Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-03 / 258. szám

Vasárnap. 1957. november 3. 3. Ismét igazi tömegmozgalom A forradalmi évforduló ösztönzőleg hat a munkaversenyre is Az eltelt egy esztendő alatt mindenki megtanulhatott különbséget tenni hangzatos frázisok, félrevezető, jelszavas demagógia és következetes munkáspolitika között. Kitűnő leckét adott ez az időszak a leplezett ellenforradalom és az igazi proletárforradalom lényegéből. Azok a nemzedékek, amelyek csak történelemkönyvekből ismerik Horthyék egykori vérengzéseit, egy esztendeje a maga meztelenségében is láthatták az aktív ellenforradalmat. Nem múltak cl nyomtalanul a véres ellenforradalmi napok ezek fölött a nemzedékek fölött sem. Sok zavar maradt a fejekben, de megtörtént az életre szóló kiábrándulás is. Az emberek megtanulták, hogy az ellenforradalommal közösködni nagyon veszélyes dolog, közelebb kerültek az igazi forradalom gondolatához és sokkal hajlamosabbak arra, hogy ezért naponta, kötelességszerűen tegyenek is valamit. Ha az ellenforradalom igazi céljait nem ismerték volna fel a munkások, lenne-e ma olyan lázas munka az üzemekben? Vajon életre kelhetett volna-e ismét a szocialista munkaverseny mozgalma? Aligha. Októberben örökre szóló halálos ítélettel sújtotta az ellenforradalom a munkaversenyt, s mégis újjáteremtödött: felfrissülve, a sallangoktól megtisztulva — kizárólag a munkások tudatos öntevékenységéből. Fiatolok az élen Sehol sem hoztak törvényt, rendeletet a mozgalom felújítására, sehol sem kötelezték a munkásokat versengésre, mégis kiterebélyesedett a mozgalom. Sőt: úgy tűnik, mintha a korábbi versenyeknél nagyobb hatóereje lenne. Azelőtt ugyan a statisztika szerint lényegesen többen vettek részt a versenyben, de sokkal inkább csökkentette a mozgalom hatékonyságát a messzemenő formalitás. Akik most a teljes önkéntesség alapján vállalták a versenyt, az ezzel járó kötelességet is komolyan vették. Különösen meglepő a fiatalok messzemenő aktivitása. Korábban elvesztek a mozgalomban, most meg ugy tűnik, mintha élére álltak volna. Az Újszegedi KenderLenszövő Vállalatnál, a Szőrme- és Börruhaüzemben, a Szalámigyárban, s olyan kis vállalatnál is, mint a Seprűgyár, vagy az Ecsetgyár. Vállvetve versenyeznek növekedő száma ad ismét tömegjelleget, hanem elsősorban az a nagy társadalmi erő, amelyet a verseny ismét képvisel az üzemekben. Mi jó — s mi rossz? A munkaverseny jelenlegi sikerének és elterjedésének természetesen nem az az egyedüli oka, hogy az emberek felismerték az ellenforradalom korábbi furfangját, hanem az is hozzátartozik, hogy a versenymozgalmat a maguk céljaihoz, törekvéseihez és érdekeihez idomították. Általában kerülik a régi formalizmust, s a százalékok hajszolását — ehelyett a jövedelmezőségre, a nagyobb részesedésre, a kiváló minőségre törnek. Ebből jóval több haszna van a népgazdaságnak is, s az egyénnek is. Megvizsgálták az emberek, hogy a versenyben mi volt jó, s mi rossz. A bonyolult adminisztrációt félrelökték, s a lehető legegyszerűbb módon mérik a verseny hatékonyságát, — üzemrészek, munkacsoportok és egyének eredményességét. Megteremtették az elbírálás demokratikus fórumát is, a munkahelyeken választott bíráló bizottságokat Államunk és az üzemek vezető testületei gondoskodtak a kiváló munkások illő megjutalmazásáról is. Negyedévenként komoly tárgyjutalmak — rádió, kerékpár, textiliák, edények — jutnak a legjobbaknak. Életképes a készpénzjutalmazás formája is. Az ilyen anyagi ösztönzések mellőzése semmiesetre sem volna helyes, hiszen a jól szervezett verseny anyagi hasznot hoz a népgazdaságnak is, s csak természetes, hogy ebből a külön haszonból részesednek azok, akik megteremtették. Mégse bizsuk a véletlenre Az ellenforradalom után sokáig senki sem vállalta a védnökséget a verseny fölött. Magukra maradtak egy ideig azok is, akik vállalták az újbóli kezdeményezést. Azzal a jelszóval, hogy »bízzuk a munkásokra«, nem akadt mindenütt gazdája a mozgalomnak. A munkásokban él a többre, szebbre való törekvés, nem zárkóznak el a mu> kaversenytől, mert tudják, hogy ez is fontos lépcső a felemelkedéshez, de a versenynek feltételei is vannak. A sokirányú kezdeményezést végülis össze kell fogni, s valami határozott irányt kell adni a közös törekvésnek. Biztosítani kell a megfelelő kommunista fiatalokkal azok jutalmazást, a nyilvánosságot, találták az igazságos elbírálást — s is, akik még nem meg az utat a KISZ-hez, de rokonszenveznek tevékenységével és célkitűzéseivel. Ifjúsági és exportbriádok alakultak számos szegedi üzemben a forradalmi évforduló tiszteletére, s ezek a brigádok önállóan dolgoznak, s nagyon számon tartják teljesítményeiket. A munkások derékhada Az »öregek«, az idősebb generáció, nincs ugyan olyan nagy mozgással, mint a fiatalság, de a munkások de rékhada adja az újjászületett mozgalom gerincét. S egyre többen zárkóznak fel azok mögé, akik az ellenforradalom leverése után újra pártfogásukba vették a mozgalmat. Tíz-húsz önkéntes jelentkezővel kezdődött valamennyi üzemben a munkaversenynek ez a mostani, megújult szakasza, de ma már százak, ezrek teszik újra magukévá — cselekvő tenniakarással. A Textilmüvekben még néhány hónapja is csak 300 munkás és munkásnő jelentette be részvételét — a forradalom ünnepének közeledte azonban újabb 250 munkást szólított a mozgalomba. Hasonló észrevételünk van a Kenderfonógyárból, az újszegedi szövőgyárból és több más helyről is. A munkaversenynek azonban nem csupán a résztvevők méltán nyerték el a párt elismerését és köszönetét. Elbizakodottságra azonban semmi okunk nincsen, hiszen a szegedi munkásgárda még többre is képes. így van ez a munkaverseny esetében is. Most ismét széles méreteket öltött, elevenen hat a gazdaságban, de hírül sem tölti még be igazi szerepét. Reméljük azonban, hogy a mostani veresnylendület nemcsak egy naptári időszakra szól, hanem állandó eleme lesz most már, a stabilizáció után, a további szüntelen előrehaladásnak is. S. I. Emtófcbélvegeket bocsát ki a magyar posta A Postavezérigazgatóság közli, hogy november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója napján 60 filléres és 1 forintos névértékű emlékbélyegsorozatot bocsát forgalomba. Uj gyógyszerek A cukorbetegségnek eddig nem volt megfelelő hatású gyógyszere. A kutatók nemrégen egy új gyógyszert állítottak elő a betegség gyógyítására, amelynek gyártását hamarosan megkezdik. A Chinoin újdonságai közé tartozik a Pas-drazsé, amely a tbc új formában megjelenő ellenszere lesz. A reuma ellen is készül új gyógyszer, az injekciós oldat neve: Acth. A „Mauthner-raktárban" hevernek, csak a csillagos ég a Takarójuk az új importgépeknek a Délrost újszegedi telepén »Az én házam, az én váram — ami ezen túl van, ahhoz semmi közöm«. Ez a tőkés erkölcsöt kifejező mondat jutott eszembe néhány sa róluk a pozdorja port, amit a szél rájuk hordott. Annál nagyobb mégis a kár. A törőhengerek tengelyei ugyanis már vakrosdásak. napja a Délrost újszegedi te- Ezt aztán olajozhatják, kenlepén, mikor egy halomba hányva, sok régi gépeket, alkatrészeket, s a Csehszlovákiából kapott új rostféldolgozó gépeket láttam. Napjainkban sokat beszélünk a takarékosságról, az állami vagyon vádelméről, de konkrét formában annál kevesebbet. Vannak különböző feliratok is az üzemekben: »Takarékoskodj az energiával«, »Óvd az állami vagyont!« Ezek a feliratok figyelmeztetik a magukról megfeledkezetteket, hogy ne pazaroljanak. önmagukban ezek a feliratok hasznosak, de nem elegendők. a roncstemetőben hever hónapok óta több drága import gép. A munkások egy része gúnyosan »Mauthnerraktárnak« nevezi ezt a helyet. A gépek takarója néhány kopott ponyva, de inkább csak a csillagos ég. A ponyva annyit ér, mint a múltban a szegény embernek az újságpapír, mikor ősszel a bokorban ezzel takaródzott. Az ég sem mindig csillagos, néha esőfelhőtől terhes. Ha pedig eső esik. a gépek fürödnek. Ennek igaz haszna is van, ha nem több hát iemoshetik, majd ha munkába állítják, sok baj lesz velük. A szürkére festett fedőlemezek, valami »jóakaró« célbadobázött és újabb szállítmányt küldtek Debrecenbe. Válogatták látszólag