Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-17 / 270. szám

Vasárnap, 1957. november Í7. 3 T Áz atomenergia segít a termelésben, embereket gyógyít, új felfedezésekhez juttat Rövid séta az „Atomenergia a béke szolgálatában" című kiállításon SZEGEDI VÁZLATOK (Kiküldött munkatársunktól,) Szombaton reggel nyílott meg Budapesten, a Technika Házá­ban az »Atomenergia a. bcke szolgálatában« című kiállítás. A megnyitás előtt prof. dr. tech. Ivan Ivanovics Nokikov, az »-Atomenergia« című szovjet fo­tójában elmondotta, hogy a ki­állítás a bécsi alomenergia kon­ferencia alkalmával készült ós már több országban bemutat­ták, közöttük Indiában, Cseh­szlovákiában, Svédországban és Romániában. A kiállítás anya­gából adott tájékoztatás után lyóirat főszerkesztője tájékozta- megemlítette, hogy az atomenergia gyártása nem káros a szervezetre. Három éve működik a világ el­ső atomerőműve a Szovjetuntó­ban, dolgozói rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állnak és egyet­len megbetegedés sem fordult elő azóta, noha az atomerőmű sűrűn lakott területen van. Az atomerő békés felhasználása te­hát veszélytelen. Felszólalt a sajtótájékoztatón Jánosi Lajos akadémikus is, aki arról beszélt, hogy mivel egyes energiahordozók, mint például a szénkészlet, az egész világon fogyóban van, meg kellene vizs­gálnunk, elégségesek-e azok az erőfeszítések, amelyeket az atomenergia békés felhasználá­sának kutatásában eddig tettünk Magyarországon? Sok energiára van szűkségünk, tehát feltétle­nül szükséges, hogy foglalkoz­zunk atomkutatással, ha nem is olyan mértékben, mint a Szov­jetunió.' A kiállítás gazdag anyaga va­lósággal elképeszti a látogató­kat az alomenergia-kutatás nagyszerű eredményeivel. Szin­te kézzelfoghatóan bizonyoso­dik be, hogy az atomkutatás már régen ki­lépett az elmélet területéről és úgy az iparban, mint a me­zőgazdaságban és gyógyászat­ban nagy eredményeket ér­tek el a radioaktív izotópok és sugárzások alkalmazásával. Azt a gondolatot veti ez fel ben­nünk: mennyivel eredménye­sebb volna még ennél is az atomerö hasznos célokra való felhasználása, ha elfogadnak a Szovjetuniónak az atom- és hidrogénfegyvernek teljes eltil­tására vonatkozó javaslatát. Nyolc részből áll a kiállítás: éltalános rész, geológiai, kémiai, atommáglyák (reaktorok) építé­se, rádióaktív izotópok és su­gárzások alkalmazása a techni­ka, az ipar és a mezőgazdaság, a biológia és az orvostudomány területén. Külön rész mutatja be a védelmi és ellenőrző módszereket. Láthatjuk a kiállításon a vi­lág első atomerőművének kicsi­nyített mását, de ott találjuk a most épülő második erőmű mo­delljét is. Ez az atomerőmű az elsőnél 80-szor több energiát szolgáltat, 240 ezer kilowatt tel­jesítőképességgel. Külön helyen találjuk az atomreaktorok mo­delljeit, melyeket kutatás cél­jára építettek a Szovjetunióban és bemutatásra kerül egy zöld­ségtároló modellje is, melyben a burgonya, a vöröshagyma és a fokhagyma tárolásakor rádió­aktív kobalt gamma-sugárzását alkalmazzák a csírázás ellen. Bizonyára nagy érdeklődést vált majd ki a kiállítás mező­gazdasági ' és biológiai része a kiállítás vidéki — és reméljük Csongrád megyei — látogatóiból is. Ezen a részen a rádióaktív izotópok és sugárzások érdekes példával ismerkedhetünk meg. Rendkívül érdekes része a ki­állításnak a sugárvédelmi technika bemutatása. Különböző sugáradag mérő ké­szülékek, védőberendezések és szűrőberendezések mintapéldá­nyai érzékeltetik, milyen alapo- . san felkészültek a Szovjetunió- \\\ ban a kutatást végző tudósok, a \ Y\\ tudományos munkatársak egész- V ségének a megvédésére. Egyik legérdekesebb berendezés pél­dául a manipulátor, amelynek segítségével a legbonyolultabb műveleteket is elvégezhetik a