdaság. nem mozgalom mellé állni. S. I. Aero-vonat A General Motors-cés Diesel-mozdonyos, új típusú vonatot gyártott. A vonatot túlnyomó többségben könnyű öntvényekből állították elő. ami jelentősen hozzájárult súlyának csökkentéséhez. Ennek az ,.aero"-vonatnak nincs szüksége arra. hoav kanyaroknál csökkentse gyorsaságát, s ígv sebessége óránként átlag 160 kilométer. Ady-kiállítás nyílik proahtaí >z manapsag is, hogy csak ®t tekintsék a mozgalom részegek, aki önkéntes elhatározás 'lapján bejelenti ezt a szándélit Ezzel szemben néhány veze';< ember ismét a számok bűv'rirébe esett, s most felelősség!'-!jes politikai fórumokon proHandázik, — a régi rosszért. Milyen »szépek« voltak azok a jelentések, melyeken fulstt az üzenet, hogy Szegeden * munkások összessége részt a szocialista versenymozl'loaibán. Jóllehet maréknyi ttedméi iött a _ '•érés: ez jgent Most szerényéből' a számok, nem olyan laka""'•i a jelentések, de ez azoat aggasztja csupán 'Syszerü statisztikai 'wsenymozéalomi. tem irodalomtörténész fesszora emlékezik a költőre, a debreceni Csokonai Szíréház művészei pedig Adyverseket adnak elő. ban. Jóllehet roareiuiyi Minisztérium es a ; „„/. ;s Képein: énye volt az egésznek, Népfront díszelőadást rendez, j kislámjok> s úgy jelenlésre a csettintő elis- November 22-en a Kerepesi; szakkürben seréni akinek adat a .4 propaganda pedig szépen kerekített észokokkal a követképpen hangzik: A munk irtóznak a papírtól és a kától, nem szerelik ezt a ktyben. s inkább távoltartw agukat a mozgalomtól. J&ogy benevezzenek és elMjék az ezzel járó admi'ációt. Hívei a munkaverde nem szeretik naaAdy Endre születésének, 89. évfordulója alkalmából országszerte ünnepségeket rendeznek és megemlékeznek a költőről. Az évforduló eseményeinek.. sorában az első a fővárosi : , téSta™ Ady"em1 c4z QtMöroIraz amely november 20-án nyi-! , . . wi lik meg. Ady Endre születé-: (fJjgJitDúL sének 80. évfordulója alkal-; mából a Néphadsereg Szín-; ^ Szegedi Cttörőházban délutánonként, ino. házban november 21-én este i hmlv~ éteti A különböző szakköröket szí 7 órai kezdettel az Irodalmi: vtsen létogatják a pajtások. Nemcsak jól szóraTanács. a Művelődésügyi. ko,mk hanem fejlesztik ügyességüket. s tanulMinisztérium és a Hazafias;^. Képein: 1. Kóstolgatják főztjüket a látszik ízlik. 2. A modellező -ur.,w. serény kezek munkája nyomán éttemetőben a párt, a kormány, g J^Jt' vitorláshajó. 3. A vívó-szakkörber valamint a társadalmi es; • ,- "j,- vívómester oktatja tanitW tömegszervezetek képviselői: . ' megkoszorúzzák a költő sír-! • ját. Az Irodalmi Tanács ja- í vaslatára a posta Ady End -. re-emlékbélyeget bocsát ki és ; a fővárosban felállítják a; költő szobrát. j A kiadóvállalatok megemlé- • kezésül az évfordulóra, a ter-; vezettnél korábban közre t adják Ady Endre összegy tött publicisztikai írásait verseit. Debrecenben — ahol Ad Endre újságírói pályafutásai, kezdte — az emlékünnepse-« gen dr. Juhász Géza, a KOS-Í suth Lajos Tudományegye-* A megye gazdaságaiban : ; forintra tervezték a tej előállítási költségét, s ehelyett Asotthalmán csalt 2 forint 18 fillérbe kerül literje. E fontos cikk termelési költsége nem csupán azért alacsony, mert bőven tejelő, a takarmányt jól hasznosító, törzskönyvezett teheneket tartanak, hanem elsősorban azért, mert a gazdaság szakemberei előrelátóan gazdálkodnak. Bevált gyakorlat náluk, hogy ameddig csak lehet, legeltetik a szarvasmarhákat. A kései vetésű másodnövényt, a csalamádé-kukoricát november közepéig legeltették. Ezzel is olcsóbbá vált a takarmányozás, mert a betakarítási és szállítási költséget megtakarították. Emellett csak most, november derekán kezdték meg a silók felbontását. Pedig nem kevesebb, mint 