Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-06 / 130. szám

További élénk vita a népgazdasági tervről és a költségvetésről (Folytatói az 1. oldalról) változtatásokat és azt, hogy az építési feladatokat a megépítés évében határoz­zák meg. A továbbiakban a lakásépít­kezés problémáival foglalkozott. — Annak ellenére — mondot­ta —, liogy a kormány az el­múlt években és az idén is nagy erőfeszítéseket tett a lakásépí­tés ütemének fokozására, a la­kásépítés nem tart lépést o szük­séglettel. A meglevő lakások ál­lapota az elmúlt négy év alatt különösen az októberi ellenfor­radalmi események következté­ben tovább romlott. Elsőrendű t-épgazdasági érdek a mielőbbi javitás, tatarozás, mert ezeknek a munkáknak elhúzódása to­vább fokozza a lakásproblémát, és minél később kerül rá a sor, annál többo kerül majd. Mind a tatarozás! felada­tok. mind a lakáshiány szükségessé teszi, hogy mi­előbb felmérjük az ország teljes lakáshelyzetét. Ez­zel párhuzamosan beható­an meg kell vizsgálni, hogy milyen lehetőségek vannak a lakásépítés további foko­zására. mert míg az utóbbi időben évente mintegy negyven-ötvenezer új lakás épült, a jövőben százezres tételekkel kell a lakáshely­zeten javítani. A jó kivitelezés egyik előfel­tétele, hogy az épitőipar kellő időben és jé minőségben kapja meg a műszaki terveket. Alihoz azonban, liogy tervezőinktől jó terveket követelhessünk, kellő időben és kellő részletességgel kell megadnunk a tervezési meg­bízásokat. Az építőipar műszaki fejlesz­tése körül is igen sok a tenni­való. Kétségtelen, hogy bizo­nyos ipari és energetikai épít­kezések műszaki megoldása: a nagyelemű helyszíni clőregyár­tás Európa-szerte feltűnést kel­lett. A Iakóházépítkezés műsza­ki fejlesztése terén azonban messze az európai színvonal alatt maradtunk. Szólott az építőanyagipar helyzetéről. A most készülő 3 éves terv­ben az építőanyagipart ha­zai adottságaink és teher­biróképességeink alapján elsősorban műszakilag kí­vánjuk fejleszteni. Az épllőanyagipar fejlesztése során figyelembe kell venni exportlehetőségeink kihaszná­lását is, elsősorban világszerte ismert üveg- ét porcelán-ipa­runkban. Az építésügyi miniszter a kö­vetkezőkben az építésügyi igaz­gatás általános problémáival foglnlkozolt. Bejelentette, hogy a lehetőség szerint már az országgyűlés legközeleb­bi ülésszaka elé kívánja terjeszteni az építésügy át­fogó elvi jelentőségű sza­bályait tartalmazó építés­ügyi törvénytervezetet. Részletesen beszélt a minisz­ter a műemlékvédelem kérdésé* ről. Az építésügyi miniszter befe­jezésül a tanácsok építési fel­adataival foglalkozott, s meg­állapította, mielőbb ki kell ala­kítani a tanácsok szakszerű épí­tési hatósági szervezetét. A kereskedelem kérdései Ebédszünet után Izsák Júlia országgyűlési képviselő, a bel­kereskedelmi tárca költségveté­séhez szólt hozzá. Szólott a városok zavartalan kenyér- és tejellátásónnk bizto­sításáról, nz üzletek tisztaságá­nak kérdéséről, majd így foly­tatta: Itt. szeretnék beszélni általá­ban az ellenőrzésről. Tudjuk nzt, hogy az ellenforradalom bomhiszlóan hatott a kialakuló szocialista erkölcsre. Tudjuk, hogy egyeseknél lazult a mun­kafegyelem; szokássá vált a könnyű pénzszerzési lehetősé­gek kihasználása; Ilyen lehetőséget jelent ma egyes kereskedelmi alkal­mazottak számára, hogy az úgynevezett hiánycikkeket felárral, a pult alól, feke­tén adják el. Nem általá­nos jelenség cz. de az egyes esetekre Is fel kell figyel­nünk. Ilyen esetekben a legszigorúbban kell eljárni. Ugyancsak szigorúan kell büntetni a rejtett árdrágí­tást is. Ezután Tausz János belke­reskedelmi miniszter ismer­tette a belkereskedelemnek az ellenforradalom óta kifej­tett munkáját, a várható áru­ellátást helyzetet, valamint a kereskedelempolitikai el­gondolásokat. Az október­decemberi időszakban a ke­reskedelem elsősorban arra törekedett, hogy biztosítsa a lakosság élelmiszerellátását, küzdjön a fenyegető éhínség veszélye ellen. Ezt a felada­tot főképpen a Szovjetunió és a többi baráti ország se­gítségével oldotta meg. Az október óta eltelt hat hónap forgalma ékes bizo­nyítéka a párt és a kor­mány messzemenő gondos­kodásának a dolgozókról. Az áruforgalom alakulása ugyanakkor azt is megmu­tatja. hogy a dolgozók ér­tékelik az eredményeket és egyre növekszik bizalmuk a párt és a kormány poli­tikája iránt. Ismertette a miniszter a belkereskedelmi szervek idei megnövekedőit feladatait is. Ismeretes, hogy a kereskedelemnek közel 10 százalékkal magasabb for­galmat kell lebonyolítani az idén. — őszintén meg kell mon­dani — folytatta —, hogy a termelés ellenére is lesznek gondjaink az építőanyag, az árualap egyensúlya mellett — részleteiben is a kereslet és a kínálat több cikkben nem fog mindig megegyezni. Egyes cikkekben még meny­nyiségi hiányokkal, mások­ban pedig választéki hi­ányosságokkal kell számol­nunk, illetve küzdenünk kell, hogy ezeket minél szűkebb térre szorítsuk. A kereskedelemnek ko­moly erőfeszítéseket kell tenni abban az irányban is, hogy az iparhoz állandóan tolmácsolja a lakosság igé­nyelt, megrendeléseinél ve­gye figyelembe a megvál­tozott fogyasztói keresle­tet. a vállalati önállóság fokozódásának a lakosság jobb ellátását kell eredmé­nyeznie. Nem nyugodhatunk bele ab­ba, hogy egyes iparvállalatok­helyi anyagi érdekeiket a közérdek fölé helyezzék. Fokozott követelményeket kell állítanunk az áruk mi­nősége tekintetében is az ipar elé. Megengedhetetlen, hogy különböző okok miatt számos cikkben a minőség ma rosszabb, mint az elmúlt években volt. Beszélt még a kereskedel­mi hálózat fejlesztéséről, korszerűsítéséről és az egészségvédelmi előírások betartásáról, majd így foly­tatta: A Belkereskedelmi Minisz­térium rendkívül fontos fel­adatának tartja, hogy eré­lyes harcot folytasson min­den, a fogyasztók érdekeit sértő jelenséggel szemben. Jelenleg azonban, amikor gazdasági életünk mér normali­zálódott —• véleményem sze­rint —; jogosan vetik fel a dolgo­zók és a sajtó is, hogy kü­lönösen az iparcikküzletek nyitvatartási rendje nem megfelelő. Ezt a problémát a fogyasztók és a kereske­delmi dolgozók érdekelnek helyes összhangbahozatalá­val meg fogjuk oldani. Megbízható kezekbe a tudományos és kutatómunkát A következő felszólaló Kará­csonyi Béla, szegcdi országgyű­lési képviselő a művelődésügyi tárca költségvetéséhez szólt. Be­vezetőben elmondotta, hogy a kulturális szükségletek kielégí­tésére n tavalyinál 172 millió forinttal többet, összesen 4 mil­liárd 67 millió forintot, fordí­tunk. Az idén 12 000 forintot költünk minden egyes főisko­lásra. a középiskolai tanulók ok­tatására 562 millió forintot for­dítunk. A tudományok művelé­sére, fejlesztésére 885 6 milliós előirányzat szolgál, 63 millióval több, mint tavaly. Egyáltalán nem közömbös azonban — folytatta —, hogy a burzsoá tucfemányt, a marxista szólamokkal álcázott tudományt, n polgári művészetet, a naciona­lista szellem i, idealista fertőzés­sel terhes oktatást, tehát a kel­lős kultúra fenntartását támo­gatjuk-e intézményesen tovább­ra is, mint ez nemegyszer tör­tént a méltóan — vagy pedig biztosítjuk a marxizmus-leni­nizmus valóságos hegemóniáját. Az ellenforradalom idején az úgynevezett régi értel­miség számos kiváló tagja, továbbá sok fiatal, többsé­gében munkás-paraszt származású értelmiségi megállta a helyét. egy percre sem ingott meg. Ez van a mérleg egyik ser­penyőjében. A mcrleg má­sik serpenyőjében van a kulturális ellenforradalom, amely még mindig szívós és nem ritkán eredményes utóvédharcokat vív. Nálunk 1943 óta nem egy eset­ben o valóságos, vagy csinált szaktekintélyek előtti az. elvte­len hajbókolás „kultúrpolitikája" érvényesült. Az anyagi és er­kölcsi megbecsülés számtalan je­lével elhalmozva akartunk és véltünk megnyerni olyan em­bereket is, akiknek kialakult és szilárdan reakciós világnézetük, politikai meggyőződésük volt, vnn ís marni, akikben ezáltal csak még jobban gyökeret vert tulajdon nagyságuk és nélk-Llöz­l.etctlenségük illúziója. így jut­hattunk cl odúig, liogy még na is több tudományágban lénye­gében a polgári világnézetű klikkek egyed jrolma érvényesül. Az. elmúlt esztendőkben gyak­ran azok kaptak tanszéket, tu­dományos fokozatot, Kossuth­díjat, akiket ezek a burzsoá cso­portok sugalllak. Itt cmlitcm meg, hogy érvényt kellene szerezni annak a rendelkezésnek, amely lehetővé teszi a tu­dományos fokozatok és kitüntetések megvonását azoktól, akik ezekre az el­lenforradalom alatt tanúsí­tott magatartásukkal mél­tatlannak bizonyultak. (Nagv helvcsl 's, taps). A kulturális ellenforrndalom felszámolására csupán kezdeii lépések történlek még, és ez az elmaradás gátolja, liogy az ifjú­ság tisztábban láthassa, mi is történt valójában. Sőt az ifjúság azt látja, bog*/ egyes ellenforra­dalmi bizottsági elnökök és ta­gok, akiknek igazság szerint a fegyelmi bizottság előtt kellene felelniük az általuk elkövetett súlyos törvénytelenségekért, meg az Akadémia részéről 1957 májusában is külföldi julalom­kiküldelósokbcn részesülnek, reprezentálják kint szocialista tudományunkat, tájékoztatják a külföldet, liogv egészen fino­man fejezzem ki uiagain. Az if­júság azt látja, hogy a marxiz­mus-leninizmus hivatalosan és általánosan kötelező oktatását a felsőoktatásban máig sem állí­tottuk vissza teljes jogaiba, s arra a téves következtetésre jut­hat, hogv' a kötelező ideológiai oktatás eltörlése nem ellenforra­dalmi, Jinneni jogos követelés volt. — Volt idő, amikor az el­len forradalmárok nap-nap után különböző követelések­kel ostromolták a kormányt. Azok az értelmiségiek, akiknek szívügye a szocia­lizmus. úgy érzik, szintén fordulhatnak kéréssel a mi kormányunkhoz, s egy­re sürgetőbben vetik fel az ideológiai front hathatós megtisztítását, mert, jói tudják, hogy a tudomány eredményeitöl és világné­zetétől függ a felsőoktatás tartalma. Viszont a felsőoktatás for­málja ki az iskolákban taní­tó pedagógusok arculatát, s végül a pedagógusok nevelik népünk jövendő nemzedékeit. Fgységes láncolatról van szó, s rajtunk áll, hogv végre olyanná kovácsoljuk, ami­lyenre szükségünk van. A döntő a vezető káderek kérdése. Széles terülelekcn folyik a súlyosan kompromittált ele­mek érdekében a mentőhad­járat azon a címen, hogy kiváló szaktekintélyek, nél­külözhetetlenek, Meg kellene. érteni végre, hogy minél te­hetségesebb, minél ügyesebb egy ellenforradalmár, annál veszélyesebb! (Helyeslés, fel­kiáltások: úgy van!) Ha már 1945 után liberálisok voltunk egyes emberek megítélésé­ben, legalább most vonjuk le október tanulságait és ne tartsuk erővel felszínen azo­kat, akik nyíltan ellenség­nek bizonyultak. Ugy velem, az ifjúság ne­velésében akkor fogunk tíSntö fordulatot elérni, ha a tudományos cs oktató r /unkát végre megbízható kezekbe tesszük le. A szakmai színvonalat pe­dig nc féltse senki a tehet­séges, a szocializmushoz hű, kipróbált káderektől. — Szorosan a káderpoliti­kához tartozik a vidék foko­zottabb támogatásának kér­dése is. A pedagógusoknál ezt radikálisan megoldottuk: minél kisebb helyen tanít valaki, annál nagyobb fize­tést kap. Ez helyes, ezzel kárpótoljuk a falun, a ta­nyán működő pedagógusokat. A kultúra más területein ez a helyes szempont nem érvé­nyesül, ami a vidék kulturá­lis életét a provincializmus veszélyével fenyegeti. — A pedagógusok fizetés­rendezése osztatlan örömet keltett mindenkiben, de fáj­dalommal tölti el azokat a pedagógusokat, akik a tan­ügyigazgatásban, a tanács­apparátusban véginek igen felelősségteljes, jóval keve­sebb szabad idővel járó irá­nyító munkát. Ezek a ren* dezésből kimaradtak, s elfe reláthaté'ag a tanácsi fizetés­rendezés sem orvosolja telje­sen problémájukat. A következő felszólaló, Iva­nics Fri"/esné, ugyancsak a művelődésügyi tárca költség­vetésével foglalkozott Ezután Szabó Ferenc emel­kedett szólásra. Stozicski Ferencné képvi­selő felszólalásában az Élcl­mezésü"v: Minisztérium költségvetésével foglalkozott Az utolsó felszólaló, Ku­kucska János Borsod megyei képviselő, a pénzügyi tárca költségvetésével kapcsolatban mond-tta el észrevételeit. Az országgyűlés csütörtö­kön délelőtt 10 órakor foly­tatja tanácskozását. Hálóba akadt az ellenforradalmár halászmester is Csiszér Géza, Szeged, Erdő u. 11. szám alatti lakos rö­vid idő alatt karriert csinált Korábban a "Kossuth* Halá­szati Termelőszövetkezet tag­ja volt, de a szövetkezeti tagság szövctkezetcllenes maga­tartása miatt kiközösítette, elzavarta sorai közül. Csiszér azonban nem esett kétségbe. Alighogy kidobták az ajtón, bemászott az abla­kon, azaz befurakodott a tá­péi Ady Endre Termelőszö­vetkezetbe, s ott hamarosan elnyerte a halászmesteri cí­met és a tsz 11 holdnyi hal­gazdaságában sorozatos visz­szaélést követett el, így 35 métermázsás halászati terv­ből, amelyhez minden előfel­tétel tökéletesen biztosítva volt, mindössze másfél má­zsányit teljesített, azaz a hal­ágyat úgy hálózta meg, ahogy ő akarta. A halak így sehogysem kerültek a háló­ba. Később ő maga halászgatta a maga hasznára a visszamaradt sokmázsányi nemes pon­tyot. Az orvhalászás közben azon­ban maga is "hálóba került* és ebből a szövetkezetből is kitelt a szűre. Csiszér Géza azonban más apró ügyletekkel is foglalko­zott: állandóan dézsmálta a környék kisparasztjainak zöldségféleségeit, természete­A bolgár kormány- és pártkuldotlség látogatása Dobi István és Kádár Jí nos elvtársaknál A Bolgár Népköztársaság kormány- és pártküldöttsége Anton Jugovnak, a minisz­tertanács elnökének és Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kom­munista Part Központi Bi­zottsága első titkárának ve­zetésével szerdán délelőtt lá­togatást tett Dobi Istvánnál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökénél. Szerdán délben a küldött­ség látogatást tett Kádár Já­nosnál, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöké­nél. A kormány tanácstermé­ben tartott találkozáson je­len voltak a magyar—bolgár kormány- és pártközi tárgya­lásokon részvevő magyar küldöttség tagjai, valamint Marosán György állammi­niszter. az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Hruscsov interjújának további nemzetközi visszhangja Az United Press amerikai hírügynökség Londonból ér­kezett jelentése hangsúlyoz­za, hogy Hruscsov nyilatko­zata jelentősen erősiti a meg­egyezés eléréséhez fűzött re­ményeket az ENSZ leszerelé­si albizottságában. Az angol lapok terjedel­mes cikkekben számolnak be az angol közönség nagy ér­deklődéséről és továbbra is kommentárokkal kísérik Hruscsov nyilatkozatát. A News Chroniclc külpoli­tikai munkatársa így ír: Meg kell adni, Hruscsov nagyon ésszerű és rendkívül okos dolgokat mondott. Ez már televíziós diplomácia volt. A nyílt diplomáciáról áttértünk a katódcsövek dip­lomáciájára. Reméljük, kor­mányunk minden gondolko­dó tag.ia végighallgatta és nézte az, adást, ellentétben Eisenhower elnökkel, aki kijelentette: még azt a fá­radságot sem vette magának, hogy az első eredeti adást bekapcsolta volna. Ez a ma­gatartás érthetetlen és ostoba. A szélsőjobboldali Daily Mail azt írja, hogy Hruscsov minden nyilatkozatát és ja­vaslatát meg kell vizsgálni. A francia sajtó ugyancsak nagy figyelmet fordít az in­terjúra. Az Humanité a cím­ben rámutat: „Éljünk béké­ben. cseréljük ki a tapaszta­latokat. Döntse cl a történe­lem és a nép. hogy melyik rendszer győz". A Figaro cí­me: „Unokáink már szocia­lista rendszerben fognak él­ni". Ma délután a csepeli sportcsarnokban: lottójáték-sorsolás és lottóhúzás A má.ius havi lottó Juta­lomtárgy-sorsolást és az ese­dékes heti lottósorsolást jú­nius 6-án, ma délután a cse­peli sportcsarnokban rendezi meg a Sportfogadási és Lot­tó Igazgatóság. Ezúttal nem négy, hanem öt játékhét — a 9.. 10.. 11., és a 12.. 13. hét közül választják ki azt. amelynek jutalomszelvénykéi a szerencsekerékbe kerülnek. A lottózók népes tábora egy­re több szelvényt vásárol s a szelvények emelkedésével együtt a nyeremények szá­mát is növeli az a 18 nyere­ménytárgy is — köztük tele­víziós készülék, kerékpárok, rádiók, vásárlási és üdülési utalványok —. amelyet az első jutalomsorsolás nyerte­sei a határidőig nem vettek át. Igy ez alkalommal 307 értékes nyeremény talál gaz­dát a lottó-játékosok között. Érdekessége ennek a hú­zásnak. hogy a főnyeremény már nem a Wartburg sze­mélygépkocsi. hanem a Már­tírok útján épülő lottóház V. emelet 1. sz. kétszoba-hallos, összkomfortos öröklakása. Természetesen kisorsolják az „esedékes" Wartburg-kocsit is. Ezenkívül a többi között Pannónia motorkerékpáro­kat, 10 szobabútort, 5 csöbú­tort, 30 rádiót. 10 televíziós készüléket. 1Q tűzhelyet, hű­tőszekrényeket sorsolnak ki. sen szintén a maga haszná­ra. Az ellenforradalom ide­jén Csiszér rehabilitáltatni akarta magát és ismét olyan állást, beosztást keresett/ amelyet ő maga szabhat tes­tére, lelkére tetszése szerinti Egy alkalommal állig fel­fegyverkezve megjelent aa Ady Endre Tsz-ben és megfenyegette Számfira György elnököt, bejelen­tette, hogy válogatott mód­szerekkel sajátkezűleg fog­ja kivégezni kommunista és tsz-elnöki mivoltáért. Azt kiáltozta, hogy benne van a kommunistákat kivég­ző bizottságban, tehát resz­kessenek tőle a tsz kommu­nistái. Ezt követően Csiszéu korábbi munkahelye a "Kos­suth* Halászati Termelőszö­vetkezet tagsága ellen for­dult és őket is megfenyeget­te azért, mert annak idején kívülpenderítették a szövet­kezeti iroda ajtaján. Azzal hangoskodott, hogy dr. Fábián Ferenccel együtt út fogják venni a "Kossuth* Halászati Ter­melőszövetkezetet, s akkor lesz majd hadd cl hadd..., Megtalálta tehát zsák a foltját és fordítva, mert néz­zük csak meg. hogy ki is ez a dr. Fábián Ferenc, akivel már néhány cikkben egyéb­ként is foglalkoztunk. Fá­bián Ferenc, az egykori cipő­készítő és kereskedő fia, Horthy egyik tüzértisztje­ként ' furikázott luxuskocsi­jával Szeged utcáin. Katona­tiszti magatartásáról bizo­nyára többet tudnának mon­dani beosztottjai, a honvédek és a tiszthelyettesek, 1945 után dr. Fábián Ferenc, a Kis­gazda Párt szegedi szerve­zetének egyik fökorifeusa­ként futotta pályáját, söt egy időben több állást is bitorolt. A Magyar Távirati Iroda vezetője és a Kisgazdapárt lapja, a Délvidéki Hírlap szerkesztője volt. A fényes karrier azonban egyre kez­dett halványodni a későbbi években és dr. Fábián Fe­renc már a "Kossuth Halá­szati Termelőszövetkezetet boldogította főkönyvelői mi­nőségben. Innen azonban fegyverrejtegetés és züllött erkölcsi élete, valamint sikkasztás miatt hamaro­san kipenderítették, úgyannyira, hogy csak az el­lenforradalom időszakában jutott szóhoz, de akkor aztán igazán megmutatta valódi ar­culatát. Rövidesen megkapa­rintotta a párt helyi lapját azzal a ténykedésével, hogy az úgynevezett "forradalmi munkástanács«-han helyet foglaló borbarátaival kikiál­tatta és megválasztatta ma­gát a helyi lap főszerkesztő­iévé és a kiadóhivatal telj­hatalmú vezetőjévé. Az úgynevezett forradalmi bizottságban pedig váll­váll mellett működött együtt a hírhedt Kováts József nevű cllcnforradal­márral. és bűntársaival. Dióhéjban csupán ennyit dr. Fábiánról. Csiszér Géza volt halász­mester tehát jó lóra tett, hi-' szen méltóbb társat nem is találhatott volna "rehabilitá­lására* dr. Fábián Ferencnél. Csiszér azonban — ha nem is a saját jóvoltából —, megkapta már méltó helyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom