Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-03 / 153. szám

6 Szerda, 1957. Július S. Az ellenforradalmi események a szegedi Tudományegyetemen JVMLj Az állami vezetés ilyen egyértelmű magatar­tása egyáltalán nem csodála­tos, .hogy bátorította azokat a politikai fertőző gócokat, amelyek részben korábbi elv­barátság alapján, részben az ellenforradalom idején alkal­milag verődtek össze. A leg­aktívabb és legveszélyesebb ezek közül kétségtelenül a Péter László által vezetett, s az egyetemi könyvtárban ki­alakult csoportosulás volt. Péter az ellenforradalom ide­jén afféle harmadikutas ál­lásponton leiedzett, novem­ber negyedike után azonban teljes mellel szembeszállt a Kádár-kormánnyal és a párttal. Elvbarátság szövő­dött közte s Végh Joachim főiskolai tanár, Osváth Béla TTIT megyei titkár, Giday Kálmán technikumi tanár, Bóday Pál és Molnár István könyvtárosok, valamint még néhány más személy között. Állandó megbeszéléseiken személyekre menően megtár­gyalták, hogy miként lehet­ne a "sztálinista* befolyás ellen harcolni. Buzgalmukban odáig men­tek, hogy Szekeres Lászlót, akinek tevékenységéről az alábbiakban még röviden szólunk, "sztálinistának* bé­lyegezve el akarták távolít­tatni az egyetemről. Vagy na­gyon rosszul Informálódtak Szekeresről, vagy ellenforra­dalmi mércéjük volt túlsá­gosan szigorú. Élénken érdekelte őket az egyetemi MSZMP-alapszer­vezet ügye, kampányt foly­tattak — ők, a "pártonkívü­liek* — egyes elvhű kom­munisták MSZMP-be való felvétele ellen. Ellenforra­dalmi követeléseket, verse­ket köröztek. Péter László tervbe vette egy Kádár-elle­nes Tjszatáj-szám kiadását. Később néhányan közülük Barótival karöltve létrehoz­ták az úgynevezett Juhász Gyula Emlékbizottságot, amely legális szervezete lett volna — egy-két személyi fü­gefalevéllel leplezve — el­lenforradalmi csoportjuknak. A történeti kétfelé szakadt. Az intézet személyi állományának na­gyobbik fele harcosan szem­befordult az ellenforrada­lommal, mások — jórészt volt párttagok — árulóként támogatták az ellenforradal­mi agitápiót. A már említett Bánkúti Imre mellett Sze­keresné Ormos Mária ad­junktus —, aki ugyancsak nem panaszkodhat, hiszen fiatal kora ellenére főkollé­gium vezetésével bízták meg, s eddig olyan élethíven ját­szotta a kommunistát, hogy pártvezetőségi, majd utóbb pártbizottsági tag is lett —, most gyalázta a népi hatal­mat, a kormányt, gyűlölköd­ve beszélt azokról, akik be­léptek a pártba. Ezzel kife­jezésre juttatta, hogy lelke mélyén időtlen idők óta el­lensége rendszerünknek. S ha hozzávesszük, hogy ezek az emberek nem a kétkedés, a megzavarodottság hangján, hanem fölényesen, gúnnyal, fékezhetetlen gyűlölettel be­széltek időnként reprodukál­hatatlan kifejezéseket is használva, nem lehet kétsé­günk magatartásuk megíté­lésében. *FrpnterQsítést« je­lentett számukra januárban Kulcsár Zsuzsanna tanszék­vezető docens leérkezése Bu­dapestről, aki a kártékony, kispolgári álforradalmiság valóságos megtestesítője volt és jobb célokhoz méltó szen­vedéllyel, energiával folytat­ta a politikai destrukciót. A Magyar IrtSS Intézetben Nacsády József adjunktus túlságosan "bele­heveskedett* a budapesti eseményekbe, amelyekről szemtanúként adott hamisí­tott képet munkatársainak. Korábbi óvatoskqdó maga­tartását egy időre levetkezve Baróti ellenfcrradalmi kar­mesteri pálcája nyemán ő is "kiengedte* — ha rövid idő­re is — a jiangját. Még to­vább ment Szekeres László, aki anarchista alkatának megfelelően, lépten-nyomon ócsárolta rendszerünket, és az ellenforradalommal szem­ben könyörtelen harcot foly­tató Kádár-kormányt. Az igazság megmutatására el kell azónban mondanunk, hogy míg ezek a perc-ember­kék dühödten ágáltak, olyan elvhű fiatal kommunisták, mint Gulya Károly, Soós Ka­talin, Danyi Dezső, Sonkoly Pál, S. Kiss Erzsébet, Székely Sándor, Keserű Bálint, Kraj­kó András, Pásztor Imre, Bárdos Pál, Andó Mihály, Papp Ignác, Zsüró József, Urszin Jolán és még többen mások, főképpen a munkás­paraszt utánpótlás java, kommunista áldozatossággal szervezték a pártot és segí­tették, hogy ellentámadásba mehessenek át a szocialista erők a tudományegyete­men is. (Folyt, köv.) Száznegyven esztendős a román színjátszás A román színjátszás idén ünnepli fennállásának 140. évfordulóját. 140 esztendővel ezelőtt mutatták be Iasiban az első színművet román nyelven. 1944. augusztus 23-ig Ro­mániában mindössze 5 szín­ház működött állami támo­gatással. A bukaresti magán­színházak mindig nagy pénz­ügyi kockázattal folytatták tevékenységüket. A román színjátszás vezéralakjai, mint például Aristizza Romanescu, Matei Millo, Pascally és má­sok nyomorban haltak meg. A népi demokratikus rend­szer éveiben soha nem látott virágzásnak indult a román színjátszás. A bukaresti, ko­lozsvári, iasi, craiovai nem­zeti színházakon kívül ma Romániában 35 állami drá­mai színház működik, ezek­ből 10 magyar, német és zsi­dó nyelvű. Ülvén szőregi paraszt­osaiéi! érdelében A szőregi községi tanács a közelmúltban elhatározta, hogy az egyik községi artézi kútra, melyben eddig csak mínusz másfél méterre jött fel a víz, mintegy negyven­ezer forintos költséggel mo­dern hidrofor berendezést építtet. A szivattyúház meg­építésével — melyben a hid­rofor foglal helyet — ötven Szív utcai és környékbeli pa­rasztcsalád jut bőséges víz­ellátáshoz. A községi tanács vezetősége a szükséges gépi berendezéseket már megren­delte, rövidesen hozzáfognak a szivattyúház felépítésé­he? is. Minősítenek, osztályoznak és a végeredmény = burkolt áremelés A tisztaság fél egészség Így tanultuk a közmondást gyerekkorunkban. A tanul­ság annyira belénk ivódott, hogy azóta is naponta sűrű kézmosással, mosakodással igyekszünk egészségünknek azt a felét, amely a tiszta­ságtól függ, megóvni. A köz­mondás okozta nevelés egyik rigolyája az is, hogy általá­ban nem szeretünk piszkos edényből enni, s nem okoz számunkra feltétlen örömet, ha az abroszon ételmaradé­kokon és morzsákon élőskö­dő legyek raja fogad ben­nünket. ha netalántán étkez­ni óhajtanánk. Az Anna-tejfvóban úgy látszik, nem tanulták meg cléoaé ezt a közmondást. A csészék, csészealjak tisztasá­ga ugyanis igen sok esetben kifogásolható, az abroszok pedig úgyszólván nemzedéke­ken át lerakódott nyomokat hordoznak tovább a törté­nettudomány, az utókor ke­gyelete és a kémiai analízis számára. Egy tejet ivó fel is panaszolta csészéje szennye­zettségét a kiszolgálónanek, aki azzal védekezett, hogy nem tudja lemosni, hiszen olyan vastag a piszok, hogy körömmel sem lehet levakar­ni• Nem hisszük, hogy ez az indok megnyugtató. Az ilyen válasz helyett tiszta edénve­ket, tiszta környezetet ké­rünk, mert nem akarjuk egészségünknek a tejivó sze­mélyzete gondjaira bízott fe­lét a tejiVó csészéinek szélén hagyni. KI $Z-a ratóbrig ádoh segítsége a szegedi járásban Néhány napja adtunk hírt arról, hogy a szegedi járás több községében KlSZ-arató­brigádok alakultak azzal a céllal, hogy idős korú, bete­ges embereknek segítséget nyújtsanak, learassák gabo­nájukat. Vasárnap Tiszgszi­geten Bubora Lajos KISZ­titkár vezetésével mintegy 18 kommunista fiatal nekilá­tott Zsótér József másfél­holdnyi árpájának aratásá­hoz. Zsótér József már évek óta fekvőbeteg és a KISZ­fiatalok önzetlen segítsége biztosítja számára termése betakarítását; Sövényházán két 12 tagú KlSZ-argtóbrigád alakult és tegnap délután az egyik bri­gád már rendre learatta öz­vegy Pusztás Antalné 800 négyszögölnyi árpáját, öz­vegy Bódi Györgyné, sövény­házi özvegyasszony 1 hold árpáját és 2 és félhold búzá­ját aratják le a napokban a KISZ-fiatalok Bódiné fiával, — aki ugyancsak tagja a kommunista ifjak községi szervezetének­Megkezdik a »halló szemüvegeké sorozatgyártását A „halló szemüvegek" a közönséges szemüvegekhez hasonlóak, de a nagyothallók számára készülnek. A moszk­vai szem-protézis és hallóké­szülék-gyár mérnökeinek a félvezetők felhasználásával sikerült a szemüveg szárában elhelyezniök a hallókészülék valamennyi alkatrészét és a tabletta-formájú akkumulá­tort. A szemüveg egyik szá­rába a hangerőszabályozót, másik szárába pedig a hang­színszabályozót szerelték be. A „halló szemüvegeket" közönséges üvegekkel látják el, amelyek szükség esetén megfelelő lencsékkel helyet­tesíthetők. Olvasás, séta közben az áramforrás kikapcsolható. A szemüveg levételekor az áramforrás automatikusan kikapcsolódik. Az akkumulá­tor energiája egy hétre ele­gendő. Ha kimerül, kis ké­szülék segítségével a váltó­áramú hálózatból feltölthető. A moszkvai szem-protézis és hallókészülék-gyár a ne­gyedik negyedben megkezdi a „halló szemüvegek" soro­zatgyártását. Korszerűsítik az Április 4 úti bölcsődét A szegedi Április 4 útján lévő bölcsőde is igen sok édesanyát megkímél a gyer­meknevelés apróbb gondjai­tól. Az I. kerületi tanács most egy teraszos fektetőt épít, ami 35 ezer forintba kerül. Ezen kívül a bölcsőde kerítését is felépítik, ötezer forintos költséggel, Jól sikerült arató-ünnepséget tartottak Baktóban Vasárnap a külső-baktói iskolánál a környék dolgozó parasztjai aratóünnepségre gyűltek össze. A Hazafias Népfront második kerületi bizottsága, a petőfitelepi pártszervezet és a tömeg­szervezetek is elismerésre méltóan segítették az arató­ünnepség megtartását. Az aratóünnepen kitűnően szó­rakoztak a környék egyéni gazdái, szép számmal ott vol­tak az Alkotmány Tsz tag­jai is. A Vágóhíd kultúresoportja és a honvédség P. F. 4228a. számú alakulata adott mű­sort. A zenét a honvédség PP. 9175. számú alakulata szolgáltatta. A késő esti órákig szórakoztak, táncol­tak a dolgozó parasztok, akik között ott voltak a petőfi­telepi pártszervezet vezetősé­gi tagjai is, Nem is olyan régen arról írtunk, hogy a Duna Cipő­gyár egyes "leleményes* szakemberei "extra minősé­gű* cipők készítésével mi­ként igyekeznek nagyobb jö­vedelemhez juttatni vállala­tukat. Ez a készítés többnyi­re nem a jobb minőségű anyaggal és munkával, ha­nem főként a magasabb osz­tályba sorolással történt. Nem is kell sokat bogoznunk a minősítés célját, hiszen vi­lágos: ugyanezért az áruért több pénzt kapni. Tehát bur­kolt árdrágításról van szó. A Duna Cipőgyáriaknak akadtak követői is. Kecske­méten a Konzervgyár hozta magasabb osztályú jelzéssel forgalomba málnaízét, holott minősége osztályop aluli volt. Miért említjük ezeket a vál­lalatokat, hiszen nem is sze­gediek? De árujuk eljut vá­rosunkba, s ezzel az új minősítéssel dolgo­zóink zsebéből igyekeznek több forintot kihúzni. Ragadósak a fenti példák, erről ad számot a Csongrád­megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség egyik legutóbbi jelentése is. Ebből kiderül, hogy burkolt árdrágítások van­nak, de leginkább a kül­földről beérkező áruknál. Sajnos, nem fordítanak kellő gondot a beérkező áruknál az egyöntetűségre, s az azonos minőségű árukat, amelyek nem egyszerre ér­keznek a raktárba, külön­böző árakon számlázzák a kiskereskedelem részére. Például a diagonál sportszö­vetet 110 és 180 forintos áron számlázták. A mintás női szövetet pasztell színekben korábban 135, később pedig 160 forintért- A műszálból készült fehér tropikál szöve­tet 230 forintért. A tanács átiratot intézett Budapestre a felettes szervekhez, s on­nan közölték a Nagykereske­delmi Vállalattal, hogy en­nek a szövetnek fogyasztói ára 90 forint. A Nagykeres­kedelmi Vállalat a különbö­zetet azóta sem írta jóvá, s így az árut a kiskereskede­lem nem hozza forgalomba. Burkolt árdrágítást tapasz­talhatni a Makói KTSZ által készített, Kálmán né­ven forgalomba hozott sportöltönyöknél. Azonos minőségű és készítésű sportöltöny 520 forint, a ma­kóiak 600-ért számlázták. Bár az ő általuk gyártott öl­tönyök ujjabélése is kifogá­solható. Ugyancsak a makói szövetkezet készített sima barna kamgarn öltönyt, amit 1230 forintért számlázott, ugyanilyen minőségű öltönyt a Kispesti Ruhagyár "Amur* néven 890 forintért ad. A Ve­csés és környéke ktsz által készített hosszúujjú pamut női pulóvert 106 forintért ad­tak a vállalatnak, azonos mi­nőségű pulóvert készít a fo­nalmentő ktsz 80 forintért. Máris előre veti árnyékát újabb burkolt áremelés le­hetősége. A jövő esztendő­re a cipőgyáraknál beveze­tik a modell-árat. Ezt azt jelenti, hogy a több munkát és több anyágot igénylő modellekre, hason­lóan az extra minőségű ci­pőkhöz, magasabb árat álla­píthatnak majd meg. Ezt a kereskedelem nem akarja el­fogadni. A gyár pedig azzal érvel, hogy akkor csak az anyagnorma és a szabvány szerinti modelleket gyártja, és a munkaigényesebb mo­delleket nem vállalja. Szóval, ha nem emelhetik fel a ci­pők árát, akkor marad minden a régiben, újabb fa­zonokat, a növekvő igé­nyeknek megfelelő árukat nem akarnak készíteni. Az ellen nincs kifogás, hogy szebbet, s jobbat akarnak, de jogos a kereskedelem aggo­dalma, mert ezzel is úgy já­runk, hogy a különben jo minőségű, viszonylag olcsóbb cipők eltűnnek a boltokból és csak a drágábbakat lehet majd kapni. A Duna cipőgyári "lelemé­nyesek* a Szegedre érke­zett hírek szerint már meg­égették kezüket, úgy is mondhatjuk, hogy a kör­mükre ütöttek. Csak üssenek egész bátran. Koppint^anak jól oda mind­azoknak, akik hanyagságból, "leleményességből*, s a na­gyobb haszon reményében szándékosan drágítják az árakat. Egy nekrológ Az ellenforradalom, hogy a maga eszmevilá­gát a tömegek között el­hintse, minden alkalmat fölhasznált. A kegye­letsértésnpk nem min­dennapi esete volt az a cikk, amelyet a Szeged Népe Baritz Károlyról, a Földműves utcai iskola becsületes nevelőjéről, aki az októberi napok­ban halt meg — közölt. A cikk nyomán az a hír terjedt el, hagy Baritz Károly egyik tüntetés alkalmával valamiféle "kommunista atrocitás* áldozata lett. Kár, hogy a Földmű­ves utcai iskola tehetsé­ges, tragikus sorsú neve­lője nem tudott tiltakoz­ni e hazugság ellen, mert október 31-én, a gondos klinikai ápolás ellenére súlyos agyér­szűkület oltatta ki fiatal életét. Á valóságra azon­ban éles fényt vet egy levele, amelyet október 26-án írt a klinikáról, s amply az ellenforradal­mi zűrzavar miatt csak hetekkel később jutott a címzett birtokába. Eb­ben a levélben többek között kitér az úgyneve­zett tömegtüntetésekre is, melyeket elítél és csak arra vél alkalmas­nak, hogy felkorbácsol­ják a békés lakosság nyugalmát és felelőtlen akciókba rángassa. A továbbiakban arról ír, hogy a maga részéről semmi értelmét nem látja egyes karrierista elemek rehabilitációjá­nak, mert ezek vélt sé­relmeiket saját pozíció­juk visszaszerzésére ak­názzák ki. Ez tehát az igazság Baritz Károlyról, aki egyébként semmiféle tüntetésben részt nem vett, hiszen betegsége október közepére nyü­lott vissza. Három gyer­mekéről azóta özvegye gondoskodik, népi álla­munk megértő, áldozat­kész támogatásával. TTIT országjárás Egerbe és Lillafüredre Az ország legszebb vidé­kére, Egerbe és Lillafüredre viszi az érdeklődőket július 12-én a TTIT országjáró autóbusza. A programban ezenkívül Szilvásvárad és a Szalajka völgye, a Bükk­hegység legfestőibb részei, Eger környéke és Szarvaskő szerepel. A résztvevők szak­szerű vezetéssel megtekin­tik Eger műemlékeit, az egri várat és a török mecsetet is. A TTIT a szállást az egri Park Szállóban biztosította. Részvételi díj szállodai szál­lóval együtt 280 Ft. Érdek­lődni és jelentkezni a TTIT titkárságán lehet. (Horváth Mihály u. 3. II. em. Telefon: 20—12.) fi garázda EMtor ismét bíróság elé kerül Szabó Miklósné kübekházi lakos Szőregen lévő földjén dolgozott, majd mikor vég­zett munkájával, hazafelé tartott a szőregi és a kübek­házi útszakaszon. Útközben találkozott Doktor András kübekházj lakossal, aki fel­ajánlotta neki, hogy ne gya­logoljon, hazaviszi ő kerék­párján. Az asszony nem volt hajlandó ilyen módon útitár­sául szegődni Doktornak, s tovább ykurta folytatni gya­logosan útját. Doktor azon­ban erre megdühödött és az útmenli árokba rángatta a védtelen asszonyt és erősza­koskodott vele Az asszony seuélytkérö hangjára két arrafelé menő ember lépett közbe, mire Doktor eloldal­gott. A környező községekben, Szőrpgen, Deszken és Kü­bekházán garázda magatar­tásáról igen ismert Doktor András, aki jelenleg is felté­teles szabadságát töltötte, mert egyéb ügyei miatt ko­rábban börtönre volt ítélve, s a büntetés teljes letöltését elengedték neki. A jóindulatú bizalommal tehát . súlyosan visszaélt Doktor, aki most az elengedett büntetést is le­tölti, miután a bíróság majd meghozza ítéletét e mostani ügyében is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom