Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-02 / 127. szám

Mit osztunk — $ hogyan ? Iparvezetési módszerünkben az elmúlt években súlyos hiba volt, hogy azt gondoltuk: a lellár.edés legyőzi a személyes anyagi érdekeket. Ezzel lényegesen csökkent terveink mozgósító, szervező ereje. Felfelé minden vállalat a terv lazítására törekedett, mert ha sikerült magának alacsonyabb tervet kiharcolnia, könnyebb volt a tervfeladatok teljesítése és bizonyosan befutott az igazgatói alap, a vállalat vezetőinek prémiuma és a dicséretek sorozata sem maradt el. Nem. helyesen alkalmaztuk Lenin tanítását, aki rámutatott arra, hogy nem elég a közvetlen lelkesedésre építeni, hanem a nagy, forradalom szülte lelkesedés segitségével a személyes érdekre, a személyes érdekeltségre, a gazdasági megoldásokra támaszkodva kell dolgozni. A túlzott centralizáció csökkentése és a vállalatok önállóságának ebből eredő növekedése lehetővé tette a gazdasági ösztönzés eszközeinek szélesebb körű alkalmazását is. Ebbe a körbe beletartozik a nyereségrészesedés rendszerének kidolgozása is, aminek érvényesülése révén a gazdasági szemléletben a gazdaságosság kérdése kerül előtérbe. A lehetőségek felmérése A Szegedi Cipőgyár vezetői is megbeszélték, hogyan lehetne javítani a vállalat gazdaságosságán és élve az önállóság adta előnyökkel, hogyan lehetne úgy gazdálkodni, hogy alaprentabilitás színvonalát túlhaladják és legalább kétheti fizetésnek megfelelő nyereséget tudjanak biztosítani a dolgozóknak. Gazdálkodási bizottságot alakítottak és ez a bizottság felmérte a lehetőségeket, feltárta a rejtett tartalékokat ós célul tűzte ki, hogy 1957. II.—III.—IV. negyedévében a múlt évben elért gazdasági eredményeket 2,7 százalékkal túlteljesítik. Ilyen eredmény szükséges ugyanis ahhoz, hogy a tervezett nyereséget elérjék. Erre a túlteljesítésre meg is van minden reális lehetőségük. Ezek közül megemlíthetjük a hulladékanyagok teljes feldolgozását, hasznosítását. Lehetőség nyílott az üzem számára profiljába nem illő cikkek gyártására is. Igy például a felsőbőrhulladékból, a cipőnek be nem dolgozható bőrökből, papucsokat készíteKldclgozták a nyereségré aiesedés eloszlásának rendszerét a Szegedi Cipögyárban nak megtételére. A 2,7 százalékos túlteljesítés és az ebből eredő kétheti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés elérésére való törekvés biztos alapot nyújt az egészséges .bürokrácia-mentes munkaverseny megszervezésére is. Lenin szavaival élve teliát így kapcsolódik a nagy, forradalom szülte lelkesedés a személyes anyagi érdekeltséggel, a gazdaságos munkával. Ezek után érthető, hogy élénken foglalkoztatja az üzem munkásgárdáját és gazdálkodási bizottságát a nyereségrészesedés elosztásának módja. A cipőgyáriak szerint helyes lenne, ha legalább a szegedi vállalatok bizonyos egyöntetűségre törekednének, összehangolnák a nyereségrészesedés szétosztásának módját, mert így elkerülhetnék az aránytalanságokat és az esetlegesen ebből fakadó elégedetlenkedést. Ugy gondolják, hogy érdemes lenne erről a kérdésről vitatkozni, mert a vitában kialakulhatna a nyereségrészesedés elosztásának egészséges módszere. Igazságos elosztás A Cipőgyár dolgozói három szempontból vizsgálták meg, igen alaposan a nyereségrészesedés szétosztásának kérdését. Az a céljuk, hogy minden dolgozó érdekelt legyen a vállalat jövedelmének növelésében és munkálkodjék is ennek érdekében. Éppen ezért minden olyan dolgozót részesíteni kívánnak a nyereségből, aki 1957-ben legalább két negyedévet dolgozott a vállalatnál. Figyelembevéve, hogy a vállalat törzsgárdája hosszabb idő óta dolgozik a szakmában és többet tud tenni a nyereségrészesedés elérése érdekében, az üzem régi munkásait nagyobb mértékben kívánják részesíteni a nyereségből. Ezen felül külön jutalmaznák azokat, akik kiemelkedő mértékben hozzájárultak a jövedelmezőség javításához, a kitűzött túlteljesítés érdekében. 