Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-04 / 128. szám
V/LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK/ Hta: 1 ' 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 128. szám Ára: 50 fillér Kedd, 1957. június 4. Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Az 1957. évi népgazdasági terv és költségvetés az országgyűlés előtt Hruscsov nyi a hozala az umenkai újságíróknak (Illetik a paprikát j • Képes beszámoló :: a Pjatnyickijegyütles szegedi szerepléséről * roló-nyeremények A 2 országgyűlés, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa új ülésszakra összehívott, hétfőn délelőtt megkezdte tanácskozásait. Tíz óra után néhány perccel a képviselők tapsa közben lépett az ülésterembe Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Antos István, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Horváth Imre, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Marosán György, dr. Tausz János, Tautman Rezső, a kormány tagjai, valamint Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az egyik földszinti páholyban ott voltak a Francia Kommunista Párt küldöttségének tagjai, élükön Raymond Guyot-tal, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjával. A Francia Kommunista Párt küldöttségét az ülés megkezdése előtt a páholyban felkereste s üdvözölte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, s Marosán György, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, államminiszter. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban'vannak jelen, majd közölte, hogy a legutóbbi ülésszakra bejelentett lemondás folytán megüresedett képviselői helyre a budapesti választókerületből Horváth Richárd pótképviselőt hívta be. Az ügyrend 2. paragrafusa (2) bekezdésének megfelelően a pénzügyminiszter az 1957. évi állami költségvetést és költségvetési törvényjavaslatot; az igazságügyminiszter az államigazgatási eljárás általános Az 1957. évi Ezután a napirend szerint Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette az Í957. évi népgazdasági 1 ervet. Bevezetőjében ismertette azokat a tényezőket, amelyek a terv kidolgozását erősen nehezítették. Az előadó rámutatott arra, liogv- a kialakult helyzet és erőforrásaink mérlegelése alapján a kormány a tervezés számára a következő feladatokat tűzte ki: — 1957-ben biztosítani kell az ellenforradalom által szétzilált gazdaság rendbehozását: — A rendelkezésre álló energia-, nyersanyagbázis alapján olyan termelési és elosztási arányokat kell kialakítani, amelyek egyrészt lehetővé teszik a munkaerőfogialkozlatás legnagyobb mértékét, másrészt biztosítják a kormány intézkedései alapján megemelt életszínvonal megszilárdításához szükséges árualapokat. Olyan külkereskedelmi tervet kell kidolgozni, amely a baráti hitelek felhasználásával a fizetési mérlegben egyensúlyt hoz létre. E feladatok megoldása az 1957. elején kialakult körülmények folytán még a baráti országok hiteleinek felhasználásával is igen nehéz feladatot jelent és olyan arányok kialakítását követeli meg, amelyek a népgazdaság további fejlődése szempontjából nem' teljesen kielégítők, de amelyeket 1957bon nem lehet elkerülni. Továbbiakban ismerlette a népgazdaság 1957. évi tervét. A terv előirányzata szerint a nemzeti jövedelem mintegy kilenc százalékkal, kilencmilliárd forinttal lesz kisebb, mint amennyit az 1956, évi terv szabályairól, az állampolgárságról, továbbá a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvényjavaslatokat nyújtott be az országgyűlés elnökének. — A költségvetést előzetes tárgyalás cél. jából kiadtam az illetékes terv- és költségvetési bizottságnak, ezenkívül a többi állandó bizottságnak is, hogy a költségvetést az országgyűlési tárgyalás előtt a képviselők minél szélesebb körben megvitathassák. Az országgyűlés a bejelentéseket tudomásul vette, majd az elnök bejelentette, hogy öt képviselő hat interpellációt jegyzett be. Ezután az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el a mostani ülésszakra: 1. Az 1957. évi népgazdasági terv ismertetése és megvitatása. 2. Az 1957. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat tárgyalása. 3. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényjavaslat tárgyalása. 4. Az állampolgárságról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 5. A magyar állampolgárok külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 6. Az ügyrend 15. paragrafusa kiegészítésének tárgyalása, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslatai alapján. 7. Az interpellációk előterjesztése. Ezután az országgyűlés elfogadta azt a javaslatot, hogy a költségvetés általános ésrészletes vitáját együttesen folytassa le és vele együtt tárgyalja a költségvetési törvényjavaslatot, valamint az 1957. évi népgazdasági tervet terv kettő egész négy tized százalékkal magasabb ugyan, mint 1956ban megvalósult, de közel hét százalékkal alacsonyabb, mint amennyi az 1955. évi volt. Az átlagot meghaladó mértékben, kilenc százalékkal magasabban irányoztuk elő a könnyű- és élelmiszeripar termelését, ennek megfelelően megváltozott a nehézipari és a könnyű- és élelmiszeripari termelés aránya. A nehézipar aránya az 1956. évi ötvenhat százalékról ötvenhárom százalékra csökken, a könnyű- és élelmiszeripar részesedése pedig negyvennégy százalékról negyvenhét százalékra emelkedik. A nehézipar termelésének belső arányait is meg kellett változtatni, ami abban jut kiíejczésre, liogy az átlagosnál jobban csökken a nagyon energiaigényes és a beruházási javakat gyártó iparágak termelése. irányzott elő, és csaknem mintegy kcttőmilliárd forinttal lesz több, mint amennyit 1956-ban lénylegesen elértünk. Az a célkitűzés, hogy 1957ben biztosítsuk a kormány intézkedései alapján jelentősen megemelt életszínvonal anyagi megalapozását, lényegében meghatározta a nemzeti jövedelem felosztásának arányait. Amíg a nemzeti jövedelem 1956-hoz képest csupán kettő százalékkal nagyobb, a lakosság fogyasztása több, mint hat százalékkal emelkedik. Ezt az ellentmondást áthidalni, a lakosság fogyasztási alapjának tervezett színvonalát fenntartani a baráti hitelek igénybevétele mellett is csak a felhalmozás, különösen pedig a beruházások erőteljes csökkentésével lehetséges. A nemzeti jövedelem létrehozásában nagy szerepet játszó ipari termelés mintegy hatvannyolc egész hét tizedmilliárd forintban irányozható elő, ami Az ipari termelés várható alakul isa Ezek a tendenciák még világosabban láthatók a legfontosabb termékek előirányzatai alapján. Az 1957. évi terv a pamutszövettermelést tizennégymillió négyzetméterrel, a gyapjúszövettermelést közel négymillió négyzetméterrel, a kötöttárutermelést ezeregyszázhetven tonnával, a cipőtermelést hárommillió párral, a szappantermelést ötezerhatszáz tonnával, a sörtermelést százezer hektoliterrel magasabban irányozza elő, mint ami 1956-ban megvalósult. A gépiparban termelt fontosabb fogyasztási cikkek közül zománcedényből tíz százalékkal, alumínium edényből negyvenhárom százalékkal, csőbútorból huszonnégy százalékkal, rádióból húsz százalékkal, mosógépből közel háromszor lesz nagyobb a termelés, mint 1956-ban volt. Ezzel szemben a beruházási jávak termelése lényegesen az 1956. évi alatt marad. De nem haladja meg az 1956. évi szintet a szén, a villamosenergia, a hengerelt acéltermelés előirányzata sem, a kőolaj-, cement-, timföld- és alumíniumtermelés előirányzata pedig ennél is alacsonyabb. Ezután az előadó részletezte az ipari termelés várható alakulását. A termelékenységről szólva bejelentette: — azt irányoztuk elő, hogy az iparban már a harmadik negyedévben elérjük az 1956 október előtti szint kilencvenkettő egész kettő tized százalékát, a negyedik negyedévben pedig kilenc- [ venkilenc egész egy tized százalékát. A termelékenység tervezett színvonalának biztosítása annál inkább szükséges, mert a kormány jelentős mértékben felemelle a munkaDéreket és csupán ebben az évben öt egész egy tized milliárd forintot fordít bérpolitikai intézkedések végrehajtására. Az év utolsó negyedére — a termelékenység tervezett emelkedésének biztosítását feltételezve — a száz forint termelésre eső munkabér még mindig huszonkettő egész három tized forint lesz, az önköltség pedig az ipar j egészében hét egész kilenc tized százalékkal magasabb, mint az elmúlt év harmadik négyedében. EZ'5.. néhány adat önmagában is igazolhatja, hogy a reálbérek jelenlegi színvonalát csak a termelékenység emelésével lehet biztosítani. Ezért minden erővel el kell érni, hogy az ipar teljesítse a termelékenységi tervet. Kiss Árpád a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ellenforradalmi események nagymértékben hátráltatták a mezőgazdaság idei termelésének előkészítését is. A termelőszövetkezetekben különösen súlyos károkat okoztak az ellenforradalmi erők. Ezek a károk nem csupán a szövetkezeti gazdálkodást, hanem az egész mezőgazdaságot érintik. Emelkedik a mezőgazdaság termelése A forradalmi munkásparaszt kormány nagy jelentőségű intézkedései kedvezően befolyásolták az idei mezőgazdasági termelésünk kilátásait. Ezek az intézkedések általában eltüntették azokat az akadályokat, amelyek az anyagi érdekeltség érvényesítésének útjában állottak és megadták a lehetőségét a kívánatos termelés szerkezeti változásának, és a mezőgazdasági termelés fokozatos növelésének. A terv szerint 1957-ben — az 1956. évihez képest — több, mint három százalékkal emelkedik a mezőgazdasás termelése. Ezen belül a növénytermelés mintegy hét százalékkal növekszik, az állattenyésztés viszont a tavalyi szint alatt marad. A növénytermelésen belül alapvető változást jelent a kenyérgabona vetésterületének csökkenése mintegy négyszáznyolcvanezer holddal, ugyanakkor a takarmányféleség termelésének előrelátható nagyarányú fejlődése. Ez a szerkezeti változás kétségtelenül egészséges a mezőgazdasági termelés, de az egész népgazdaság szempontjából is, bár az 1957—58-as gazdasági évre jelentős prob(Folytatás a 2, oldalon.) A gondosan ápolt bokor, cserje ugyanúgy dísze a parknak, mint a százszínű virágból képezett ágyás, vagy akár a mostani zivataros időjárásban olyan buján zöldelő pázsit. Az egyes bokroknak alaposan megnőtt már az üstöke. Nosza elővették a szegedi ker tészek az ollót és máris készül az új frizura. Itt is jól felstuccolva, — úgy zsinórmentén — most már nyáriasra... Elutaztak a magyar küldöttek - a colombói konferenciára " Darvas József, az Országos. Béketanács elnöke és Péter János, a Béke Világtanács tagja hétfőn délben elutazott a Béke Világtanács colombói konferenciájára, A szovjet szakszervezeti művészegyüttes Szegeden Hétfőn délután 5 órakor Szegedre érkezett a hazánkban vendégszereplő szovjet szakszervezeti művészegyüttes. A Hungária Szálló halljában az ÉDOSZ és a Textiles szakszervezet, valamint a SZOT megyei elnökségének tagjai üdvözölték a küldöttséget. A textiles üzemek népi táncosai rózsákkal kedveskedtek a szovjet elvtársaknak. Gulyás elvtárs, a SZOT megyei elnöksége nevében üdvözölte a kedves vendégeket. Örömmel hívtuk meg hozzánk önöket — mondotta — cs kívánjuk, hogy érezzék magukat itthon nálunk. Mi azon leszünk, hogy feledhetetlenné tegyük önöknek a nálunk töltendő néhány órát. Biztosak vagyunk abban, hogy az önök műsora is, amit olyan nagy érdeklődéssel várnak Szeged dolgozói, elősegíti a magyar—szovjet barátság erősödését. Az üdvözlő szavakra F. A. Medvegyev elvtárs, a csoport művészeti vezetője válaszolt: — Drága magyar barátaink! Nagy örömmel fogadtuk az önök meghívásét — mondotta. — Hosszú utat tettünk meg és nem mondhatjuk, hogy akadálymentes utat. Örülünk, hogy ilyen meleg fogadtatásban részesítettek bennünket. Meg vagyunk arról győződve, hogy barátok közé jöttünk, barátok közé, akikkel együtt fogunk a jövőben is dolgozni a szocializmus győzelme - érdekében. Sok sikert kívánunk önökrfek az új Magyarország felépítésének munkájában. Á Hungária Szállóból a csoport tagjai a Szegedi Konzervgyárba látogattak el, ahol mintegy két órát töltöttek. Az üzem vezetőinek üdvözlő szavai után a konzervgyár tánccsoportja a tápai népi motívumokból összeállított Merigetős című népi játékot és a Sándorfalvi verbunkot mutatták be. A bemutatókat a szovjet elvtársak nagy tetszésnyilvánítása kísérte. A rövid műsor után az üzem vendégül látta szovjet barátainkat, közben Nagy Imre népi zenekara húzta a talp alá valót. A szovjet és magyar fiatalok táncra perdültek és a kitűnő szovjet táncosok otthonosan ropták a csárdást. A hangulatos és meleg baráti érzések között eltöltött alig kétórás látogatás után a szovjet szakszervezeti együttes tagjai visszatértek szálláshelyükre, hogy felkészüljenek az esti előadásra. A konzervgyár dolgozói ezzel a szóval búcsúztatták vendégeiket: «A viszontlátásra!* Este nyolc órakor került sor a Szegedi Nemzeti Színházban az együttes bemutatkozására. A forró sikerű előadás ismertetésére lapunk későbbi számában még viszsza térünk, ——