találomra a sok-sok alkatrészt, mert hisz honnan is tudták volna, hogy mi szükséges ahhoz, amit visznek. Könnyen lehet, hogy a végén, aki az utolsó gépegységet kapja, csak majd néhány alkatrészt sától behorpadtak. Négy-öt vihet. A többit valahol az Holnap kezdődik az egyet* m tudományos előadássorozata november 7 tiszteletére A Szegedi Tudományegyetem — mint már jeleztük — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére tudományos előadássorozatot rendez. Az ünnepélyes megnyitóra holnap, hétfőn este 6 órai kezdettel kerül sor az egyetem Dugonics téri épületének aulájában. Itt dr. Grcguss Pál, az egyetem rektorának megnyitó szavai után dr. Antalffy György, az Allamkilónyi vasdarabokat haji' gáltak rájuk jó messziről. Az egyik gápen az ékszíjtárcsa pereme is letöredezett. Látszólag senkit sem érdekel ez a pusztítás, csak a párttitkár hadakozik ellene egyedül. Hogyan kerültek ide az ócskavasak közé, a gazzal övezett raktárba ezek a drága import gépek? Még 1955ben rendelte őket a Technóimpex Külkereskedelmi Vállalat útján a Délrost. Ezek a gépek váltották volna fel részben a mezőhegyesi, a nagylaki, eperjesi és vaj háti ro6tkikészítő üzemek régi gépeit és bővítették volna ezek gépparkjait. (A gépek szállítását is ide kérték, nem Újszegedre). Az új gépek beszerzéséhez új épületek is kellenek. Az ellenforradalom azonban a költséget elvitte, mint sok más beruházás fedezetét A hitelt megvonták a vállalattól, a gépeket mégis küldték. Akik ide irányították a gépeket, jól tudták, hogy nincs beruházási hitel. Azt is tudták, hogy nem Újszegeden kell a gép, de mégis lerakták ide a szabad ég alá. Aztán rájöttek, hogy Drávaszabolcson, a Dunarost egyik üzemében készen áll egy új épület üresen, s ide beszerelhetők a és Jogtudományi Kar dé- gépek. És már vitték is egy kánja »Állam és demokrácia F^V Ugyanígy a Tiszarost a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tükrében« címmel tart előadást, majd Kalocsai Dezső tanszékvezető docens előadása következik »Revizionizmus és dogmátizmus« címmel. A további előadások naponta — csütörtök kivételével — este 6 órakor kezdődnek az aulában. Érdeklődőket szívesen látnak. Vállalathoz Debrecenbe. Csütörtökön is szedegettek néhányan az alkatrészek köország különböző rostfeldolgozó üzemeiben őrzik talált tárgyként. Fontos a fegyelmezett munka, a jó szervezettség, a jó anyagellátás és az ellenőrzés is. Vajon ellenőrizték-e a Délrost vezetői, vagy a Kende- Lenipari Igazgatóság, hogyan raktározzák le az újszegedi telepen a drága import gépeket? Biztosan azt mondják, hogy igen. Meri* ha nem, akkor az is hiba; De miután ellenőrizték és mégis úgy maradt hónapokig, mint a Csáki-szalmája, szana-szét az ócskavas és a gaz között kitéve az időjárás viszontagságainak, ez felveti a vezetők felelősségét. A munkások azt látják, hogy az ö taérükből levonnak ha késnek a munkakezdéskor, vagy selejtet gyártottak. Joggal kérdezhetik; aki idehozatta, s rakásra hányatta a gépeket, kitéve esőnek, napnak, rozsda pusztításának, azt miért nem vonják felelősségre? Joggal mondják, melyik a nagyobb kár: az ő késésük, vagy a több tízezer forint értékű, a gépen keletkezett kár? Nem elég csak feliratot gyártani, ugyanakkor szemet hunyni az állami vagyon pusztítása láttán. Nem elintézhető ez még egy jól megfogalmazott önkritikával sem. A felelősség mindenkire vonatkozik. Legyen az iparigazgató, vállalat- vagy telepvezető. Vonják hát őket felelősségre, ki hogyan érdemli (n—P) mindenekelőtt a verseny hatékonyságához szükséges munkafeltételeket. Különben nincs megfelelő garancia arra, hogy valóban érdekeltek legyenek a munkások a versenyben — anyagilag is, erkölcsileg is. Ne bízzuk a véletlenre ezt a szép és fontos mozgalmat sehol! A szegedi üzemek szép munkasikereket értek el az elmúlt hónapokban, s ezért fl Magyar népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a rögtönbíráskodási eljárás megszüntetésért A hivatalos lap vasárnapi száma közli a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletét a rögtönbíráskodási eljárás megszüntetéséről. A rendelet bevezetőlien megállapítja, hogv a törvényes rend és közbiztonság helyreállítása terén az elmúlt egu év alatt elért számottevő sikerek lehetővé teszik az átmeneti időre bevezetett rögtönbíráskodási eljárás megszüntetését. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1956. évi 28. és az azt kiegészítő 32. számú törvényerejű rendelettel elrendelt rögtönbíráskodást megszünteti. A törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép életbe. A törvényerejű rendelet hatálybalépésekor a rögtönítélő bíróságok előtt folyamatban lévő ügyeket az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel bíró bíróságokhoz kell áttenni. Az ügyész a népbirósági eljárás lefolytatását ilyen esetben is indítványozhatja. 5 „Arcunk piros, szemünk ragyog, aíkunU^át tág> nóta vzátl... A napsugaras oszi reggelen már a korai órákban így zengett az cnek 230 útlörőjelölt ajkáról. A Hámán Kató Altalános Leányiskola últörőjelöltjei kereslek [el a romantikus tiszaparti tájat, a Boszorkány-sziget öreg Iáit. Hetek óta lázasan készültek erre a napra. terepet gondosan előkészítette az iskola úttörőcsapat vezetője: Várkonyi Bernátné és Bálint. István nevelő Elhelyezték az útjeleket, ¡elállították az akadályokat. Másnap rajonként indultak a pajtások az akadályok leküzdésére. Nagy izgalommal, de Örsi foglalkozásokon, feltűnő fegyelmezettség szabad délutánjaikon, gel hajtották végre felhogy előkészüljenek az úttörők életében oly fontos eseményt jelentő próbázásra. A honvédség képviselőinek segítségével már az előző napon a adataikat. Kilenc akadályt kellett leküzdeniök a gyermekeknek. Minden akadálynál kitörő örömmel üdvözölték egymást azok, akik megszerezték a 10 pontot, ami egy-egy alkalommal a legtöbbet jelentette. ,4s egyes akadályoknál a nevelök fáradságot nem kímélve segítettek a feladat végrehajtásában. Az utolsó próbatétel volt a főzés. A pajtások hozták a felszerelést és a főzéshez szükséges élelmet. Megkezdődött az utolsó küzdelem: melyik raj tudja a legjobb paprikást főzni? Hallatlan volt a lelkesedés. Ügy igyekeztek a főzéssel, hogy néha még egy kicsh több só is ke- november 6. rült az ételbe. Oe reme- lálkozójukon kül sikerült! Az ott le• Szerkesztői égünk német vendégei a napokban utaztak haza, a Nemet Demokratikus Köztársaságba. Heinz FViedrich, a Karl-Marx-Stadt-i Volksstimme főszerkesztője és Jonny Türpe a lap városi szerkesztője tapasztalatcsere látogatásra jöttek hozzánk. Itttartózkodásuk alkalmával Szeged több jelentős üzemét látogatták meg, ismerkedtek a várossal és környékével, ipari, mezőgazdasági és kulturális életünkkel. Meleg barátsággal fogadták őket mindenütt a város dolgozói: a Szegedi Kenderfonóban, a Szalámigyárban és más üzemekben éppúgy, mint a tápéi immár világhírű gyékényes szövetkezetben; Jártak munkáslakásokban és parasztházakban, s elutazásuk előtt annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy olyan barátok között jártak, akikkel elszakíthatatlan szálak fűzik össze őket a szocializmus építésében. Pl* w, % ifé feli Imi vő nevelök és vendégek megelégedetten és jó hangulatban távoztak. A gyermekek is azzal ' az érzéssel mentek el, \ hogy érdemes iittörö- j nek leríni! Nótázva és boldogan vonultak haza és a november 7-i ünnepélyre gondoltak, mikor valóban úttörők lesznek, felköthetik a vörös nyakkendőt. Ugyanezen a napon próbáztak a Szilléri sugárúti iskola úttörői, is, akik az úttörő-avatást a baráti tatartják mep. (Liebmann Béla relvételei) Képeinken szegedi tartóz kodásuk sok kedves emlékei közül kettőt mutatunk be. Feisö képünk a színházban készült, ahol melegen gratuláltak az európai koncertjeiről áltáluk is jólismert Fischer Annié Kossuth-díjas zongoraművésznőnek. Balról ,}obbra: Türpe. Fischcr Annié, Borbély Gyula, az Állami Operaház karnagya és Friodrich. — Alsó képünk azt a kedves pillanatot örökíti meg, amint népviseletbe öltözött iskolás lányokkal beszélgetnek Tápén. A tápéi kislányok igen hangulatos műsorral kedveskedtek nekik, s még németül is daloltak egy versnyit a jólesően meglepett vendége knek.