24 000 mázsa nedvdús takarmányt tároltak, annyit, amely legalább másfél évre elegendő. A helyes takarmányozással elérték, hogy a fejési átlag a gazdaságban mindig meghaladja a tíz litert, s naponta több mint ezer liter tejet tudnak szállítani a megye városaiba. Nemcsak az állattenyésztők, hanem a növénytermelők is hasonló sikerekről számolhatnak be. Gazdag volt az idei szüret: annyi kadarka és kövidinka szőlő termet, amelyből mintegy kétezer hektoliter boruk lesz. Fűszerpaprikából és kukoricából is kitűnő termést takarítottak be. Paprikából a tervezett holdankénti 27 mázsa helyett a 30 mázsát is meghaladja az átlag. Csöves kukoricából pedig a homokföldeken rekord számba menő, 20 mázsán felüli holdankénti átlaggal dicsekedhetne^. AZ ELLENÁLLHATATLAN SZUPERHATVED A georgiai egyetem futballcsapata borzalmas titkos fegyverrel rendelkezik; amelynek segítségével bizonyára megnyeri a labdarúgó világbajnokságot: A csapat új hátvédjátékosa,- Dale Bush; ugyanis — okleveles hipnotizőr; j; (Az ;,österreichische Neue Tageszeitung?.?-ből): \Jalavz, UéidísbeH Mi a helyzet, ha a házigazda nem végzi el a feltétlenül szükséges javításokat? MOSTANÁBAN több olvasónk levélben közölte velünk, iiogy a házigazda, illetve bérbeadó nem akarja a .normális életviszonyokhoz feltétlenül szükséges lakásjavításokat elvégeztetni, mondván, hogy nincs rá pénze. Mi az eljárás ilyen esetben — kérdik olvasóink. Joga van-e a lakónak saját költségén elvégeztetni azt a javítást, amely nélkül a bérlemény használhatósága csökkenne, illetve az épület állagát anélkül károsodás érné? S ha már a háztulajdonos helyett a lakó működik közre a halaszthatatlan lakásjavitásban, joga van-e a javítás költségeit a lakbérből levonni? Ezzel kapcsolatban a Magyar Közlöny 1957. március 7-én megjelent 27. számában lapozgattunk, amelyben a fenti kérdésekre vonatkozó rendeletben találtunk feleleru.ié'jjjl # • ÉiiMlfe MWi 4 jfjj!: Síi | : T1 1 ff ' I " x - ,jf | : T1 tet, hasonlóképpen >-A lakásbérleti jogviszonyok« című munkában is. — A BÉKBEADÖ az épület, a lakás és a közös használatra szolgáló helyiségek használhatósága erdekében köteles gondoskodni az épület állagának jókarban tartásáról és központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról; a falakon belül keletkezett hiba kijavításáról, kivéve, ha az a bérlő gondatlanságából, vagy a bérlőnek, illetőleg a vele együtt lakó személyeknek felróható rendeltetésellenes használatából keletkezett. A bérbeadót terheli a lakás tartozékainak és felszereidseinek pótlása, ha annak szükségessége a bérlő hibáján kívül — gondos használat mellett — a természetes elhasználódás következtében állott elő. A rendelet ismerteti, hogy „ mi tartozik a központi be• rendezés, a lakás tartozékai• nak és felszereléseinek ?o! galmába stb. Nyilvánvaló, • hogy nélkülözhetetlen lakás• javításokon senki sem ért: heti a luxus dolgokat, s •• azok követelésével fel sem lehet lépni. — A bérlő meghatározott munkákat a bérbeadó költ; ségére jogosult elvégeztetni, 2 ha a bérbeadó a bérlő írásl beli felszólításától számított • 30 napon belül ennek nem • tesz eleget és ezáltal a bér'emény használhatósága . -sokkén, vagy az épület állat gát károsodás éri. Ha a bér• beadó a munkálatok költsé; geinek beszámítását részben, • vagy egészben megtagadja, : a bérlő a költségek megálla: pítását a bérbeadó nyilatko• zatától számított 8 napon be• lül kérheti a bíróságtól. ! TEHÁT a lakó a halaszt• hatatlan, életszükségletet kisegítő lakásjavításokat saát költségéből is elvégeztetheti, illetve a költségek be_ számítását részben és egészi ben kérheti a bérbeadótól, s | annak jogosságára bírói úton tffóth Béta tóivá telei} * érvény* sw*rcy,het.