Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-06 / 130. szám

XIII. évfolyam, 130. szám Ara- 50 fillér „ ......... ... Ara- !>ü nller Csütörtök, 1957. június 6. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 További élénk vita a népgazdasági tervről és a költségvetésről Az országgyűlés tegnapi ülése Az országgyűlés szerdai ülésén folytatta az 1957. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az idei népgazdasági terv együttes tárgyalását. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Á szerdai vitában először Hesnyánszki János országgyűlési képviselő szólt a földművelési tárca költségvetéséhez. Javasolta, hogy a kormány az adókedvezményen kívüli ipartakarmányt is juttasson a borjúnevelőkmek, ezenkívül szervezze újjá a tejfelvásárlást, mert jelenleg a parasztság nem kapja vissza a tejtermék utáni másodrendű tejet, amit vár és ami szükséges volna a borjúneveléshez is. Javasolta azt is, hogy a téli hónapokban a mezőgazdasági szakemberek, agronómusok; valamint a pedagógusok legalább 2—3 hónapot foglalkozzanak a parasztfiatalokkal. Az esti iskolákon különösen nagy gondot keM fordítani az állattenyésztés fortélyainak megismertetésére. Javasolta, hogy az esti iskolákon a 15—16 éves falusi fiatalok vegyének részt/ A termelőszövetkezetek helyzetéről szólva kifogásolta, hogy egy sor termelőszövetkezetben nincs könyvelés, és a járási tanácsok nem hangsúlyozzák eléggé a termelőszövetkezetek előtt a könyvelési rendszer fontosságát. A gépállomásoknak is jobban kell segíteniök a termelőszövetkezeteket. Mi, szövetkezeti tagok — mondotta —, úgy véljük, hogy a gépállomás van a szövetkezetért és nem fordítva. A gépállomás elsősorban akkor dolgozik szívesen a szövetkezetnek, ha olyan munkát kap, amin sokat lehet keresni; Befejezésül javasolta; hogy az állattenyésztés területén működő két felvásárló szervet helyezzék a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alá, mert nem egészséges, ha e két szervet két minisztérium irányítja; A földművelésügyi tárca költségvetését a maga és a Tolna megyei képviselőcsoport nevében elfogadta; Javaslat a mezőgazdaság! beruházások növelésére Mészöly Gyula országgyűlési képviselő az országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottságának megbízásából szólt a földművelési költségvetés néhány fontosabb kérdéséhez. Az 1957. évre előirányzott népgazdasági beruházások összege az ellenforradalmi cselekmények, illetve az okozott károk miatt lényegesen kevesebb, mint az elmúlt évben. Ezért természetesen a mezőgazdaság részesedése is kevesebb — mondotta. — A mezőgazdasági bizottságnak alapos mérlegelés után az a véleménye, hogy ez az öszszeg a mezőgazdasági termelés volumenéhez, illetve a közel 40 százalékos nemzeti jövedelmet biztosító termelési porduktumhoz mérve kevés. A beruházási keret bizonyos mértékű emelését az évek óta elhanyagolt belvízkárok elleni védekezés, valamint exportlehetőségeink kibővítésének költségei is indokolják. Ezért kérem az országgyűlést, hogy a mezőgazdasági bizottság javaslatát fogadja el, vagyis a mezőgazdasági beruházások 1957. évi részletezését 8,6 százalék helyett körülbelUl 10 százalékban hagyja jóvá, — mondotta, majd részletesen indokolta a javaslatot. A beruházások koncentrálására — folytatta — a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. A hiteleket nem lehet elaprózni, azokat a legfontosabb és a leggazdaságosabban kihasználható területekre kell irányítani. Ezután a gyümölcs- és szőlőtermesztés speciális gépesítésének fontosságát hangsúlyozta, majd az értékesítés jó megszervezésére hívta fel a figyelmet. Foglalkozott a belvizek rendezésének kérdésével is. A munkálatokhoz szükséges összeget a következő évekre elő kell irányozni, hogy a belvizek okozta terméskiesést elkerülhessük. Végezetül termelőszövetkezeteink hitelvisszafizetésének ügyéről beszélt. Ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezése új szakaszt jelenthetne tsz-mozgalmunk életében és mielőbbi megszilárdulására vezetne. A mezőgazdasági bizottság nevében javaslom, hogy az országgyűlés hívja fel a Minisztertanács figyelmét a legkedvezőbb megoldás kidolgoztatására és végrehajtására. A Földművelésügyi Minisztérium 1957. évi költségvetését, minthogy mezőgazdaságunk fejlődését és népgazdaságunk megerősödését szolgálja, a mezőgazdasági állandó bizottság által javasolt módosításokkal elfogadom és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Kaszapovics András országgyűlési képviselő is a földművelési tárca költségvetéséhez szólt hozzá. A növénytermesztés egyes kérdéseit taglalta. Helytelenítette. hogy a magtermeltető vállalat által termeltetett szerződéses magvakat a terményforgalmi vállalat veszi át. Szükségesnek tartja, hogy a Földművelésügyi Minisztérium rendet teremtsen a vetőmagtermelés körül, és véleménye szerint a magtermelés minden fázisát — szerződés, begyűjtés, tisztítás stb. — egy vállalatnak kell irányítani. Boros Gergely országgyűlési képviselő a közlekedésés postaügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Részletesen foglalkozott a vasút feladataival. Beszélt a távolsági autóbuszközlekedésről is és megállapította, hogy az autóbuszállomány nem tart lépést a megnövekedett igényekkel. Hiányok vannak a vidéki városok taxiközlekedésénél is. Tökéletesítenünk kell a gépkocsijavító üzemek munkáját is. A magyar hajózásról szólva elmondotta: helyes volna, ha hajóparkunk megfelelő növelésével jobban kivennénk részünket a nemzetközi hajózási szállításból. Beszéde további részében arra figyelmeztetett, hogy a következő években nagyobb gondot kell fordítani úthálózatunk karbantartására és tökéletesítésére. A földalatti vasút ü«»ye A közlekedési tárca költségvetésével kapcsolatban szeretnék még egy kényes kérdést felvetni — folytatta felszólalását. Ez pedig a földalatti vasút dolga. Ahogy én tudom, a földalatti vasűtban csaknem egy milliárdunk fekszik. Az az előirányzat, amely elsősorben az állagmegóvást szolgálja, annak csak több-kevesebb tényleges megóvására elegendő —, a földalattit tehát évről évre óvjuk, építését nem folytatjuk, pedig 80 millió forint értékű tübbing-anyag is rendelkezésünkre áll; Miután az állagmegóvás időről időre visszatérő feladat, és kiadás anélkül, hogy hasznot hozna, úgy gondolom, itt volna az ideje annak, hogy kormányunk állást foglaljon atekintetben, mi történjék a földalatti vasúttal. Véleményem szerint, ha annak építését anyagi erőnkhöz mért ütemben folytatnánk, még mindig jobban járnánk, mivel a már beépített milliárdos beruházás lassankint értékét, veszti, semmivé válik. Látjuk azt is, hogy a fel színi közlekedés túlzsúfoltságát csak alig-alig tudjuk enyhíteni. Mindennek figyelembevételével tehát bármilyen kényes is a földalatti vasút kérdése, előbb vagy utóbb foglalkozni kell vele meg kell találnunk a helyes megoldást, amely nemcsak a közvéleményünket nyugtatná meg. de az amúgyis nehézkes közlekedésünk megjavítását szolgálná. Mindent összegezve és ismerve tényleges gazdasági helyzetünket, a magam részéről a költségvetést elfoga dom; Molnár Ernő képviselő az építésügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Építőipari feladatok Ezután Trautmann Rezső építésügyi miniszter emelkedett szólásra. A két törvénytervezetben lefektetett célok elérése nagy feladatot ró az Építésügyi Minisztérium, az építőipar és az építőanyagipar minden dolgozójára is. Az építőipar alapvető feladata a többi népgazdasági ágazat építési igényeinek kielégítése, így feladatkörét és nagyságrendjét lényegében a többi szakágazat tervszerű fejlesztésénél irányvonala határozza meg. A jövő terveit reális határok között kell kialakítani, el kell kerülni a gyakori (Folytatás a 2. oldalon. A szocialista tábor erősödésé t, a testvéri népek még szoro sabb baráti együttműködését szolgálják a Budapesten meg kezdődött magyar—bolgár tárgyalások. Mindkét nép felszabadulását a szovjet hadse regnek köszönheti. A bolgár nép is a magyar dolgozó néphez hasonlóan művészi emlékműveket állított a felszabadítók iránti hálája jeléül. Képünk a szófiai szovjet hősi emlékműről készült • ••»••«*«»•»«»••»»» »••» wmmmmmmmmmwmm Bolgár kormány- és pártküldöttség érkezett hazánkba A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására bolgár kormány- és pártküldöttség érkezett hazánkba. A küldöttség tagjai: Anion Jugov, a minisztertarfScs elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja (a kormányküldöttség vezetője), Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára (a pártküldöttség vezetője), Rajkó Damjanov, a BKP Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, Karlo Lukanov külügyminiszter, a BKP Központi Bizottságának tagja, Sztojan Tomcseu, a bolgár földművesszövetkezetek igazgató tanácsónak titkára, a Hazafias Arcvonal nemzeti tanácsának tagja, város- és községgazdálkodási miniszter és Krasztyu Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki hazánkban csatlakozott a küldöttséghez. A delegáció különvonata szerdán reggel 9 órakor érkezett meg az ünnepien feldíszített Keleti-pályaudvarra. A bolgár kormány- és pártküldöttség fogadtatásán megjelentek: Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kiss Károly, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai. Ott volt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának számos tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt az érkezésnél a budapesti dínlomáciai képvi-eletek számos vezetője és tagja. A bolgár kormány- és pártküldöttséget a pályaudvaron elsőnek Kádár János és dr. Münnich Ferenc üdvözölte. A bolgár küldöttség tagjai köszöntötték az MSZMP Intéző Bizottságának, a forradalmi munkásRaraszt kormánynak a tagjait, majd a diplomáciai testület tagjait. K^tfár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke beszédében üdvözölte a bolgár kormány- és pártküldöttség tagjait, megemlékezett a látogatás jelentőségéről, majd így folytatta: — Nem felejti el népünk azoknak a bolgár hősöknek neveit sem, akik a felszabadító szovjet hadsereg katonáival együtt életüket áldozták hazánknak a fasizmus igája alól való felszabadulása érdekében. — A magyar dolgozó nép nevében ez alkalommal is köszönetet mondok azért az önzetlen anyagi és erkölcsi támogatásért, amelyet a bolgár nép nyújtott a magyar népnek az ellenforradalom súlyos napjaiban. A két nép küldöttei tárgyalásának eredményei minden bizonnyal hozzájárulnak a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységének további megszilárdításához és a béke megőrzésének ügyéhez is. Az üdvözlésre Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke válaszolt. Beszédében megköszönte a meghívást és a meleg fogadtatást, majd tolmácsolta a Bolgár Népköztársaság kormánya és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága forró elvtársi üdvözletét. Ezután a következőket mondotta: — A bolgár nép nagy aggodalommal figyelte a véres ellenforradalmi lázadás kibontakozását, a belső és a nemzetközi reakció bűnös kísérletét Magyarország népi demokratikus rendszerének megdöntésére. Azokban a tragikus napokban a bolgár nép kifejezte szolidaritását és támogatást' nyújtott a magyar forradalmi erőknek, amelyek a nagy Szovjetunió testvéri segítségével megsemmisítették az ellenforradalmat. — Kormány- és pártküldöttségünk meg van győződve arról, hogy megbeszéléseink és tárgyalásaink tovább erősítik a magyar és a bolgár nép testvéri barátságát, és gyümölcsöző együttműködését. Elmélyítik a szocializmus erőinek egységét ós erősítenek minden szabadságszerető népet, amely a világbéke megőrzéséért és a népele közötti együttműködés fejlesztéséért harcol. Kádár János és Anton Jugov beszédét többször szakította meg lelkes taps, a téren felsorakozott több ezer főnyi tömeg hosszasan éltette a bolgár kormány- és pártküldöttséget, a bolgár és a magyar nép testvéri barátságát. Elutazott Budapestről a Francia Kommunista Párt küldöttsége A Francia Kommunista Párt küldöttsége, amely néhány napig hazánkban tar- . tózkodott, szerdán délelőtt elutazott Budapestről. A küldöttséget a ferihegyi repülőtéren Marosán György, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Francia részről Raymond Guyot válaszolt és mondott köszönetet a szívélyes fogadtatásért, amelyben küldöttségüket budapesti tartózkodásuk alatt részesítették.