kezelő személyzet tagjai — egy másik helyiségből. Nem más ez, mint a "robotember*. A meg­felelően szigetelt és sugárzást álló ablakkal ellátott kamra külső oldalán áll a vegyész, megfogja a robotember két, ki­álló karját és a gép hatalmas acél karjai a túloldalon könnye­dén emelik fel a kémcsöveket, töltögetik a folyadékokat, ki­húzzák és visszateszik az üve­gek dugóit stb. A látogatók de­rülésére azt is megcsinálja a ro­A gabonaraktárakban például botember, hogy udvariasan tü­az ionizáló sugárzás a kárte- ^ ad a kiállítás cigarettázó vő rovarokat meggatolia a jel- ,, . . vendegemek •: ? Kovács Imre Az őszi Széchenyi tér í (Balázs & Árpád rajza) lődésben és a szaporodásban, s az első férgeltet fokozato­san elpusztítja. A gabonafélék tárolási idejét meg tudják hosszabbítani a csí­rázás késleltetésével. A növé­nyeken nagyjelentőségű kísér­leteket tudnak végezni megfele­lő műszerek segítségével (a ki­állításon be is mutatják) azáltal, hogy rádióaktiv-foszfort bocsá­tanak beléjük. Ezzel pontosan ellenőrzik a növény élettani működését foszfortartalmát és megállapítják többek között, hogv milyen trágyázásra van szükség. Az iparban foglalkoztatott dolgozóknak is van mit létniok a kiállításon. Készülékek százait mulatják be — jórészüket mű­ködés közben —, amint segítsé­gükkel megállapítható például az acél és egyéb anyagok minő­sége, a fémlemezek és textil­anyagok vastagsága, a kazánok vízszintjének a magassága stb. A Szovjetunióban a rádióak­tív izotópokat az orvostudo­mány területén széles körben alkalmazzák betegségmegállapí­tás és kezelés céljából is. Így például radioaktív jódot és rádióaktív foszfort használnak a pajzs­mirigy megbetegedések, va­lamint agydaganatok megálla­pítására. radioaktív nátriu­• alkalmaznak a. véredény­rendszer megbetegedésének diagnosztikája terén, \ aiamint az anyagosere-folya­mat tanulmányozására és a többi. A kiállítás számtalan ez­zel kapcsolatos gyógyászati ké­szüléket is bemutatnak és kü­lön fénykcpsorozatban szemlél­tetik a különféle módszereket és a kezelések eredményeit. Hét fiútól tnuitésv hangver­A közeljövőben ünneplik Len­gyelországban Wieniawsky Hen­rik lengyel hegedűművész em­lékét, aki az 1870-es 8U-as évek világhírű művésze volt. Nem­csak, mint kiváló hegedüst tart­ja számon a művészettörténet, hanem hegedűversenyei, hege­dűre írt szonátáit és más zene­művei is a zeneirodalom kiváló alkotásai közé tartoztak. A W; • :aw sky-emlékünnepsé­gek során nemzetközi hegedű­verseny kerül lebonyolításra, amelyre a fiatal magyar hege­dűművészek is készülnek. A Ze­neművészeti Főiskola művész­képző tanszakának két növen­déke Sepsey József és Vass 'a­más szombaton este 7 órakor, a szegedi Zeneművészeti Szakis­kola nagy termeben Weneliáner Rózsi főiskolai adjunktus gorakiséretével adott senyt. Sepsey József Veraeini: E­moll koncertszonátáját; Bach G-moll szólószonáta című mű­véből Sziciliano és Brettot; Wieniawsky: L-Ecole moder­ne-éből a Velocité és La-Ca­denza-t; Lipinszky: D-dúr etűd­jét és Wieniawsky: Scerso Ta­rantella című műveit mutatta be, Vass Tamás műsorában pe­dig Tartini: Ordögtrilla szonátá­ja, Wieniawsky: Cisz-moll he­gedűversenyének első tétele és Á-dúr Polonaise-ja szerepelt. A két fiatal művészt a közönség MHIHHim* 99 Kismamák" a gyárban gver-j líivé - * senyén részt vett a Zeneművé- _ szet Szakiskola tanárai részéről Bihariné Kádár Klára főiskolai tanár, aki a nemzetközi hegedű-< versenyre való felkészülés kere-j teben tartott hangversenyt a j ILL Szeged legnagyobb üzemei női munkára épültek. Ezer és ezer le­ány, fiatalasszony és anya dolgozik nagv tex­tilgyárainkban. Ez a kö­rülmény fokozott köte­lességet ró az üzemek vezetőire, hiszen az ál­talános munkásellátás mellett külön gondolni kell a nőkre — saiátos problémáikra. Áll ez a szociális és egészségügyi létesítmények építésé­re. a munkaszervezésre, s a gondoskodásra álta­lában A nők viselik a családban a gyermekne­velés gondiait. ráiuk ne­hezedik a háztartás min­den terhe — s emellett gyermekeket szülnek. Természetes, hogv mind­ez nemcsak a nők gond­iá. hanem a társadalomé, az üzemeké is. A nők között is külön helv illeti meg a ter­hes anvákat. a ..kisma­mákat". akiket törvé­nyeink szellemében óv­ni kell minden- megeről­tetéstől. s olyan munka­feltételeket kell szá­mukra biztosítani, ame­lyek nem károsak sem az anvára. sem a szüle­tendő gvermek egészsé­gére és fejlődésére. Álla­munk ennek érdekében törvényben rögzítette, hogy terhességük ide­ién fizetéscsökkenés nél­kül. megfelelő, könnyebb munkabeosztást kell biz­tosítani számukra, állan­dó orvosi felügyelet alá kell helyezni őket és módot kell teremteni ar­ra is. hogv fáradság vagv rosszullét esetén nyu­godt. alkalmas helyen, akár munka közben is pihenhessenek. Nincs olyan tapaszta­latunk. hogv bárhol is megszegték volna az üzemek ezeket a köte­lességeket. Arra akad példa, hogv itt-ott eluta­sítják a munkára jelent­kező terhes asszonyt, ál­indokokkal. gondolván, hogy a neki iáró kedvez­mények miatt szülés előtt nem számíthatnak teljes értékű munkára, de a iogokat és kedvez­ményeket sehol sem ta­gadják meg. Ellenben annál többet Danaszkod­nak manapság az üze­mekben arról, hogv nem űjdnak a terhes asszo­nyoknak megfelelő fog­lalkozási lehetőséget te­remteni. Olyan üzemben, ahol például több mint ezer asszony foglalatos­kodik. s számosan vár­nak gyermeket, négy-öt asszony könnyebb mun­kában történő foglalkoz­tatására még csak talál­nak módot, de húsz-hu­szonöt esetben már alig­alig. Ebből aztán számos olyan probléma adódik, ami megzavarja a mun­kát. Nemrégiben ecv munkavédelmi ankéton orvosok, munkavédelmi felügyelők és szakszer­vezeti aktivisták is tár­gyaltak a kérdésről, s az üggvel kapcsolatban számos észrevétel hang­zott el. Első pillanatra úgy lűnik. mintha a terme­lés gyakorlata és az ide­vonatkozó rendeletek között ellentét volna. Arról van szó ugvanis. hogy a terhes anyáknak felajánlanak egy-egy könnyebb munkakört, de ez nem minden esetben elégíti ki az anva igé­nyeit S mi történik ilyenkor? A felelősséget senki sem vállalta ma­gára. senki sem erőltet­heti az anvát az újab­ban kijelölt munkára, s a lánc folytatódik, ese­tenként egészen addig, míg a terhes anva lát­szatmunkát kap. (Ter­mészetesen csak olyan­kor. amikor az anya igyekszik kihasználni helyzetét.) Mikor ez a kényelmes helyzet bekö­vetkezeík. számos asz­szonv az utolsó pillana­tig beiár a gyárba, szü­lés előtt nem él szabad­ságolási iogával. hanem majd csak utána tart igényt a 12 heti pihe­nésre. A rendelet ezt teliesen természetesnek tartja — s a szülő anyának személyes ioga. hogv fi­zetett szabadságának idejét maga válassza meg. még akkor is. ha ilyenformán kapu nyílik az emlegetett lehetőség­re. Nem bűn. nem tisz­tességtelen dolog az az anyai törekvés, hogv szülés előtt minél to­vább dolgozni, s azután 12 hetet az úiszülött gyermek gondozásóra fordítani — csak éooen alkalmat ad ez a rend­szer két vétekre. Üzemi tapasztalatok igazolják, hogv egyes terhes anvák (a kisebbség!) igyekez­nek kihasználni helyze­tüket. s az úgynevezett zon- művészjelöltek számára értékeli.) könnyebb munkakörben kedvük szerint tesznek, vagy nem tesznek vala­mit. esetleg ott alszanak munkaidőben a gyárban, vagv beszélgetésükkel feltartiák a környeze­tükben dolgozó munká­sokat is. Az őket körül­vevő általános tisztelet elfojtja a figyelmeztető szót. De vétek lehet en­nek a kedvezménynek az utolsó pillanatig történő élvezése az anva és a születendő gvermek egészségével szemben is. Orvosok erősítették meg azt a véleményt, hogv a terhes anyáknak szülés előtt is célszerű szabad­ságolási iogukkal élni egészségi okokból. A szülés megfelelő felké­szülést kíván — s ezt az üzemben még akkor sem lehet megvalósítani, ha az anva könnyebb munkakörben esetleg semmit sem csinál. Ez az orvosi vélemény nemesek egészségi szem­pontból fontos. Minden­esetre orvosoknak is szól — figyelmeztet arra. hogv nem szabad reve­dül a szülő anvára bíz­ni. hogy meddig dolgoz­zék. Sok ellentmondást tar­talmaz ez a téma. de a terhes anvák foglalkoz­tatásának gyakorlata is. Az állandó iellegú üze­mekben. ahol a munka­viszony nem meghatá­rozott időre szóL a ter­hes anvák élhetnek a kedvezményekkel, any­nvit. kell dolgozniok. amennyit saiát belátá­suk szerint könnven. megerőltetés nélkül el tudnak végezni — az idénymunkákban viszont egészen másként van. ott nem jár nekik a sok­sok kedvezmény. Ellen­kezőleg: az a tapasztalat, hogv olvan munkahelye­ken. ahol a szerződés meghatározott időre szól. a terhes anvák még a megerőltetést is vállal­ják. hogv szerződésüket maid megújítsák. Ez sem helves. Amellett, hogv az állandó iellegú üzemekben meg kellene szüntetni az esetleges visszaéléseket, emitt va­lamilyen formában gon­doskodni kellene a iogok kiterjesztéséről Ennvi tisztelettel tar­tozik társadalmunk a terhes anváknak és a szocialista közvélemény által megformált iogok­nak egyaránt. •HH«MHHIHHIIIIMM»IIIHU»'i Középkáder-ankél az egészségügyi héten Az egészcégügyi hét alkal­mat adott cz ápoló- és védő­nőképzés, az úgynevezett egészségügyi középkáderek­kel kapcsolatos problémák megbeszélésére, megoldásá­ra is. Dr. Náray Sándor kór­házi főorvos és Szőke Mária vezető védőnő előadásával tartott ankét számos e prob­lémakörbe tartozó kérdést vetett fel. A középkóder-an­két. feladata volt azokat a szakmai, politikai, etikai ki­vanalmakat felvetni, ame­lyek feltétlenül szükségesek a jó munka végzéséhez. Az egészségügyi dolgozók csak hivatástudattal dol­gozhatnak. A hivatás biztosítja az oda­adást. az áldozatvállalást, lel­kesedést, amely feltétlenül szükséges a feladatok jó el­végzéséhez. Emellett termé­szetesen elengedhetetlen fel­tétel a szakképzettség, a ha­ladó világnézet és a szilárd etikai alap. Az orvostudomány fejlődé­se igen sokrétű szakterületet hozott létre, s így a középká­der munkaterületek is igen sokfelé ágazók. A különböző munkaterületek követelmé­nyei, bár általánosságban megegyeznek, mégis a spe­ciális, sajátos kívánalmak szükségessé tették, hogy mun­katerületek szerint csopor­tosítva tárgyalják a kívánal­makat. A csoportosítás két szempont szerint történik, ré­szint a gyógyító betegellátás­ban működök, szülésznők, gyermek-, felnőtt ápolónők, rendelőintézeti asszisztens­nők, laboratóriumi dolgozók, részint főleg a megelőző te­vékenységben dolgozó védő­nők, bölcsődei gondozónők szerint. Az emberekkel való helyes bánásmód ismerete, vala­mennyi munkaterületen, elengedhetetlen — hangsúlyozta előadásában Szőke Mária vezető védőnő. A beteget minden esetben ügy kell tekinteni, mint kö­zösségünk egy tagját. A vele való bánásmóddal ezt kell ér­zékeltetni. A hivatástudatból fakad, hogv a betegellátásban dol­gozót soha nem vezetheti anyagi érdek. Munkájukhoz, a szívós, kitartó felvilágosító munkához, amelv az egész­ségügyi kultúra fejlesztéséhez feltétlenül szükséges, a szé­les tömegek segítő készsége is elengedhetetlenül szüksé­ges. A bölcsödében d«1»ozők sa­játos kív4n-'rr"<~-k '--r-ofn­sabbia. hogy otthon helyett az otthont, édesanya helye'* az édesanyát tudatosan pó­tolni tudják. Ezzel a feladat­tal s a nevelési kérdésekkel tisztában kell lenoiök a böl­csődei dolgozóknak;

Next

/
Oldalképek
Tartalom