Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-29 / 123. szám

MILYEN SZEREPE VOLT EÖRSI JÚLIÁNAK Juhász Gyula életében? r Újabb hozzászólás a TTIT szagedi kiadványóhoz A napokban már meg-, jelent egy cikk a Délmagyarországban Ur György tollából, igen ta­láló címmel: "Eörsi Júlia könyve — önmagáról*. A cím fedi a valóságot, az író­nőröl ugyanis enélkül soha­sem tudta volna meg az utó­kor, hogy valaha is létezett. De ez még nem lenne nagy szerencsétlenség. A könyv azzal keltett jogos felhábo­Juhászt, tisztában van azzal, hogy mindez merő valótlan­ság, mint ahogy valótlanság az is, hogy az ország és a vi­lág Eörsi Júliának köszön­heti azt, hogy Juhász Gyula egyáltalán élt és írt. Hogy az a nagy szerelem, amiről Eörsi beszél, mennyi­re nem volt tartós, azt én nem tudom megállapítani, de az tény, hogy 20 éves ba­rátságunk alatt Juhász rodóst, hogy Eörsi Júlia Ju- Gyula egyetlen szóval sem hász Gyulát olyan színben tünteti fel, mint egy ágról szakadt, züllött zsenit, akit ő táplált szellemiekkel és anyagiakkal egyaránt. Eörsi Júlia minden eszközt alkal­masnak vélt arra, hogy a nyilvánosság előtt bemutat­kor a ház elkészült, abba nem a költő költözött, ha­nem öccse. Ez a beállítás nem annyira téves, mint rosszhiszemű. A Baumgar­ten-díj nem fedezte a ház építési költségeinek felét sem, a hiányzó összeget a család adta hozzá. Mikorra pedig a ház felépült, a költő már nem élt, s ezért költö­zött a házba öccse, Juhász Endre. őszintén szólva nem Eörsi Júliával akarok én vitázni — akit Városmajor utcai la­kásán felkerestem és beszél­getésünk folyamán meggyő­ződhettem arról, hogy a szerző igen homályosan em­lékszik az eseményekre, s akiben az a végtelen gyűlö­let él, amit Juhász családja, de főleg .édesanyja iránt ér­említette előttem, vagy kol­légái előtt Eörsi Júlia nevét. Eörsi azt írja, hogy Juhász Makóról, ahol tanároskodott, minden vasárnap felutazott hozzá Pestre, de ezzel szem­ben a költő nővére, Király ^^ Péterné a/t írja, hogy Ju­közzék, és erre Juhász Gyu- hász minden vasárnap haza­lát, korának egyik legna- jött Szegedre édesanyjához, JHI gyobb költőjét használta fel. akit valósággal imádott. Más zett —"mert azt"is elmond Hogy ez a könyv megje- helyen arról ir, hogy egy íz- ta nekem Eörsi, hogy a lenhetett, azért a Szegedi ben, mikor Juhász öngyil- könyvért ötezer forintot ka­Társadalom cs Természettu- kossági kísérletéről értesült, pott és most abban az irány­dományi Ismeretterjesztő egyenesen lerohant Szegedre ban tapogatózik, hogy nem Társulat felelős. Nagyobb £s az ipar utcai házba ment, kaphatna-e, mint Juhász öz­gonddal kellett volna eljár- amelynek ajtajai tárva nyit- vegye, az irodalmi alapból nia a könyv kiadásában, mi- va ^Jltak és a költőt egy sö- rendszeres támogatást, vei Magyar László kollégám, tét szoba sarkában, fekete írásomat a felháboro­aki a könyv kéziratát átol- vaságyon találta, egyedül. Az i <jás, és az irodalom­vasta, figyelmeztette Baroti igazsag aZ) írja a család, 1 történeti valóság­Dezső professzort, hogy a hogy soha egy percre sem hoz való ragaszkodás váltot­könyvet alapos ellenőrzes ala hagyták magára> és Juhász- ta ki belőlem, elvégre nem kell venni és fenntartással , óeva volt