Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-21 / 169. szám

Vasárnap, 1957. Július 14. 3 Nem a kopit-glizmusban élünk! Megfojtja-e a Falemezgycr a Hangszerkészítő Vállalatot? TÜZ ÖSZESZÉKEN Szombaton a déli órákban nagy tűz keletkezett Magyar Sándor, öszeszék 264. számú tanyájában. A tüzet az okoz­ta, hogy miközben a szülők nem voltak otthon, a gyerme­kek kimentek az Istállóba, s tojáskeresés közben az égő A művelt lengyel ifjúságért a felszabadulás nemzeti ünnepségei zajlanak le e na­Néhány hete felröppent egv üzemi hír. Eszerint a Szegedi Falemezgyárban is megkez­dik a furnér gyümölcskosa­rak tömeges gyártását. A mi láda-szegény korszakunkban örömet és megnyugvást vál­tott ki ez a kezdeményezés, mert évek tapasztalatából tud­juk, hogy bő gyümölcstermés idején nyaranta sok értékünk veszendőbe ment, csak azért, mert a rengeteg gyümölcsöt nem tudtuk mibe csomagolni. A Hangszergyárban azonban, ahonnan valamikor útjára indult ez a nagyon életrevaló kezdeményezés, a hír ide­gességet és bizonytalanságot okozott. A bizonytalanság ér­zése azért tudott itt gyorsan gyökeret ereszteni, mert a Hangszergyár eredményesen és szép jövedelemmel tevé­kenykedő kosár-részlege a Falemezcvár furnérhulladé­kát dolgozza fel. Mi lesz akkor. ha a Falemezgyár is rákapcsol? A kérdés nemcsak azt a nagy létszámú munkásgárdát foglalkoztatja, amely a ko­sárrészlegben keresi kenye­rét. hanem az egész üzemet. Ahogy ők következtettek, ab­ból azt derítették ki maguk­nak, hogy az üzem megful­lad. de legalább is nagy ne­hézségekkel kerül szembe, hiszen teljesítőképessegenek több mint felét a kosárkészí­tés köti le. s az üzem jöve­delmének nagyobb részét is ez a részleg adja — s ez biz­tosít alapot a hangszerrészleg további fejlesztéséhez is. És érvelnek. Elmondják, hogy nem lehet helyes gaz­dálkodási elv egy üzem fej­lesztése a második rovására. Mintha csak Lenint idéznék — a szocializmusban a nagy halak nem falják fel a kicsi­nyeket. Náluk már egy tel­jesen berendezett kosárrész­leg működik, ezt a Falemez­gyár furnélhulladékának fel­dolgozására szánták. — de kapnak-e maid ezentúl ele­gendő nyersanyagot? Azzal egyetértenek, hogy a gyümölcsös kosár* gyártása országos érdek. 8 ebből a cikkből egyelőre nem lehet eleget készíteni. Nincsenek is ellene annak, hogv a Fa­lemezgyár bekapcsolódjék a kosárgyártásba — csak ne az ő rovásukra. És felhozzák a város érdekét is. A Hang­szergyár évi jövedelme a vá­rosi tanács kasszájába kerül, azzal mi gazdálkodunk. Ha a kosárrészleget „megfojta­ná" a Falemezgyár, szép jö­vedelmet kellene nélkülöznie a városnak. Különböző kombinációk egész sora merül fel, de a végkövetkeztetés általában egy: a Falemezgyár most biz­tosan kihúzza alóluk a desz­kát. A kombinációkat táp­lálja az is. hogy a Falemez­gyár új igazgatója. Dani Já­nos elvtárs korábban a Hang­szergyárat vezette. Ö szorgal­mazta legjobban a kosár­gyártást. s most meg amott kezdi. — talán az ő rová­sukra. Ezeket a feltevéseket eddig még senki sem cáfolta meg. Egyelőre pedig nincs reális alapjuk az aggodalmaknak. Nem a kapitalizmusban élünk, nálunk nem fordulhat elő olyan versengés, amely az egyik