Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-10 / 186. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) Ma: A mihálytelki Új Élet Tsz-ről ,•»•**• V*» • V - .1 ! '. „Í+V. V át ÍJ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 186. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1957. augusztus 10. Kétezer vagon gabona került az állami raktárakba Csongrád megyében Csongrád megye, s Szeged valamennyi terményforgalmi és földművesszövetkezeti rak­tárában nagy most a forga­lom: termelőszövetkezetek és egyéni gazdák megrakott te­herautókon, szekereken úgyszólván megállás nélkül viszik az új gabonát. A mai napig már több mint kétezer vagon búza, rozs és árpa került az állami raktá­rakba. Különösebb agitáció és minden kényszerítő körül­mény nélkül történt ez, hi­szen az állami felvásárló szer­vektől is megkapják ter­ményükért azt az árat, amennyit a szabadpiacon kínálnak érte. Ez a magyarázata annak, hogy a mintegy ezer gazda — aki szállítási szerződést kö­tött — amint elcsépelt és elég száraz a gabonája, igyek­szik mielőbb átadni nemcsak a lekötött mennyiséget, ha­nem legtöbbször annál töb­bet, összes felesleges gaboná­ját. Ugyanez a helyzet a ter­melőszövetkezeteknél is. A szegedi Táncsics Tsz 500 mázsa gabona szállítására szerződött, ezzel szemben ennél kilencven mázsával többet adott át. A csépléskor ugyanis kide­rült, hogy a vártnál valami­vel jobb termést takarítottak be. Még a tsz-tagok is az ál­lamnak adják el feleslegüket. Az előlegképpen kapott bú­zából máris negyven mázsát adtak át a Terményforgalmi Vállalatnak. „TÜZI"-FA Most már a gyakorlatban is bebizonyosodott, milyen helyes volt a munkás-pa­raszt kormánynak a be­adási rendszer megszünte­téséről hozott intézkedése. Ezt igazolja az is, hogy az elmúlt héten Csongrád megyében mintegy ezer vagon gabona, tehát csak­nem ugyanannyi került az állami raktárakba, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Emellett a mostani felvásár-1 lási rendszer nagy előnye, hogy nem sürgetik a termé-) nyek átadását, s így csak jó) minőségű, raktározásra al­kalmas, száraz gabona kerülj az átvevőhelyekre. Tévedés ne essék, nem tűzifa e képen látható temérdek rSnk, hanem »tűzi«-fa, amelyet apróra hasogatnak, s csak ezután ég majd el részben. Gyufa lesz ezekből előbb, vagy utóbb. Inkább utóbb, mert már annyi rönköt halmoztak fel a gyár udvarán, lwgy alig férnek tőle és ha egy rönköt sem szállítanak egy fél évig, talán még akkor is zavartalanul dolgozhat a Szegedi j; Gyufagyár. Szegedi államellenes szervezketfűk a bíróság előtt DZa kezdődnek a üctsutcLsnap szegedi ünnepiével Heti rádióműsor <> ww Őszig több mint egymillió téglát gyárt a „Ualáíccuiéti" docazsmzi téflagyái) ' A Dorozsmai Téglagyár ap­rócska kis üzem. a falun túl. a zsombói műút mellett hú­zódik meg. A Téglaipari Egyesülés az utóbbi években nem sokat törődött ezzel a gyárral, mondván, úgy is halálra van ítélve, le kell bontani, mert nem jó a bá­nyája. Nem lehet a bánya agyagából csak harmad-, negyedosztályú téglákat gyártani. A halálos ítéletet ez év január 9-én az egye­sülés vezetői ki is mondták. Leállították az üzemet, haj­szál híján sor került a le­bontásra. a berendezések, gé­pek elszállítására ia A járá­si és a dorozsmai községi ta­nács közbeszólására azonban felmentették az üzemet az ítélet végrehajtásától. Ennek köszönheti, hogy ma is ví­gan füstöl magas kéménye. A heti gyártás 60—70 ezer A Dorozsmai Téglagyárat március 5-én. mint helviina­ri vállalatot, a községi ta­nács vette kezelésbe. Nem sokkal később a termelés is újra elkezdődött benne. Do­rozsma és a környező falvak lakosai dicsérik is a tanács vezetőinek eszét ezért a köz­belépésükért. mert a gyár az egész környéket ellátia nem harmad-, negyedosztályú, ha­nem első- és másodosztályú téglával. Áorilis 29-én kez­dődött az égetés, s azóta, hogy egészen pontosak le­gyünk. 