az- lehet nvusodtan tűrni, hoev kell fogadni. A könyv lényege és egye­düli értéke az, hogy olyan Juhász-versek kerültek nap­világra, amelyek eredeti Kéz­iratban voltak Eörsi birtoká­ban. No meg egy csomó sze­relmes levél, amelyeknek azonban nem mindegyike vi­seli Juhász írásainak jelle­gét. A Júlia-ciklus kétségte­lenül sok olyan verset tar­talmaz, amit a költő Eörsihez írt, de Juhász életében több "Júlia* is volt, ha nem is hívták mind Júliának. Ju- levél, csupán egy kétes ér­hász rajongott a szőke nők- tékű nyilatkozat, miszerint ért, nem egy verse jelent páter Bíró Ferenc jezsuita Juhász Gyulát úgy meggya­lázzák, ahogyan ez a könyv teszi. Ligeti Jenő. Budapest, XIII., Szt. Ist­ván krt. 12. Y nak sárgaréz ágya volt. Az- lehet nyugodtan tűrni, hogy zal nem is érdemes foglal- jg*--1— -• kőzni, hogy állítólag Juhász Gyula rongyos fehérnemű­ben, vásott cipőkben és ócs­ka, kopott ruhákban ment fel Pestre, csak azért, hogy Eörsinek felolvassa verseit és azokat az írásokat, amelye­ket Eörsi "követett el*. könyv legelgondolkoz­tatóbb fejezete az ál­lítólagos házasságról szól. Erről egy fotókópia ta­núskodik. Nincs házasság­— Több évtizedes kérelem va­lósul meg az öthalml út nagyon elhanyagolt makadám útjának a rendbehozásával. Az újjáépítés 180 ezer forintba kerül. Itt jár­dák a Béketelep és Börtöntelep lakói, mindennaposak a tégla­gyárból és az állomásról történő szállítások. Az új úttal mind a közlekedés, mind a szállítás meg­könnyebbül. — KET SOKGYERMEKES édesanyát jutalmaz meg a Vá­rosi Tanács Június 5-én délelőtt 11 órakor. Kovács Gézáné nyolc gyermekes édesanya 1400, és dr. Perlaki Antalné 6 élőgyermekes édesanya 1000 forint pénzjutalom­ban részesül. — Két vlllanyUmpát szerelnek fel a Tanácsháza elé'' az októbe­ri napokban megrongáltak he­lyett. Pótlásuk több ezer forint­ba kerül AMI BIZTOS, AZ BIZTOS New Yorkban egy optimis­ta apa. nk" felesége már két­szer ajándékozott meg Ikrek­kel. a Lloyd biztosító tár­sasággal szerződést kötött, amelynek értelmében 25 000 dollárt kap, ha családja leg­közelebb Ismét ikrekkel sza­porodik. — A NÉMET Demokratikus Köztársaságban 1957-ben 518 mil­lió márkával (kb. két és fél mil­liárd Ft) többet fordítanak lakás­építkezésre, mint az előző esz­tendőben. A tavalyi 30 000 lakás­sal szemben Idén 55 000 lakás épí­tését tervezik. Lakások karban­tartására 300 millióval többet fordítanak, mint 1956-ban. KÖZÖS ALBÁN—SZOVJET MŰVÉSZFILM Nemrég a tiranai „UJ Albá­nia" és a szovjet „Moszfilm" filmstúdió képviselői egyez­ményt írtak alá Tiranában, amelynek értelmében hama­rosan megkezdik egy közös filmprodukció forgatását. A tervezett albán—szovjet film­alkotás bemutatja az albán nép nemzeti felszabadító há­borúját. FELHŐS, ESŐS, HŰVÖS IDÖ Európában az elmúlt 24 óra folyamán lényeges vál­tozás nem történt az idő­Járásban. * Várható időjárás szerdán estig: felhős idő, több he­lyen esö. Mérsékelt észak­keleti. keleti szél. A nap­pali hőmérséklet kissé emelkedik. Várható legmagasabb hő­mérséklet szerdán nyugaton 10—13, keleten 13—18 fok között. 1957. május 29, szerda mozi Szabadság: Háromnegyed 8 és 8 órakor: Boszorkány. Uj fran­cia íilm (ma utoljára). Csütörtök­től: o. K. Néró. — olasz film­vígjáték. Vörös Csillag: Háromnegyed 6 és 8 órakor: Látogatás a felhők­ből. — Színes csehszlovák film (ma utoljára). Csütörtöktől: Ok ketten. — jugoszláv partizánfilm. Fáklya: 6 és negyed 9 órakor: Boszorkány. _ ui francia film. (ma utójára). Csütörtöktől: Há­romnegyed 6 és 8: A siker út­ján. — Szovjet film. Klskttndorozsmán 7 órakor: Légből kapott zenekar. — Cseh­szlovák film (ma utoljára). Pén­tektől: Dr. Danwitz házassága. — Német íilm. POSTÁS MOZI 7 órakor: Befejezetlen elbeszé­lés (szovjet film). EPITOK MŰVELŐDÉSI OTTHONA 9-es kórterem. Magyar film. Kísérő műsor: Peking palotái. (Fél 6 és fél 8 orakor.) NEMZETI SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Bástyasétány n. — Ady bérlet. Na előadás a Kálvin téren Előadást iart az MSZMP Szeged városi intéző bizott­sága ma, szerdán délután 5 órai kezdettel a Kálvin téri pártházban: "A magyar­országi ellenforradalom a marxizmus—leninizmus fé­nyében* címmel. Az előadá­son azokból az üzemekből vesznek részt a politikai és gazdasági vezetők, ahol nem tartottak ilyen címmel AIő­adást. A városi intéző bizott­ság az intézmények és tö­megszervezetek vezetői ré­szére is rendezi ezt az elő­adást. KÖNYVTARAK Somogyi Könyvtár Kölcsönzés: Hétköznapokon 12 —17.30 óráig. Olvasóterem nyitva hétközna­pokon 11—19 óráig. Ifjúsági Könyvtár (Dózsa Gy; u. 18/a) kölcsönzési rendje: Hét­lőn, kedden, csütörtökön és pén­teken 14—17 óráig, szerdán és szombaton 11—15 óráig. A fiókkönyvtárak a szokott helyen és Időben folytatják köl­csönzési munkájukat. Egyetemi Könyvtár Kölcsönzés: Hétfőn 14 órától 17.45 óráig, keddtől péntekig 12 órától 17.45 óráig, szombaton 10 órától 12.45 őrálg. Olvasóterem nyitva hétfőn 14­től 19.45-lg. keddtől szombatig 10-től 19.45-lg és vasárnap 9-töl 12.45-ig. A Juhási Gyula Művelődési Otthon könyvtára péntek kivé­telével mindennap délután 1-től 5 óráig kölcsönöz; E A nyugdíjas szakszervezeti tagok is kapnak egyszeri félárú utazási kedvezményt A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa közli a szak­MUZEUM Fehértó élővilága. Móra Ferenc emlékkiállítás, Gyermekjátékok egykor és most. Szeged és a magyar irodalom 1848 — nap­jainkig (Roosevelt tér). Európai festészet a XVIII. században, A magyar festészet utolsó száz­ötven éve (Múzeumi Képtár. Horváth Mihály utca 5.). Nyitva hétfő kivételével mindennap de. 10—este 18 óráig. meg egyikről vagy másikról, eskette meg az előtte megje- ízervezeti tagsiggaJ rendelkező nyugdíjasokkal, liogy régi kércl és egy-egy név kicserélésé­hez nem kell éppen nagy bravúr. F ontos azonban az, hogy Juhászt, ezt a lent párt, mivel a költő halá­los beteg volt és neki köte­lessége volt a halál előtt álló Juhász Gyulát jegyesével, Eörsi Júliával megesketni. mük, az évente egyszeri 50 százalékos utazási kedvezmény meg­adása kedvezően elintéződött. A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium I. Vasúti Főosztálya intézkedik a kedvezmények június t-i hatállyal történő bevezetéséről. Tekintve, hogy a múltban elő­szerény, de mindig Igen ám, de a halálos beteg fordultak olyan esetek, melyek szerint egyes nyugdijasoknak jog­korrekt és tiszta embert úgy 20 évvel túlélte ezt az állító- talanul is kiadták az utazási kedvezményre jogosító utalványt, állítja be, mint akit állán- lagos házasságot. szükséges felhívni a figyelmet arra, liogy a féláru vasútijegy vál­dóan irányítani kellett, s Kitér a szerző a Baumgar- tusára jogosító igazolást csak azok a szakszervezeti tagsággal ren­akinek Eörsi Júlia segítsé- ten-díjra is, amelyet Juhász deikező nyugdíjasok kaphatják meg, akik már 1955 október hó gére volt szüksége ahhoz, évente megkapott, és mint folyamán (tehát az. osztályos tagdíjrendszer bevezetésének idő­hogy verseit el tudja helyez- írja, abból házat építtetett pontjában) szakszervezeti tagsággal rendelkeztek, továbbá azok, ni és ezekért megkapja a Újszegeden, hogy ott nyu- akik 1956. január 1. után mentek nyugdíjba és szakszervezeti honoráriumot. Aki ismerte godtan dolgozhasson, de ami- tagságukat nyugdíjas állapotukban továbbra is fenntartották. áLLATORVOSI INSPEKCIOS SZOLGALAT Szeged város területén Május 25-től Június 1-Ig este 6 órától reggel 6 óráig (vasárnap nappal is) elsősegély és nehéz­rllés esetére inspekciós dr. Ros­ti Ince állami állatorvos, lakása Gogol u. 6. szám. Tfelefon 36-48. Az állatorvos kiszállításáról a hívó fél köteles gondoskodni. SZAKSZERVEZETI TANACS­ADO SZOLGALAT A Szabad Szakszervezetek Csongrád megyei Szövetsége ta­nácsadó szolgálatán nia Dobos Béla fogadja a dolgozókat, dél­után 17—20 óráig, a Szakszerve­zeti Székházban (Tolbuchin su­gárút 14.1. — Leszálláskor meglökték s villamoson Tátrai Katalin 15 éves tanulót, s igy a villamosról le­esett. Zúzott sebekkel a 11-es Kórházba szállították. — Az Izabella-hídnál motorke­rékpárján haladó Békési Béla Ságvári Endre l/b. szám alatti lakos ki akart kerülni egy ke­rékpárost, s eközben Békési ki­vápódott az úttestre. Arcán a vágott és zúzott sebbel a Sebé­szeti Klinikára szállították. — Leütötték hétfőn hajnal! 2 órakor az újszegedi hídfőnél Vö­rös János sükösdl lakost. Halán­téka táján zúzott sebekkel és agyrázkódással a Sebészeti Kli­nikára szállították. Az ismeret­len tettesek kézrekerítésére a rendőrség nyomozást indított. A TENGERI MOSZAT TRÁGYÁZÁSRA Romániában az agígeaí zoológiai kutató Intézetben azt vizsgálják, hogyan lehel­ne a Fekete-tengert moszatot természetes trágyaként a me­zőgazdaságban hasznosítani. A fermentált tengeri mosza­tok nagy mennyiségben tar­talmaznak kolloid anyagokat, s a földben sokáig megőrzik a nedvességet. A Fekete-ten­gerben bőségesen található természetes trágyával Jelen­leg az agigeai állami gazda­ságban kísérleteznek. (85) A; őrmester nyájasan ránézett Svejkre, aki nyugodtan és tisztelettudóan igy felelt: — Es mégiscsak Budejovicébe megyek. Több volt ez, mint Galilei „Es mégis mozog". ja, mert Galilei valószínűleg nagyon dühösen mondta a fenti szavakat. — Nézze csak barátom — az őrmester még mindig ugyanolyan barátságosan beszélt Svejk­kel —, én szépen bebizonyítom nwgának az igazat, és a végén maga is be fogja látni, hogy minden tagadás esak megnehezíti a beismerést. — Nagyon is igazat tetszik mondani — fe­lelte Svejk —, minden tagadás megnehezíti a beismerést és fordítva. — Na ugye, barátom, hogy maga is belátja. Mondja meg nekem nyíltan, hogy honnét jön, mikor indult el abba a maga Budejovicéjébe. Szándékosan mondom, hogy ..a maga