versenytárs anyagi bukásával végződnék. Az erő­sebb üzem segíti a gyengéb­bet, s neim tapossa le. Mi is csak elképedtünk a hangszer­gyáriak aggodalmain. Az ő fejlett, megalapozott kosár­részlegük lehetetlenné tétele bűn lenne a népgazdasági ér­dekek ellen. De nincs erről szó! Nincs ok a féltékenységre, az üzem érdekeit nem veszé­lyezteti senki és semmi. A harmadik negyedévre példá­ul annyi anyagot kap a vál­lalat a Falemezgyártól, amennyit még sohasem ka­pott, de a negyedik negyed­ben is megkapja ugyanezt az 1000 mázsás tételt, s a kö­vetkező évben is. Dani János elvtárs, a Falemezgyár igaz­gatója közölte kérdésünkre, hogy minden körülmények között biztosítják a Hang­szergyár kosárrészlegének munkájához szükséges hul­adékanyagot. s ezt már csak azért is megtehetik, mert egészen más profilú kosarak gyártását tervezik. A megnyugtató válasz után hová tegyük a hang­szergyáriak kételyeit? A nép­gazdasági érdek sem szenved csorbát —, de az üzemi ér­dek sem. Így van ez rendjén, s most már csak arra bíztat­hatjuk a hangszergyáriakat: nyugodjanak meg, ne sejtse­nek a Falemezgyár kezdemé­nyezésében holmi trójai fa­lovat — és szorgalmazzák a kosárgyártást olyanformán, mint eddig. HMMMiiMimmi gyufát eldobták. Már régen kinn játszottak, amikor ész­revették, hogy láng csap ki az Istállóból. A szegedi tűz oltók két nagy autóval siet­tek kl, de a tűz átterjedt ad­digra az Istállóval összeépült lakóházra és annak tetőszer­kezete leégett, a padláson le­vő élelmiszerek mind tönkre mentek, s 7—8 ezer forint ér­tékű kár esett. A ház bizto­sítva nem volt. 'MMHIMHIHMt Újság, hangszóró, plakátok és röplapok, autóbuszok és villamosok ablaküvegeire fes­tett betűk hirdették már na­pok óta városszerte a szege­di VIT-ünnepség napját, amely naptárilag a mai, va­sárnapi reggellel virradt ránk. A sok-sok látnivalóban és vidám szórakozásban gaz­dag ünnepség műsora azon­ban a valóságban már teg­nap megkezdődött. Szombat délután színvona­las szavalóversenyt rende­zett a városi KISZ-bizottság a Juhász Gyula Művelődési Otthonban. A verseny első három helyezettje egy-egy szép könyvjutalmat kapott, s fellép az újszegedi szabadtéri színpadon ma délután fél 5­kor kezdődő kulturális sereg­szemlén is. A VIT-szavaló­verseny első helyezettje De­ák Katalin, a Szegedi Nyom­da Vállalat dolgozója, a má­sodik Nóvák Mária, a Tömör­kény István Leánygimnázi­um tanulója, a harmadik he­lyezett pedig Vass Margit lett a Szegedi Ruhagyárból. Tegnap este fél nyolc felé már gyülekeztek a vendégek a Bertalan-emlékműtől lej­jebb. a gyermeknyaraló előtt, ahol nyolc óra előtt pár perc­cel gyújtották meg a szegedi úttörők a barátság és béke tábortüzét. Mintegy ötszáz­főnyi vendégsereg meleg ün­neplése közepette adtak a kispajtások gazdag, változa­tos műsort, amelynek bájos, kedves számait nagy tetszés­sel fogadta a hálás közön­ség. Különösen nagy tapsot aratott a legifjabb sportolók­nak a béke kapuiát jelképező gúla-bemutatója. Énekszá­mok, szavalatok, tömegdalok, népi játékok, táncok tették változatossá, színessé úttörő­ink gazdag, vidám műsorát. A tábortűz-ünnepélyt káp­rázatos tűzijáték követte, amelyet egyik honvédszaka­szunk rakéta-sortűzzel ren­dezett a legifjabb nemzedék bűvöletére, és a nagyszám­ban részvevő felnőtt korosz­tálynak is nem kisebb örö­mére. fl mai részletes műsor Ma reggel zenés ébresztő után kezdődik meg a szegedi Ami egy hétköznapi számadat mögöit van Sok üttet, meglepetés A SZEGEDI VIT-NAP mai mű&O'UÍ&ah Szombaton este tűzijáték, tábortűz köszöntötte a tiszaparton a szegedi fiatalok nagy találkozóját VIT-nap gazdag és felejthe­tetlennek ígérkező műsora. A városba a messzi közsé- í gekből és falvakból is érkez­nek fiatalok, hogy ők is szó- ' rakozzanak, vigadjanak a szegedi VIT-napon, amelyet) a moszkvai Világifjúsági Ta- j lálkozó tiszteletére rende­zett a KISZ Szeged városi bizottsága. Délelőtt a közforgalmi re­pülőtéren 9—10 óráig mo­dellező bemutatót tartanak. Utána 10 órakor a KISZ központ­jának képviselője ünnepé­lyesen megnyitja a szegedi VIT-napot, majd a "repülő- ; nap* következik. A repülőnap keretében a Szegedi Repülőklub és az ország legjobb repülői, ejtő­ernyősei mutatnak be izgal­masan érdekes műsort. A repülőnap után utasrepülte­tésre kerül sor a város fe­lett. A repülőtérre vivő köz­lekedési útvonalon sűrített járatban közlekednek az au­tóbuszok. A sétahajó délután 2 órakor és délután 4 órakor indul a Tiszán, a hajóállomásról. A hajón tánczene szórakoz­tatja a jelenlevőket és a ru­habemutató is kedves meg­lepetést jelent. A kulturális műsor dél­után fél 5 órakor kezdődik az újszegedi szabadtéri színpadon. A kulturális műsorban a kis­teleki úttörőzenekar, a Szege­di Textilművek kultúrcsoport­ja, a kisteleki tánccsoport, a Szegedi Kenderfonógyár énekkara és a Szegedi Fa­lemezgyár tánccsoportja lép fel. A tegnap délután meg­tartott szavalóverseny első három helyezettje közben el­szavalja azt a verset, ame­lyért helyezést ért el. Ezután ugyancsak az újszegedi szabadtéri színpadon este 7 órától 9 óráig: "Egy cica, két ci­ca. . .* címmel a KISZ Dankó Pista együttesének nótaestje következik. A szegedi VIT-nap kiemel­kedő és ragyogóan szép ese­ménye lesz az ifjúsági kar­nevál. A karneváli felvonu­lók a város három pontján: a Ruhagyárnál, a Hősök ka­pujánál és a Hajóállomásnál gyülekeznek. Este 8 óra 40 perckor indulnak el a me­netek a gyülekező helyről. A karneváli felvonulókat a KISZ székháza előtt Karnevál hercege és her­cegnője fogadja. Ők adják meg majd a je­let a karnevál tulajdonkép­peni megkezdésére. Ezután három csoportból álló menet egyesülve halad át a Széche­nyi téren, a hídon, ki az új­szegedi Vigadóba, hogy Kar­nevál hercegének és herceg­nőjének parancsnoksága alatt 9 óra után megkezdőd­jék a bál. A bálát tombola és jelmezverseny teszi szóra­koztatóbbá. Az ifjúsági kar­nevál — az előkészületek alapján nyugodtan írhatjuk — felejthetetlenül szép lesz. A mai VIT-nap alkalmából pókban Lengyelországban — amint arról lapunk más he­lyén megemlékezünk. A felszabadult népi Lengyelország nagy gondot fordít a fiatalok minél szélesebb körű müveit­ségének kialakítására. Korszerűen felszerelt új és régi Is­kolák szolgálják ezt a célt. Képeinken három különböző fokú iskolatípust mutatunk be. Felső képünk egy új varsói általános iskoláról