Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-02 / 127. szám

Mit osztunk — $ hogyan ? Iparvezetési módszerünk­ben az elmúlt években sú­lyos hiba volt, hogy azt gon­doltuk: a lellár.edés legyőzi a személyes anyagi érdeke­ket. Ezzel lényegesen csök­kent terveink mozgósító, szervező ereje. Felfelé min­den vállalat a terv lazítására törekedett, mert ha sikerült magának alacsonyabb tervet kiharcolnia, könnyebb volt a tervfeladatok teljesítése és bizonyosan befutott az igaz­gatói alap, a vállalat vezetői­nek prémiuma és a dicsére­tek sorozata sem maradt el. Nem. helyesen alkalmaztuk Lenin tanítását, aki rámuta­tott arra, hogy nem elég a közvetlen lelkesedésre építe­ni, hanem a nagy, forrada­lom szülte lelkesedés segit­ségével a személyes érdekre, a személyes érdekeltségre, a gazdasági megoldásokra tá­maszkodva kell dolgozni. A túlzott centralizáció csökkentése és a vállalatok önállóságának ebből eredő növekedése lehetővé tette a gazdasági ösztönzés eszközei­nek szélesebb körű al­kalmazását is. Ebbe a körbe beletartozik a nye­reségrészesedés rendsze­rének kidolgozása is, ami­nek érvényesülése révén a gazdasági szemléletben a gaz­daságosság kérdése kerül elő­térbe. A lehetőségek felmérése A Szegedi Cipőgyár veze­tői is megbeszélték, hogyan lehetne javítani a vállalat gazdaságosságán és élve az önállóság adta előnyökkel, hogyan lehetne úgy gazdál­kodni, hogy alaprentabilitás színvonalát túlhaladják és legalább kétheti fizetésnek megfelelő nyereséget tudja­nak biztosítani a dolgozók­nak. Gazdálkodási bizottságot alakítottak és ez a bizottság felmérte a lehetőségeket, fel­tárta a rejtett tartalékokat ós célul tűzte ki, hogy 1957. II.—III.—IV. negyedévében a múlt évben elért gazdasági eredményeket 2,7 százalék­kal túlteljesítik. Ilyen ered­mény szükséges ugyanis ah­hoz, hogy a tervezett nyere­séget elérjék. Erre a túltel­jesítésre meg is van minden reális lehetőségük. Ezek kö­zül megemlíthetjük a hulla­dékanyagok teljes feldolgo­zását, hasznosítását. Lehető­ség nyílott az üzem számára profiljába nem illő cikkek gyártására is. Igy például a felsőbőrhulladékból, a cipő­nek be nem dolgozható bő­rökből, papucsokat készíte­Kldclgozták a nyere­ségré aiesedés elosz­lásának rendszerét a Szegedi Cipögyár­ban nak megtételére. A 2,7 szá­zalékos túlteljesítés és az eb­ből eredő kétheti fizetésnek megfelelő nyereségrészese­dés elérésére való törekvés biztos alapot nyújt az egész­séges .bürokrácia-mentes munkaverseny megszervezé­sére is. Lenin szavaival élve teliát így kapcsolódik a nagy, forradalom szülte lelkesedés a személyes anyagi érdekelt­séggel, a gazdaságos munká­val. Ezek után érthető, hogy élénken foglalkoztatja az üzem munkásgárdáját és gaz­dálkodási bizottságát a nye­reségrészesedés elosztásának módja. A cipőgyáriak szerint helyes lenne, ha legalább a szegedi vállalatok bizonyos egyöntetűségre törekednének, összehangolnák a nyereség­részesedés szétosztásának módját, mert így elkerülhet­nék az aránytalanságokat és az esetlegesen ebből fakadó elégedetlenkedést. Ugy gon­dolják, hogy érdemes lenne erről a kérdésről vitatkozni, mert a vitában kialakulhatna a nyereségrészesedés elosztá­sának egészséges módszere. Igazságos elosztás A Cipőgyár dolgozói há­rom szempontból vizsgálták meg, igen alaposan a nyere­ségrészesedés szétosztásának kérdését. Az a céljuk, hogy minden dolgozó érdekelt le­gyen a vállalat jövedelmé­nek növelésében és munkál­kodjék is ennek érdekében. Éppen ezért minden olyan dolgozót részesíteni kívánnak a nyereségből, aki 1957-ben legalább két negyedévet dol­gozott a vállalatnál. Figye­lembevéve, hogy a vállalat törzsgárdája hosszabb idő óta dolgozik a szakmában és töb­bet tud tenni a nyereségré­szesedés elérése érdekében, az üzem régi munkásait na­gyobb mértékben kívánják részesíteni a nyereségből. Ezen felül külön jutalmaz­nák azokat, akik kiemelkedő mértékben hozzájárultak a jövedelmezőség javításához, a kitűzött túlteljesítés érde­kében. 15 éves folyamatos munka­viszonya van a vállalattal, a másikba pedig azokat, akik 15 évnél hosszabb idő óta munkálkodnak itt megszakí­tás nélkül. Azokat a dolgo­zókat tehát, akik jobban ra­gaszkodnak üzemükhöz, na­gyobb mértékben megbecsül­nék anyagilag is. A cipőgyári dolgozók sze­rint a nyereségrészesedés ily módon történő szétosztása sokkal helvesebb, mintha csupán r. keresetek arányát vennék figyelembe, mert el­zárják az egyenlősdi lehető­ségét és dolgozók széles kö­rét, s elsősorban a fizikai munkásokat, sokká], inkább érdekeltté teszik és ösztön­zik a gazdaságos termelésre. Vitára bocsátjuk Ugy véljük, hogy a Cipő­gyár gazdálkodási bizottsága az üzem sajátos feladatait fi­gyelembe véve, helyesen dol­gozta ki a nyereségrészese­dés elérésének módját és igazságos, erkölcsös módszert dolgozott ki a jövedelemré­szesedés szétosztására is. Módszerüket nem akarjuk egyetlen üzemre sem ráerő­szakolni, de felhívjuk min­den üzem munkásainak fi­gyelmét a cioőgyári kezde­ményezésre, s egyúttal kér­jük. hog - fejtsék ki vélemé­nyüket erről az elgondolás­ról. Lanunk valamennyi be­érkező hasznos javaslatnak és hozzászólásnak helyet biz­tosít. A kommunisták és a pártonkívüliek erősödő kapcsolata az Ujszegedi Kender-Lenszövftben Az Ujszegedi Kender-Len­szövőben egyre erősödik a pártszervezet és mind haté­konyabbá válik munkája. A pártszervezet 285 tagból áll. A zöm, — a tagság 70 száza­léka — fizikai munkás, ám megtalálhatók a párttagok soraiban a műszaki értelmi­ségiek is. Üj tagokkal, eddig 21 pártonkívüli munkással is bővült a párttagság szá­ma. Napjainkban több, mint 400-zal kevesebb a gyári MSZMP-alapszervezet tag­jainak száma, mint korábban az MDP-szervezeté volt. Mégis nyugodtan elmondhat­juk: a pártszervezet erősebb, rhint volt, mert soraiban a szó igazi értelmében kommu­nisták vannak. Keresik a kapcsolatot Gyakran elhangzik idején nem árulták el a szo­cializmust, a nép ügyét, meg­becsüljük. Nem fordítunk nekik hátat. Keressük a kap­csolatot azokkal a volt MDP­tagokkal, becsületes embe­rekkel — például Melegh Ferencné cérnázósnővel, Hernádi Ferencné szövőnő­vel —, akik most pártonkí-. viiliek. Persze, vannak olyan emberek is, akik bár MDP­tagok voltak, ám mégsem ütik meg azt a mértéket, amely a párttaggal szemben köve­telmény. Legtöbbjük szim­patizáns. Természetesen, ve­lük is tartani akarjuk a jó­barátságot, mert mint pár­tonkívüliek, becsületes em­berek, s számítunk is rájuk. Bizalom, és felelősség A legutóbbi taggyűlésen el­fogadták, hogy 25 pártcso­portot alakítanak. A pártcso­portok vezetésével megbízott elvtársak azután rendszeres kapcsolatot tartanak a hoz­zájuk beosztott párttagokkal. Megbeszéléseiken megtár­gyalhatják üzemrészük ter­melési és más kérdéseit, a pártonkívüliekkel való kap­csolat fokozását. A munkások között A pártszervezetet kérdés is a gyárban: vajon többen keresik fel az egysze­milyen lehet a pártszervezet rű emberek, hogy véleményt, Nagy gondot fordítanak az emberek között folytatott eszmecserére, politikai mun­kára. Ennek valódi tartalmi javításáért most további lé­péseket tettek. A kommunis­ták igaz, eddig is választ ad­tak a felmerült kérdésekre, ám ezután tervszerűbben, céltudatosabban folytathatják egyre a munkát, mert ezt az agitá­ciós bizottság is segíti. álláspontja azokkal szemben, akik bár MDP-tagok vol­tak, de most nincsenek az MSZMP-ben? Az intéző bi­vagy javaslatot kapjanak nó­mely kérdésükre. A fokozódó bizalom egyik jele ez. A ter­meléssel kapcsolatban is tet­zottság vezetői, erre határo- tele észrevételt, hogy a párt­zottan és helyesen ezt vála­szolják s ehhez is tartják magukat: — Azokat a volt MDP-ta­gokat, akik most pártonkívü­liek és az ellenforradalom Befejezte ülését az Országos Földművesszövet kezeli Tanács Az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács szombaton folytatta tanácskozását az Országházban; A tanács második napi ülé­sén jelen voltak: Fehér La­jos, az MSZMP intéző bizott­ságának tagja, Rónai Sán­dor, az országgyűlés elnöke, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese. Részt vettek az ülésen a hazánkban tartózkodó szov­jet szövetkezeti küldöttek: Alekszandr Jevdokimov, az Oroszországi Szövetségi Szovjet Szocialista Köztársa­ság Szövetkezeti Szövetségé­nek elnökhelyettese és Mak­szim Oszipov, a rosztovi te­rület szövetkezeti szövetsé­gének elnöke. A SZÖVOSZ igazgatósága elnökének referátumát kö­vető vitában a tanács tagjai egyöntetűen helyeselték a földművesszövetkezeti moz­galom egyoldalúságának bí­rálatát. Egyes felszólalók elmon­dották, hogy a földműves­szövetkezetek öntevékenyen máris sok helyen alkalmaz­nak szakképzett mezőgaz­dászt, akinek feladatául ad­ták a mezőgazdasági terme­léssel kapcsolatos intézkedé­seket, s aki tanácsokkal lát­ja el az egyéni parasztságot. vezetőség hozza azt a gazda­ságvezetés tudomására. Ter­mészetcsen megtörtént ez és nem is késett az intézkedés. A szövődében például pana­szolták, hogy időnként nem volt megfelelő lánchenger és ennek következtében né­melykor félórák mentek ve­szendőbe. Ez a tény is jelzi, hogy az öntudatos munkások felelősséget érző példája nyo­mán kezd kialakulni a mun­kaidő perceinek becsületes kihasználása. Az intéző bizottság tagjai nyolc órán át termelőmun­kát végeznek, utána foglal­koznak a pártszervezet ügyeivel. A munkások kö­zött élnek. Ám, az a kérése a dolgozóknak, hogy az inté­ző bizottság tagjai gyakrab­ban látogassák meg a külön­böző üzemrészeket, hogy gondolatalkat kicserélhes­sék. Jogos kívánság ez és az intéző .bizottság tagjai figye­lembe veszik a jelzéseket. S mind tartalmasabb, ei­kornyamentes, egyre erősö­dő a kapcsolat a kommunis­ták és a pártonkívüliek kö­zött az újszegedi üzemben. Elkezdődlek a lanácslao-beszámolók Szeieden A tanácstörvény értelmé­ben a tanácstag minden év­ben kétszer köteles beszá­molni végzett munkájáról választóinak. Az elmúlt év végén az ellenforradalmi ese­mények' miatt elmaradtak a tanácstag-beszámolók. A városi és a kerületi ta­nácstagok májusban, június­ban számolnak be — immá­ron — egyévi munkájukról. Az eddigiektől eltérően a vá­rosi és a kerületi tanácsta­gok közösen tartják meg be­számolóikat. A tanácstag­beszámolókon elhangzott vá­rosfejlesztési javaslatokat a kerületi tanácsok felhasz­nálják, hasznosítják a város­fejlesztési terv elkészítésénéL Kizárnák a nyereségrésze- • ' " sedésből az olyan dolgozókat, • Mindenütt érdekes az em* akik fegyelemsértéssel ve- í bor, de legérdekesebb a vil­szélyeztették a kollektíva: lamoson. Az "átutazás vilá­r.ek. Több javaslat született gazdasági érdekeit, vagy aka- j gában* a szellemes és a jó­olcsóbb anyagok beszerző- dályozták a dolgozókat jobb j pofa két megálló között el­eredmények elérésében. : fecskendezi kényszerült hu­tmora minden cseppjét, kü­Nem (osz egyenlősdi ;lönben semmi emléket nem _ , , . , jhagy maga után. Az ideges­Ezeknek a szempontok- s nek m nyíük iegj0bb alkal­nak az alapján a nyereség-: ma rohama kitombolására. részesedés 75 szazalekat a;A villamoson mindig van ok keresetek arányában oszta-l elégedetlenkedésre. Ha a nák el, 15 százalekat huseg-tkalaU2bfeltűnően udvarias és sére, elfekvő anyagok fel­dolgozására, a mikroporózus sarokanyagtábla teljes ki­használására, és egész sereg más gazdaságos megoldásra. Az egyéni érdekek bekapcsolás a mtZofn&súH A vállalat minden dolgo­zója tevékenyen részt vesz a .„.,.,„ ­gazdaságos termelésre való z6íég érdekében végzett ki- j "t8s1köSZ®rÜUJ' TKÍlZ törekvésben. Ennek előmoz- emelkedő munka jutalmaként • ® A részeg seho1 S^t^i^Hnw'S filmes, hát valamelyik zfclekát pedig a Jövedelme-. ... ditása érdekében a vállalat elé kitűzött feladatokat le­bontották üzemrészekre, hogy alapot nyújtsanak ezzel is a dolgozók kollektív vállalásai­Társadalmi ellenőrök a spekuláció ellen „dnák ki. Ezen belül a hű- "f^ . /^vnn^ .i. Jm sógjutalom elosztásánál két • gét> 8. f. Potyautas sohasem kategóriát állítanának fel, s : keresi lázasabban a meg nem az egyikbe azokat a dolgo-:valto" jegyet Csak a türel­zekat sorolnák, akiknek 5~!mesek ?lyanok' ™int ; sen — es a szerelmesek. Ta­Slán azért, mert a türelem és : a szerelem valami tértől és j időtől független hogyishív­|ják... : E betegesen filozófikus be­• vezetés után térjünk hát a június 1-től piaci ellenőrt j lényegre, a tulajdonképpeni állit. lesetekre. Az ellenőr együtt dolgozik a • társadalmi ellenőrökkel és az • I j I Állami Kereskedelmi Fel- : ! ! Ülést tartott a városi ta­nács kereskedelmi osztálya mellett működő állandó bi­zottság. Tagjai a kereskede­lemben tapasztalt hiányossá­gokról és eredményekrőlszá- ügyelöséggel. Ellenőr*, hogy} A megállónál három su­moltak be. Szova tettek, hogy a piac fe vásárlói rende-; kö^ éki kotorász a keznek-e iparigazolvánnyal.; y B nagynehezen Vigyáz arra, hogy ! összekaparjon egy szakaszra a vidéki felvásárlás követ- • való ötfillérest. Mire a villa­heztében egyes cipőboltokban olyan árut nem kapnak a vásárlók, melyből a nagykereskedelmi válla­lat raktárában nagymeny­nyiség fekszik cl. Az üzletvezetők hanyagsága az, hogy nem rendelnek az igényeknek megfelelő árut. ne csökkenjék J mos eSönget, kaján elégedett­Szegeden az árualap, | séggel állnak a peronon, vár­ne sértsék meg a vásárlók az j va a takaros kalauznőt. Be­állami kereskedelem érde- • iül már fortyog bennük a nc­keit. Az árakat is ellenőrzi. S vetés, s amikor a tervezett A piaci ellenőr hatásköre : aktus> a krajcáros jegyváltás trükk elszenvedésére és cso­dálkozik, mikor látja, hogy többre nem futja az ifjon­cok szellemességéből. A bor­dócipős forintossal fizet. Es most visszafelé durran a tré­fa: a kalauznő készségesen a tenyerébe önti a 10 darab öt­fillérest. Ezzel vége is a humornak, mert a bőszült bordócipős belevágja a pénzt a kalauznő táskájába, szólván: "Micsoda szemétpénz ez!?« De ezzel már botrány kez­dődik a villamoson, s ebbe a világért se gabalyodunk bele. m Néhány hónapja állandó utasa van az egyik csinosnak mondható kalauznőnek, egy fiatalember személyében. Szabályosan megváltja az illedelmes utas minden for­duló után a jegyet, s köz­ben, ha szerét ejtheti, ezzel a szerelmetes frázissal ostro­molja a kalauznőt: "Legyen a feleségem!* A kalauznő máig sem bó­lintott neki imponáló igent, s a férfi feszt utazik. Egész jó kuncsaftja lett a cégnek. Csak a kalauznőt kezdi ide­gesíteni a dolog. Mert hogy utazik, az nem baj, hiszen szabályosan fizet, csak ne kádban, szólj egy rendőr­nek!* Egyik megoldás jobbnak ígérkezik, mint a másik. 3 Többen elmondták hogy kiterjed az állomások árufel- • végre sorra kerül, épphogy ostromolná szüntelenül. Már —*—. kellene adásának ellenőrzésére is. : kj nem esnek a villamosból', tanácsárt fordult több mun­nagyobb figyelmet fordítani a vonaton történő áruszállításokra. Sok speku­láns szállít Budapestre virá­got, gyümölcsöt * és egyéb árut. A kereskedelmi osztály a visszásságok megszüntetése erdekében a társadalmi el­lenőrök segítségere -»• Tehát | Az enyhén szeplős kamasz ellenőrzi az árufeladást cs : zsebről zsebre haladva rakja a spekulánsokat, feketéző-j az ötfilléreseket az kalauznő kei átadja az illetékes ha- ! tenyerébe, tóságoknak. : Sikerült! Széles elégedett­katársához: mit tegyen? — Szerezz még vagy száz ilyen állandó utast és szok­tasd le őket a jegyváltás köz­ben elmormogott vallomás­Az ellenőr munkáját a társa-Sség sugárzik a hanyag frizu- r61, dalmi ellenőrök segítik és j rák alól. Azután a másik minden hónapban beszámol- ; vált jegyet. Szegény kalauz- A vérmesebbek viszont azt nak végzett munkájukról. ínő már készül egy újabb mondjak: "Ha gátol a mun­— Mit, hogy én részeg?! — Igen, igen, nem szállhat fel! — Azt szeretném már látni a demok..., demok... krá­ciában —, s már kapaszko­dik is a pálinkás-butykos. Közben nekiesik egy cséro­gós kofaasszonynak, aki jól oldalba taszítja kosarával. Szerencsére rendőr is van a villamoson, s a következő megállónál letessékeli Bac­chus rabszolgáját. Hanem másnap folytatása van az esetnek: barátunk kijóza­nodva ráeszmél arra, hogy mi történt vele és panaszra megy a villamosvasút veze­tőségéhez. — Kérem, engem egv ma­gas, barna kalauz leszállított a villamosról. Mégis csak disznóság! És semmiképpen sem em­lékszik arra, hogy akár csak spicces is lett volna. Tökjó­zan volt. Tanúkat egyik fél sem tud megnevezni — hát tessék igazságot tenni! DJ A szerelem azonban nem­csak a szende utast viszi rá a villamoskalandqkra, ha­nem egyik-egyik szende ka­lauznőt is. De amíg az első esetből feltétlenül haszna van a cégnek — az utóbbira fel­tétlenül ráfizet. Történik pedig, hogy fel­tűnik a villamoson a kalauz­nő lovagja, egy meglehető­sen jól szituált mentős. Öt­hat fordulót kocsikázik ön­feledlen robogó szerelmével — csakúgy ingyen és bér­mentve —, amikor megjele­nik a végállomáson a fele­sége, s a megszokottan for­galmas Széchenyi téren za­varásszák ám egymást macs­ka-egér módra. Közben az asszony ugyancsak acsarko­dik az Ilkára, merthogy csá­bítja az urát. Valamivel később egy pi­ros parolinos hadnagy teszi a szépet az Ilkának, de ezzel korént sincs vége a sztori­nak. Egy szürkeruhás férfi, latolgatva az esélyeket, ugyancsak fordulatos udvar­lásba kezd a hadnagy után — tudniillik fordulókon ke­resztül. De ml történik — egyszer csak újra megjelenik a men­tős felesége, hites ura után nyomozva. A férj nincs se­hol, de mihelyst az asszony eltűnik,* egy csöndes kanyar­nál bravúrosan felugrik sze­relmese kocsijára. Bonyolít­ja a helyzetet, hogy ellenőr van a kocsin, de a szerelme­tes Ilka jelez és adódik egy­rr.entő ötlet, miszerint a lo­vag egy újabb kanyarnál túlteszi magát szerelmen és ellenőrön —, vitézül leugrik. A szürkeruhás közben a vezetőt környékezi, hogy kö­zölje kalauzával: várja este a végállomásnál. A vezető nem kapcsolódik bele a sze­relmi sokszögbe —, de sebaj, van még hátra egynéhány forduló... (mn)

Next

/
Oldalképek
Tartalom