Bude­jovicéje", mert úgy látszik, kell lenni még egy másik Budejovicének is Pulimtól északra, amit eddig meg semmilyen térkép se tüntetett fel. — Táborból jövök. — Es mit csinált Táborban? — Vártam a Budejovicébe menő vonatot. — Miért nem utazott vonaton Budejovicébe? — Mert nem volt vasúti jegyem. — Es miért nem kapott, mint katorus, ingyen­jegyet? — Mert nem volt nálam semmilyen igazol­vány. — Ez az — fordult diadalmasan a esendörőr­mester az egyik csendőrhöz —, nem olyan buta, mint amilyennek tetteti magát, kezd már szépen belekeveredni. Aztán újrakezdíe. mintha az igazolványról szóló választ nem hallotta volna: — Szóval Táborból indult el. Es hová igye­kezett? — Ceske Budejovicébe. Az őrmester arckifejezése valamivel szigo­rúbb lett, aztán pillantása a térképre esett. — Meg tudná mutatni nekünk a térképen, hogy merre ment Budejovice felé? — En már nem emlékszem az összes helyek­re, csak arra emlékszem, hogy egyszer már voltam itt, Pulimban. A cscndőrszoba egész személyzete kérdőn összenézett, s az őrmester így folytatta: — Sióval Táborban az állomáson volt.- Van valami magánál? Adja ide. Miután alaposan megmotozták Svejket, > a pipáján és egy doboz gyufán kívül semmit se találtak, az őrmester megkérdezte tőle: — Mondja meg nekem, miért nincs magá­nál semmi, de semmi a világon? — Mert nincs szükségem semmire. — Hej, Istenem — sóhajtott az őrmester —, de nagyon meg kell szenvedni magával! Azt mondta, hogy már volt egyszer Putimban. Mit csinált itt akkor? , — Putimon át mentem Budejovice felé. — Nagy látja, hogy belekavarodott. Maga azt mondja, hogy Budejovicébe ment, most pe­dig bebizonyítottuk magának, hogy Budejovi­ce felől jön. — Valószínűleg körbe kellett hogy járjak. Ai őrmester ismét sokatmondó pillantásokai váltolt ai örszoba egész személyzetével. — Körbe, körbe, nekem az az érzésem, mint. ha maga csak úgy csavarogna itt a környéken. Sokáig tartózkodott Táborban az állomáson? — Addig, amíg az utolsó vonat is el nem ment Budejovicébe. — Es mit csinált ott? — Beszélgettem a katonákba.. Ujabb sokatmondó pillantás a esendörőr­mester és a személyzet között. — Es miről beszélgetett például, miket kér­dezett tőlük? — Megkérdeztem, hogy melyik ezredből van­nak és hová mennek. — Nagyszerű. Es azt nem kérdezte például, hegy hány emberből áll egy ezred és milyen a beosztása? — Azt nem kérdeztem, mert azt már régen tudom fejből. — Szóval maga tökéletesen informálva van a mi hadseregünk felépítéséről? — Hál hogyne, őrmester úr. (Folytatjuk) I. KERÜLET Házasság: Dékány Antal és Balogh Anna, Mtezei Sándor és Ka­locsai Mária, Börcsök István és Menning Ilona Rozália, Földi Vilmos és Boldis Anna, Deák Vilmos és Helvei Irén, Bernáth József és Kovács Erzsébet, Kenderesi Ferenc és Mészáros Julianna, Sza­niszló Imre és Bényi Julian­na Ilona, Dagpz Gyula és Petrási Ilona, Huszár Imre és Wahler Hildegard, Dudás Béla és Józsa Ilona, Romhá­nyi Márton és Ladányi Mar­git, Farkas Vince és Sándor Margit kötött házasságot. Születések: Szladics András és Kor­mányos Margitnak Margit, Szepesi János és Erdei Ju­liannának János, Goldmann János és Lukács Máriának Attila Csaba, dr. Czirják La­jos és Beke Máriának Gá­bor István, dr. Márkos Sán­dor és