készült, a második kép a gdanski poli­technikumot ábrázolja, amelyet egy ősi, szépstflusú épület­ben helyeztek el, harmadik képünkön pedig a sopoti Mező­gazdasági Főiskola új épülete látható. A fiatalok művészi nevelése is a fontos feladatok közé tartozik. Legalsó képün­kön Augustyn Maziarek kiváló lengyel szobrászművész ma­gyarázza a szükséges mesterfogásokat ifjú tanítványának. A városi tanács végre­hajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén bejelentet­ték — amint azt lapunk más helyén megírtunk —, hogy a város adófize­tői a második negyedév­ben 108 százalékra tel­jesítették az adófizetési tervet. Az első hallásra sem­mi szenzáció, semmi ér­dekesség nincs e kissé száraz, "közigazgatási* stílusban fogalmazott mondatban. Mi izgalom is lehetne abban, hogy — mondjuk — a Baj­csl-Zsilinszky utcában alkalmazott nélkül dol­goztató kisiparos, a Marx téren áruló ma­szek kiskereskedő, a Paprika utcai dolgozó paraszt akár hivatalos felszólításra, akár anél­kül, egy csekklappal el­ballagott a postára és befizette erre a negyed­évre esedékes hozzájá­rulását az állami költ­ségvetéshez? Látszólag csakugyan hétköznapi esemény ez, amely felett azonnal napirendre térhetünk. Ha azonban egy kissé távolabbról, az emléke­zetünkben még elevenen élő októberi-novemberi időkkel összevetjük, mindjárt beszédessé vá­lik számunkra ez a "tel­jesítés*, ez a 108 száza­lék. Gondolhattuk-e nyolc hónappal ezelőtt, hogy nyár derekára annyira konszolidálódik életünk, hogy még adófizetés te­rén is elérjük a normá­lis állapotokat? Nem, er­re a legvérmesebb remé­nyű, dús fantáziájú em­ber sem mert volna ha­tározottan igenlő választ adni azokban a napok­ban, amikor az ellenfor­radalom politikai és gaz­dasági rombolása foly­tán kétségbeejtő volt az ország, a város helyzete, E 108 százalék mögött észre kell vennünk azt a bizalmat, melyet az egyszerű ember, az "adóalany* a konszoli­dálás szervezője, irányí­tója: a kormány iránt mutat. A kisiparos, a kiskereskedő így reagál arra, hogy a január 5-i kormánynyilatkozatban a becsületes kisiparos­sal, kiskereskedelem­mel kapcsolatban meg­értőbb, segítő politikát körvonalaztak s azt kö­vetkezetesen folytatnak is. A dolgozó parasztság Szeged mindhárom ke­rületében azzal, hogy aratás előtt, amikor még nem pénzel annyit ter­ményeiből, pontosan fi­zeti adóját, részben vi­szonozta azt a segítsé­get, amit a begyűjtési rendszer megszüntetésé­től kezdve a kötelező biztosítás eltörléséig számos helyes és javára szolgáló intézkedéssel a forradalmi munkás-pa­raszt kormánytól mind a mai napig kapott. Az állami bevétel egyik ágazata, az adófi­zetés ilyen stabilizálódá­sa jele a tanácsi közigaz­gatás, a megyei, kerületi pénzügyi osztályok egy­re javuló munkájának is. Az október utáni át­meneti bizonytalankodás után pénzügyi szerveink a számontartás, a figyel­meztetés, a meggyőzés segítségével teljesitik feladatukat. délután 2 órától változatos sportműsor az újszegedi sportpályákon, a Tiszán, az újszegedi uszo­dában és a partfürdőben. A sportműsor részletes prog­ramját lapunk sportrovatá­ban ismertetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom