Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-23 / 196. szám

V1LAG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK i ^fR&jpPeVsw&í:: A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 196. szám Ara: 50 fUlér Péntek, 1957. augusztus 23. < • A román nép nagy nemzeti ünnepe A Román Kommunista Párt által veze­tett hazafias erők hősi harcainak ered­ményeként 1944. augusztus 23-án megvaló­sult az a fegyveres néni felkelés, amely vé­get vetett a fasiszta katonai diktatúrának. Romániát kivonta a szovjetellenes háború­ból és megindította a harcot a hitlerizmus ellen és hatalmas szocialista átalakulások távlatait nyitotta meg a román nén előtt. Az imperializmus karmaiból kikerült fia­tal román állam történelmében úi szakasz kezdődött, a népi demokratikus rendszer, a proletariátus és a parasztság forradalmi­demokratikus diktatúráiénak megerősíté­séért vívott harc. 1945. március 6-án létre­jött a dolgozók százezrei által támogatott demokratikus kormány. A népi demokra­tikus rendszer egyik első cselekedete volt a földreform törvényesítése. A dolgozó pa­rasztok tömegei által és a munkásosztály segítségével végrehajtott földreform 1468 000 hektár területet vett el a nagy­birtokosoktól. ebből mintegy 1 100 000 hek­tárt 918 913 földnélküli, vagy kevés földdel rendelkező paraszt között osztottak szét. Ezzel valóra vált a dolgozó parasztság egyik sok évtizedes követelése, amelyért 1907-ben nem kevesebb, mint 11 000 paraszt áldozta életét. A párt politikája a nemzeti­ségi kérdésben hasonlóképpen összekapcso­lódott az ország demokratizálásának egész folyamatával. Érvénytelenítették a kárho­zatos bécsi döntést, melyet a reakció Er­dély különböző nemzetiségeinek egymás elleni uszítására használt fel. A felszabadulástól eltelt 13 év alatt dön­tő átalakulások mentek végbe Románia gazdasági, politikai szerkezetében. A mun­kásosztálynak a marxista—leninista taní­tással felvértezett pártja a burzsoá-demok­ratikus forradalom befejezésének útjára vezette a román népet, és a legutóbbi 10 évben a szocialista forradalom útjára. A nép ezen az úton létesített magának egy olyan szabad és független hazát, amelyben valóban a maga urává vált. Románia fél­gyarmati országból — melyben a nép ke­gyetlen kizsákmányolást szenvedett —• a leghaladóbb társadalmi rendszerű országok sorába lépett. A Román Népköztársaságban ma minden hatalom a dolgozó népé. Az elmúlt időszakban Románia állami életében igen jelentős intézkedéseket vál­tottak valóra, amelyek a Román Munkás­párt második kongresszusából fakadnak. A párt és a kormány nagy gondot fordított és fordít arra. hogy a tömegek mind nagyobb mértékben vegyenek részt az állam, a tar­tományok. a rajonok. a városok és közsé-, gek ügyeinek intézésében, a termelés meg­szervezésében és irányításában, a szocialis­ta demokrácia megerősítésében: A népi hatalom éveiben Romániában megindult az ország erőteljes iparosítása, a nemzetgazdaság minden ágazatában jelen­tős mértékben megnövekedtek a termelő­erők. Az ipar és különösen a nehézipar, azon belül pedig a gépipar az elmúlt évek folyamán nagv fejlődésen ment át. A nép lelkes munkájának eredményeként 1948 elején sikerült elérni a háború előtti terme­lési színvonalat, ami egyben azt jelentette, hogy befejeződött a nemzetgazdaság újjá­építése. Az ipar erőteljes fejlesztésének eredményeként az ország ipari termelésé­nek volumene 1938-hoz viszonyítva 1955­ben elérte a 299 százalékot. 1956-ban pedjg a 330 százalékot. A mezőgazdaság termelésének emelkedé­séhez jelentős mértékben hozzájárult a szövetkezeti szocialista szektor megjelené­se a mezőgazdaságban. Románia mezőgaz­dasági területeinek 41 százaléka a szocialis­ta szektorhoz tartozik. A parasztgazdasá­goknak mintegy 28 százaléka a mezőgaz­daság szocialista szövetkezeti szektorában vesz részt. A mezőgazdaság szövetkezetesí­tésének üteme jelentősen megnövekedett a Román Munkáspárt II. kongresszusa után. különösen pedig a Román Munkáspárt fcözpoűti Vezetőségének múlt év decem­beri összvezetőség! üléseit követően. Igy például 1956. január 1. és május 1. között 153 306 parasztcsalád lépett be a mező­gazdasági szövetkezetekbe összesen 309 559 hektárral. Ebben az évben, ugyanebben az időszakban 240 430 parasztcsalád kérte fel­vételét összesen 470 559 hektár területtel, ami azt jelenti, hogy a családok száma 53 százalékkal nőtt, a szövetkezetesített terü­let nagysága pedig 52 százalékkal emelke­dett. A Román Népköztársaságban jelen­leg 13 teljes egészében szövetkezetesített járás van. A román nép jelentős sikereket ért el kulturális és szociális téren is. A múltban egész Európában Romániában volt a leg­nagyobb az írástudatlanok arányszáma. 1945-ben még 4 milliót tett ki. A népi de­mokratikus rendszer létrejöttével az állam Románia összes városaiban és falvaiban széleskörű kampányhoz kezdett az írástu­datlanság teljes felszámolására. Ez az ak­ció sikerre vezetett. Az írástudatlanság már az elmúlt évben megszűnt. Romániában ma minden iskolaköteles gyermek részt vesz az általános iskolai oktatásban, amely ma már valóban kötelező és ingyenes. Romániában ma megvalósítják a hétéves általános kötelező iskolai oktatást. Az or­szágban összesen 15 963 különféle jellegű és fokú iskola működik 4—7 és 10 éves oktatási időtartammal, ami azt jelenti, hogy ma 2000-rel több iskola van. mint a háború előtt. Az oktatásban két­millió tanuló vesz részt. A főiskolai okta­tás fejlődését a következő számadatok mu­tatják: ma 112 tanszék működik 81 206 fő­iskolai hallgatóval, az 1938. évi 41 tanszék­kel szemben. Az elmúlt években több úi egyetem és főiskola jött létre. Megjavultak a főiskolai hallgatók élet- és tanulási felté­telei: ma 128 diákotthon működik több mint 26 000 diákkal, több diákmenza, könyvtár, klub stb. Míg az 1938—39-es tanévben az ösztöndíjas főiskolai hallgatók aránya egész Romániában mindössze tíz százalék volt. addig ez az arányszám ma "elérte az ötven százalékot. A nemzeti ki­sebbségek 2041 általános és műszaki isko­lával rendelkeznek, s ezenkívül a román iskolák mellett 375 nemzetiségi részleg mű­ködik. ahol az oktatás a nemzeti kisebbsé­gek anyanyelvén folyik. A román tudományos élet lépést tart az egész világ tudományos alkotó munkáid­nak legújabb vívmányaival. A Román Nép­köztársaságban most állítanak fel egv 2000 kw erejű nukleáris reaktort. A népi demokratikus állam széleskörű kampányt indított a néptömegek egészség­védelmének biztosítására Míg 1938-ban az országban mindössze 413 kórház volt. ad­dig ma 563 kórház. 256 szanatórium, elő­zetes megfigyelő állomás, tbc-rendelő in­tézet működik. Az üzemekben és gyárak­ban egészségügyi állomások működnek. A községekben kétezer orvosi rendelőt létesí­tettek és 1465 szülőotthont. Ma már nincs olyan román község, amelyben ne működ­ne orvosi rendelő, vagv egészségügyi állo­más. Jelentősen emelkedett a román néo életszínvonala, amit mutat az ia hogy a munkások reálbére 1950—1955 között 28 százalékkal növekedett, mégpedig azáltal, hogy emelkedett az átlagbér és ötször csök­kentették az árakat. A Román Népköztársaság fejlődése is ékesszólóan bizonyít ia: ha egv nép kivívja és megőrzi szabadságát, ha marxista—leni­nista párt vezetésével fog hozzá a szocia­lista társadalom felépítéséhez, akkor szin­te csodákra képes. Holnap adják át rendeltetésének a Seprűgyár új szörfeldolgozó üzemét A többszöri határidő-módosítás után végre sor kerül a Szegedi Seprűgyár Cserzy Mihály utcai szőrfeldolgozó üzemének át­adására. A műszaki próbát már az elmúlt napokban megtartották, s holnap délelőtt 9 órakor kerül sor szakemberek és a fel­sőbb szervek képviselőinek jelenlétében a műszaki átadásra. Ezzel a gyár sok mun­kásának régi vágya teljesül, mert az úi. modern felszerelésű üzemben egészsége­sebb. jobb munkakörülmények között dol­gozhatnak. mint a mostani ideiglenes he­lyiségben. az egykori téglagyár szárítójá­ban. Az ú.i szőrfeldolgozó üzemet 650 ezer forint beruházásból építették* Romániában a főiskolai oktatás fejlődését a következő számadatok mutatják: Ma 112 tanszék működik, 81 206 fő­iskolai hallgatóval, az 1938. évi 41 tanszékkel szemben. Az elmúlt években több új egyetem és főiskola jött létre. Megjavultak a főiskolai hallgatók élet- és tanulási feltéte­lei. Ma 128 diákotthon működik, több mint 26 ezer diák­kal. Az ösztöndíjasok arányszáma már elérte az 50 szá­zalékot. Képünkön: Lucia Borcos és Cicaflan Gratian kő­zettani hallgatók a bukaresti Geológiai Főiskolán egy földréteg ásványösszetételét tanulmányozzák. Mta: I külügyminisztérium :: szóvivőjének nyilatkozata A tanácstagok szegedi pótválasztásáról A drezdai vendégek/ szegedi látogatásai %eues müuészcket f kértek feC a Szabadtéri Játékok müuésffeti bizottságába A szerda esti dzsesszműsorról :: A román nehézipar vezető ága a gépipar, a népi hatalom éveiben jött létre. A felsza­badulás után megvalósult egy kőolaj felszereléseket előállító ipar, amelynek néhány év alatt sikerült nemcsak a belföldi szükségleteket fedeznie, hanem az exportigényeket ü kielégítenie. A román ipar ma már sorozatban gyárt modern kőolajipari berendezése­ket, mint például 3200 méter mélységű fúróberendezéseket, TRIPLEX szivattyúkat stb. Képünk a ploesti Május 1 üzemek egy részét mutatja, ahol 3200 méter hajtóerejű kőolajfúró berendezéseket gyártanak a Kínai Népköztársaság számára. Csütörtökön közel háromszáz ótvevőhelyen megkezdte a Délrost az idei kendertermés átvételét Az aratógépek és kombáj­nok már megtették a magu­két ezen a nyáron. A cséplő­gépek is az utolsó kévéket nyelik, de egy másfajta ka­szálógép és kombájn népes csalódja még javában vágja az idei kendertermést. A Szovjetuniótól kapott mint­egy negyven kendervágó­kombájn és a Délrost szak­emberei által átalakított fű­kaszólógépek segítenek a kü­lönben is nehéz aratómunka még nehezebb ágában. Kez­detben a Délrost csak a ken­dert nagyobb területen ter­melő gazdaságoknak köl­csönzött gépeiből. Az elmúlt héten azonban a fűkaszálógépekből átalakí­tott kendervágókat már kölcsönadták az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Ezzel segítenek, hogy a ki­sebb termelők is időben, jó mi­nőségben takaríthassák be kendertermésüket. Segít a vállalat, mert az időben végzett aratás az ő munkáját is megkönnyíti. A dolgozó parasztok is azt sze­• retnék, ha minél előbb átad­hatnák termésüket, nehogy a , rakoncátlan'ídüiárás kárt te­gyen a kenderben, míg tal­pon áll. A korai érésű és le­aratott kender átvételét már a múlt héten megkezdték, de csak itt-ott szórványosan ki­sebb tételekben. Csütörtökön azonban megkezdődött a va­gonszámra történő átvétel is a Délrost közel háromszáz átvevőhelyén, egész Délma­gyarországon. Van is mit át­adni, hisz az utóbbi hat év során ilyen kendertermés nem volt vidékünkön. A termés­becslések szerint Csongrád megyében 24, Békésben 28, Bács és Szolnok megyék­ben 22—22 mázsás termés várható holdanként. A bőséges kendertermést előreláthatólag 30 nap alatt szállítják be a Délrost tele­peire, ha a MÁV elegendő vagont biztosít a vállalat ré­szére. Új termelőszövetkezeti csoport alakul Kisteleken Még az ünnepek előtt történt, hogy a kisteleki dolgozó parasz­tok egy csoportjának megbízott­ja felkereste a járási tanács me­zőgazdasági osztályát. Bejelen­tette: Kisteleken, a vasútállo­más előtti körzetben legalább 15—18 olyan kis- és középpa­raszt család van, akik úgy ha­tároztak, hogy még az idén va­lamennyien termelőszövetkezeti csoportba tömörülnek. Mintegy 200 katasztrális holdon akarják megkezdeni az l-es típusú ter­melőszövetkezeti csoiortok min-. taalapszabálya szerinti terme­lést Jó néhány kisteleki dolgozó parasztban már az a gondolat is felmerült, hogy egvenest • III -as típusú mezőgazdasági ter­melőszövetkezettel kellene kez­deniük. Az ügy eldöntése, hogy melyik alapszabály szerint dol­goznak majd, teljesen rájuk tartozik. A szegedi járási ta­nács mezőgazdasági osztálya a tőle telhető minden segítséget megad ahhoz, hogy kezdemé-: Bj/ezésük kellő sikerrel járjon*

Next

/
Oldalképek
Tartalom