dr. Pekó Magdolná­nak Zsolt Endre, Schmidt Miklós György és Sárkány Ágnesnak Ágnes, Mihaleczki Ferenc és Kaprálik Rozá­liának Magdolna, Kovács Jó­zsef és Tombácz Erzsébetnek Zoltán, Gréczi János és Kéri Juliannának Mária Judit, Csala Ferenc és Fischer Mártának Tibor József, Gres­kovics Pál és Dávid Ida Jan­kának Dávid Lajos, Kállai András és Balla Erzsébetnek Zsuzsanna, Miklós Ernő és Molnár Évának Ernő, Wi­schan Elek dr. és dr. Gonda Évának Elek, Szaszkó István és Gál Aranka Piroskának Éva, Nógrádi Ferenc és Lé­vai Margit Irénnek Ferenc, Farkas Áron és Szögi Irén­nek Irén, Szécsi Szilveszter és Császár Mária Jolánnak ANYAKÖNYVI HÍREK Mária, Vass János és Illés Máriának Zoltán, Horváth József és Peták Margitnak József, Küsz Jenő István és Arany Lídiának Jenő, Né­meth Miklós és Rutai Máriá­nak Mária, Kuklis Gábor és Kuhn Ilonának György, Ve­res József és Kriván Gizel­lának Gizella, Korom Sándor és Gyenes Erzsébetnek Er­zsébet, Varga Alajos és Nagy Irmának Péter Dénes, Kru­ták András és Bakacsi Már­tának Edit nevű gyermeke született Elhaltak: Szélér László 10 hónapos, Takács Istvánné Bíró Mária 66 éves, Kenderesi Julianna 1 napos, Árkus János 64 éves, Dehm Péter 82 éves, Kószó Lajos 49 éves, Tompái Sándorné Náczi Etelka 65 éves korában hunyt el, II. KERÜLET Házasság: Szakái Zoltán és Kakuszi Ilona. Boros-Gyevi János és Bálint Erzsébet, Morovicz János és Jójárt Julianna, Höffner Pál és Bódi Aranka Terézia, Balogh Mihály és Báló Ilona kötött házasságot. Elhaltak: Simon Viktória 77, Tóth Sándor 59, Szolláth Emília 62 éves korában hunyt el. III. KERÜLET Házasság: Virágh Sándor és Kovács Julianna Melinda. Huszti Sándor és Zödi Etelka, Vesz­teg János és ördögh Rozá­lia, ökrös Zoltán és Módra Mária, Lovászi István és Ba­lázs Julianna, Király Fe­renc és Szécsi Mária Mag­dolna, Katona András és Kó­csó Ilona, Németh Vendel és Kara Margit, Szentmiklóssy László András és Kardos Er­zsébet Ida, Tatár Imre Mik­lós és Budai Terézia, Ágos­ton Mihály és Nagy Ilona kötött házasságot. Születések: Dávid Pál és Pesti Iloná­nak Ilona, Timár Pál és Ko­vács Évának Gyula, Rozinka Benő és Végvári Rozáliának Tibor, Farkas József és Fös­magi Ilonának József, Kont­ra István és Viola Máriának István, Szalma József és Dönczi Máriának Éva, Kő­vári Ferenc és Gonda Iloná­nak Tünde, Farkas Vince és Sándor Margitnak Vince, Mojzes István és Borbély Er­zsébetnek István, Sípos György és Seres Ibolyának László Kálmán. Szabó Ist­ván és Király Ágnesnek Ág­nes, Gyuris János és Nagy Juliannának János, Böjti Szilveszter és Juhász Iloná­nak Sándor, Masa Szilvesz­ter és Tóth Borbálának Szil­veszter Imre, dr. Rattay László és Vadaszán Zsófiá­nak Katalin Zsófia, Sári Jó­zsef és Jenei Irén Erzsébet­nek Zoltán, Nagy Sándor és Sziládi Máriának Mária, Bo­ros Béla és Banga Rozáliá­nak Anikó Rózsa, Tótli György és Lechmann Piros­kának György, Tatai András és Bálint Jolánnak Jolán, Farkas István és Nagy Ilo­nának István nevű gyerme­kük született. Elhaltak: Gyebrovszki Mátyásné Do­bó Rozália 40 éves. Farkas József 1 napos, Gyenizse Ká­roly 84 éves, Halász János 48. Dózsa Rezső 54, Gera Ist­vánné Kiszi Anna 42 éves korában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom