Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-30 / 254. szám

275 Szerda, 1957. október 88. A szegedi munkásmozgalom történetének dicső lapjairól: a v. 1910-es alföldi munkástalálkosó 1910. október 39. jelentős r,ap a szegedi munkásmozgalom történetében. Negyvenhét évvel ezelőtt itt, Szegeden adtak találkozót egymásnak az Alföld városainak és községeinek munkásszervezetei. Céljuk: harc a politikai érvényesülésért. A választójogból kirekesztett munkásságnak nem volt beleszólása az ország ügyeinek intézésébe. Küldöttei azért jöttek össze Szegeden, hogy a választójog kiterjesztéséért folyó harchoz szervezeteiket megerősítsék. Elhatározták, hogy az alföldi városok és községek munkásszervezeteinek középpontját az Alföld közepén fekvő és jgy legkönnyebben megközelíthető nagy városba, Szegedre teszik át. A szegedi összejövetelt a szocialista párt vezetősége nagy megmozdulásnak tervezte és sikerének előmozdítására nagy előkészületeket tett. Küldöttekkel képviseltették magukat az alföldi városok és községek szocialista pártszervezetei, szakmai szabadszervezetei és azoknak a községeknek szabadszervezetei is, ahol működő szocialista pártszervezetek nem voltak. Száz-szS&tagú küldöttséggel vett részt Szabadka, Makó és Hódmezővásárhely, kisebb-nagyobb küldöttséget küldött Almáskamarás, Arad, Békés, Békéscsaba, Csongrád, Félegyháza, Földeák, Gyoma, Kiskunhalas, Mezőberény, Mezőtúr, Medgyesegyháza, Orosháza, Orsóvá, Szarvas, Szentes, Szolnok. Temesvár, Tótkomlós és Zombor. Ez a hatalmas seregszemle friss életet hozott városunkba. A burzsoázia persze nem nagy. örömmel fogadta a gyűlést és a "rendzavarás* megakadályozására kellő számú rendőrséget összpontosított. Tűntető felvonulások A tüntető felvonulások már az előző napion, szombaton este megkezdődtek. Hatalmas lampionos menet indult el a Munkásotthonból a Nagykörúton és az akkori Boldogasszony sugárúton (ma: Április 4 útja) végig a Szeged-állomáshoz, ahol a« érkező vendégeket a Marseillaise tüzes dallamával üdvözölték az egyesített munkásdalárdák. A főútvonalakon keresztül munkásdalokat énekelve mintegy 800 főnyi tömeg kisérte a vendégeket a Munkásotthonba. A választójogi nagygyűlést másnap, vasárnap délelőttiére hirdették meg. Itt is hatalmas tömeg gyűlt össze a "parasztvezér*: Áchim L. András országgyűlési képviselő meghallgatására. Forradalmi hangú beszédében élesen támadta Áchim képviselőtársait, mert a parlament tagjai közül csak ő egyedül jelent meg. Azoknak — úgymond — csak akkor kell a nép, amikor voksot szállítanak neki. Kijelentette, hogy az államháztartás terheit csak a dolgozó nép viseli, ellenben a vagyon csak az uraké és papoké. Tüzes hangú beszédében egy "új Dózsa-lázadás* fenyegető képiét villantotta fel. Gyűlés a Munkásotthonban A tulajdonképpeni alföldi kerületi gyűlést délután két órakor a Munkásotthonban tartották meg, mert a városháza tanácstermét, ahova a gyűlést eredetileg tervezték, a város gazdái megtagadták tőlük. A szűk helyiség a tömegnek csak kis részét tudta befogadni, a legnagyobb rész künn rekedt. A gyűlés programja a következő volt: 1. A politikai helyzet és a sajtó. 2. A szakszervezeti bizottságok. 3. A földművelők szervezése. 4. Az alföldi kerület megalakítása. 5. A kerületi vezetőségek megválasztása. 