Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-09 / 133. szám

Gazdasági helyzetünk megszilárdítása forradalmi tetteket követel Megkezdte tanácskozását a budapesti pártaktíva Q zombalon délután a csepeli Sportcsarnokban gyűltek össze a budapesti kommunisták képviselői' hogy számot vessenek az elleni orradalom óta megtett út eredményeivel és meg­határozzák az elkövetkező feladatokat. Részt vett a tanácskozá­son az MSZMP Központi Bizottságának, valamint a forradalmi munkás-paraszt kormánynak több tagja, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője, a Budapesti Pártbizottság titkárai és tagjai. A tanácskozást Borka Attila, a Budapesti Pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Kállai Gyula, az MSZMP Intéző Bizottságá­nak tagja a Központi Bizottság üdvözletét tolmácsolta az aktíva részvevőinek. Ezután Marosán György, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára mondta el a Buda­pesti Pártbizottság beszámolóját. A munkásosztály a proletárdiktatúra híve Marosán elvtárs bevezetőjé­ben emlékeztetett a budapesti munkásmozgalom történetére, évtizedes harcára a tőkés-földes­úri repdszer, a Horlhy-fasizmus ellen, — Gyalázatos hazugság az — hangsúlyozta —, hogy munkásosztályunk harcolt volna a néphatalom ellen. Ellenkezőleg, az igazság az, liogy október 23-án és a következő napokban fegy­vert követelt, ilc Nagy Imréék, a honvédség és a rendőrség vezetésében tör­tént árulás következtében eh­hez nem juthatott, — A júliusi párthatározat i::ún a kezdeményezés határo­/ottan a budapesti pártszerves zi t kezében volt Ez a helyzet, vij nos nem tartott tovább egy hónapnál. A vezetés okkor a revizionista és ellenséges táma­dások nyomásának hatására új; búi bizonytalanná vált; Hozzájárult a zavarhoz, hogy Budapesten a köz­ponti vezetésen kívül más politikai centrumok is lét­rejöttek, amelyek az író­szövetség, az Irodalmi Új­ság, a Petőfi-kör, az egye­temi értelmiségi pártszer­vezetek körül bontakoz­tak ki. — A. lünlel és napján, október 23-án a budapesti púrtszervezs­lekbcn békés illúziók éllek. Nem ismerték azokat az erőket, amelyek « békésnek Ígérkező diáktüntetést előkészítették, nem látták, nem sejtették szándéku­kat sem, A támadás meglepe­tésszerűen érte a pártszervezete­ket, ami viszont odavezetett; liogy túlbecsülték a támadó erő­ket és lebecsülték a munkásosz­tály hatalmához hű erőket. Az előadó ezután a - felszaba­dulás óta eltelt 12 esztendőben kivívott eredményeinkről, s hi­báinkról szólott. Majd a forra­dalmi munkás-paraszt kormány szerepéről, történelmi érdemei­ről, rendkívül nehéz, de ered­ményes munkájáról beszélt. — A döntő fordulatot a buda­pesti mozgalomban két esemény­hez köthetjük: Az egyik a cse­peli provokáció leverése, a má­sik a csepeli munkásgyűlés. Ezt követte március 15-én a ,,Muk"­jelszó teljes csődje, a március 29-i négy nagygyűlés, az ápri­lisi munkásgyűlések, majd bete­tőzte május l-o hatalmas politi­kai sikere. Ezekben az akciókban nyert kifejezést, hogy a munkásosztály értelmében és érzelmeiben változatla­nul a proletárdiktatúra hí­ve, a szocializmus építését akarja. A munkások nehezen bocsá­tanak meg annak, aki hibát kö­vetett el a munkáshatalommal szemben. Ez helyes, do lia túl­zásba csap át, gyengíti a pár­tot, a munkásosztályt. Hiba volt, hogy nem léptünk, fel kez­detben a túlszigorú métuo-ellen, Nem a munkások a felelő­sek az események bekövet­kezéséért, hanem a párt fl-lső vezetése és azok a ré­tegek, amelyek szellemi előkészítői voltak az ellen­forradalomnak. Azokat a munkásokat, akik megtévedtek, türelmes ' munká­val fel lehet és fel kell világo­sítani; nézhetjük el, hogy bárki is passzív legyen a pártmunká­ban. A továbbiakban arról be­szélt Marosán elvtáts, hogy szükséges megtalálni a kö­zös nyelvet az értelmiség­gel és az ifjúsággal. Az értelmiségiek egy része derekasan kivette a részét a rend helyreállításából, a ter­melés beindításából, irányítá­sából. Mi azt kérjük a még visz­szahúzódó értelmiségiektől, álljanak a nép mellé, s úgy vegyék ki részüket a szocia­lizmus építésében, ahogyatt a haladó értelmiség ezt a múlt­ban is tette. Biztosítjuk őket, hogy népünk megbecsülése nem fog elmaradni. A pártnak az ifjúságot fel kell karolnia, az ifjúság kö­rében a legerőteljesebb ne­velő- és felvilágosító-mun­kát kell folytatnunk. A KISZ munkáját minden párt­szervezetnek segíteni kell. Majd azt fejtegette Maro­sán György, hogy gazdasági helyzetünk meg­szilárdítása forradalmi tet­teket követel. A munkásosztály pártjainak a termelési feladatok sikeres megoldása nemcsak valami­félé gazdasági kérdés, hanem alapvető politika, társadalmi kérdés, és a párt a termelés' irányításáról semmilyen szin­ten nem mondhat le és nem is mond le, semmilyen más szervezet javára. A termelés pártellen őrzésének jelentősége Harcot a revizionizmus és a dogmatizmus elten Marosán elvtárs ezután arról beszélt, liogy sok hivatalban, intézménynél viszont az ellen­kező véglet, nagyiokú libaraliz­mus, békülékenység tapasztal­ható az átigazolásoknál. Sokhelyütt akadályozta a pái+szcrvczést az intrika, a sze­mélyeskedés, s a régi és az új funkcionáriusok közötti ellen­létek. Az ilyen ellentétek kimé­lyitésébcn, mint az intrikákban is, igen sokszor benne van oz osztályellenség keze. ' Legyenek a kommunisták őszinték, nyíltak egymáshoz, még a legkényesebb személyi kérdésekben is, Vessék fel bátran egymás közt, ha eszmei kérdéseket nem látnak eléggé tisztá­zottnak. \ itassák meg az ilyen problémá­kat taggyűléseken, dc nagyon vigyázzanak, ne­hogy felesleges vitákkal holmi vltaklubbá sUllyesz­szék lc a pártot. — Senki sem állithatja, hogy a pártegység megszilárdításának területén nincs sok tennivalónk­Ma még vannak ellentétes néze­tek, amit ez ellenség igyekszik kihasználni. Ezt a pártegység, az eszmei és aknrategység megszi­lárdításával verhetjük vissza. A legélesebben kell har­colnunk a polgári idcoló­v gia talaján keletkezett re­vizionista nézetek és en­nek újabb vadhajtása, a "nemzeti kommunizmus­téveszméje ellen. De nem engedhetünk teret a dog­matizmusnak sem. Nem igaz, hogy pártunk­ban csoportosulások; frakciók vannak, hogy "neo-sztálinis­ta* puccsot számoltunk fel. De senkisem akarja tagadni, hogy vannak olyanok, akik azelőtt magasabb pozíciók­ban ültek és ma elégedetle­nek alacsonyabb beosztásuk­kal. Nem elvi harcról" van ezeknél szó, hanem íróasztal­politikáról, személyi politi­káról. Nem értik meg, hogy alacsonyabb beosztásban is lehet igen értékes munkát végezni a pártért, a nép ér­dekében. Mi nem tartjuk őket sem csoportosulásnak, sem frak­ciónak, csak egyszerűen sér­tődött embereknek. De meg kell mondanunk azt is, hogy egyáltalán nem nevezhető kommunista magatartásnak a sértődöttség, s különösen akkor nem, ha ez a pozíció érdekében jelentkezik. Marosán elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy a revizioniz­mus elleni har.c nagy felada­tokat ró a pártszervezetekre, sajtóra, rádióra. Enélkül a dogmatizmus leküzdésében sem érhetünk el eredménye­ket. A revizionista nézetek a szocializmus alapvető el­veinek feladását jelentik, a dogmatizmus pedig végső fokon oda vezet, hogy ci­szakadunk a tömegektől. A párt tagjai legyenek tu­datában annak, hogy a pro­letárdiktatúra soronkövet­kező feladataként a mun­kásosztály hatalmának to­vábbi megszilárdítása er­dekében, a pártmunka homlokterébe a gazdasági szervezömunka kerüL Vázolta azt a helyzetet a továbbiakban, ahová a no­vemberi mélypontról elindul­va eljutottunk. Az eddig elért gazdasági si­kereink azonban ne tévesz­szenek meg bennünket. Az eredmények csak kezdetiek! A mi jelenlegi helyzetünk­ben a termelés területén for­radalmi cselekedetek egész sorára, a kommunisták kezdemé­nyezésére, példamutatására van szükség. És én csak néhány eszköz megjelölésére vagyok képes. Ezek közül első helyre te­izemtas szocialista -munkavet:­scmyt. A szocialista . nrunka­versenyt, a szocializmus épí­tésének ezen kommunista módszerét az ellenforradalom túl gyorsan eltemette. A szocialista munkaver­senyt a munkások, az üze­mek egész sorában minden központi szervezés nélkül új­ra kezdeményezték. Ezen kezdeményezés szélesítése során ügyelnünk kell arra, hogy ne a régi, rossz, bürokra­tikus és formális munka­versenyt támasszuk fel. A kormány az anyagi fe­dezet biztosításával lehetővé fogja tenni, hogy a dolgo­zók által kedvelt versenyfor­mák a "kiváló dolgozó­címért, az "élüzem* kitünte­tésért a közeljövőben újra elkezdődjenek. A kívánatos gazdasági ered­mények elérésében jelentős szerepük van a műszaki dol­gozóknak. A párt és- a kor­mány anyagi megbecsülésü­ket illetően megtette az első lépéseket. Elhatározott szán. dékunk, hogy megfelelő for­mában biztosítsuk társadal­mi megbecsülésüket is. Mindezeken túl — termé­szetesen — gazdasági célkitűzéseink megvalósulásának legfőbb biztosítéka, ha a termelés pártellenőrzése, a termelés párt irányítása a termelő­munka minden szintjén megfelelő módon érvénye­sül. Bővített újratermelés nélkül nincs fejlődés. Ezért párt­szervezeteinknek igen beha­tóan kell foglalkozniok a gazdasági, termelési kérdé­sekkel, de nem a régi mó­don, parancsolgatással. Párt­szervezeteinknek a kezdemé­nyezéseket. fel kell karol­niok. Marosán elvtárs végül fog­lalkozott Budapest községpo­litikai kérdéseivel is, majd e szavakkal fejezte be beszé­dfctr' uUi.--.-ai ... — Nekünk most úfey keli végeznünk a munkánkat, hogy bebizonyíthassuk, érde­mesek voltunk a nagy biza­lomra. Hogy bizonyíthatjuk ezt be? Ha politikailag, ide­ológiailag teljesen elszigetel­jük az ellenforradalmi esz­méket, ha leküzdjük a revi­zlonizmust, a "nemzeti kom­munizmus* téveszméit, ha megteremtjük pártunk szi­lárd egységét, elérjük tagsá­gunk elvi szilárdságát, hn még az eddiginél is jobban elmélyítjük népünk barátsá­gát a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi orszá­gával, ha a munkapadnál mindent megteszünk, hogy a terrpelés és a termelékeny­ség emelésével leküzdjük az ellenforradalom okozta ká­rokat és kijutunk arra az út­ra, amelyen biztonságosan haladhatunk népünk jólété­nek emelése felé — fejezte be beszédét Marosán György elvtárs. A beszámoló után megkez­dődött a vita. A külpolitika hírei ­röviden Az értelmiség és az ifjúság kérdése Marosán György ezután a pártmunka új módszereinek szükséges kialakításáról szólott —, amit úgy kell meg­oldani, hogy a régi jó mód­szereket felhasználjuk. Fel kcU . eléyyiítcoünk __ Lenin gondolatait a hivatásos for­radalmárokról. — Pártunk minden tagjá; nak hivatásos forradalmár­nak kell lennie. Ezzel ter­mészetesen sok minden jár együtt. Mindenekelőtt nem Kairó. A Reuter jelentése szerint az egyiptomi Pénz­ügyminisztérium szóvivője bejelentette: Franciaország úgy határozott, hogy ismét használja a Szuezi-csator­nát. A szóvivő hozzáfűzte, hogy Franciaország és Egyiptom között jelenleg tárgyalások folynak a csatornahasználati illetékek fizetésének módo­zatáról. A tárgyalásokat a kairói svájci nagykövetségen keresztül folytatják. * Újdelhi. Általában jólérte­sült forrásból közölték, hogy Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök június 18-án és 19-én Helsinkiben teendő látogatása alkalmából egyes szovjet vezetőkkel is talál­kozik. A találkozáson a többi között szó lesz a bagdadi paktumról, amellyel India határozottan szembehelyez­kedik. * Genf. A magyar küldött­ség vezetője, Mekis József június 6-án átadta a nem­zetközi munkaügyi . szerv e­Bulganyin és Hruscsov beszélgetése Sukselainennel A szovjet küldöttség be­szélgetést folytatott Sukselai­nennel. A beszélgetésen szov­jet részről részt vett Bulga­nyin. Hruscsov, Gromiko kül­ügyminiszter, Mihajlov, a kulturális ügyek minisztere. Szeröv hadseregtábornok és több inagasrangú szovjet sze­mélyiség. Finn részről részt vett Suk­selainen miniszterelnök, több miniszter, államtitkár és ve­zető finn személyiség. A beszélgetés alkalmával értékeltek a nemzetközi hely­zetet is és megállapították, hogy mindkét állam egyfor­mán törekszik fenntartani a békét és a békés együttmű­ködést, továbbá Finnország a baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben kifejezett elv ér­telmében távol tartja magát a nagyhatalmak érdekellenté­teltől és semleges, békés kül­politikájával előmozdítja a békés feltételek további fej­lődését, főképpen Eszak­Eurőpában. v Aláírták az 1957. évi magyar—kinai árucsereforgalmi és fizetési megállapodást zet főigazgató helyettesének, Janks-nak a szakszervezeti szabadság védelmére és a szervezkedési jog biztosítá­sára vonatkazó munkaügyi egyezményeket megerősítő okiratot, . • Moszkva. Zsukov marsall, honvédelmi miniszter június 7-én ebédet adott a Szovjet­unióban tartózkodó Gosnják jugoszláv nemzetvédelmi ál­lamtitkár tiszteletére. Az ebéden Zsukov marsall és Gosnják hadseregtábor­nok beszédet mondott. Az ebéd szívélyes légkörben folyt le. Algír. Maurice Mexyson­nier, Algír főhóhéra és két hóhérsegédje áfeombaton le­velet intézett a főállam­ügyészhez, amelyben beje­lentik, hogy lemondanak ál­lásukról, mert fizetésük nem áll arányban azzal a veszély­lyel, amelynek a bosszú­álló felkelők részéről állan­dóan ki vannak téve. A íő­államügyész visszautasította j lemondásukat* i A kölcsönös megértés szel­lemében folytatott baráti hangú tárgyalások után szombaton délben ünnepélyes alkalomra került sor a Kül­kereskedelmi Minisztérium­ban: a magyar és kínai kor­mány megbízottai aláírták az 1957. évre szóló árucsere­forgalmi és fizetési megálla­podást. A többhetes tárgya­lásokról készült, két kötetet kitevő, piros bőrkötésbe fog­lalt okmányokat magyar részről Droppa Gusztáv kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes, kínai részről Kung Jüan külkereskedelmi mi­niszterhelyettes írta alá. A megállapodás értelmé­ben a Kínai Népköztársaság különféle ércet, mezőgazda­sági árut, vegyi alapanyagot, bőrt, textilipari nyersanya­got és fogyasztási cikkeket szállít Magyarországnak, míg a Magyar Népköztársaság többek között erőműveket, rádióadót, szerszámgépeket, járműveket, átviteltechnikái berendezéseket, geológiai ku­tató berendezéseket, mező­gazdasági gépeket, különféle műszereket, vegyi és gyó­gyászati cikkeket szállít Kí­nának. Ausztriában 50000 dollárt raboltak el a „Magyar Forradalmi Bizottmány" tagjától Csütörtökön este Graz-ban, a Puntiganer-strasse-n isme­retlen tettesek megtámadtáK és kirabolták Fonáczy Dezső 40 éves disszidált magyar ál­lampolgárt. A tettesek több revolverlö­vést adtak le Fonáczyra, akit súlyos sérülésekkel a grazi kórházba kellett szállítani. A tablók átkutatták zsebeit és magukkal vitték 50 000 dol­lárt tartalmazó pénztárcáját. A nyomozás során kitűnt, hogy Fonáczy Dezsőt az ellen­forradalom napjaiban kisza­badították a váci fegyházból, ahol demokráciaellenes bűn­cselekmények miatt 16 évi büntetését töltötte. Tagja lett a „Magyar Forradalmi Bi­zottmánynak", majd novem­ber végén Ausztriába szö­kött, ahonnan «z év január­jában „különleges megbíza­tással" az Egyesült Államok­ba küldték. Márciusban visz­szatért és Bécsben, majd Grazban telepedett le, ahol a „Magyar Forradalmi Bizott­mány" egyik vezetőjeként működött. Az eset élénk fényt vet ar­ra, hogy Magyarországról megszökött ellenforradalmi banditák Ausztriában ameri­kai pénzzel diverzáns tevé­kenységet folytatnak a Ma­gyar Népköztársaság ellen. Hétfőn este 8 órakor véget ér a Budapesti Ipari Vásár A Budapesti Vásár válto­zatlanul megtartja eredeti programját, amelynek megfe­lelően kapuit június 10-én, hétfőn este 8 órakor erre az évre végleg lezárja. A vásár igazgatója felhívja a vidéki látogatók figyelmét, hogy a vásárral kapcsolatban engedélyezett menetdíjked­vezményt csak olyan utasok vehetik igénybe, akik hétfőn legkésőbb déli 12 óráig, Bu­dapestre érkező vonattal, vagy egyéb közjárművel ke­resik fel a vásárt. Vissza­utazás szempontjából az uta­zási kedvezmény június 13-án 24 óráig marad érvényben. Mintegy 800 hold kukoricát kell úira vetni a szegedi járásban a tavaszi vízkárok miatt Mint ismeretes, a szegedi járás területén — különö­sen a tiszántúli községek­ben — a rendkívül nagy­mennyiségű má'jusi csapadék igen komoly vízkárokat oko­zott. Közel kétezer katasztrális hold szántóterület került kisebb-nagyobb Időre víz alá, vagy pedig annyira megtelítődött csapadékkal a talaj, hogy benne a nö­vényzet jórésze elpusztult. A járási tanács mezőgazda­sági osztályának becslése szerint egyedül kukoricából mintegy 800 kat. holdat pusz­tított el a víz. A Szegedi Vízügyi Igaz­gatóság által foganatosí­tott gyors intézkedések és a nagyarányú társadal­mi munka segítségével a szántóföldeken felgyülem­lett esővizek mindenütt le­húzódóban vannak. Most mór csak a vízkársúj­totta gazdák ügyességén, gyorsaságán múlik, hogy víznyomta földjeikről tud­nak-e még termést venni az az idén. Kübekháza határában 360, a deszki körzetben mintegy 450, Tiszasziget környékén pedig 250 hold földet kell most sürgősen újra felszán­tani s rövid tenyészidejű kukoricával bevetni. A já­rási tanács mezőgazdasági osztálya intézkedett afelől, hogy a károsult gazdák ele­gendő mennyiségű egészen Rövid tenyészidejű Retking­kukorica vetőmaghoz jussa­nak. Ugyanis ez a vetőmag fajta az, mely — ha még most vetik is el — őszig jó termést hozhat*

Next

/
Oldalképek
Tartalom