15 éves folyamatos munkaviszonya van a vállalattal, a másikba pedig azokat, akik 15 évnél hosszabb idő óta munkálkodnak itt megszakítás nélkül. Azokat a dolgozókat tehát, akik jobban ragaszkodnak üzemükhöz, nagyobb mértékben megbecsülnék anyagilag is. A cipőgyári dolgozók szerint a nyereségrészesedés ily módon történő szétosztása sokkal helvesebb, mintha csupán r. keresetek arányát vennék figyelembe, mert elzárják az egyenlősdi lehetőségét és dolgozók széles körét, s elsősorban a fizikai munkásokat, sokká], inkább érdekeltté teszik és ösztönzik a gazdaságos termelésre. Vitára bocsátjuk Ugy véljük, hogy a Cipőgyár gazdálkodási bizottsága az üzem sajátos feladatait figyelembe véve, helyesen dolgozta ki a nyereségrészesedés elérésének módját és igazságos, erkölcsös módszert dolgozott ki a jövedelemrészesedés szétosztására is. Módszerüket nem akarjuk egyetlen üzemre sem ráerőszakolni, de felhívjuk minden üzem munkásainak figyelmét a cioőgyári kezdeményezésre, s egyúttal kérjük. hog - fejtsék ki véleményüket erről az elgondolásról. Lanunk valamennyi beérkező hasznos javaslatnak és hozzászólásnak helyet biztosít. A kommunisták és a pártonkívüliek erősödő kapcsolata az Ujszegedi Kender-Lenszövftben Az Ujszegedi Kender-Lenszövőben egyre erősödik a pártszervezet és mind hatékonyabbá válik munkája. A pártszervezet 285 tagból áll. A zöm, — a tagság 70 százaléka — fizikai munkás, ám megtalálhatók a párttagok soraiban a műszaki értelmiségiek is. Üj tagokkal, eddig 21 pártonkívüli munkással is bővült a párttagság száma. Napjainkban több, mint 400-zal kevesebb a gyári MSZMP-alapszervezet tagjainak száma, mint korábban az MDP-szervezeté volt. Mégis nyugodtan elmondhatjuk: a pártszervezet erősebb, rhint volt, mert soraiban a szó igazi értelmében kommunisták vannak. Keresik a kapcsolatot Gyakran elhangzik idején nem árulták el a szocializmust, a nép ügyét, megbecsüljük. Nem fordítunk nekik hátat. Keressük a kapcsolatot azokkal a volt MDPtagokkal, becsületes emberekkel — például Melegh Ferencné cérnázósnővel, Hernádi Ferencné szövőnővel —, akik most pártonkí-. viiliek. Persze, vannak olyan emberek is, akik bár MDPtagok voltak, ám mégsem ütik meg azt a mértéket, amely a párttaggal szemben követelmény. Legtöbbjük szimpatizáns. Természetesen, velük is tartani akarjuk a jóbarátságot, mert mint pártonkívüliek, becsületes emberek, s számítunk is rájuk. Bizalom, és felelősség A legutóbbi taggyűlésen elfogadták, hogy 25 pártcsoportot alakítanak. A pártcsoportok vezetésével megbízott elvtársak azután rendszeres kapcsolatot tartanak a hozzájuk beosztott párttagokkal. Megbeszéléseiken megtárgyalhatják üzemrészük termelési és más kérdéseit, a pártonkívüliekkel való kapcsolat fokozását. A munkások között A pártszervezetet kérdés is a gyárban: vajon többen keresik fel az egyszemilyen lehet a pártszervezet rű emberek, hogy véleményt, Nagy gondot fordítanak az emberek között folytatott eszmecserére, politikai munkára. Ennek valódi tartalmi javításáért most további lépéseket tettek. A kommunisták igaz, eddig is választ adtak a