Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-04 / 128. szám

Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka (Folytatás az 1-ső oldalról.) lámát okoz, mert — ha csak egészen kiváló terméseredmények nem lesznek —, jelentós kenyérgabona-importra lesz szükség. Rámutatott az előadó a kialakult vetésszerkezet negatív vonásóra: — A tipikusan intenzív gazdálkodást jelentő cukorrépa-termesztésünk 1957-ben jelentősen, mintegy ötvenötezer holddal csökkent a tavalyihoz képest. Ezen változtatni kell. A szőlő- és gyümölcstermesztésben joggal várhatunk kedvező eredményeket. Fejlődés tapasztalható a gyümölcs* és szőlőtelepítésnél is. Növénytermesztési terveink megvalósulását segíti a mezőgazdaság javuló műtrágyaellátása. Az állatállomány összetétele és nagysága 1957-ben előreláthatóan nem változik lényegesen. Kisebb fejlődéssel számolhatunk a szarvasmarha-, ezen belül a tehénés a juhállománynál. Az idei sertés vágóállat-termelés viszont elég jelentősen, mintegy tizennégy százalékkal csökken. A mezőgazdaság ta, évi faladatát ismertetve. beszélt az előadó termelőszövetkezeteink gazdasági megerősítésének fontosságáról és a beruházások kérdéséről. A beruházási és költségvetési keretek elosztásánál a szűk lehetőségek ellenére jelentős összeget, mintegy kétszázhatvanmillió forintot fordítunk vízügyi beruházásokra. Ezekből a beruházásokból mint* egy kéttzázhatmilliót az árvíz-; illetve a belvízveszély elhárítására és vízrendezésre fordíthatunk, ami nagyrészben ugyancsak mezőgazdasági célokat szolgál. Ezután Kiss Árpád nrról beszélt, hogy a kormány által elhatározott bérügyi intézkedések, amelyeknek összege meghaladja az ötmilliárd forintot, valamint a kijtelező beadás rendszerének megszüntetése igen jelentősen —* közel tizennégy százalékkal ' emeli a lakosság vásárlóerejét A terv biztosítja á megnövekedett vásárlóerő lekötéséhez szüksége* árualapokat, s ezen kívül mintegy négymilliárd forint összegben előirányozza a kereskedelmi készletek feltöltését is. Az életszínvonal előirányzott emelkedése következtében az iparcikk-kereslet nagyobb mértékben nő, mint az élelmiszereké. A kiskereskedelmi élelmiszerforgalom kismérvű növekedése mellett is biztosított a lakosság jó élelmiszerellátása. Nagyarányú lakásépítés A tervek szerint javulás várható a lakosság gyarmatáru-ellátásában is. Az ipareikkesoporlon belül a ruházati kiskereskedelmi áruforgalom 1955. évhez képest a tervek 6zerint 23,5 százalékkal, a múlt évi szokatlanul magas forgalomhoz viszonyítva körülbelül 2 százalékkal emelkedik. Vas- és műszaki cikkekből a belkereskedelem beszerzése a terv szerint) a múlt évhez képest mintegy 38 százalékkal, 1955-höz képest pedig 57 százalékkal emelkedik részben a baráti államokból való behozatal segítségével. A terv szerint a kereskedelem 35 százalékkal több épílőanvagot hoz forgalomba, mint 1956-ban.A megnövekedett életszlnvo* nal anyagi megalapozása — azzal a követelménnyel jár, hogy a lakosság fogyasztási alapja 1957-bon , a nemzeti jövedelem szokatlanul nagy hányadát veszi igénybe, ezért felhalmozásra csak igen kis összegek jutnak. Az elmúlt évek átlagánál mintegy 30 százalékkal alacsonyabb felhalmozási alapból beruházási célokra a terv kereken 8.2 milliárd forintot irányoz elő. Ebből az. összegből mintegy 3300 millió forintot, 40 százalékot tesz ki a lakás, kommunális, szociális és kulturális beruházás. Állami eszközökből a terv szerint 21 100 lakást kell 1957-ben átadni. többet, mint 1953-ban és 1954-ben együttvéve. Ezenkívül mintegy 20 ezer lakás felépítéséhez az állam hoszszúlcjáratú kölcsönt és építöanyagellátást biztosít. A lakásépítések magas előirányzata sokat vesz el az amúgy is alacsony beruházási összegből. Így mindössze négyezernyolcszáznyolcvanmillió forint jut az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés cs a kereskedelem fejlesztésére. Ebből húromezerkéLszázmiltió forintot az ipar és mintegy ezerhétszázmillió forintot a mezőgazdaság, a közlekedés és a kereskedelem számára irányoztunk elő. Minthogy beruházási lehetőségeink igen korlátozottak, és mivel álló eszközeink eléggé leromlottak, a felújítások, a meglevő állóeszközök pótlása, a korszerűsítés fokozott biztosítása érdekében az 1957. évi terv 8,2 milliárd forint összegű beruházáson (elül 4,6 milliárd forintot szán felújításokra. A fogyasztási alap magas aránya miatt csak lényegesen alacsonyabbra irányozhattuk elő a könnyűipari és a mezőgazdasági exportot, mint az elmúlt években, Ugyanakkor az ipar működtetéséhez szükséges anyagimport színvonalát fenn kellett tartani, sőt jelentősen emelni kellett. Emelni kellett a mezőgazdasági és fogyasztási cikkek behozatalát is. Az 1957. évi külkereskedelmi tervről szólva meg kell mondani, hogy az előző évekhez képest bizonyos pozitív vonást is' tartalmaz. A csökkentett kivitelű előirányzatoknál már arra is törekedhettünk, hogy a népgazdaság számára előnyösebb áruszerkezetet alakítsunk ki, a forgalomból kizárjuk a kevésbé gazdaságos cikket, ezáltal kevesebb anyagi ráfordítással valósítsuk meg feladatainkat. A külkereskedelmi áruforgalom eddigi tényszámai azt mutatják, hogy a kiviteli előirányzatokat túl lehet teljesíteni. Ezek az 1957. évi terv előirányzatai és problémái. A célok reálisak Az 1957. éyi terv csak reálisan megvalósítható célokat tűz ki, számol a népgazdaság valóságos lehetőségeivel és kedvező körülmények között lehetővé teszi a túlteljesítést is. Az ipari termelés előirányzatának alapja a feltéllenül biztosítható energia, és nyersanyagforrás. Minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy a mezőgazdaság a tervet túlteljesíti; Az 1957-ben kialakult életszínvonal stabilizálása nehéz feladatok elé állít bennünket a következő években. Mindenekelőtt számolni kell azzal, hogy nem rendelkezhetünk be tartósan a baráti országok anyagi támogatására, hanem mindent el kell követnünk, hogy mielőbb saját lábunkra álljunk és ne kényszerüljünk további áruhitelek felvételére. Ez azt jelenti, hogy a következő években növekvő termelésünknek az ideinél nagyobb részét kell exportálni. Hároméves tervünk fő feladata előreláthatólag az lesz, hogy a lehető leggyorsabb mértékben csökkentse a fizetési mérleg hiányait és növelje a népgazdaság további fejlődését, valamint a lakosság szociális és kulturális színvonalának emelését szolgáló beruházásokat. Minden ténykedésünknek arra kell irányulni, hogy az 1957. évi terv teljesítésével, az erőforrások ésszerűbb felhasználásával tartalékokat gyűjtsünk a következő és a későbbi évek gazdasági egyensúlyának megteremtéséhez. Éppen ezért igen fontos feladat szigorúan takarékoskodni a nyersanyagokkal, és biztosítani, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagokból vállalataink csak a tényleges szükségletre termeljenek. Az ipar egyes ágaiban feleslegessé váló munkaerőt át kell csoportosítani részint a mezőgazdaságba, részint a helyi iparba. Fontos feladat a szűkre korlátozott beruházási keretek helyes felhasználásának megszervezése. Az egyensúly megteremtésében döntő jelentősége van a külkereskedelemnek. Ezért már 1957-ben is arra kell törekednünk, hogy a kivitel ós a behozatal közötti egészségtelen arányt megjavítsuk és hogy ezt főként a kiviteli terv túlteljesítésével érjük el. A gazdaságpolitika korábbi hibáiból létrejött nehézségek és az ellenforradalom által okozott rendkívül súlyos károk ellenére — a Szovjetunió és a többi baráti állam segítségével — lehetővé vált olyan terv kialakítása, amely ebben az évben biztosítja népgazdaságunk egyensúlyárt. Az 1957. évi terv reális, megalapozott, éppen ezért módot ad a kitűzöttnél jobb eredmények elérésére. Ezt a lehetőséget a jövő érdekében ügy kell kihasználnunk, hogy a terv megvalósítása közben feltáruló tartalékokkal az idén létrejött egyensúlyt fenntartsuk és megszilárdítsuk 1958-ban és az azt követő években is. Ilyen módon kell biztosítani, hogy az 1957. évi terv sikeres végrehajtásával szilárd alapot teremtsünk készülő hároméves tervünk, jövő fejlődésünk számára — fejezte be Kiss Árpád előterjesztését (TPDS.) Ezután Antos István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját As 1957. óvl költségvetés összeállítása Ismertette azokat a tényezőket, melyeket figyelembe kellett venni az 1957. évi állami költségvetés összeállításánál. Az 1957. évi költségvetés a népgazdasági tervvel összhangban elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a szilárd pénzügyi egyensúly megteremtésével alátámassza a kormánynak a lakosság anyagi helyzetének megjavítása érdekében hozott intézkedéseit. Az 1937. évi állami költségvetés 52,6 milliárd forint bevételt, 51.8 milliárd forint kiadást irányoz elő. A költségvetés mérlege 800 millió forint bevételi többletet mutat. A költségvetés kiadásai között a legnagyobb összeget a gazdasági feladatok pénzügyi szükségleteire előirányzott 33,7 milliárd forint teszi ki. Ebből az öszszegbol kell fedezni mindenekelőtt a beruházásokat. A 8,2 milliárd forint összegű beruházásra a költségvetésben mintegy öt milliárd forint előirányzat szerepel. A különbözet pénzügyi forrásául a vállalatok amortizációs befizetései, hosszúlejáratú bankhitelek, valamint a szövetkezetek saját eszközei szolgálnak. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a kereskedelem céljaira 4.9 milliárd forint szolgál, 3,3 milliárd forint pedig a lakásépítés, a kommunális, a szociális és a kulturális beruházások kerete. Az erősen korlátozott anyagi lehetőségek miatt elkerülhetetlen volt egyes beruházások ideiglenes leállítása. Ugyanakkor néogazdaságunk helyzete megkívánja, hogy fokozott figyelmet fordítsunk elsősorban a fűtőanyag és energiatermelés folyamatban lévő beruházásainak mielőbbi befejezésére. A termelési költségek növekedésének legfőbb tényezője a bérek emelése. Növeli az ipari termelés költségeit egyes iparágak kapacitásának kedvezőtlen kihasználása. A kohászat ez évi termelése 25 százalékkal, a gépgyártásé 24 százalékkal lesz alacsonyabb az elmúlt évre tervezettnél; Ezekben az iparágakban a termelés színvonalától független költségek jelentősen emelik az önköltséget. Mindezt egybevetve, 1957ben az iparban a 100 forintra eső érték költsége 10,70 forinttal több, mint az elmúlt év háromnegyedében. A költségvetés kiadásai között fontos helyet foglalnak cl a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló előirányzatok. A mezőgazdasági termelés nagyarányú emelése csak a nagyüzemi gazdálkodás útján következhetik be. Csak a modern tecnikát alkalmazó hazánk természeti adottságainak megfelelő, belterjes gazdálkodást folytató mezőgazdasági nagyüzemek biztosíthatják a termékeknek azt a mennyiségét, amely kielégíti a lakosság emelkedő fogyasztását, az ipar mezőgazdasági nyersanyagszükségletét és a mezőgazdasággal szemben támasztott exportigényeket. Az 1957. évi költségvetés előirányzatai az adott lehetőségek között biztosítják a mezőgazdasági termelés fejlődését, a szocialista nagyüzemek, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödését. A kormány ugyanakkor támogatást nyújt a dolgozó parasztságnak is ahhoz, hogy az egyéni gazdaságokban rejlő fejlődési lehetőségeket az egész népgazdaság és a saját javára is kihasználhassa. A költségvetés a termelőszövetkezetek részére beruházási célokra háromszáz millió forint közép- és hoszszúlejáratú hitelt biztosít. A gépállomésok szolgáltatásait a szövetkezetek kedvezményes ágon veheük igénybe. E célra a költségvalés száztizenötmillió forint állami támogatást irányoz elő. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság anyagi helyzetét nagy mértékben javítja a kötelező beadás eltörlése, ami természetesen jelentősen terheli a költségvetést. Minőségi vetőmag-akcióra százhat vankettőmillió forint, növényvédelemre nyolcvannégymillió forint előirányzat szerepel a költségvetésben. Az állattenyésztés színvonalának emelkedését szolgálja az. apaállatok beszerzésére és a községi legeltetési bizottságok támogatására előirányzott 225 millió forint. Mindezeket figvelemhevéve az 1957. évi költségvetés a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is jelentős összegekkel segíti a mezőgazdaság fejlődését. megtakarítás jelentkezik. A költségvetés kiadási előirányzatainak áttekintése után rátért a bevételek legfontosabb tételeire. A bevételek leglontosabb tételei 1 öbbek között ismertette, hogy ebben az évben rendezzük a juttatott földek megváltási árát. Meghosszabbítjuk a fizetési határidőt, ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy jelentős kedvezményt kapjanak azuk, akik határidő előtt megfizetik a megváltási árat. A volt mezőgazdasági cselédek és munkások 35 százalék, a többiek pedig 20 százalék engedményt kapnak, ha a megváltási árat ez év végéig kiegyenlítik. Egyébként a fennálló tartozásból annyiszor három százalék kedvezmény jár, ahány évvel a megállapított határidő előtt fizetik ki tartozásukat a tulajdonosók. Ez az intézkedés összefügg a föld-adásvétel korlátozásának megszüntetésével. Az erre vonatkozó rendelkezések a megváltási ár megfizetése esetén természetesen vonatkoznak a juttatott földökre is. A végleges megváltási ár kataszteri koronánkint hatvan kilogramm búza. vagypedig annak a hivatalos felvásárlási f i számított pénzbeli ellen.riéke. A költségvetés bevételei között szerepel 4,3 milliárd forint: a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió által nyújtott hosszúlejáratú kölcsönök és visszatérítési kötelezettség nélkül nyújtott segélyek pénzértéke. A proletár internacionalizmus nagyszerű megnyilvánulásaként nyújtott támogatás két vonatkozásban is alapvetően érinti pénzügyi mérlegeinket. Egyrészt ez a támogatás tette lehetővé, hogy 1957-ben a kormány szilárd egyensúlyban levő, nyolcszázmillió forint felesleget mutató költségvetést terjeszthet az országgyűlés elé. Másrészt az e támogatás pénzértéke mögött rejlő hatalmas árutömegek és nagy összegű devizahitelek idei importunknak több, mint a felét fedezik és döntő tényezőként szerepeltek és szerepelnek az ellenforradalom okozta rendkívül súlyos gazdasági nehézségek leküzdésében, egyúttal lehetővé tették nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyának megteremtését is. A magyar dolgozó nép sohasem felejtheti el azt a nagylelkű, testvéri segítséget, amelyet barátaink bajba jutott hazánknak a legnehezebb időszakban nyújtottak. (Taps.) Ezután arról szólt, hogy a tanácsok 1957. évi költségvetési előirányzata 7,4 milliárd forintot tesz ki. A tanácsok fokozott Önállósága is hozzájárult ahhoz, hogy a tanácsi költségvetésekben nagyobb mértékben érvényesültek a gazdaságosság és a célszerűség követelményei. A költségvetés legfontosabb kiadási, és bevételi téleleinek ismertetése után Antos István részletesen ismertette népgazdaságunk helyzetét. Az ellenforradalmi események következtében súlyos gazdasági helyzet alakult kl. Szocialista gazdasági rendszerünk ezt a rendkívüli nehéz próbát is sikerrel állta kl. A kormánynak azt a bonyolult gazdasági problémát kellett megoldania, hogy a kisebb nemzeti jövedelemből biztosítsa a — bérek emelése és a begyűjtés eltörlése következtében — jelentős mértékben megnövekedett fogyasztás árufedezetét és megteremtse a feltételeit annak, hogy a lakosság megnövekedett jövedelme ne csupán névleges legyen, hanem valóságos, ne csupán átmeneti, hanem tartós legyen. Számos előfeltétele volt és van annak, hogy ez a cél maradéktalanul megvalósulhasson. Eihámlt az inflációs veszély A közlekedés és kereskedelem szükségletei A gazdasági feladatokra előirányzott kiadási összegek fedezetet nyújtanak a közlekedés és a kereskedelem szükségleteire is. Az 1957. évi költségvetés közületi kiadásai 1,7 milliárd forinttal alacsonyabbak a tavalyi előirányzatnál. A védelmi, igazgatási és egyéb kiadások ennél jóval nagyobb összeggel, mintegy 2,6 milliárd forinttal csökkennek. Ugyanakkor szociális, egészségügyi és kulturális feladatokra kereken 900 millió forinttal többet irányoz elő a költségvetés, mint az elmúlt évben. A lakosság egészségügyi és szociális helyzetének javítására az előző évi kiadásoknál tizenkettő százalékkal több, 8 milliárd 480 millió forint az előirányzat. 1957-ben tovább növekednek a kórházak, rendelőintézetek, bölcsődék és egyéb gyermekvédelmi intézmények fenntartását és fejlesztését szolgáló kiadások. Az oktatási és népművelési intézmények, a tudományos kutatóintézetek, a színházak, valamint a testnevelési intézmények fenntartására négymilliárdhatvanhétmillió forintot fordítunk. A szocialista, törvényesség megszilárdítása, a társadalmi és a személyi tulajdon, a közbiztonság fokozott védelme n»gv feladatot ró rend. és jogbiztonsági szerveinkre. F, feladatok megvalósítására a költségvetés mintegy kettőmilliárd forintot irányoz elő. Az államigazgatás kiadásairól szólva megemlítette, hogy az igazgatási költségeknél az 1956. évihez viszonyítva ebbon az évben 356 millió íorint A forradalmi munkás-paraszt kormány e feladatok megvalósítását szolgáló intézkedései közül a legfontosabbak a következők: Jelentősen csökkenteni kellett a beruházásokat. Ez lehetőséget nyújtott a fogyasztási alap növelésére. Jelentős mennyiségű építőanyagot juttathatunk a lakosság részére, és a gépipar is fokozhatja a fogyasztási cikkek^ a mezőgazdasági gépek és szeráruk termelését. Csökkenteni kellett a közületi kiadásokat és az így felszabaduló anyagi erőt is a fogyasztási alap növelésére kellett fordítani. Az egyensúly helyreállításában döntő tényezőt jelentettek a baráti országok segélyszállítmányai és hoszszúlejáratú hitelei. Az árualap és a megnövekedett vásárló erő között azonban még feszültségek mutatkoztak. Ezért került sor a közelmúltban egyes árucikkek órának felemelésére. Szükséges és elkerülhetetlen volt ez, mert a vásárlóerő és az árualap mérlegében csak így állíthattuk helyre az egyensúlyt, most már szilárdan és biztonságosan. Mindezt figyelembe véve, és feltételezve, hogy a tervet mind a mennyiségi, mind a gazdaságossági mutatók tekintetében maradéktalanul végrehajtjuk, a kormány határozottan leszögezi, hogy a továbbiakban nem kerül sor fogyasztási cikkek árainák emelésére. Ma már nyugodtan megállapíthatjuk, hogy népünk feje felől elhárult az inflációs veszély, és ha jól dolgozunk, az nem is tér vissza többé. Nagy jelentős gű a tar?aléltoie feltárást Ezután az előadó hangsúlyozta, hogy rendkívüli nagy jelentősége van annak, hogy minél eredményesebben feltárjuk és hasznosítsuk a mezőgazdaságunkban bőven meglevő tartalékokat és így már most mindent megtegyünk a jövő fejlődése érdekében is. A terv teljesítéséről és túlteljesítéséről szólva hangoztatta: — a terv mennyiségi túlteljesítése csak ott engedhető meg, ahol ez nem fokozza anyagellátási nehézségeinket. Az érti meg helyesen feladatát és az képviseli a dolgozók valódi érdekeit, aki úgy teljesíti túl a terveit, hogy újabb tartalékokat tár fel és növeli a népgazdaság erőforrásait. Foglalkozott Antos István a tartalékok feltárásának, a gazdaságosság növelésének, az önköltség csökkentésének kérdésével, majd rámutatott: — Az ország erőforrásainak igen nagy tartalékai vannak a mezőgazdasági termelés fejlődési lehetőségeiben. A kormány intézkedései nyomán erre kedvezők a feltételek. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink az árutermelés gyors fokozásával járulhatnak leginkább hozzá a gazdasági nehézségek leküzdéséhez. A kötelező begyűjtés eltörlése után méltányos, hogy a felvásárlási árak a múlt évi piaci árakhoz képest ne emelkedjenek, sőt — ahol az általános mezőgazdasági árszínvonalhoz képest az elmúlt években indokolatlanul magas árak alakultak ki — ott csökkenjenek. Parasztságunk azzal járulhat hozzá a lakosság ellátása biztosításához, a kormánynak a kötelező beadás eltörlésére vonatkozó határozata alátámasztásához, hogy időben és reális árakon kínálja fel p mezőgazdasági termékeket az állami és szövetkezeti felvásárló szerveknek és gondosan ügyel arra. hogy a városi lakosság élelmezését szolgáló termékek ne kerüljenek spekulációs kezekbe. Szólott Antos István a továbbiakban arról, hogy jelen(Folytatás az 3-ik oldalon)