982 480 téglát vásá­roltak innen a Dorozsma vi­déki építkező dolgozó parasz­tok. falusi lakosok. A evárat jelenleg a dorozsmai íöldmű­vesszövetkezet bérben hasz­nálja a tanácstól. Kezdetben úgv számítottak, az őszi tég­laégetési idény befejezésééig Több szegedi tudományos kutató utazik külföldi tanulmányútra A közeljövőben a szegedi egyetem több kutatója megy külföldi tanulmányútra. Dr. Horváth János professzor, az Elméleti Fizikai Intézet veze­tője szeptemberben az Ox­fordban megrendezésre ke­rülő quanturrj-kémiai kong­resszuson vesz részt. Moór Arthur, Szász Gábor, Szend­rei János matematikusok pe­dig Drezdába utaznak mate­ma kai kongresszusra. egymillió téglát tudnak gyár­tani. Most azonban már meg­állapítható: sokkal, de sok­kal több lesz ennél. Mert a heti gyártási eredmény rend­szeresen 60—70 ezer között mozog, s az egymilliónak már most sincsen sok híja. A tiszta haszon eddig 63 ezer forint A Téglaipari Egyesülésnek sehogy sem akart itt kifize­tődni a termelés, egyrészt ezért is akarták felszámolni a gyárat. Viszont a földmű­vesszövetkezet az össz­kiadásokat. rezsiköltséget le­számítva a gyártásból eddig már 63 ezer forint tiszta jö­vedelemre tett szert. Az év végére azonban még sokkal nagyobb összegű nyereség ígérkezik, mert a szövetke­zetnek rengeteg pénze fek­szik jelenleg is készáruban, szénben, olajban és egyéb, a gyártáshoz szükséges anya­gokban, ami busás nyereség­gel térül majd vissza. Bizonyára sok embert ér­dekel. hogyan jött létre a gyár életében ez a nagy mi­nőségi változás, hogyan le­hetséges most ugyanott első, másodosztályú téglát gyárta­ni. ahol régebben az ilyesmi­ről nemigen lehetett szó. En­nek a magyarázata igen egy­szerű. A bánya agvagával egészen másképp gazdálkod­nak most. mint régen. A múlt években maidnem ki­zárólag csak úgynevezett partföldből készült a tégla, hi­ányzott a készáruból a kel­lő mennyiségű agyag. Tégla­gyári nyelven úgynevezett „süket téglák" születtek, me­lyek rendkívül törékenyek voltak. Az újszerű bánvagaz­dálkodás mellett most van arra lehetőség, hogy a minő­ség a következő években to­vább javuljon. A korábbi nagy mennyiségű partföld elhasználása miatt most kis­sé az agyag sok a téglákban,, de ha a bánya agyagának ki­termelésével ismét partföld­höz érnek. — s még kedve­zőbb keverési arányt tudnak biztosítani —. ez okvetlenül a minőség további iavulásá­hoz vezet. Negyven magánházzal több épülhet A Dorozsmai Téglagyár példá i a elklatáns módon bi­zonyítja: egy rosszul, ráfize­téssel működő minisztériumi vállalat mennyire gazdaságo­san. kifizetően termelhet he­lyi kezelés mellett, különösen akkor, ha az bele is illik a község, vagy a város helvi iparának profiljába. Hogy mennyire kár lett volna le­bontani a Dorozsmai Tégla­gyárat. azt abból is láthat­juk. hogv Szeged és Dorozs­ma környékén ebben az esz­tendőben legalább 35—40 kislakással. magánházzal épülhet most több. A do­rozsmai földművesszövetke­zet különben készpénzért a hivatalos áron minden épít­kezőnek kiutalás és előzetes igénylés nélkül is szívesen ad el téglát minden mennyi­ségben. Geofizikai megfigyelő a bánya mélyén Az egyik dél-boémiai (Csehszlovák Köztársaság) bányában 1450 méter mély­ségben geofizikai megfigyelő­állomást létesítettek. Minden valószínűség szerint ez a leg­mélyebben fekvő geofizikai megfigyelőállomás a világon. A geofizikai évvel kapcsolat­ban létesített megfigyelőállo­mást ellátták olyan műsze­rekkel, amelyek regisztrálják a Nap és a Hold hatása és a gravitációs erők következté­ben előálló periódikus föld­kéregmozgást. Ma délulán 4 órakor nyitják meg a „Magyarországi elleniorradalom" kiállítást Ma délután 4 órakor kerül sor az októberi ellenforrada­lom eseményeit megörökítő "Magyarországi ellenforrada­lom" című kiállítás megnyi­tására. A budapesti Leg­újabbkori Magyar Történeti Múzeum szakemberei már teljesen elrendezték a kiállí­tás anyagát a Múzeumi Kén­tár Horváth Mihály utcai földszinti és emeleti helyisé­gében. Vendégszereplésre indul A KÖRNYEZÖ VÁROSOKBA több szegedi öntevékeny művészeti csoport Lassan végéhez ér a nyár, az üzemi művészeti csopor­tok is megkezdik készülődé­seiket az őszi új évadra. Szeged nagyüzemeinek cso­portjai túl vannak mér nem­csupán a munka előkészíté­sén, hanem megkezdtík ma „A merigetős"-t szombaton este mutatták be Kecskemé­ten. A színes, eleven, jól dra­matizált és kifejező erejű né­pi játék mellett a