felmerült kérdésekre, ám ezután tervszerűbben, céltudatosabban folytathatják egyre a munkát, mert ezt az agitációs bizottság is segíti. álláspontja azokkal szemben, akik bár MDP-tagok voltak, de most nincsenek az MSZMP-ben? Az intéző bivagy javaslatot kapjanak nómely kérdésükre. A fokozódó bizalom egyik jele ez. A termeléssel kapcsolatban is tetzottság vezetői, erre határo- tele észrevételt, hogy a pártzottan és helyesen ezt válaszolják s ehhez is tartják magukat: — Azokat a volt MDP-tagokat, akik most pártonkívüliek és az ellenforradalom Befejezte ülését az Országos Földművesszövet kezeli Tanács Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács szombaton folytatta tanácskozását az Országházban; A tanács második napi ülésén jelen voltak: Fehér Lajos, az MSZMP intéző bizottságának tagja, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese. Részt vettek az ülésen a hazánkban tartózkodó szovjet szövetkezeti küldöttek: Alekszandr Jevdokimov, az Oroszországi Szövetségi Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetkezeti Szövetségének elnökhelyettese és Makszim Oszipov, a rosztovi terület szövetkezeti szövetségének elnöke. A SZÖVOSZ igazgatósága elnökének referátumát követő vitában a tanács tagjai egyöntetűen helyeselték a földművesszövetkezeti mozgalom egyoldalúságának bírálatát. Egyes felszólalók elmondották, hogy a földművesszövetkezetek öntevékenyen máris sok helyen alkalmaznak szakképzett mezőgazdászt, akinek feladatául adták a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos intézkedéseket, s aki tanácsokkal látja el az egyéni parasztságot. vezetőség hozza azt a gazdaságvezetés tudomására. Természetcsen megtörtént ez és nem is késett az intézkedés. A szövődében például panaszolták, hogy időnként nem volt megfelelő lánchenger és ennek következtében némelykor félórák mentek veszendőbe. Ez a tény is jelzi, hogy az öntudatos munkások felelősséget érző példája nyomán kezd kialakulni a munkaidő perceinek becsületes kihasználása. Az intéző bizottság tagjai nyolc órán át termelőmunkát végeznek, utána foglalkoznak a pártszervezet ügyeivel. A munkások között élnek. Ám, az a kérése a dolgozóknak, hogy az intéző bizottság tagjai gyakrabban látogassák meg a különböző üzemrészeket, hogy gondolatalkat kicserélhessék. Jogos kívánság ez és az intéző .bizottság tagjai figyelembe veszik a jelzéseket. S mind tartalmasabb, eikornyamentes, egyre erősödő a kapcsolat a kommunisták és a pártonkívüliek között az újszegedi üzemben. Elkezdődlek a lanácslao-beszámolók Szeieden A tanácstörvény értelmében a tanácstag minden évben kétszer köteles beszámolni végzett munkájáról választóinak. Az elmúlt év végén az ellenforradalmi események' miatt elmaradtak a tanácstag-beszámolók. A városi és a kerületi tanácstagok májusban, júniusban számolnak be — immáron — egyévi munkájukról. Az eddigiektől eltérően a városi és a kerületi tanácstagok közösen tartják meg beszámolóikat. A tanácstagbeszámolókon elhangzott városfejlesztési javaslatokat a kerületi tanácsok felhasználják, hasznosítják a városfejlesztési terv elkészítésénéL Kizárnák a nyereségrésze- • ' " sedésből az olyan dolgozókat, • Mindenütt érdekes az em* akik fegyelemsértéssel ve- í bor, de legérdekesebb a vilszélyeztették a kollektíva: lamoson. Az "átutazás vilár.ek. Több javaslat született gazdasági érdekeit, vagy aka- j gában* a szellemes és a jóolcsóbb anyagok beszerző- dályozták a dolgozókat jobb j pofa két megálló között eleredmények elérésében. : fecskendezi kényszerült hutmora minden cseppjét, küNem (osz egyenlősdi ;lönben semmi emléket nem _ , , . , jhagy maga után. Az idegesEzeknek a szempontok- s nek m nyíük iegj0bb alkalnak az alapján a nyereség-: ma rohama kitombolására. részesedés 75 szazalekat a;A villamoson mindig van ok keresetek arányában oszta-l elégedetlenkedésre. Ha a nák el, 15 százalekat huseg-tkalaU2bfeltűnően udvarias és sére, elfekvő anyagok feldolgozására, a mikroporózus sarokanyagtábla teljes kihasználására, és egész sereg más gazdaságos megoldásra. Az egyéni érdekek bekapcsolás a mtZofn&súH A vállalat minden dolgozója tevékenyen részt vesz a .„.,.,„ gazdaságos termelésre való z6íég érdekében végzett ki- j "t8s1köSZ®rÜUJ' TKÍlZ törekvésben. Ennek előmoz- emelkedő munka jutalmaként • ® A részeg seho1 S^t^i^Hnw'S filmes, hát valamelyik zfclekát pedig a Jövedelme-. ... ditása érdekében a vállalat elé kitűzött feladatokat lebontották üzemrészekre, hogy alapot nyújtsanak ezzel is a dolgozók kollektív vállalásaiTársadalmi ellenőrök a spekuláció ellen „dnák ki. Ezen belül a hű- "f^ . /^vnn^ .i. Jm sógjutalom elosztásánál két • gét> 8. f. Potyautas sohasem kategóriát állítanának fel, s : keresi lázasabban a meg nem az egyikbe azokat a dolgo-:valto" jegyet Csak a türelzekat sorolnák, akiknek 5~!mesek ?lyanok' ™int ; sen — es a szerelmesek. TaSlán azért, mert a türelem és : a szerelem valami tértől és j időtől független hogyishív|ják... : E betegesen filozófikus be• vezetés után térjünk hát a június 1-től piaci ellenőrt j lényegre, a tulajdonképpeni állit. lesetekre. Az ellenőr együtt dolgozik a • társadalmi ellenőrökkel és az • I j I Állami Kereskedelmi Fel- : ! ! Ülést tartott a városi tanács kereskedelmi osztálya mellett működő állandó bizottság. Tagjai a kereskedelemben tapasztalt hiányosságokról és eredményekrőlszá- ügyelöséggel. Ellenőr*, hogy} A megállónál három sumoltak be. Szova tettek, hogy a piac fe vásárlói rende-; kö^ éki kotorász a keznek-e iparigazolvánnyal.; y B nagynehezen Vigyáz arra, hogy ! összekaparjon egy szakaszra a vidéki felvásárlás követ- • való ötfillérest. Mire a villaheztében egyes cipőboltokban olyan árut nem kapnak a vásárlók, melyből a nagykereskedelmi vállalat raktárában nagymenynyiség fekszik cl. Az üzletvezetők hanyagsága az, hogy nem rendelnek az igényeknek megfelelő árut. ne csökkenjék J mos eSönget, kaján elégedettSzegeden az árualap, | séggel állnak a peronon, várne sértsék meg a vásárlók az j va a takaros kalauznőt. Beállami kereskedelem érde- • iül már fortyog bennük a nckeit. Az árakat is ellenőrzi. S vetés, s amikor a tervezett A piaci ellenőr hatásköre : aktus> a krajcáros jegyváltás trükk elszenvedésére és csodálkozik, mikor látja, hogy többre nem futja az ifjoncok szellemességéből. A bordócipős forintossal fizet. Es most visszafelé durran a tréfa: a kalauznő készségesen a tenyerébe önti a 10 darab ötfillérest. Ezzel vége is a humornak, mert a bőszült bordócipős belevágja a pénzt a kalauznő táskájába, szólván: "Micsoda szemétpénz ez!?« De ezzel már botrány kezdődik a villamoson, s ebbe a világért se gabalyodunk bele. m Néhány hónapja állandó utasa van az egyik csinosnak mondható kalauznőnek, egy fiatalember személyében. Szabályosan megváltja az illedelmes utas minden forduló után a jegyet, s közben, ha szerét ejtheti, ezzel a szerelmetes frázissal ostromolja a kalauznőt: "Legyen a feleségem!* A kalauznő máig sem bólintott neki imponáló igent, s a férfi feszt utazik. Egész jó kuncsaftja lett a cégnek. Csak a kalauznőt kezdi idegesíteni a dolog. Mert hogy utazik, az nem baj, hiszen szabályosan fizet, csak ne kádban, szólj egy rendőrnek!* Egyik megoldás jobbnak ígérkezik, mint a másik. 3 Többen elmondták hogy kiterjed az állomások árufel- • végre sorra kerül, épphogy ostromolná szüntelenül. Már —*—. kellene adásának ellenőrzésére is. : kj nem esnek a villamosból', tanácsárt fordult több munnagyobb figyelmet fordítani a vonaton történő áruszállításokra. Sok spekuláns szállít Budapestre virágot, gyümölcsöt * és egyéb árut. A kereskedelmi osztály a visszásságok megszüntetése erdekében a társadalmi ellenőrök segítségere -»• Tehát | Az enyhén szeplős kamasz ellenőrzi az árufeladást cs : zsebről zsebre haladva rakja a spekulánsokat, feketéző-j az ötfilléreseket az kalauznő kei átadja az illetékes ha- ! tenyerébe, tóságoknak. : Sikerült! Széles elégedettkatársához: mit tegyen? — Szerezz még vagy száz ilyen állandó utast és szoktasd le őket a jegyváltás közben elmormogott vallomásAz ellenőr munkáját a társa-Sség sugárzik a hanyag frizu- r61, dalmi ellenőrök segítik és j rák alól. Azután a másik minden hónapban beszámol- ; vált jegyet. Szegény kalauz- A vérmesebbek viszont azt nak végzett munkájukról. ínő már készül egy újabb mondjak: "Ha gátol a mun— Mit, hogy én részeg?! — Igen, igen, nem szállhat fel! — Azt szeretném már látni a demok..., demok... kráciában —, s már kapaszkodik is a pálinkás-butykos. Közben nekiesik egy csérogós kofaasszonynak, aki jól oldalba taszítja kosarával. Szerencsére rendőr is van a villamoson, s a következő megállónál letessékeli Bacchus rabszolgáját. Hanem másnap folytatása van az esetnek: barátunk kijózanodva ráeszmél arra, hogy mi történt vele és panaszra megy a villamosvasút vezetőségéhez. — Kérem, engem egv magas, barna kalauz leszállított a villamosról. Mégis csak disznóság! És semmiképpen sem emlékszik arra, hogy akár csak spicces is lett volna. Tökjózan volt. Tanúkat egyik fél sem tud megnevezni — hát tessék igazságot tenni! DJ A szerelem azonban nemcsak a szende utast viszi rá a villamoskalandqkra, hanem egyik-egyik szende kalauznőt is. De amíg az első esetből feltétlenül haszna van a cégnek — az utóbbira feltétlenül ráfizet. Történik pedig, hogy feltűnik a villamoson a kalauznő lovagja, egy meglehetősen jól szituált mentős. Öthat fordulót kocsikázik önfeledlen robogó szerelmével — csakúgy ingyen és bérmentve —, amikor megjelenik a végállomáson a felesége, s a megszokottan forgalmas Széchenyi téren zavarásszák ám egymást macska-egér módra. Közben az asszony ugyancsak acsarkodik az Ilkára, merthogy csábítja az urát. Valamivel később egy piros parolinos hadnagy teszi a szépet az Ilkának, de ezzel korént sincs vége a sztorinak. Egy szürkeruhás férfi, latolgatva az esélyeket, ugyancsak fordulatos udvarlásba kezd a hadnagy után — tudniillik fordulókon keresztül. De ml történik — egyszer csak újra megjelenik a mentős felesége, hites ura után nyomozva. A férj nincs sehol, de mihelyst az asszony eltűnik,* egy csöndes kanyarnál bravúrosan felugrik szerelmese kocsijára. Bonyolítja a helyzetet, hogy ellenőr van a kocsin, de a szerelmetes Ilka jelez és adódik egyrr.entő ötlet, miszerint a lovag egy újabb kanyarnál túlteszi magát szerelmen és ellenőrön —, vitézül leugrik. A szürkeruhás közben a vezetőt környékezi, hogy közölje kalauzával: várja este a végállomásnál. A vezető nem kapcsolódik bele a szerelmi sokszögbe —, de sebaj, van még hátra egynéhány forduló... (mn)