Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-07 / 183. szám

Szerda, 1957. augusztus 7. 3 Igy akarták széthúzni a sövényházi Zója Termelőszövetkezetet Bíróság elé állítják a „felszámoló" bizottságot Az ellenforradalom a múlt év októberében nagyon megrázta a Sövényházi Zója Termclőszö­vrtkrzctrt, amely a legválságo­sabb időkben erőskezű vezető nélkül maradt, mert az cllen­forradiilntórok elüldözték a tsz elnökét. Varga Mihályt. A tsz vezetésére rögtön akadtak vál­lalkozó szelleműek, Horváth József és Horváth .TánOS sö­vényházi újtelepi lakosok, Barna Jánös, valamint Szabó György Sövényháza, rontószéli, illetve Sándor-majori lakosok, akik va­lamennyien tsz-tagok voltak. Az ellenforradalmi tobzódásban azonban gondollak egy nagyot és merészet és négyen "meg­alapították* az úgynevezett tsz felszámoló bizottságot, amely ar­ra volt "hivatva*, hogy elher­dálják a szövetkezeti tulajdont. Mag? a kulcs vándorúira Legelőször az állatállomány* nak ertek neki. Szabó György péWául potom pénzért, ezer forintért vett meg egy négy­esztendős lovat, amelyei koráb­ban állami hitelen, ötezer fo­rintért vásárolt a szövetkezet. Elsőrendű fejőstehenet 2500 fo­Bafflft .Táno„ bicskával mégis szétfejtette a ponyvákat és el­osztotta a cinkostársak között. Szabó György is annyira "en­gedékeny* szívű volt, hogy a raktárban lévő répamngot in­gyen osztotta szét. A rendőrségi vizsgálat folyamán ugyanakkor rintért, egy 110 kilogrammos csodálkozott, hogy lakásán olyan anyakocát pedig 1500 forintért tárgyakat találtak — lópokró­vásárolt meg Szabó György. Három társa, Horváth János, Barna János, valamint Horváth József szintén fillérekért vásá­rolt a közös vagyonból. Az ál­latállomány felszámolása után következett a mezőgazdasági vagyontárgyak és berendezések elherdálása. Ezeknek a kisebb hányadát potom áron árusítot­ták, a vagyontárgyak nagyobb részét viszont minden ellenszol­gáltatás nélkül osztották szét. Horváth János például a ren­dé munkaegységen kívüli jut­tatás mellett "tévedésből* 17 métermázsa réti azénát és 4 mázsa 60 kiló tiszta búzát ko­csizott haza. Könnyű volt • vagyontárgyak hazakoesizása, hiszen Horváth János a tsz raktárosától, Balogh Jánostól el­vette a kulcsot, s igy szabadon garázdálkodhatott a legjava ter­ményben. Mikor jól megpakol­ta magát, akkor a raktárkulcsot átadta Szabó Györgynek, aki szintén alaposan megszedte ma­gát. "Dolga végeztével* Szabó átadta a kulcsot Horváth Jó­zsefnek. aki ugyancsak bősége­sen vámkezelt a prédára kisze­melt raktárban, majd buzgósága befejezése után ő is továbbadta a kulcsot a negyedik cinkostárs­nak. Barna Jánosnak, aki bár cok, birkarácsok, csibés ládák, kocsikötelek —, amelyeknek eredetéről semmiképp sem tu­dott számot adni. Szabó Györgynél Horváth József sem csodálkozott kevésbé, amikor megpiszkálták házában a gazos udvari részt. Permetezéshez hasz­nálatos 1 darab hátporozó és 1 toló kézikapa került elő. Hor­váth József úgy meg volt ré­mülve, hogy a nyomozókat kér­te a "rettenetes titok« meg­fejtésére. Az eldugott tárgyak lionnan is eredhettek volna, ha nem a Zója Tsz közös va­gyonából. Szabó György osztóbizoltsági ténykedésére jellemző, hogy ' SS V V"V f »'« korábban elveszett a tsZ-nek két bivalya. A vezetőség nagy sajnálkozására be is jelentette a rendőrségnek a bivalyok el­tűnését, de azok csak nem lettek tneg egy jó darabig. Szabó György "nagylelkű* leánya, Dóka Jánosné, Szeged, Szent Antal utca 18 szám alatti lakos, apja révén hallott a bivalyok eltűnéséről, sőt később kiderí­tette, hogy a bivalyuk Szegvá­ron vannak. Apjával azonban közölte: mondja meg a trz ve­zetőségének, hogy csak 500 fo­rintért hajlandó megmondani a bivalyok hollétét. Szabó György ösztönzésére a vezetőség meg­szavazta és átadta Dóka János­nénak az 500 forintot, aki min­den lelkiismeretfurdalás nélkül, mint jutalmat tette zsebre a zsarolással szerzett pénzt. A kö­zös ttilajdonhól tehát már ko­rábban is így ilboltók- Sza* hóék. A sövényházi Zója Tsz, "fel­számoló bizottsága* együttesen felel az ellenforradalmi idő­szakban okozott kártevésért, azért, a 145 ezer forintos rab­lásért, amellyel a termelőszövet­kezet testén ütöttek sebet. A vádlottak ellen vagyoni zárla­tot rendeltek el, s így az oko­zott kár összege teljes egészében megtérül. A bűnös cselekmé­nyekért viszont, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt a bíróság előtt fe­lelnek tetteikért a magukat osz­tóbizottságnak kinevező va­gy oíirablók; f-t -t) Van koksz, nyers- és ócskavas, de a szegedi udUaíaiaícMk f nem öntenek vasat A Sörgfls intózktdésri van szükség Aki még sohasem járt ön- Vállalatnál: vagy beszüntetik tödében, vagy csak filmen látta, hogyan öntik az izzó, folyékony vasat, nem tudja milyen meleget áraszt akár­csak egy vödörnyi felolvasz­tott vas ls. Közelében tartóz­kodni nem kellemes, hát még vele dolgozni, önteni a fot­mákba. A mérleggyári vas­öntödében mégis az öntők többnyire azt mondják: nem cserélnénk más szakmabeli­ekkel, csak anyag, munka legyen, akkor nincs baj. Anyag van bőven, koksz is kerül jócskán, a formázóho­rnokkal sincsenek szűkében, munka pedig annyi van, hogy nem is győzik. Ezért mond­ják most az öntödében: nincs baj semmi. Persze, ha túl­néznek az öntöde falán, meg­állapíthatják, hogy mégis akad baj. I szükséglet filét, süt annyit sem Ezt a megállapítást erősít­getik a Fémfeldolgozó Válla­lat vezetői, munkásai. Azt mondják, Ismét borsot tör az orruk alá a mérleggyári vas­öntöde. Hogyne panaszkod­nának, mikor negyedéven­ként 6 tonna öntvényre len­ne szükségük, s a második negyedévben is csak 3 ton­nát kaptak, a harmadik ne­gyedévben pedig egy dekát sem. Mit csinálhatnak öntött­vas híján a Fémfeldolgozó MSWM >MVMM »">'* 9 I egyes cikkféleségek gyártá­sát, vagy máshonnan szerez­nek be — mint ahogy most is tették — húzott anyagot. Ez pedig nem olyan méretű, mint az öntvény, így aztán esztergálhatnak rajta. Tehát több munkát, több bért ölnek bele, és növekszik az önkölt­ség. Ettől pedig félnek. Öntsenek — ne üntsenek ?! Ezért futottak a Fémfel­dolgozó Vállalat vezetői fü­höz-fához, eljutottak egészen a Kohó- és Gépipari Minisz­tériumig, hogy öntvényhez jussanak. Eredményt annyit értek el, hogy a minisztéri­umból levelet küldtek az ön­tödének, hogy 5,5 tonna árut öntsenek le számukra. Önt­vényt mégsem kapnak. Vá­sárhelyről ugyanis utasítás érkezett, hogy ne öntsenek. (Hiába, ők a gazdák!) Mit nekik a minisztérium levele, nincs kapacitás — magya­rázzák nyomatékkal. Ez a megállapítás azonban kiegé­szítésre szorul annyival, hogy lenne kapacitás, ha venné­nek fel munkásokat. Nemré­gen ugyanis racionalizálást hajtottak végre a vásárhe­lyiek szegedi öntödéjükben. Lehet, hogy egyes személye­ket okkal küldtek el, nem tudhatjuk, de hogy alkalmaz­hatnának több munkást, azt viszont tudjuk. A több mun­kás pedig több öntvényt je­lent. és talán a szegedi helyi­ipari vállalatok részére ls jutna valamennyi. Sőt ezzel IGAZSÁGOS EZ? Táncteremnek, bútorrakiárnak beillő lakásokban beván?!^ egy vagv kéi személy lakik — körmönfonían Redi vasöntödétől. megkap­kijátszva minden rendelkezést utolsónak marad t^mé^sTőséífo- kevés a fdka;, ~ valahogy igy van. Fiatal házasok S2Ü­Hánvan járnak hiába, hő- magának egy részt, a lakásá- hogyan élnek Börcsök Mi­napróf-hónapra, évről-évre a bői csupán ezt használja. A hélyék a Zrínyi utca 2-ben. lakáshivatalokba. A több év- -cselédszobát* jópénzért al- Látogassák meg Szalai Jó­tizedes mulasztás nehezen bérletbe adta. Ö maga ház- zsefnét a Csaba utcában és pótolható, nem győzünk épít- tartást nem vezet — egyedül győződjenek meg, milyen kö­kezni, átalakítani; mégsincs álló idős asszony — kihasz- rülmények között él ez a elég lakás. »Sok az eszkimó, nálatlanul 611 tehát a nagy lakás. A második emeleten csecsemő sen megrakodva hagyta el a te­repet 35 kupac „apróság" Mititán a raktárt valósággal tisztára söpörték, a ezálastakar­leikkel laknak együtt, egész­ségtelen életveszélyes laká­sokban családok élnek. A türelmetlen lakásigénylők sokszor szemükre vetik a ta­nácsi dolgozóknak: van la­A hasonló lakásban két család él kényelmesen. Miért nem igényelték mér ki ezt a lakást? — kérdezheti bárki jogosan. Igényelték,ezt sokan. Legutóbb Szögi elv­társ a Textilmüvek ü. b.-el­munkésasszony, gyermekével. A tanács is nézzen jobban a körmükre ezeknek a la­kástulajdonosoknak. Igaz, a 15-ös lakásrendelet sok ki­búvót ad és a lakástulajdo­nosok ügyesen kijátsszák ezt a rendeletet. De ne engedje mány elrablására került a sor. kás, csak körül kellene néz- nöke is, de hiába. Állítólag jó ezt a tanács. Szerezzen ér­Ki-ki amennyit nem szégyellt, annyit hordott széjjel a takar­mányból a szélrózsa minden irányába. A felszámoló bizottság ugyanakkor a szabad rablást, mint a munkaegység után való járandóságot "könyvelte* el. A kisebb vagyontárgyak — szer­számok, mezőgazdasági eszközök — ingyenes kiosztása úgy tör­tént, bogv Horváth József a ts/.-iroda elé hordatta a gazda­ságban fellelhető összes "apró­ságokat*. Az így összeszedett Vagyontárgyakból 35 kis halmot rakatott Horváth; majd utána kalapból sorsot búztak, hogy melyik rakás kié legyen. Termé­szetesen Horváth József magá­nak is juttatott egy tekintélyes kupacot, s lévén, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, az övé még nagyobb i« volt, mint a többieké. Horváth József azonban még ezzel sem elégedett meg, mert a 35 ku­páéból a Farkas István tsz­künvvelőnek jutó részt is ma­gának tartotta meg, mondván: "Pista ezt nem engedem elvinni, inert, magamnak tartom meg a felszámolásban való részvételem munkadíjából. Mert nézd-e, a kupacban birknbőrök vannak és eree nekem nngv szükségem van!* Horváth Józsefnek tehát két rész jutott a szabad rab­lásból, következésképpen hogy, hogy nem, szintén két részt vett fel — kétszer 700 forintot — az oszlóbizoltságlwin kifejtett ügy­ködéséért; Szétszabdalják a nagyponyvát is Ez az osBtóbizotltág viszont olyannyira "jószívű* volt, hogy a Sövényházi Gépállomás több mint 5 ezer forintot érő 5 dn­i ab vízmentes ponyváját is szétosztotta, jóllehet a ponyvá­kat a termelőszövetkezet köl­csönbe kapta. Zsótér István ni; És igazuk van ezeknek az embereknek. Egy panasz­levél nyomán három több­családos házaspárnak megfe­lelő lakásra bukkantunk. Nézzük ezeket sorba; Mi rejtőzik az i. emelet 3. alatt? Roosevelt tér 5, avagy De­ák Ferenc utca 22, (átjárós ház) első emelet 3. Az ajtón névjegy. »Mayer Mária nyu­galmazott gimnáziumi igaz­gatónő.* Még egy felirat ol­vasható az ajtón: -Fogadó óra 9—1 l-ig*. Rosszkor ér­keztünk. elmúlt a fogadó óra. — Hiába jöttek Volna a ki­írt időpontban — mondják a ház lakói — földi halandó oda még nem tette be a lá­bát. Nincs olyan hivatalos írás, nincs olyan nagy pecsét, mely előtt a tisztes matróna meghajolna és beengedné ki­küldöttjét lakásába. Minden­kit az előszobája ajtajában fogad. Egyébként ő a ház­megblzott, de lakásában sen­ki sem keresheti fel. Miért e nagy óvatosság? Talán rejteget valamit? Igen. A Jakását. Saját bevallása szerint — mert ugye a ház­kezelőség sem teheti be ide a lábát —88,8 n-méter te­rületű a lakása. Mint tanácsi -személy* (házmegbízott) — gyakran hivatkozik erre a funkciójára — el tudta intéz­ni, hogy romlakássá nyilvá­níttassa bérleményét, így ez­ért a nagy lakásért 75,R0 fo­rintot fizet. Albérlő ­akit s-nki sem lálott még! Két — táncteremnek be­illő — szobáját bútorraktár­nak használja. Az egyikből ugyan figyelmeztette erre őket, szekrényekkel leválasztott összeköttetései vannak — ezt is gyakran hangoztatja — és mindenkinek beletörik a kemény féba a bicskája. A tanács lükzólította, hogy jelöljön kíOnárs bérlőt, de ő erről hallani sem akar. Ké­nyelmes lakásért képes min­dent megtenni, még szabály­sértésektől sem riad vissza. Bejelentett egy-két nem léte­ző albérlőt, akik azl sem tudjék, merre a lakás, de az ő nyugalmához és kényelmé­hez ez éppen elég. Egy személynek 100 négyzetméter területű lakás Mayer Mária lakásviszo­nyéhoz hasonló Kopasz Jó­zsefné, Somogyi utca 7. sz. alatti lakosé is. 106.8 négy­zetméter méretű lakást »bi­torol« egyedül ez az idős asszony. Egyik szobája 55 négyzetméter. Csupán ebből az egy szobából szoba-kony­hás összkomfortos lakást le­hetne kiképezni. Cseréről, társbérletről hallani sem akar. Vártay István feleségével egy egész emeletet, három szobát és sek mellékhelyisé­get élvez az Oroszlán utca 3 szám alatt. Két éve ígérgeti, elcseréli a lakást, de minden esetben félrevezeti a taná­csot. az Ingatlankezelő Vál­lalatot, s nyugodtan élvezik a fényűző lakást. Erélyes fellépési a hatóságok részérői 1 Ezek az emberek mód fe­lett, törvénysértően, lelkiis­meretlenül, kényelmesen lak­nak. Látogassanak el egyszer Szabó Istvánékhoz, a Kö­zépfasor 49-be. Egészségte­len mosókonyhában lakik a család. Vagy nézzék meg, vényt a rendeletnek, még Mayer Máriával és a hozzá hasonló lakástulajdonosokkal szemben is. Még valamit. Hogy honnan tudtuk meg ezeket a címe­ket? Az írás elején már je­leztük; egy panaszlevél ki­vizsgálása közben, az l-es és a 3-as házkezelőség dolgozói mondták ezt el. A lakáshiva­tal vezetői tartsanak kapcso­latot a házkezelőségekkel, ök majd mondanak lakáscíme­ket. tizemet a vásárhelyiek, akkor fogadkoztak, hogy ellátják apró öntvénnyel a szegedi vállalatokat is. Talán most azt gondolják, hogy ez régen volt és feledésbe mehet az ígéret? önálló (fntlfüét A Fémfeldolgozó Vállalat hopponmaradásának több gondolatot kell ébresztenie a véros ipari szakembereiben, vezetőiben. Van három öntö­de Szegeden: a Tolbuhln su­gárúton van az egyik, ame­lyik főleg exportra gyárt és némi anyaghiánnyal küszkö­dik. A mérleggyári vasöntö­de a másik, ahol anyag is van, s csak a vásárhelyiek­nek dolgozik és Időközönként egyes budapesti vállalatok­nak. Van még egy, az élelmi­szeripart vállalatok öntödéje, amely ugyancsak a Cserzy Mihály utcában van, a mér­leggyári öntöde szomszéd-á­gában, de ez is többnyire iá­ját üzemeinek önt. Hova menjenek Szeged vasipari vállalatai, szövetkezetei és a többi üzemek, amelyeknek mindig kell valamilyen önt­vény? Ideje lenne végre, ha létesítenénk egy olyan öntö­dét. amely bármikor rendel­kezésére áll a szegedi válla­latoknak. I népgazdaság károsodik Érdemes felfigyelni arrais, amiről a mérleggyári vasön­tödében beszélnek. Nem csi­nálnak titkot abból, hogy Vásárhelyen épül az új ön­tödéik és állítólag az itte­nit leszerelik, áttelepítik oda. Kiáltsunk csak megálljt Idő­ben! Szegednek szüksége van az öntödére, maradjon az csak Itt, vegye a tanács sa­ját kezelésébe, hogy végre zavartalan legyen vállalata ink öntöttvas-ellátása. Addig is, míg erre sor kerül, köte ­lezzék, vagy köteleztessék a mérleggyáriakat, hogy a le­hetőségekhez mérten bővít­sék munkáslétszámukat, ez­által növeljék a termelési, mert néhány szegedi üzem­ben öntöttvas híján húzott­vasból készítenek gépalkat­részeket és ennek megmun­kálása kétszeres, vagv há­romszoros költségbe kerül. Ez pedig kár és ezért nem ck nélkül méltatlankodnak egyes szegedi vállalatoknál, ök is szeretnének minél több nyereséget elérni, hogy töb­bet is oszthassanak az év végén. A többletkiadás nem­csak nekik kár. Több munka­bért fizetnek és több anya­got is használnak fel, ezért ebből kára származik a nép­gazdaságnak is. Nem egysze­rűen "borstörés* ez tehát, ahogy a Fémipart Vállalat­nál gondolják, hanem sokkal több, ami mellett nem hetünk el szó nélkül. me­Búzát őrölt a csirkedara közé A szőregi I. tipusú terme­lőszövetkezet tagjai sorába április folyamán belépett Bosnyák Ferencné, volt da­rálómalom- és téglagyártu­lajdonos, akire rábízták a termelőszövetkezet daráló­malmát. Bosnyákné azonban visszaélt az előlegezett biza­Újabb őszibarack-fajtát akarnak meghonosítani Szatymazon A szatymazi dolgozó parasz- Öletve szemzőanyagot tok eddig különböző fajtájú őszibarackot sikerül nekik, akkor ez szerezze­lommal. mert a vámkeres­ményből egy dekát sem adott a Terményforgalmi Vállalat­nak. holott az kötelessége lett volna. A vámkeresménv egy részét elsikkasztotta, má­sik részét pedig 4 forint 80 filléres áron adta el. A ma­lomban előállított csirkeda­ra közé 25 és 50 százalékban keverte saját búzáját, majd az őrlensényt baromfietetésre így hozta forgalomba. Egyéb­ként Bosnyákné férjét gaz­dasági és politikai bűncse­lekmények miatt ítélték el nemrégiben. Bosnyákné pin­céjében viszont a házkuta­tás során megtalálták elrejt­már mintegy 7-8 „ek be ebből . fajtabók Ha ez ^etentórSo'm első előtt a községi földműves­őszibarack érésétől kezdve az utolsóig folyamatosan tudnak honosítottak meg vidékükön, mindegyiket igen kiváló ered­ménnyel. Ügy válogatták össze a fajtákat, hogy amikor elmúlik az egyik szezonja, akkor kez­dődjék a másik fajta érése. Az Alexander fajtájú barack után érésben a "Ford* következik, azonban mintegy másfél hetes késéssel. Most ebbe a késésbe akarnak beiktatni egy újabb faj­tát, melyet Cegléd vidékén "Cegléd gyöngye* néven ismer­nek, s termelnek. A múltkori őszibarack-atikéton l>e is mu­tattak ennek a fajtának a ter­mését. Vetekszik az itteni fajták minőségével. Ezért küíön gaz­daküldöttség utazott Ceglédre, hogy tanulmányozzák a "Ceg­léd gyöngye* termelési módját, s nagyobb mennyiségű csemetét, szállítani őszibarackot kiesés nélkül a külföldi vásárlóknak. szövetkezeti bolt (homlokza­tán volt. Bosnyákné ellen a közellátás érdekét veszélyez­tető társadalmi tulajdon sik­kasztása miatt indul eljárás; Romlott bort árultak a bordányi főldmüvesszövetkezvtben A bordányi földművesszfr­vetkezet italboltjában és raktárában a megyei tanács kereskedelmi osztálya 120 liter barnatörésű, poshadt­ízű bort talált ellenőrzés so­rán. A vizsgálat után a bor­ból mintát vettek és meg­küldték az Országos Bor­szakértő Intézetnek vizsgá­lat céljából, ugyanakkor a romlott bort kétszeres át­iratban zár alá vették. Amíg Horváth Dezső, a bordányi földművesszövetkezet üzem­ág vezetője hozzájárulásával Gábor Károly italboltvezető a zárolt, romlot bort egv szr mig kiárusította. Közb megjött a Borszakértő To' zet vizsgálatának ereem nye, amely szerint az elad : 1 bor romlott volt, s forgalom­ba nem lehetett volna h* • *• A két önkényeskedő, (I. ~ váth Dezső és Gábor Ki-,.]>­a borszakértő állomás a rom- ellen megindult az Uljő'-i? a lott bort vizsgálta addig zártörés bűntette miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom