Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-18 / 244. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJ ETEKl <» * » A MAGYAR SZOCIÁLIST A MUNKÁSPÁRT LAPJA XIIL évfolyam, 244. szám Ara: 50 fiUér Péntek, 1957. október 18. Kenderrostlemez-iizem építését kezdték meg a Délrost újszegedi telepén! Ismeretes, hogy a kormány szakembereket kért fel a gazdasági élet különböző te­rületein megoldandó problé­mák feldolgozására és arra, hogy a megoldásokra tegye­nek javaslatokat. Miután a bizottság megvizsgálta egy­egy iparág kérdéseit, az ered­ményeket összesítette és ja­vaslatokat dolgozott ki a kor­mány számára az ipar fej­lesztésére és szervezeti átcso­portosítására. A bizottság a könnyűiparra vonatkozó javaslatában sür­geti az üzemek melléktermé­keinek, hulladékainak gazda­ságos felhasználását. Azt ja­vasolja, hogy az építés alatt álló Mohácsi Rostlemez­üzemen kívül a fűrész- és le­mezüzemek, továbbá a ken­der- és lenfeldolgozó gyárak mellett rostlemez-üzemrész tését. készí­Csaknem másfélmillió forin­tos költséggel belga gyártmá­nyú gépeket szerelnek fel. A jövő év elejétől mintegy ti­zenötezer mázsa pozdorját dolgoznak fel szigetelő és bú­torlemez készítésre. Ez több millió forintot ér majd, leg­alább harmincszor annyit, mintha a pozdorját tűzreva­lóként adnák el. Még az idé.i a vajháti te­lep területén is létesítenek egy kisebb rostlemez-üze­met. Ott egymilliós költséggel ha- £ zai gyártmányú keverő, mo-i só, hidralikus prés és egyéb • gépeket helyeznek üzembe. ; Ezeket a gépeket a Borsodi • Gépgyár készíti. Itt a terv t szerint évente tizenkét ezer £ mázsa pozdorjából gyártanak • értékes rostlemezeket. Ezzel Szegeden és Vajhá- £ ton nem kifizetődő többé a £ pozdorja tüzelése. Drágább £ fűtanyag lett, mint a szén. • Ma már nem hulladék csu- £ • pán a pozdorja, hanem drága • fapótló alapanyag, amiből a £ bútoripar nyersanyaga lesz. • A könyvtárakban is most kezdődik az igazi "Szezon*: itt az ősz, megkezdődött min­denfelé a tanulás, több szórakoztató olvasmány is kell a hosszú téli estékre. Képünk a szegedi Somogyi Könyvtár nagy olvasóter­mének egy részletét mutatja be. Felkészülve, sok új könyvvel várja az olvasókat az Egyetemi Könyvtárral együtt. Szeged két '.! nagy könyvtáráról lapunk 3-ik oldalán közlünk cikket. Hía: Gromiko levele az ENSZ-közgyülés elnökéhez Egy darab a múltból a Rókusi fekete­földeken Uj filmekről Néhány újság az élelmiszerfrontról célszerű a hulladék feldől- Ellenőrzik a péksütemény minőségét és súlyát — • gozására kisebb rostlemez- Ezentúl a vevők előtt készítik el a darált húst £ üzemek létesítése. A rost- és forgácslemezipar fejlesztését megköveteli a bútorlap- és a fenyőfűrész­óru-import csökkentése is. Azzal, hogy rostlemez-üze­meket létesítünk és a poz­dorja jelentős részét haszno­síthatjuk, enyhítjük a bútoripar • nyersanyaghiányát, amefy i egyben jelenleg még gátja a több bútorgyártásnak , Magyarországon. Szegeden a Falemezgyár mellett működik már egy fa­roslemezkészítő üzemrész. Egyelőre kísérleti célokat szolgál, de máris felhasználja a gyár hulladékának egy ré­szét. A kenderfeldolgozású iparágunk, a rostkikészítő új­szegedi üzeme még nem ren­delkezik ilyen üzemrésszel. Ismeretes, hogy Szegeden van az ország egyik legna­gyobb rostkikészítő vállalata, a Délrost. Telephelyei több helyen vannak szerte Dél­Magyarországon. A hulladékanyagot: a poz­dorját eddig csak tüzelésre használták, részben saját kazánjaik fűté­sére, de juttattak kedvezmé­nyes tüzelőként munkásaik­nak is. Adtak pozdorját köz­intézményeknek és magáno­soknak is fűtés céljára. Évti­zedek óta ez volt a pozdorja leggazdaságosabb felhaszná­lása. Mióta azonban a tudo­mány felfedezte egyéb hasz­nosítási módját, például rost­lemezkészítésnél, bizony drá­ga tüzelő lett a pozdorja. Az ipari bizottság által ja­vasolt rostlemezkészítő-üze­mekkel tehát a kenderpoz­dorja hasznosításában jelen­tős lépéssel haladunk előre. Még csak néhány hete hang­zott el a javaslat és Szegeden máris valóság lett belőle. Né­hány napja ugyanis a Délrost újszegedi telepén megkezdték az épületek át­szerelését, helyesebben egy Sok vásárló kérésére a ke­reskedelmi osztály megvizs­gálta a kenyér, a péksüte­mény minőségét és súlyát. A minőséggel is sok baj van, de a súlycsonkítás még a rossz minőségnél is szembe­tűnőbb. A • szabvány szerint 10 darab sütemény súlya 52— 56 deka. Az ellenőrzés alkal­mával a legsúlyosabb tíz ösz­szesen 50 deka vekt. A leg­több 48—49 deka. Ugyanezt tapasztalták a félkilós büfé­kenyérnél is, 40—44 dekásak voltak. A súlycsonkításért elsősor­ban a Sütőipari Vállalat a fe­lelős. De hibát követ el az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat is, amiért nem el­lenőrzi az áruk minőségét és súlyát. Ugyancsak a vásárlók ki-: fogásolták a darált hús minő- £ ségét. A kereskedelmi osztály • megvizsgálta a panaszt, s*< jogosnak találta, éppen ezért utasította az Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalatot; ezen­túl csak a vevő kérésére, a vevő szeme előtt darálhatják le a húst. N És végül egy jó hír: a Bel­kereskedelmi Minisztérium korábban szeptember 30-ig minősítette idényárunak a sertésaprólékot — fejláb, kö­röm stb. — és engedélyezett 40—50 százalékos árkedvez­ményt. Ezt a rendeletét meg­hosszabbította, tehát a hen­tesüzletekben a vásárlók a korábbi olcsó áron megkap­hatják a sertésaprólékot. — (Liebmann Béla felvétele) Magyarországon a helyzet ma szilárdabb, mint bármikor volt — írja egy angol újságíró London: A Daily Worker­ben Walter Holmes, aki nem­rég Magyarországon járt, hosszabb cikkben ismerteti a magyar parasztok helyzetét. A magyar vidék beutazása alapján — írja — a helyze­tet különböző szempontokból nagyon örvendetesnek talál­tam. A Kádár-kormány által nyújtott kedvezőbb feltéte­lek •— például a beszolgálta­tási rendszer megszüntetése és a magasabb terményárak — mellett a helyzet az idén októberben sokkal szilár­dabb, mint bármikor volt. A termés bőséges, a mezőgaz­dasági munkás és a paraszt most nagyobb jólétet élvez, mint bármikor Magyarorszá­gon és tág tér nyílt a vidé­ken a szocialista haladás előtt — állapítja meg a Daily Worker tudósítója. 330 ezer forintos költségen új öltöző épült a Tápéi Hajójavítóban Hat brigád 22 fiataljának lelkes kezdeményezése a Bőrruha üzemben Versenyre hívják Szeged valamennyi ifjúsági- és KlSZ-brigádját Már csak napok, hetek válasz­tanak el bennünket a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség első or­szágos értekezletétől és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenedik évfordulójától. Mindkét esemény nagy ünnepe lesz a magyar ifjúságnak és a Francia írónak ítélték oda az ez évi irodalmi Nobel-díjat Stockholm: A svéd királyi akadémia az 1957. évi irodal­mi Nobel-díiat Albert Camus francia írónak ítélte oda iro­dalmi munkásságáért. Camus 1913. november 7­én született egy kelet-algé­riai városkában. Gyermekko­rában proletárköreiből kike­rülve szegény hallgatóként végezte el az algíri egyete­met. Filozófiai doktor, dinlo­máia egyetemi tanszékre io­gosítja, de az egyetemi állá­sokat egészségügyi okok miatt visszautasította. Már eavete* mi évei alatt csatlakozott eav értelmisépi'körhöz, amelynek tagjai jelentős szerevet ját­szottak az észak-afrikai el­lenállás alatt. Első műveit egy algíri kiadó jelentette meg. Huszonöt éves korában otthagyja szülőhazáiét és Pá­rizsban a Paris Soir munka­társa lesz. Két évvel később otthagvia a lapot és az ille­gális Combat-ba ír cikkeket. A felszabadulás után. ami­kor a lap legálisan ielenik meg. kitűnő vezércikkeivel kelti fel a figyelmet. 1945­ben megválik a zsurnaliszti­kától, irodalmi műveinek szenteli magát. A „Pestis" (La peste) című könyvét 1947-ben kritikai díiial tüntetik ki. s ez egyik napról a másikra az élő iro­dalom első képviselői közé emelte. Ujabb víiierőmű a Vagon Szlovákia legsebesebb fo­lyóján, a Vág-folyón, hozzá­láttak sorrendben a negyedik vízierőmű építéséhez. Az új vízierőmű energiatermelése messze felülmúlja az eddigiek energiatermelését. A tervek szerint LiptovskáMara község közelében 350 millió köbmé­ter víz tárolására alkalmas "tartályt* építenek. Az új mesterséges tó jóval nagyobb lesz az oravainál. Csaik egy maszatos helyiséget hagyott öltözőként a munkások­ra a tőkés a Tápéi Hajójavító­ban. Ebben a helyiségben öl­tözött ót az egész munkásgárda munkakezdés előtt. Még arra se volt itt alkalmuk a munká­soknak, hogy lemossák maguk­ról a sarat és az olajat. Ha tisz­tálkodni akarlak, a nyílt udva­ron kellett átmenniük a kazán­házhoz — a leghidegebb télben is. Sajnos, a felszabadulás után is sokáig meg kellett elégedniök ennyivel, de a napokban gene­rális változás történt. A tavaly tavasszal megkezdett építkezést befejezte a Csongrád megyei Ta­tarozó Vállalat és ünnepélyesen átadta az erre sokat várt mun­kásoknak a 100 személyes kor­szerű öltöző- és fürdőépületet. A nődolgozóknak egy kisebb, de ugyancsak teljes felszerelésű részleget képeztek ki az új épü­letben. Itt helyezték el az egész­ségügyi szobát, valamint az üze­mi őrséget és a tűzoltóságot is. Az új öltöző és fürdő 330 ezer forintos költségen épült és any­nyi várakozás után kultúrált le­hetőségeket ad a munka előtti átöltözésre és a műszak utáni tisztálkodásra: Gazdagon szüretel az idén a szatymazi Szabadság Termelőszövetkezet Szabadság Ter­A szatymazi melőszövelkezet tagjainak jó munkájáról tanúskodik, hogy a gazdaság termelési terveit a leg­több növényféleségből az elő­irányzottnál messzi túlteljesítet­ték. A tavalyihoz képest a gaz­Negyvenezer kéve gyékény A "gyékényes* faluban, Tápén, már vége felé közeled­nek az őszi betakarítási mun­kák. A községben azonban a mezőgazdasági munkák vé­geztével sincs "holt-szezon*, ilyenkor kezdődik a téli munkák dandárja. Nem ke­vesebb mint ezer család ap­raja-nagyja szövi, fonja a gyékényt, ezt a hasznos vízi­növényt. Erre a munkára készültek most fel. Több száz főből ál­ló aratócsoportok járták be az ország déli részét, főleg a Tisza holt ágainak partjait, s egyes nagyobb tavak ingo­ványos környékét. Az arató­csoportok erre a célra készí­tett kis kaszákkal vágták a gyékényt, s összesen negy­venezer kévét kötöttek össze. Az összegyűjtött kévéket Tápéra szállították, ahol min­den család maga szárítja, s dolgozza fel. Sokféle hasznos cikk készül belőle a szorgal­mas tápéiak ügyes kezemun­kája nyomán: lábtörlő, pa­pucs, szatyor, g^ékénysző­nyeg, s- csaknem ötven mé­retben gyékénytakaró, daság idei bortermése csaknem kétszeres. Tavaly például az ezerjó szőlőtáblák mindössze 60 hektóliter bort adtak, az idén pedig ugyanezekről a területek­ről 125 hektoliter mustot szűr­tek el. A szövetkezet összborter­mése most 305 hektoliterre te­hető, kis liiján 100 hektoliterrel több ez, mint amennyit az el­múlt télen terveztek erre az esz­tendőre. A termelési tervek túlteljesíté­se lehetővé teszi most, hogy az egy munkaegységre eső terve­zett osztalékot is felemeljék. A tervek szerint 41 forint 68 fil­lér készpénznek és terménynek kellett volna jutni minden telje­sített munkaegységre. Most mi­után az idei termések legna­gyobb részét már betakarította a szövetkezet tagsága, még nem egészen pontos kalkuláció sze­rint úgy látják, hogv a szatyma­zi Szabadság Tsz-ben dolgozó szövetkezeti tagok egy munkn­egvségre eső jövedelme túlha­ladja még az 50 íorinlot is, forradalmi erőknek. Az ortszágos értekezlet megszabja majd az egységes magyar ifjúsági moz< galom további útját, feladatait) kijelöli azt a célt, amit ifjúsát gunknak saját erejéből kell elér-t nie, a nagy évforduló pedig for-i radalmi lelkesedést és forradal-í mi hitet ad ehhez a munkához; A fiatalok a közelgő nagy esemény és évforduló hatása-1 ként és tiszteletére élénkebb tevékenységbe kezdtek. Szervej zeteik változatos programot dol-t goztak ki az ünnepi hetekre. Ezen túl azonban számos üzemi ifjúsági és KISZ-brigád deres kabb munkára is kötelezte ma­gát. A Szőrme- és Bőrrohnkészítő üzem fiataljai inár hosszabb idő óta versenyeznek egymással, s versenyük során szép munka­sikereket értek el. A közelgő ün­nepek azonban annál bátrabb és nngyobb elhatározásra bíztattuk őket. Elhatározták: versenyre szólítják városunk valamennyi ifjúsági és KISZ-brigádját, hogy széleskörű versenymozgalommal erősítsék népgazdaságunkat. Versenyük fő célkitűzése a terv szerinti mennyiségi kötele­zettség szigorú teljesítése, a mi­nőség állandó javítása, s az év­végi nyereségrészesedéssel szo­rosan összefüggő önköltségcsök­kentés és takarékosság. Vállal­koztak arra is, hogy a verseny­ző brigádok tagjai közül senki nem késik a munkából és nem hiányzik igazolatlanul. A KISZ-szervezet életének továb­bi fellendítése érdekében a ver­senyző brigádok tagjai az ifjú­sági rendezvényeken együttesen vesznek részt, azok is. akik még nem tagjai a KISZ-nek. Hat brigád 22 fiataljától ered a kezdeményezés, s végső ered­ményét az év végén mérik le. A verseny elbírálására a KISZ városi bizottságát kérték fel; amely gondoskodik a legjobb brigád megjulalmazásáról is. A kezdeményező és a csatla­kozó ifjúsági brigádoknak ebből az alkalomból egy klasszikus mondásra hívnánk fel a figyel­müket: "Csak annyi lelkesedést a kivitelben, mint a megajánlás-! ban!* \

Next

/
Oldalképek
Tartalom