Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-30 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! K őzlek edésr endészetí ellenőrzésen XIII. évfolyam, 151. szám Vasárnap, 1957. június 30. Pártunk egységes-szorítsuk vissza az ellenséget és bátran hirdessük igazunkat! Eredményes munkát végzett az MSZMP országos értekezlete Megerősítették és kiegészítették a párt vezetőszorveit Mínt már szombati számunkban közöltük, az MSZMP országos értekezletének pénte k délutáni ülésén több felszólalás hangzott el. E felszólalások ismertetése után beszámolunk az értekezlet szombat délelőtti és délutáni eseményeiről, közöljük Kádár János elvtárs záróbeszédét, valamint a párt megerősített és kiegészített vezető szervei tagjainak névsorát. Végül Kállai Gyula elvtárs felszólalásáról szóló beszámolónk után közöljük az MSZMP országos értekezlete álta) elfogadott határozat szövegének első részét. Az MSZMP országos értekezletének péntek délutáni ülése tésére, opportunistáknak rágalmazzák azokat, akik nem hajlandók őket kinevezni. Az értelmiség egy része — folytatta Major Tamás — önteltségében át akarta venni a munkásosztály és a párt , vezető szerepét. Az események azt igazolták, hogy aki haladó értelmiséginek tartja magát, az nem haladhat máshová, mint a munkásosztály felé és a munkásosztály vezető ereje, a párt felé. Nem engedhetjük, hogy letagadják nagy kulturális eredményeinket, de ha a jövőben valóban jó kultúrpolitikát akarnak csinálni, akkor feltétlenül elemeznünk kell azokat a hibákat, amelyeket valóban elkövettünk és amely hibák nélkül nem alakult volna ki ilyen jobboldali egységfront íróink nagy többségénél. Szükséges ez azért, mert ezeket a hibákat többé nem akarjuk megismételni. Ha fenntartjuk az őszinteségi igényt másokkal és elsősorban sajátmagunkkal szemben, akkor a mi kultúránk jövőjét szépnek és ígéretesnek látom — fejezte be felszólalását Major Tamás elvtárs. Rappai Gyula elvtárs, a Tolna megyei intéző bizottság elnöke arról beszélt, hogy a politikai felvilágosító munka nemcsak általában, de különösen a munkásosztály körében rendkívül fontos. Szükségesnek tartja a parasztság körében a szocialista gazdálkodás előnyeinek helyes és rendszeres propagálását is. Természetesen nem "általános* dicsérő jelszókra van szükség, hanem olyan számokra, tényekre és érvekre, melyeknek igazságát a gyakorlat is bebizonyította. Ezután Nyers Rezső beterjesztette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. A pártértekezleten 348 küldött és 211 meghívott vesz részt. Foglalkozásuk szerint a küldöttek csaknem háromnegyed része eredetileg munkás. 31,5 százalék már 1945 előtt, további 31 százalék pedig 1945 óta tagja a pártnak. Még kifejezőbb a munkásmozgalomban való részvétel szerinti megoszlás. A küldöttek 6,3 százaléka már 1919 előtt, 28 százaléka 1940 előtt, 55 százaléka pedig már 1944 előtt bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a pártértekezlet egyhangúlag elfogadta. Az MSZMP országos értekezletének péntek délutáni ülésén az elnöklő Rónai Sándor elsőnek Révész Géza honvédelmi miniszternek, a Központi Bizottság tagjának adta meg a szót. Révész Géza felszólalásában elemezte azokat az okokat, amelyek következtében a hadsereg nem tudta leverni az ellenforradalmat. A hadsereg képes lett volna szilárdan helytállni. Bizonyíték erre, hogy a hadsereg több egysége derekasan harcolt az ellenforradalmárok ellen. A hadsereg szétesésének alapvető oka nem a hadseregen belül, hanem a kormány- és a pártvezetés bi' zonytalanságában, majd Nagy Imréék árulásában keresendő. Jellemző azonban a hadsereg állásfoglalására, hogy Nagy Imrének mindennek ellenére sem sikerült a hadsereget az ellenforradalom oldalára vonni és a szovjet csapatok ellen felhasználni. S amint megalakult a munkás-paraszt forradalmi kormány, a hadsereg túlnyomó része azonnal csatasorba állt az alkotmányos rend, a proletárhatalom helyreállítására és megszilárdítására. Az újjászervezett hadsereg tisztikarának gerincét éppen azok képezik, akik ezekből a nehéz karhatalmi feladatokból becsülettel kivették részüket. A következő felszólaló Jakab Sándor, a Nógrád megyei intéző bizottság elnöke, a politikai tömegmunka fontosságáról beszélt. A meggyőzés és az elvi harc nemcsak a szorosan értelmezett meggyőző munkánál szükséges. Helytelen lenne, ha például az intrika ellen megelégednénk adminisztratív rendszabályokkal és nem harcolnánk ellene eszmei síkon is. Félő, hogy ha az intrika ellen csak adminisztratív eszközökkel küzdünk, ezt egyesek a jogos kritika elfojtására is felhasználják. A következő felszólaló Major Tamás, a Központi Bizottság tagja, a Nemzeti Színház igazgatója arról beszélt, hogy egyes pártgyűléseken a pártszerű bíráló szó nyomán valósággal átforrósodik a terem. Nem is szabad elvonni senkitől a bírálat jogát. A rágalom jogát azonban nem ismerhetjük el. Pedig mostanában elég gyakori jelenség, hogy olyan elvtársak, akik alkalmatlanok valamely tisztség betölBiszku B?la elvtárs felszólalása Biszku Béla az ellenforradalmi szervezkedés felszámolásáról tájékoztatta a pártértekezletet. Elmondotta, hogy a Belügyminisztérium szervei egyrészt az ellenforradalom bűnöseinek felkutatásán, másrészt az új ellenforradalmi szervezkedések leleplezésén munkálkodnak. Mindkét feladat megoldása kiélezett osztályharc közepette folyik, hiszen az ellenség menteni próbálja embereit. Mindenekelőtt az ellenforradalmi szervezkedés vezérkarát és törzskarát semmisítjük meg és tesszük ártalmatlanná, hogy az ellenforradalom "közkatonái" is lemondjanak terveikről, s feladják a proletárhatalom elleni harcukat. Biszku Béla ezután az ellenség megváltozott taktikájáról szólott. Az ellenség mély illegalitásba vonult és onnan támad a munkásosztály hatalmára. Amerikai útmutatás szerint állandó nyugtalanságban igyekszik tartani a dolgozókat, erre minden " eszközt felhasznál. Az imperialisták céljaikra összeszedtek mindenféle söpredéket és újabb provokációkra készítik fel őket. Létrehoztak például egy *magyar szabadságharcos szövetséget*, azon is dolgoznak, hogy valamiféle "parlamentet* létesítsenek, amelyben együtt van Király Béla, Kéthly Anna, Echardt Tibor, tehát a magyar munkásosztály, a magyar nép minden rendűrangú ellensége. Az ellenforradalmi szervezkedés erői a "klasszikus* horthysta kategóriákból, a disszidensekből, a kispolgári, a nacionalista, a pártellenes erőkből rekrutálódnak. Nagy hiba, ha eltúlozzuk az ellenség erejét, de nem kisebb az sem, ha lebecsüljük. A dolgozó nép legmagasabb fokú éberségére van szükség, mert a Belügyminisztérium szervei is csak így tudnak sikeresen harcolni az ellenséges elemekkel szemben. Felszólalása befejező részében Biszku Béla hangsúlyozta, hogy az ellenséges aknamunka leküzdéséért folytatott harc szempontjából is óriási jelentőségű a pártegység. Elemezte, hogy az elmúlt esztendőkben milyen tényezők bomlasztották a párt egységét. Nagy szerepe volt ebben az 1953 után bekövetkezett huzavonának és a káderpolitikában elkövetett súlyos hibáknak. Az ellenforradalom kirobbanásában, mint ahogy a Központi Bizottság 1956 decemberi határozata megállapította, négy tényezőnek volt szerepe, s ez a négy tényező egységet képez, egymástól elválaszthatatlan. A magyar munkásmozgalom saját tapasztalatai alapján tanulta meg, hogy le kell küzdenie a párt soraiban mindkét fajta elhajlást, a baloldali szektás vonalat éppúgy, mint a revizionizmust, amely a munkásosztály elárulásához vezetett. A párt, miután felismerte mindkét elhajlás természetét, jelentőségét, káros voltát, következményeit — képes leküzdeni azokat, képes megerősíteni sorait, a párt egységét, s ennek alapján tovább fog erősödni a munkásosztály hatalma — fejezte be felszólalását Biszku Béla. Aczél György művelődésügyi miniszterhelyettes, a Központi Bizottság tagja néhány kérdésben vitába szállt Révai Józseffel, Beszélt ezután kultúrpolitikánk egyes kérdéseiről. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon óriási kultúrforradalom zajlott le, amelynek eredményeként kulturális vonatkozásban magunk mögött hagytunk egy sor nyugati országot. Magas színvonalú kultúrát adtunk a népnek, nem pedig a kultúrsznoboknak. Elismerte, hogy kultúrpolitikánk részleteiben nincs kidolgozva. Emlékeztetett azonban arra, hogy ez nem a legutóbbi idők fogyatékossága —, átgondolt, következetes kultúrpolitikánk jó néhány esztendeje nincsen. Segíteni akarunk sokéves kultúrpolitikai mulasztásainkon, kidolgozzuk a párt kultúrpolitikai irányvonalát. Az ideológiában nincs békés együttélés. Az értelmiség iránt türelmes magatartásra van szükség, érezze, hogy a párt és a kormány elismeri munkáját. Ehhez a vezetés részéről is több gesztusra van szükség. Ugyanakkor azonban kíméletlen harcot kell folytatni a revizionizmus, a nacionalizmus és az értelmiségben gyökeret vert más téves nézetek ellen. R szombat délelőtti ülés Az országos pártértekezlet szombaton délelőtt Kiss Károly elnökletével folytatta a napirend első és második pontja feletti vitát. Horváth András, a Pest megyei intéző bizottság elnöke többek között a pártegységről és a vezetés iránti bizalomról beszélt, majd kiemelte: számos jel mutat arra, hogy szükséges a két fronton vívott harc, a revizionizmus és a szektás hibák maradványai ellen. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára szólalt feL Nyilvánvaló mondotta —, hogy a párt és a tömegek közötti kapcsolat és ezzel együtt a munkáshatalom további erősítésében a párt támaszkodni tud a szakszervezetekre, amelyek munkája kiterjed a munkásélet minden megmozdulására. Rámutatott, hogy elválaszthatatlan összefüggés van a közvetlen érdekvédelem, tehát a dolgozókat mindennap foglalkoztató ügyes-bajos dolgok és a termelés érdekében folytatott politikai munka között; Ha a dolgozók panaszait, kéréseit a szakszervezetek elintézik, akkor abban tudnak a termelésre mozgósítani. Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy javítani, állandóan erősíteni kell a szakszervezetekben a pártirányítást. Végül- beszélt a munkások szerepéről a gyárak, üzemek vezetésében és ellenőrzésében. Hangsúlyozta, hogy e szerepet erősíteni kell, de fenntartva egyben az egyszemélyi vezetés és a tervgazdálkodás elvét. Ezután Putnoki László, a Heves megyei intéző bizottság elnöke tényekkel mutatta be, milyen nagy károkat okoz a felvásárlás bürokratizálása, s ** amit ez elősegít — a kupeckodás, árfelliajtás megtörése. Ambrus Jenő, a pécsi városi intéző bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a mainál többet kell foglalkozni a gazdasági élet megszilárdításával A becsületes, szorgalmas baranyai bányászok követelik, hogy ahol csak lehet, térjünk vissza a teljesítménybérezésre; Cseterki Lajos, a Fejér megyei intéző bizottság elnöke üdvözölte a szabad, elvi viták kibontakozását, s ezt mint a pártegység megteremtésének egyik tényezőjét jelölte meg. Tolnai Gábor egyetemi tanár arról szólt, hogy vissza kell szerezni a szocialista realizmus tekintélyét, amelyet — nem kis részben a múltbeli kultúrpolitikai hibák miatt, kikezdtek az ellenforradalom előkészítése során. Üdvözlő táviratok az értekezlethez Ezután Kiss Károly bejelentette, hogy eddig 442 távirat érkezett az országos pártértekezlethez, bizonyságául annak, hogy az országban és külföldön, testvérpártjainknál figyelemmel kísérik a magyar kommunisták tanácskozását. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége üdvözlő táviratával többek között hangoztatja: "A Román Munkáspárt, országunk minden dolgozója, szolidáris a testvéri magyar néppel, amely az MSZMP vezetésével azért harcol, hogy meggyógyítsa sebeit, amelyeket az imperialista körök támogatta a belső ellenség által szervezett ellenforradalom okozott az országban. A harc még erősebbé teszi a szocialista országok táborát, amelynek élén nagy barátunk, a Szovjetunió án*: Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága nevében Walter Ulbricht első titkár küldött üdvözlő táviratot. "Németország Szocialista Egységpártja és munkás-paraszt államunk minden dolgozója együttérez és azonosítja magát a magyar testvérpártunk, a közös imperialista ellenség, különösen az amerikai és a német imperializmus elleni, a békéért, a demokráciáért, és a szocializmusért folytatott harcával*. ~ hangzik a táviratban. A következő felszólaló Bakos István elvtárs, a Veszprém megyei pártbizottság titkára arról beszélt, hogy a parasztság körében is tapasztalható itt-ott némi bizonytalanság. Ha a parasztság látja azonban, hogy a párt és a kormány határozottan halad a mezőgazdasági politikájában meghirdetett úton, akkor ez hamar el fog oszlani. Beszélt a pártfunkcionáriusok szakmai továbbképzéséről, mely véleménye szerint nincs megfelelően megoldva. A pártmunka módszereiről szólva megemlítette a helyenkint tapasztalható "agyonszervezést*. Ezután az elnöklő Kiss Károly Fehér Lajosnak, az Intéző Bizottság tagjának adta meg a szót. Fehér Lajos a párt mezőgazdasági' politikájáról beszélt — A mezőgazdasággal szemben — mondotta — a fogyosztóközönség, az ipar és az export részéről nagyok az igények. A mezőgazdaság fejlődése ugyanakkor lassú. Ez ma nép-: gazdaságunk egyik legnagyobb belső ellentmondása. Ennek megoldása csak úgy lehetséges; ha munkánk középpontjában továbbra is az iparosítás áll; egybekötve egészségesebb ipari struktúra kialakításával, de emellett egyik főfeladalunkul a mezőgazdaság eddiginél erőteljesebb fejlesztését tűzzük magunk elé, egybekötve a falu szocialista átalakításával. A kormány intézkedésednek hatásúra a termelőkedv erősen fellendült és ennek már az idei tavaszon egészséges eredményei voltak. A fejlődés meggyorsításáinak fontos tényezője a beruházás; Népgazdaságunk ismert hely-i zete miatt a hároméves terv-; ben korlátlanul nem számolhat tuifk mezőgazdasági beruházásokkal. Csak olyan befektetése; ket szabad eszközölnünk, amei lyek célszerűek, gazdaságosak; a helyi adottságok jobb kihasználását, a termelőerők fejlesztését, a hozamok növekedését vagy az exportlehetőségek fokozását szolgálják. Népgazdaságunk; s az egész munkás-paraszt szövetség erősítésének egyik legnagyobb gondja ma, hogy a begyűjtési rendszer megszüntetésével hon gyan látjuk el a munkásosztályt; a várost elegendő élelmiszerrel; ipari nyersanyaggal Egy biztos: a begyűjtést nem állítjuk vissza, mert annak több volt a hátránya, mint az előnye; elsősorban a termelés terén. Fehér Lajos ezután a felvásárlási rendszerről, annak eredményeiről és a spekulációs, árfelhajtó jelenségekről beszélt. Ebben a kérdésben — mondotta —1 a magánkereskedők számának egészséges arányú csökkentése; az erélyesen végrehajtott rendészeti eszközök jelentik aa egyetlen megoldást. A mezőgazdasági termelés tervszerűbb befolyásolásának egyik alapvető gazdasági módszere: az árpolitika. Az új mezőgazdasági árrendszer teljesen megfelel e célnak, stabilitást; megfelelő anyagi érdekeltséget biztosít az átlagosan gazdálkodó termelőknek. Az új árrendszer célja, hogy serkentse az árutermelést mind az egyéni, mind a szövetkezeti szektorban; A mezőgazdaság fejlesztése azonban nem szakítható cl a mezőgazdaság szocialista átalakításától. A nagyarányú fejlesztés csak a nagyüzemi termelésre való fokozatos áttérés alapján, a kisárutermelők önkéntes szövetkezése útján valósulhat meg. Az átszervezés nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mezegazdasági termelőerők állandó fejlesztésének, a szocializmus gazdasági alaptörvénye akadálytalan érvényesülésének, a dolgozó nép, s ezen belül a parasztság jóléte állandó növelésének. A következő felszólaló Varga Gyula, a Zala megyei pártbizottság titkára volt, majd Kerekes Imre alezredes, a néphadsereg párt-intéző bizottságának elnöke szólt arról, hogy a helyőrségek többségében igen jó kapcsolat alakult ki a katonai egység pártszervezete és az c-ttani városi, megyei és üzemi pártszervezetek között. A hadsereg pártszervezeteinek, de az üzemi, városi, megyei pártszerveknek is mindent meg kell tenniök, hogy kapcsolatuk a hadsereg pártszer- (Folytatás a 2. oldalon).