műsoron a népi együttes más igényes számai is szerepelnek. Meg­lepő, hogy a Konzervgyár zonyítják, hogy az öntevé­keny művészeti csoportok munkája újjáéled és népsze­rűsége is egyre nagyobb. A kiállítás, amely doku­mentumszerűen bemutatja az ellenforradalom eseményei­nek menetét, as ellenforra­dalmi terror pusztításait, azért is időszerű, mert az ENSZ ötös különbizottságá­nak a hazaárulók nyilatko­zata alapján "összeállított* alaptalan, tendenciózus, a magyarországi konszolidálást zavarni akaró, hírhedt "jc­l lentését* cáfolja meg meg­dönthetetlen tárgyi bizonyíté­kokkal. Kiss Károly elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kára nyitja meg a kiállítást ünnepélyesen. A kiállítás holnaptól kezd­ve mindennap — hétfő kivé­telével — díjmentesen meg­tekinthető délelőtt 11-től este 7-Jg, vasárnap 10-től 7-lg. A ma délutáni megnyitóra ls minden érdeklődőt szere­tettel várnak. gát'a munkát is Az Újszege- tánckarának és népi zeneka­rának műsorában mennyi a di Kender- Lenszövőgyár, a Ruhagyár és a Szegedi Ken­derfonógyár csoportjai a Sze­geden is bemutatott műsor­ral vasárnap Hódmezővásár­helyen szerepelnek. Az új­szegediek önálló kirándulá­sokat is terveznek. Szeptem­berben a színjátszó és tánc­csoport. valamint az énekkar külön estet ad Hódmezővá­sárhelyen és Makón. Az üzem dolgozóinak szórakoz­tatására az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Otthon színjátszó gárdáját látják vendégül. Az orosháziak Ti­hovicsnij; Nászutazás című három felvonó sos énekes já­tékát mutatják be az újsze­gedi gyárban. Az Újszegedi Kender- Len­szövő énekkara ez év ol berében ünnepli fennállásá­nak 25 éves évfordulóját. Az nak énekkar máris nagy lelke­sedéssel készül az ünnepi hangversenyre. A Konzervgyár jóképessé­gű, öntevékeny művészgár­dája is vidéki útra készül. Waldmann—Mezey nagysike­rű népi játék kompozícióját, helyi, szegedkömyéki dal és tánchagyomány-feldolgozás. A Konzervgyár népi együt­tese ma, — elsősorban a tánccsoport vezetőjének Me­zey elvtársnak és az őt min­denben támogató Waldmann József népdalgyűjtő pedagó­gusnak tervszerű és művé­szileg színvonalas munkája következtében —, Szegednek szinte reprezentatív népi együttese, mind az együttes művészi munkája, mind pe­dig műsorának gazdagsága tekintetében. A Szegedi Kenderfonógy.ár színjátszói is megkezdték a felkészülést az őszi új fel­adatokra. Jároli JénŐ vezeté­sével Krúdy: "Az arany meg az asszony* valamint Maj Talvesz szovjet szerző "Min­taférj* című egyfelvonásosai­• előadására készülnek. budaoesti A szegedi fiafalok is készülődnek az alkotmány ünnepére „Szeged szépe"-választás a vigadói bálon Szeged dolgozói ez évben ls emlékezetessé akarják tenni az alkotmány ünnepét, au­gusztus 20-át. Az üzemekben, intézményekben hivatalok­ban már készülnek a' külön­böző tervek, bontakoznak az elgondolások a kétnapos ün­nep programjára, színesíDé­iére. A fiatalság is hozzá akar járulni a maga részéről az ünnepléshez. A KISZ veze­tésével, irányításával szintén részletes tervet dolgoznak ki A fiatalok egyik „központi* rendezvénye az augusztus 19-i. hétfői nagy bál lesz az A hétfői vigadói bálát sok ötlettel akarják felejthetet­lenné tenni. Az ötletek egy részét még -hét lakat alatt* tartják, de annyi már kiszi­várgott, hogy az esten nagy­szabású szépségversenyen akarják megválasztani -Sze­ged szépét*. Lengyel professzort hívtek meg a Columbia Egyetemre Julián Krzyzanowski pro­Mindkét darabot színjátszó-ankéton mutatja űjsz'egedRvi^dóban. (Kisebb fesszort, a lengyel irodalom­be a csoport. A Kenderfono- mulatságok is lesznek mind- történet kiváló kutatóját két napon, a város különböző meghívták a New York-i Co­részeiben, a különböző szer- lumbia Egyetemre, ahol egy vek rendezésében). Másnap, dvig dolgozik majd, hogy elO­augusztus 20-án este szín- segítse a Kridl professzor ha­nompás felvonulás lesz a vá- lálával megürült -Mk' rosban. wicz-tanszék* betöltését. ban az énekkar és a tánccso­port őszi terveinek előkészí­tésén is dolgoznak. A szegedi nagyüzemek kö­zül néhányról adtunk csak hírt, Ezek a hírek is azt bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom