Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-17 / 270. szám

2 Tssámap, 13S7. Borwwbw Tt. fl magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége Elnökségének határozata az üzemi tanácsokról Megkezdődött az Országos Nőkön ferencia Az üzemi demokrácia ki­szélesítése. a dolgozóknak — mindenekelőtt a munkásosz­tálynak és a termelés terüle­tén munkálkodó értelmiségi­eknek — a gazdasági építő­munka irányításába való fo­kozottabb bevonása azt acélt szolgál!a. hogv elősegítse a dolgozók alkotó kezdeménye­zésének kibontakozását a szo­cializmus écítésében. meg­gyorsítsa a szocialista gazda­ság felépítését. hozzálárulltjn a nénlólét további emelésé­he*. s mindezek következté­ben tovább erősítse a néoha­talcm. a proletárdiktatúra ál­lamát. Az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztése a hazánkban nagy tradíciókkal és a szo­cialista építőmunka terén gazdag taoasztalatokkal ren­delkező szakszervezeteknek — mint a dolgozók, minde­nekelőtt a munkásosztály legátfogóbb tömeesz-rveze­teinek — megtisztelő köte­lessége. A magvar forradalmi mun­kás-paraszt kormánv és a Magvar Szabad Szakszerve­zetek Ogpzágas Szövetségé­nek Elnöksége az üzemi dol­gozóknak a vállalatok., gaz­dasági Irányításába, a ter­meiéi társadalmi ellenőrzésé­be való fokozottabb bevoná­sa céliából szükségesnek tartia. hogv a termelő válla­latoknál a szakszervezetek Irányítása alatt üzemi taná­csok alakulinnak és segítsék a tervgazdálkodás érvcnvesí­tését. az állami vállalatok társadalmi tudaidonának megszilárdítását- valamint az állami vállalatok egvszemélvi felelős vezetését. Az előzőkben foglaltak fi­gyelembevételével a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének Elnökségével egyetértésben az üzemi taná­csok megalakítását, szerveze­tét és iogkörét az alábbiak­ban szabályozza: L2J üzemi tanácsok megalakítása L A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 03. számú törvényereiü rendeletévei ha­tályon kívül helyezte a mun­kástanácsok létesítéséről szó­ló Jogszabályt- ezzel a mun­kástanácsok megszűntek. Ezért a népi demokrácia ér­dekeinek hathatósabb védel­mére és a dolgozók demokra­tikus jogainak bővítésére a szakszervezetek irányítása alatt működő üzemi tanácsot kell alakítani, 2 A Magyar Népköztársa­ságban a termelő üzemek túlnyomó többsége társadal­mi tulajdonként az állam tu­lajdona. Az állami vállalato­kat nz állam nevében az Igaz­gató vezetL akinek egyszemé­lyi vezető hatáskörét és fe­lelősségét az üzemi tanácsok DE] A* üzemi tanácsok hatásköre 5. Az üzemi tanácsoknak ellenőrző. véleményező és döntési jogkörük van. 0. Az űzetni tanács ellen­őrzi a vállalat gazdaságos működését, ezen belül aV a termelő berendezések, a nyersanvag. a pénzügyi esz­közök és a munkaerő terv­szerű felhasználását. bl a műszaki fejlesztés fel­adatainak végrehajtását c) a minőségi ellenöraő szervezet működését dl a munkafegyelem meg­tartását, ,. el a társadalmi tulajdon védelmére hozott rendelkezé­sek végrehnttását 7. Az üzemi tanács vélemé­nyét kl kell kérni az alábbi ügyekben: • a) a minisztérium keretszá­mai alapián elkészített válla­lati terviavaslat. bl a vállalat salát eezköegl­bőL illetőleg a rövidleiáratü hitelekből történő beruházá­sainak meghatározása, vala­mint a felújításokra Bánt összegek felhasználása. ej a meghatározott válla­lati szervezeti felépítés és munkarend módosítása. dl a főbb bérezési formák kialakítása. el az alkalmazotti létszám meghatározása. O a nagyobb jelentőségű űjftássok és találmányok be­vezetése. Az üzemi tanácsok kötelezettségei II. Áz üzemi tanácsok kö­telessége. hogv a) munkáiuk során a vál­lalat gazdaságos működésé­hez a népgazdaság érdekei­nek 6zem előtt tartásával a vállalat igazgatóiának, segít­séget nyújtsanak­taikkal elősegítsék az üzemi demokrácia kifejlesztését, a dolgozók tömegeinek bevoná­sát a népgazdaság, a vállalat előtt álló feladatok megoldá­sába. tevékenységükkel ng­veliék a dolgozókat a szocia­lista munkaerkölcsre, a haza. az üzem szeretetére. 12. Az üzemi tanács tagi a a tanácstagsággal iáró mun­ka során tudomására iuto.tt. illetőleg birtokába került ál­lam- és hivatali titkokat kö­teles az államtitok, illetőleg a hivatali titok büntetői ogi védelméről szóló rendelkezé­sek szerint megőrizni. alakítása nem érinti. 3. Üzemi tanácsokat kell alakítani minden állami ipari termelő vállalatnál, bányá­ban. állami mezőgazdasági vállalatnál — Ide értve az egyes állami Intézmények — (MÁV. Posta stb.) ipari ter­melő (javító) vállalatait is. A Nem szabad üzemi ta­nácsot létrehozni a termelő tevékenységet nem végző vállalatoknál. hivataloknál, intézményeknél, szervezetek­nél. középfokú irányító szer­veknél. a vasúti és Dostafor­galom. a közhasználatú autó­közlekedés. villamos-- és légi közlekedés é? a haiózás terü­letén. valamint a kereskede­lemben (beleértve a raktáro­zó és készletező vállalatokat ls). O a mérlegbeszámolóból adódó feladatok. 8. A vállalat igazgatói a. Il­letőleg az üzemi bizottság olyan kérdésekiben ls kikér­heti az üzemi tanács vélemé­nyét. amelvre nézve a jelen határozat 7. pontja ezt nem írj a elő. 9. Az üzemi tanács dönt a alábbi kérdésekben: a) A vállalati nyereségré­szesedés felosztásának irány­elvei. b) a Minisztertanács-. SZOT-vándorzászlóval. illet­ve Élüzem-címmel Járó pénz­jutalom összegének felosztá­sa. c) a szociális beruházásokra szánt összegek felhasználása. d) az igazgatói alap szociá­lis éa kulturális célokra for­dítható részének felhaszná­lása. e) a munkaruha- elosztó sa. a törvényes rendelkezések keretén belül. f) külön loBHnbálvok által hatáskörébe utalt kérdések­ben. 10. Az üzemi tanácsnak ha­tásköre keretei között hozott döntéseit oz igazgató köteles végrehajtani. Az üzemi tanács olyan ha­tározatának véerehaltását. a) amely jogszabályt sért vagy b) amelynek meghozatalá­val hatáskörét túllépte, az Igazgató köteles megtagadni. |.V. Az üzemi tanácsok tagjainak megválasztása, jogállása és a tanácstagság megszűnése 13. Az üzemi tanácsok megalakításáról az üzemi bi­zottságok gondoskodnak. Az üzemi tanács 15—121 tagból áll: e kereten belül az üzemi tanács tagjai számát az üze­mi bizottság határozza meg. Az üzemi tanács elnöke »z üzemi bizottság elnöke. a) Az üzemi tanács tagsá­gának kétharmadát az üze­mi bizottság által behívott, választott szakszervezeti funkcionáriusok (ü. b.-tagok. roűhelybizottsági tagok, bi­zalmiak) alkotiák. egyhar­mad részét az üzemi dolgo­zók termelési tanácskozáso­kon választiák. b) Állásuk, illetőleg tiszt­ségük folytán tagiai az üze­mi tanácsnak: a vállalat Igazgatója, fő­mérnöke (főagronőmusa). fő­könyvelője. a vállalat MSZMP-titkára. KISZ-titkára. 14. Az üzemi tanács tagiá­vá — szakszervezeti tagság­ra való tekintet nélkül — csak olvan büntetlen előéle­tű, a dolgozó néphez és a népköztársaság alkotmányá­hoz hű jelölt választható meg. aki legalább két éve a válla­latnál dolgozik. 15. Az üzemi tanács taglalt üzemrészenként, műhelyen­ként. telephelyenként tartott termelés! tanácskozásokon az üzem dolgozói választiák két­évi időtartamra. Egv-egv üzemrész, műhely, telep az ott dolgozók számarányának megfelelően oz üzemi bizott­ság által megállapított szám­ban választ üzemi tanácsta­gokat. A jelölés a műhelvbtzott­ság — ahol ilven nem mű­ködik —. a szakszervezeti bi­zalmi feladata. A választás szótöbbséggel történik és an­nak érvényességéhez az üzemrész, műhely, telen dol­gozói kétharmadának a vá­lasztásnál való részvétele szükséges. 16. Megszűnik a választott tagok üzemi tanácsi tagsága: a) a megbízatás lejártával, b) a munkaviszony meg­szűnése. c) a tisztségről való le­mondás. d) az összeférhetetlenség megállapítása, továbbá e) visszahívás esetén. Az üzemi tanácsnak nem választott tagia tanácstagsá­gát csak abban az esetben veszti el. ha megszűnik az a tisztsége, vagv állása, amely­nek alanián az üzemi tanács­nak tagiává vált. 17. Az üzemi tanács válasz­tott tagiait ugyanaz a Jogvé­delem illeti meg. amit a Munka Törvéavkönwe az üzemi választott szakszerve­zeti vezetőknek biztosít 13. Minden politikai, gaz­dasági. vaev egvéb tevékeny­ség. illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dol­gozó nép érdekeivel, összefér­hetetlen az üzemi tanács­tagsággal. A* összeférhetet­lenséget az üzemi tanács ál­lapítla meg és ezzel egyide­jűleg az üzemi tanácsi tag­ság megszűnik. Ha az üzemi tanács tagia egyben valamely államhatal­mi szerv választott tagia is (országgyűlési képviselő, he­Ivi tanácstag), vele szemben az üzemi tanács összeférhe­tetlenséget nem állapíthat meg. Ilyen esetben az üzemi tanács javaslatot tehet az összeférhetelenség megállapí­tására annál az államhatalmi szervnél, amelynek az üzemi tanácstag választott tagia. összeférhetetlenség meg­állapítása nélkül az üzemi ta­nács taglát csak választői hívhatják vissza. A vissza­híváshoz kétharmad szótöbb­ség szükséges. h A* üzemi tanácsok működése 19. Az üzemi tanács a szak. szervezet irányítása alatt mű­ködik. Az üzemi tanács tevé­kenységét ülésein feiti kl. Az üzemi tanácsot szükség szerint, de legalább negyed­évenként össze kell hívni. Mindenkor össze kell hívni az üzemi tanácsot, ha az üze­mi bizottság úgv dönt. illetve az üzemi tanács taglalnak legalább egyharmada, vagv az Igazgató kéri; Az üzemi tanács üléseit munkaidőn kí­vül kell megtartani 20. Az üzemi tanács akkor határozatképes, ha taglalnak kétharmad része megielent. A tanács döntéseit szótöbb­séggel hozza, döntéseit Jegy­zőkönyvben kell rögzíteni. 21. Az üzemi tanácsi műkö­désével kapcsolatos ügyviteli kérdésekben az üzemi bi­zottság intézkedik. Az üzemi tanács két ülése közötti idő­szakban az üzemi tanács szá­ntára biztosított hatáskörben az üzemi bizottság jár el és a megtett intézkedésekről a kővetkező tanácsülésen tájé­koztatást ad. Az üzemi tanács jogköré­ben a tanács egyes taglal nem járhatnak el, 22. Az üzemi tanács műkö­déséről a dolgozókat rendsze­resen tájékoztatni kell. ö Vegyes és záré rendelkezéseit: b) betartsák és betartassák a törvényes előírásokat, c) őrizzék és védjék a társadalmi tulaidont. d) segítsék személves pél­damutatással is a munkafe­gyelem megszilárdítását. « határozataikkal javast* ­23. Az üzemi tanács tariát az üzem többi dolgozóiával szemben semmiféle anvagi előny nem illeti meg. de a tisztség miatt hátrányt sem szenvedhet. 24. Jelen határbzat ren­delkezései nem érintik az üzemi bizottságok egyéb Jog­szabályokban előírt ioeait és kötelességeit. 25. Jelen határozat alapján az üzemi tanácsokat első íz­ben 1958. március l-ig kell megválasztani. (Folytatás az 1. oldálról) Kérjük kormányunkat, hogy az építés ez évi üte­mét a kővetkező években is tartsa fenn. 2. A nők háztartási gond­jainak megkönnyítésére ipa­runk fokozza a mosógépek, a háztartási gépek és a házi munkában segítséget nyújtó kisgépek sorozatgyártását. A tanácsok és a szakszer­vezetek állítsanak fel mo­sodákat a háztömbökben és üzemekben. 3. Kérjük, hogy amint ezt népgazdaságunk helyzete le­hetővé teszi, a beteg gyermek mellett otthon maradó anya gyer­mekápolási táppénzjogo­sultságát a gyermek há­roméves koráig terjesz­szék ki. 4. Kérjük a kormányt, hogy a gazdasági lehetősége­ket figyelembe véve növelje az óvoda és a napközi ottho­nok férőhelyeinek számát. 5. Az iskoláknak mintegy fele kettő, sőt három mű­szakban dolgozik. Ezért ja­vasóljuk, hogy a hároméves tervben az eddiginél na­gyobb ütemben építsünk is­kolát és tantermet Kormánynnk szerezzen ér­vényt annak a határozat­nak, amely szerint mind­azokat az épületeket, ame­lyekben egykor iskolák vol­tak, de ma más célokra használják, adják vissza eredeti rendeltetésüknek. Ellenőrizzék, hogy az új la­kótelepeken a rendelkezések­nek megfelelően építik-e az iskolákat és a gyermekin­tézményeket. 6. Az üzemekben az eddigi­nél több nő számára kell biz­tosítani a szakmai fejlődést. A SZOT-tal együtt javasla­tot készítünk a nők szakmai továbbképzésére. 7. Szükségesnek tartjuk a nők számára az éjjeli mű­szak fokozatos megszünteté­sét. A textiliparban ehhez már hozzákezdtek a szombat éj­szakai műszak eltörlésével. 8. Kérjük a kormányt, hogy a fizikai és szellemi munkában kiváló eredménye­ket elérő nőket minden év­ben a nemzetközi nőnapon kormánykitüntetésben része­sítsék. KÜLPOLITIKA HÍREI ­*>» m r o v i e n Mohamed El fttl, rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a Szudáni Köztársaság első magyarországi követő no­vember 15-én megérklezett Bu­dapestre. Az új követet a repü­lőtéren Csatordai Károly, a Kül­ügyminisztérium protokoll osz­tályának vezetője fogadta. Pária: A párizsi sajtó t» vábbra is egész oldalas főcím alatt ir az atlanti szövet-égbe bekövetkezett válságról A Liberation aláhúzza, hogy Franciaországnak ki kell kerül­ni abból a megalázó zsákutcá­ból, airtelybe az őrült politika 10 esztendője vezette. Minden­nek elengedhetetlen feltétele: békét kell teremteni Algériában és ott kell hagyni az atlanti paktumot­A Combat arról ír, hogy » homályban egy angol-amerikai kondominium jelentkezik; En­nek a kondominiumnak az első áldozata Franciaország. Az Humanité is rimatat ar­ra; az algériai háborúnak a nép érdekeivel ellentétben álló foly­tatása az oka annak; hogy ma Amerika éa Anglia hozzáláthat Franciaország Észak-Afrikából való kiküszöböléséhez. Timist (Reuter), Pénteken amerikai katonai repülőgép ér­kezett a tuniszi repülőtérre, fo­délzetén a tuniszi kormány ré­szére szóló fegyverekkeL Az amerikai repülőgép ötszáz pus­kát, valairrnt ötvenezer, töltényt hozott Damaszkusz: A péntek reg­geli sajtó jelentése szexint Sukri Kaulli köztársasági elnök csü­törtökön -valahol Szíriában« megszemlélte a szíriai—egyipto­mi erők hadgyakorlatait, ame­lyen a tüzérség és a páncélo­sok éles tőlténvt használtak. ' Párizs (AFP). Félix Gaillaic! francia miniszterelnök felvetet­te a bizalmi kérdést a francia kormány pénzügyi terveire vo­natkozóan. Szavazásra kedden kerül sor. Párizs (REUTER). A NATO tagországok parlamenti küldött­ségének értekezlete szombaton — a francia nemzetgyűlés kül­döttségének távollétében — el­fogadta politikai bizottságának azt a határozati javaslatát; amely felkéri a tagországok kor­mányait, hogy amennyire az a gyakorlatban megvalósítható, tanácskozzanak egymással, mi­előtt bármelyikük "esetleg a nyugati szolidaritást érintő dön­tést l)oz«, Gyászolnak a csehszlovák dolgozók Prága (MTI). Prágában,- Po­zsonyban és minden nagyobb városban az elhunyt köztársa­sági elnök képével; vagy szob­rával díszített gyászhelyiséger kot rendeztek be, ahová hosszú sorokban vonultak as üzemek, gyárak, hivatalok; intézmények, tömegszervezetek képviselői és az egyszerű dolgozók, hogy be­írják nevüket a részvétlátogatók könyvébe; Számos üzemben, bányában díszőrsóget állnak a dolgozók az elnök virágokkal díszített gyász­fátyoloa szobra, vagy képe előtt A gyász-összejöveteleken a dolgozók sok helyen munka­felajánlásokkal tesznek hitet amellett, hogy a jövőben is az elhunyt által mutatott úton kí­vánnak haladni; 26. A Jelen határozat kihir­detése naoián lén hatálvba. Végrehaitásáról az iparág sa­játosságainak figyelembevé­telével az illetékes szakszer­vezetek központi vezetőségei, az illetékes miniszterrel egyetértésben gondoskodnak. Kádár János s. k. a mattvar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke. Somogyi Miklós s k. a Magyar Szabad Szakszer­vezetek Országos Szövetségé­nek elnök*. „ I népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 83. számú törvényerejű rendelete a munkástanácsokról 1. paragrafus. A munkástanácsokról szóló 1956. évi 25. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti. 2. paragrafus. A jelen törvényerejű rendelet a kihir­detés napján lép hatályba; Dobi István S; fc. a Népköztársaság Elnöki Tanácsúnak aínOka Kristóf István s. fc a Népköztársaság •táta Tanácsának titkár*

Next

/
Oldalképek
Tartalom