6. Indítványok. A gyűlésen tehát újjáalakították az Alföldi Városok és Községek Pártszervezeteinek Szövetségét és elhatározták, hogy a kerület székhelyét Békéscsabáról a közpohti fekvésű Szegedre teszik át. Így Szeged a magyar munkásmozgalom vidéki központja lett. A kerületi gyűlés utolsó pontja Rajki Sándor békéscsabai földmunkás határozati javaslata volt, melyet szegedi vonatkozása miatt teljes terjedelmében közlünk: "Mondja ki az Alföldi Városok és Községek Szocialista Pártszervezeteinek 1910. október 30-án Szegeden, a Munkásotthonban tartott kerületi pártgyülése, hogy 1915. évre, Dózsa György kivégeztetésének 400 éves fordulójára az agyonsanyargatott jobbágyság nagy vértanújának, valamint az ugyanazon időtájban kivégzett jobbágyok emlékére szobrot emel. E célból kiáltványt intéz a jobbágyok utódaihoz, a felvilágosodott polgársághoz, valamint a hatalom érdekeit szolgáló irányzattal szakító magvar művészekhez, hogy áldozatkészségükkel segítsék elő ezen határozat, végrehajtását. Az emlékmüvet az Alföld szívében, Szeged szab. kir. város egyik közterén óhajtja elhelyezni és e célból megbízza az előmunkálatokkal megbízott kerületi vezetőséget, hogy Szeged szab. kir. város képviselőtestületénél kellő időben tegye meg a szükséges lépéseket az egyik köztéren kijelölendő hely megszerzése végett«. Az egykori tudósítások A határozati javaslatot egyhangúlag megszavazták. Sajnos ezt a tervet sem a kitűzött időben az első világháború miatt, sem később, nem hajtották végre, jóllehet 1919-ben Móra Ferenc, majd Juhász Gyula külön tervet dolgoztak ki megvalósítására. Bele kell nyugodnunk tehát abba, hogy Budapest meg fogja előzni Szegedet a Dózsa György-emlékmű megalkotásában. Egyébként az 1910. évi munkásmozgalmi napról a szegedi napilapok észrevehetően hűvös hangon ugyan, de részletesen beszámolnak, ismertetik az összes gyűlés lefolyását. Jellemző azonban, hogy a pesti polgári sajtó a nagy fontosságú eseményről konokul hallgat. Bőven van a lapoknak helyük, egészen idegen és távoleső jelentéktelen események, hírek ismertetésére, írnak Petrás Sári primadonna ügyének békés elintézéséről, a hercegprímás névnapjának megünnepléséről, Napóleon Viktor herceg és Klementina hercegnő házasságáról: ám a munkásmozgalomnak erről a nagy eseményéről egyetlen szóval sem emlékeznek meg. Vág Sándor Arany ]ános-emlél<ünnepély a Tanítóképzőben Ünnepélyes keretek közt került sor iskolánkban Arany János halálának 75., születésének 140. évfordulója megünneplésére. A megemlékezést az önképzőkör rendezte. Ünnepi beszédet a kör elnöke, Annus József mondott. Hangsúlyozta, hogy nekünk, magyar tanítójelölteknek különösen fontos szem előtt tartanunk Arany hatalmas életművét. A szabadságharc utáni tevékenységéről és élete utolsó éveiről is beszélt. Az önképzőkör tagjai néhány szép verset mutattak be a költő gazdag életművéből. Vieh József KISZ-titkár PL AKATKIALLITAS a Tábor utcában november 8-ig. A szegedi képzőművészek kollektív műtermenek vezetősége és a szegedi megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának Idegenforgalmi Hivatala megegyezett. hogy a plakátpályazatra beérkezett munkákat a Tábor utca 3 szám alatti kiállítási helyiségben az érdeklődők, valamint a tanulni szándékozók részére közszemlére helyezik. Mindennap délután 4 —6 óra között tekinthetők me* az alkotások. ALGÉRIAI ÉLETKÉP »A nemzet szerencséje aa ifjúság nevelésétől is függ...* Megkezdődött a Szegedi Pedagógiai Főiskola tndománvos ülésszaka Dr. Geréb György kandidátus Comenius magyarországi munkásságáról tartott előadást Az algériai felkelő csapatok mindennapi életéről közöl érdekes fényképet az ismert svájci képeslap, a Schweizei lllustrierte Zeitung. Ezen a képen ima közben ábrázolja a harcosokat, de közben éber őrszem óvja az imádkozókat a meglepetésektői. Megkezdődött a Naev Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóin alkalmából a Szegedi Pedagógiai Főiskola tudományos ülésszaka. A hétfői megnyitón Lerner Károly. a főiskola igazgatója mondott bevezető szavakat. Ezt követően dr. Geréb Gvörgv kandidátus, főiskolai tanár a nemzetközi Comeniüs-bizottság viláeelnökségónek tagia tartott előadást „Comenius magyarországi munkásságának alapvonásai' címmel. Dr. Geréb bevezető szavaiban mondotta. hogv ebben az esztendőben szerte a világon megemlékeznek Comenius munkásságáról. Ünneplik a nagy tudóst, bölcselőt, pedagógust, kora haladó politikusát, a sokat szenvedett cseh nén tragikus sorsú, áldozatos. nemesen gondolkodó fiát. Az utókor tisztelete nem csunán a zseniális gondolkodónak szól. az újító pedagógusnak, hanem a nemesen érző humanista embernek is. akinek előremutató gondolatai sok tekintetben ma is időtállóak. s tudományos értékükre, gyakorlati használhatóságukra mint örökségre, nemzeti kultúránk alkotó hagyományára mi, magvarok is búsakén tekintünk. Dr. Geréb Gvörgv kandidátus nagyszámú hallgatóságához előadásóban egészen közelre hozta azt az időszakot. azt a néav esztendőt, amely felölelte a Rákócziak támogatásával Comenius vagy jelentőségű sárospataki munkásságát. Világraszóló reformjait Sárospatakon kísérletezte ki. s ezek a reformok az egyetemes és mindenkire kiterjedő tudás, s az ezzel velejáró társadalmi haladás szolgálatában állottak. Comenius magvarországi működésének egyik célkitűzése volt — hangsúlyozta előadásában dr. Geréb kandidátus —. hogv a magyar nép elmaradottságát kritizálva rámuta.4Son a fejlettebb polgári politikai és kulturális közállapotokra. A nemzeti államok megszületése. az egyetemes hatósugarú művelődés megteremtése, az anyanyelvi. polgári, haladó kultúra létrehozása és az ehhez szükséges pártfoaás. valamint a közönségbázis megszervezése voltak Comenius magyarországi működésének alapmotívumai. Dr. Geréb utalt Comenius búcsúbeszédére is. amelyben visszatekintett mag varországi mun. kásságára. fáradozásaira, meJvek néha ..nemcsak csömörlésig. hanem maidnem a kétségbeesésig" sok küszködést jelentettek, de győzött benne az állhatatosság, a magyarság szeretete, az ifjúság felemeléséneik vágva. mint ahogy örömmel hangsúlyozta is: dolgozott, mert, kezdettől fogva azért iött ide. hogv használjon, s ne csak máza legven az iskolában a tudománynak. hanem átitasson tanítót és tanulót egyaránt, mondván: .....a nemzet szerencséje az ifjúság nevelésétől is függ', összetartásra, szeretetre hívta fel a magyarságot. Bár előítéletek ostorát soká tapasztalta, nem Közel 600 uj üzem Lengyelországban A Lengyel Népköztársaság új üzemek építésével, az ipar szüntelen fejlesztésével állandóan emeli a lakosság foglalkoztatottságát. Csupán 1956 folyamán csaknem 90 üzem kezdte meg termelését, úgyhogy a lakosság foglalkoztatottsága 16.3 százalékkal emelkedett. Ebben az évben körülbelül 500 új gyár építését fejezik be több mint félmilliárd zloty beruházással. Ezek közül 100 üzem már megkezdte termelését. Az új üzemek ebben az évben több mint 900 millió értékű árut termelnek az országnak. csüggedt. szívből kívánta, hogv tanításai tovább éljenek. s ígv őrizzék meg az ö emlékezetét. Végezetül az előadó hangsúlyozta: mi büszkék vagyunk arra a négy esztendőre, amit Comenius Sárospatakon töltött, elmondhatjuk. hogv ..a kövek is róla beszélnek". de mindennél tartósabban hirdeti nevét demokratizmusának és humanizmusának, meleg ember * ségének eleven példája. Tisztelettel adózunk a szomszédos cseh nép eme nagv gondolkodója emléke előtt azért is. mert a népek barátságára tanított, emberségre. — a békés megértést tekintette minden emberi haladás alapiénak. csak r< szünk van ií benne, mindig különleges, nagy esemény számunkra a szovjet film ünnepe. S most talán még nagyobb horderejű, hiszen az ellenforradalom óta először került sor erre az alkalomra. Még emlékezünk, amikor a múlt év októberének eseményei után hosszú ideig nem játszottak szovjet filmeket. Akkor keserű szájízzel mentünk el a filmszínházak előtt, s éreztük: nagyon hiányzik nekünk a sok kedves, régi ismerős, a frisseség és lendület, amely oly jellemző a szovjet filmalkotásokra. Aztán újra megindult az élet normális vérkeringése, és kulturális életünk ismét gazdagodott a szovjet művészek alkotásaival. És állíthatjuk: soha anynyi ember nem látogatta e filmeket, mint ebben az évben. Ez természetesen nemesak a magyar közönség rokonszenvéből adódik, hanem abból a kétségkívüli tényből ls, hogy a szovjet filmgyártáj hatalmas léptekkel halad a művészi fejlődés útján. Egészen rövid idő alatt véglegesen betörtek a nemzetközi filmélet legjobbjai közé. A rendkívüli előretörés alapját az a tény adja, hogy megtartva a különlegesen szovjet jelleget, teljes mértékben sikerül száműzniük a sematizmust. A nagyszerű gondolatok, a mély humanizmus és a tántoríthatatlan elvek megfelelő művészi köntösben jelentkeznek filmjeikben, s ez a szovjet filmművészet igazi megújhodása. S hogy ez menynyire így van. bizonyítja az is, hogy talán sehol a világon ncm készítettek annyi klasszikus tárgyú filmet, mint a Szovjetunióban. Ki ne emlékeznék a Romeo és Júliára, amely a szovjet balettművészet ragyogó bizonyítéka volt — s egyben a filmművészeté is. Vagy a felejthetetlen Othello. amely meghódította Párizst és Londont és mindenkit, aki szereti a művészetet. S a Befejezetlen elbeszélés, az a kitűnő társadalmi film. amely az emberi akaraterő és a szerelem művészi, igaz ötvözete. Sorolhatnánk még tovább. De most tekintsünk a küszöbön álló nagy ünnep elé. amely felejthetetlen élményeken kívül nagy segítséget és sok értékes tapasztalatot nyújt a mi filmművészetünknek. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mit jelent a mi filmszakembercinknck, hogy a világ egyik művészetekben leggazdagabb itáttttiláá* I II ) • • vvTWTTTTvrffygrt orszags készségesen, barátilag rendelkezésünkre bocsátja legkitűnőbb filmalkotásait. De ez csak újabb bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió a legmesszebbmenőkig felkarolja és támogatja népünket. Mikor majdnem elmerültünk a legsötétebb ingoványban, akkor elküldte katonáit, s a szovjet vér megtisztított bennünket a szennytől. S mikor az éhínség és infláció fenyegetett, elküldte gazdag földjének kincseit, hogy élni tudjunk.,.. A szovjet film ünnepének különleges jelentőségét még egy nagyon fontos tény is alátámasztja. Filmgyártásunk jelenleg vajúdik. Művészi és társadalmi problémák között őrlődik, s nyilvánvaló, hogy segítő kézre van szükség, amely megfelelő irányba tereli a tehetséget és tudást. Ugy érezzük. hogy a szovjet fthn ünnepe sok megválaszolatlan kérdés nyitját adja meg. Az egész világon elismert, valóban a szovjet filmművészet legjavát adó alkotásokkal találkozunk ebben a két hétben. A Negyvenegyedik — a cannesi filmfesztivál "legjobb forgatókönyv*-díjával kitünteti filmje ígérkezik talán a legnagyobb eseménynek. De "Az Anya* című film elé is nagy várakozással tekint a közönség. s hogy nem csalódunk. ezt Gorkij és Mark Donszkoj rendező neve biztosítja. Grandiózus, színes film. az orosz munkások első. hatalmas forradalmáról, a Prológ. Orvosi problémát tárgyal "A szív újra dobog* című film és sikerét előre fémjelzi az, hogy orvosfilmekhen egészen kiválót kaptunk mindig a szovjet művészektől. Még egy nap. s a mozikban esténként ezrek és tízezrek nevetnek, könynyeznek az igaz művészet hatására. Köszöntjük a szovjet film ünnepét! Szegeden holnap, csütörtökön este 7 órai kezdettel ünnepélyesen kezdődik meg a szovjet film ünnepe. Az ünnepi megnvítót a Vörös Csillag Filmszínházban rendezi a Hazafias Népfront városi bizottsága és a Csongrádmegyei Moziüzemi Vállalat. Az ünnepség a magyar és a szovjet himnusszal kezdődik a MÁVzenekar előadásában, ma.id Korek József, a Szegedi Kenderfonógvár dolgozója szaval. Ünnepi beszédet Révész Béla elvtárs mond Beszéde után a "Negyvenegyedik* című új szovjet film kerül bemutatásra.