Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-08 / 105. szám

Vér, lincselés, fosztogatás, számtalan gaztett, minden, ami csak néhány napba belefér Szemtanúk emlékeznek a forráskúti „tiszta demokrácia" napjaira Nemrégen, vidéki ügyes­bajos dolgaim intézése köz­ben akadtam össze Pesti Menyhért elvtárssal, a sán­dorfalvi földművesszövetke­zet egyik dolgozójával, aki különben forráskúti lakos. Több tanulságos dolgot hal­lottam tőle. A legérdekeseb­beket, melyek okulásul szol­gálhatnak másoknak is — közreadjuk: Lássa meg or­szág-világ; röpke pár nap alatt is milyen bűnök elkö­vetésére voltak képesek a dolgozók fékevesztett ellen­ségei. A forráskúti ellenfor­radalmárok pünkösdi király­ságának rövid, hézagos tör­ténete is eklatáns példaként szolgál arra: a leggorombább hazugság, hogy az október 23-át követő események va­lamiféle, teljesen magától jövő népforradalom lett volna. Hosszú időn keresztül ügyesen előkészített ellen­forradalmi akció volt, amely rövid élete alatt sem szű­kölködött áldozatokban eb­ben az istenhátamögötti fa­lucskában sem. Németh Vince kulák háza a bűntanya Ahogy gyülekeztek Buda­pest és az egész ország fe­lett az ellenforradalom fel­hői, úgy népesedett időg Né­meth Vince, forráskúti ku­lák házatája is. Nemcsak a pohár borért apagyilkosság­ra is kész lumpé nproletá­rok, de városokból, Buda­pestről is érkeztek hozzá "forradalmárok*. Olyan egyének, akik korábban eb­ből a faluból származtak el. Az öreg Németh maga nem­igen tartózkodott közöttük, csak folyvást sepregetett az udvaron meg az utcán, s közben mondogatta az érke­zőknek: "mönjetök fiaim, ott a bor a hordóban, igyatok, aztán mtézzétök a dolgoto­kat, né engedjetök 5 s Az ifjabb Németh Vince azonban már nem óvakodott ennyire. Emberei között volt általában. Ott volt akkor is, amikor több napos iszogatás után a "különítmény* nem kis handabandával meg­kezdte az akciót. Először is megtámadták az úton mo­torkerékpárral hazafelé igyekvő Bense István szö­vetkezeti üzletvezetőt. Le­verték, földre tiporták. Töb­ben már halottnak vélték, amikor otthagyták; Bensét hozzátartozói azonnal orvos­hoz vitték. Azonban a neki­hevült csőcselék betört utá­na az orvosi redelőbe is, ott is ütlegelték a szeren­csétlen embert, míg újra ha­lottnak nem vélték. Ezután a terrorcsoport továbbment újabb áldozatot keresni. Kálmán Jánosnak, a Buda­pestről hazaérkezett "forra­dalmárnak* az is ••eszébe jutott*, hogy el kell dara­bolni a telefonvezetékeket, nehogy rajtuk csapjon a sze­gedi rendőrség. — Nyilván hazatérése előtt az ilyesmire is kioktatták. — Míg ő ezt elvégezte, bandája már Pesti Menyhértéle lakásában tört, zúzott, fosztogatott. A több napos távollét után fárad­tan hazaérkező Pestit kivon­szolták lakása elé, majd az utcára. Vérbefagyva feküdt a szerencsétlen ember a föl­dön, még akkor is ütötték. A lincselők között ott állt ifjú Németh Vince kulák is. Pesti elvtárs pillanatnyi ma­gához térte közben látta meg ezt a nekibőszült banditát, s hallotta, mikor utasítólag mondta cinkosainak; dobjá­tok most már az árokba, ez a disznó kommunista sem eszik több kenyeret. resztül sikerült elmenekül­nie leendő gyilkosai elől. Ezen a napon majdnem ha­lálra verték és késsel össze­szurkálták, álkapcsát csak­nem teljesen összezúzták Kalapács János községi pénzügyi megbízottnak. Or­vosai csak nagy nehezen tudták megmenteni az élet­nek. Egészségét azonban már soha többé nem nyer­heti vissza. A vérengzéssel párhuza­mosan születtek a faluban a "forradalmi* intézkedések is. A rendelkezések értelmi szerzője Kocsis Péter Lajos MÁV alkalmazott, jogász volt. öt szintén a "forradal­mi tettvágy* hozta haza rég elhagyott falujába. Testvéré­vel, Kocsis Péter Györggyel és Tóth Molnár Józseffel — akik még ma is a községi tanács tagjai, gazdag kulák­familiából valók — elhatá­rozták: a helyi Petőfi Ter­melőszövetkezetet azonnal feloszlatják, vagyonát pe­dig teljes egészében átadják Erdődi Ferenc egykori 118 holdas kuláknak, aki külön­ben a szegedi Royal- és a Tisza-szálló örököse is volt. Erdődi Ferencnek csupán Sándor Tibor 60 holdas ku­lákkal kellett volna megosz­toznia a tsz vagyonán. Hogy miként? A jogász hivatalból intézte volna. Nincs még az ügy sem elfeledve, sem • befejezve A gyilkossággal, ellenfor­radalmi felforgatással vá­dolt banda néhány tagját nem sokkal november 4-e után bírósági úton is fele­lősségre vonták. Háromtól hat hónapig terjedő börtönt kaptak, ezt is felfüggesztés­sel. Állítólag van olyan is, aki most tölti párhónapját. De ezek az elítéltek csak a keretlegények, saját nyelvü­kön a "közkatonák*. A bandavezérek, az értelmi szerzők ma is szabadon fut­nak, sőt nagyon is jól érzik magukat újjászülető rend­szerünkben. Kálmán János, a -pestiek küldötte* is visz­szafüstölgött idejekorán Bu­dapestre. Testvére, Kálmán Szilveszter, aki szintén részt­vett a lincselésekben, itthon van, ő eddig nem kapott semmilyen büntetést. Ko­csis Péter Lajos, a jogász, szintén éli világát. Haszon­talan munkájáért szedi va­lahol a busás állami fizetést. Ifjú Németh Vince pedig szépen hájasodik, gazdul. Szó szerint így van ez, mert nemrégen vásárolt magának egy újabb házat másfél hold szőlővel. Saját állítása szerint 28 ezer forintért. A falusiak viszont úgy tudják, sokkal többet adott ezért az újabb telkéért, csak 28 ezret vallottak be — mely felte­hetően a vételár felénél is jóval kevesebb —, hogy ne kelljen teljes állami illeté­ket fizetni az új ingatlan után. Az itt elmondottak nem­csak Pesti Menyhérttől szár­maznak. Több forráskúti ember igaz véleménye is benne van ebben az írásban. Azoké, akik — hogy a saját szavukkal éljünk — most merik csak kinyitni a száju­kat, mert már látják: soha többé nem térhet vissza For­ráskúton sem Kocsisék, Né­methék és a többj tőről­metszett ellenforradalmár "tiszta demokráciája*, ök így nevezték, de hogy való­jában milyen "tiszta« volt, az az elmondottak alapján világos. A becsületes, bé­keszerető emberek hiszik: a bűnösök bűnhődni fognak Forráskúton is, kicsik, na­gyok érdemeik szerint. Csépi József Hogy könnyebb legyen a „vaiutagond" Még messzi van a dohány­érés ideje, de máris időszerű az évi dohányzsinór-szük­séglet beszerzése. Sajnos, ed­dig minden esztendőben kül­földre szorultunk a teljes szükséglet kielégítése érde­Folytassuk tovább a pártépítést! A magyar kommunlsta­j mozgalom egyik hősi kor­[ szakát niaguuk mögött hagy­jtuk; befejeződött a párt új­! jáépítésének harcokkal teli kében, és drága valutával • időszaka. A Magyar Szocia­kellett ezért fizetnünk. Ha­zánkban is készül dohány­lista Munkás Párt tagjainak száma ma már meghaladja zsinór, de sok más feladata mellett a Szegedi Kenderfo­nógyár képtelen ebből a cikkből annyit termelni, amennyit a do-hánykertészek igényelnek. Mégsem meg­nyugtató ez az állapot az üzem munkásai számára, s ha nem ís tudják elérni, hogy ne szorul junk behoza­talra, az ország valutagond­jain mindenképpen könnyí­teni akarnak. Ezért az év második negyedévére célul tűzték ki, hogy terv szerinti feladataik teljesítése mellett még 50 tonna dohányzsinórt gyártanak. 2 Szép elhatározásukra az í egyre bontakozó munkaver- J seny elfogadható garan ciául szolgál, múlt időben a pártépítésben az egyik fű figyelem a volt MDP-tagck átigazolására irányult, hiszen az MSZMP elsősorban a volt MDP tag­ságára és szervezeteire épí­tett. Az átigazolások befeje­ződtek május elsején és a Központi Bizottság határo­zatának megfelelően ezután nincs mód az átigazolások­ra. Nem azt jelenti azonban ez, hogy most már nincs szükség a párt további épí­tésére, a tagság számának növelésére. Egyéni gazdák, termelőszövetkezetek figyelmébe! Érdemes szarvasmarha hizlalás! szerződést kötni az állammal Az utóbbi időkben rossz­indulatú, vagy félrevezetett emberek sok helyen elter­jesztették: nem érdemes szerződést kötni szarvastnar­. hahízlalásra, mert az állam csökkenteni akarja az átvé­teli árakat. Az igazság az, hogy az állam az Állatfor­galrrn Vállalat útján tovább­ra is fenntartja változatlan feltételek, egységárak és az ismert adókedvezmény mel­lett a szerződéses marhahíz­lalás rendszerét. Jelenleg is köthető az Állatforgalmi Vál­lalatnál üszők, és bikák híz­lalására szerződés. Mindkét akció keretében legfeljebb 18 hónapos borjakra kötnek szerződóst. Minden leszerző­dött jószág után 300 forint hizlalás! előleget fizetnek a szövetkezeteknek és az egyé­ni gazdáknak egyaránt. A jószágokat a szerződéskötés­től számított 4 hónapon be­lül lehet legkorábban átadni. A végső határidő 18 hónap. A szerződésiben megállapított vételárat fizetik az átadás­kor. A vételárak függe­nek a minőségtől. Az üsző­hízlalási akcióban a vételár 8—12, a bikaakcióban pedig 9—14 forint. Az átvételkor legalább másodosztályúinak kell lennie a szerződésre át­adott állatnak, az üszőknél 350, a bikáknál pedig 400 kilogramm az alsó súlyha­tár. Lehet szerződni a te­nyésztésből kiselejtezett bi­kákra is. Ezek legalább két­havi tartás után 600 kilo­gramm súlyban adhatók at a minőségtől függően 12—14 forint vételárért. Az Allatforgalmd Vállalat a gazdákkal felbontja az üszőhízlalási szerződést ab­Indokolatlanul magas tag­létszámra semmi szükség, hiszen az ellenforradalmi • események világosan mutat­|ták: a párttagok nagy szám­• aránya önmagában nem ad­üja az erőt. Találjunk mó­; dot azonban arra, hogy a : párt soraiba kerüljenek ; azok az emberek — első­J sorban a munkások —, akik f az ellenforradalmi időben | magatartásukkal, helytállá­j sukkal kitűntek, vagy ez­fután tűnnek ki a szocialista építés hétköznapjaiban. Ezt azért is kell hangoztatni, mert némely pártszervezet­ben olyan vélemények is vannak, hogy miután az át­igazolások befejeződtek, most már ez azt is jelenti, hogy nem kell figyelmet for­dítani új párttagok neve­lésére, felvételére. Erről nincs és nem is lehet szó. mert a lenini típusú párt­nak egyik sajátossága, hogy szeretettel fogadja soraiba a ban az esetiben, ha az illető dolgozó paraszt hizlalás köz- míndennapf életTmünkaTeg­embercit. akik ben úgy látja, hogy jószága j derekabb tenyésztésre is alkalma®- Ez esetben a szerződési előleget kell csupán visszafizetni. ! megfelelnek a párttaggal [szemben támasztott követel­! ményeknek. Nincs tehát tagfelvételi zárlat az MSZMP-ben. Ami­kor a kommunisták harcba indulnak az ellenforradalmi ideológia, a revlzionizmus leleplezéséért is, figyelmü­ket ezzel a fontos feladatta) együtt a párt növekedésének kérdéseire is kell fordita­niok. Azt kell elérnünk, hogy tervszerű körültekintéssel, minden soronlcvő feladattal foglalkozzanak a pártalap­szervezetek. Az új párttagok felvétele a tömegkapcsolat szélesíté­sének egyik formája is. Ter­mészetesen az új tagok fel­vételénél körültekintőnek kell lenni, hogy ne kerül­hessenek a pártba alakos­kodók, karrieristák. Nagyon fontos ez azért is, hogy to­vább őrizzük és erősítsük a párt eszmei és szervezeti egységét. Az új párttagok felvétele is hozzájárul ahhoz, hogy több olyan fontos területen, ahol még nincs, ütőképes pártszervezet működjön. Csak helyeselni lehet, hogy például a Szőregl Állami Gazdaságban is pártszerve­zetet kívánnak létrehozni. Lehetséges az is, hogy az ar­ra érdemes volt MDP-tago­kat — akik az átigazolási határidő után kérik felvéte­lüket a pártba — felvegyük az MSZMP-be, de új tag­ként. Az MSZMP elsősorban a munkásosztály pártja. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni a párttagság szám­beli növekedésénél sem. Gondolnunk kell azonban arra is, hogy megleljék a párthoz vezető utat az arra méltó dolgozó parasztok és értelmiségiek is. Uj tagok felvételéve! ta erősítsük tovább a pártot, hogy feladatait az ország és népe javára maradéktala­nabbul végezhesse el. Mmáa km&en Riport az élelmiszeripari dolgozók központi kuliúrcsoport járói Forgó világítótorony Az 1956. évi szovjet össz­szövetségi ipari kiállításon bemutattak egy új világító­tornyot. A torony belsejében aránylag nem nagy, 1 ezer wattos lámpát helyeztek el. A lámpa körül prizmás tü­körrendszerek forognak, amelyek megtörik, s egyide­jűleg 10 millió gyertyafényre erősítik a fényt. Ennek kö­szönhetó. hogy a világítóto­rony 60 kilométer távolság­ból már látható. Egy balti-tengeri és egy fekete-tengeri kikötőben már működik ilyen forgó világí­tótorony. A hatodik ötéves tervben számos szovjet ki­kötőben felállítják az új­rendszerű világítótornyokat. im helyen erős fagyveszély Védekezzünk a fagyveszély ellen A következő kiszemelt áldozatok Az előbbi "nagy tette után Jámbor István párholdas kisparaszthoz törtek be — akire szintén a néphatalom­hoz való hűségéért hara­gudtak. Jámbornak azonban saját házából az utolsó pil­lanatban a hátsó ablakon ke­A hidegre fordult, szeszélyes időjárás következtében a keddre virradó éjszakán az ország több helyén havazott. Lillafüreden, Bökkszentlászlón mintegy 3, Bükkszentkereszten 5, Galyate­tőn 18, a Szabadsághegyen ti centiméternél is magasabb hó esett. A bükkben a havazás még a kedd délelőtti órákban is tar­tott. A Meteorológiai Intézet ked­di jelentése szerint tovább tart a hideg idő. Keleten erősen fel­hős, többfelé eső, s a hegyeken „Három, négy. -.. Állj! Egyszerre kezd­jük!" — hangzik a helyettes vezető, Ha­mar Tibor szava, s parancsára mintha gyökeret verne, meg­torpan a láb, a sodró lendület a törzset azonban tovább rö­píti, egymás karjai­ba dőlnek a párok, mire kitör az általá­nos derültség. Rengeteg vidám­ság, kacagás, de ezzel együtt komoly céltu­dat hatja át a tánc­kar próbáját. Most éppen a „Matyótán­cot" tanulják a sze­gedi élelmiszeripari dolgozók központi kultúresoportjának lelkes táncosai a Konzervgyár öltöző­helyiségében. Munkából jöttek valamennyien, a ven­dégek a Szalámigyár­ból, a Szegedi Papri­kafeldolgozó Válla­lattól, a helybeliek pedig a különböző üzemrészekből. A Borforgalmitól csak az énekkarban talá­havazás várhaló. A Földműve­lésügyi Minisztérium tájékoztar tási osztálya a Meteorológiai In- lünk szereplőket. tézet jelentése alapján felhívja a Így verbuválódtak lakosság figyelmét arra, hogy össze a múlt év jú­iiiájus 8—9— 10-én az ország niusában hatvanan, egész területén, de főként a Du- akik ezt a már sok nántúlon erösebb lehűlések lesz- sikert aratott> önte_ nek, s több helyen mintegy 2 vékeny kultúrcsopor­meter magasságig jagy varhatu. ,,,.., „, , A fagy kártélelének elhárítása tot alkotjak. Megala­érdekében a termelők főként a kulásuk után néhány zöldségkertészetekben! gyümöl- héttel már nagyszá­csüsükben és szőlőkben, tegye- mű, igényes közönség nek meg minden intézkedést, előtt mutatták be tu­dásuk legjavát. Fel­léptek többek között a szegedi Hunyadi­emlékünnepségen és sikerrel szerepeltek tavaly augusztusban a fővárosban is. Egy dunántúli körútat is terveztek, ez azon­ban az októberi el­lenforradalmi provo­káció miatt meghiú­sult. Azokban a na­pokban a csoport szétszéledt, tagjait hosszú ideig senki sem hívta össze, hogy tovább folytassák az eredményesen meg­kezdett munkát. Né­hány hete azonban már isméi együtt vannak — hetenkint kétszer tartják próbájukat. Kezdetben nem kis ellenállást tanúsítot­tak az egyes üzemek vezetői a központi kultúresoport mun­kájával szemben. Szűklátókörűségből, üzemi sovinizmus­ból különféleképpen akadályozták a fiata­lok-' abban, hogy a próbákon kellő idő­ben megjelenhes­senek. Attól tartot­tak: ha a legjobbak a központi kultúr­csoportban szere­pelnek, akkor majd az üzemek közötti versenyben saját együttesük hátrá­nyos helyzetbe kerül. Ma már nagyjából túlvannak ezen a bi­zalmatlansági aka­dályon, de ezúttal is kérik az üzemeket, hogy az eddiginél na­gyobb bizalommal segítsék a központi együttes tagjait. Ez különösen fon­tos most, mikor olyan nagy feladatok megoldásáh dolgoz­nak, mint a „Tápéi merigetős" és a „Sze­gedi halpaprikás" (vagy halászlé — még nem tudják, mi lesz a végleges címe) megtanulása. Ezek­nek a dalos-táncos népi játékoknak a színpadi előadása is 30—40 percig tart, begyakorlásuk pedig rengeteg időt, fárad­ságot, gondos mun­kát igényel. — Az a célunk, hogy összegyűjtsük, feldolgozzuk és szín­padra vigyük a sze­gedi és a Szeged vi­déki népi játékokat, a Tiszatájon termett népi táncokat és da­lokat — mondja Sid­lovszky László, a kultúresoport vezető­je. — A „Tápéi me­rigetős" és a „Szege­di halpaprikás" is saját gyűjtésünk, és­pedig névszerint Me­zey Károly és Wald­mann József munká­ja, akik emellett a tánc-, illetve a zenei szakcsoportot is ve­zetik. Mik a terveik? Július végére, vagy augusztus elejére • SZOT révén meghívást kaptak Szófiába. Erre a vendégszerep­lésre készülnek most teljes odaadással. Kétórás műsorral akarnak fellépni, amelyben a már em­lített két hosszabb népi játékon kívül többek között a „Kis­dorogi legénytánc és verbunkos", a „Ma­tyótánc" és a „Sán­dorfalvi leánytánc", továbbá az ismert „Kállai-kettős" elő­adását is tervezik. A szófiai meijhí­vásra különösen büszkék az együttes tagjai, mert úgy tud­ják, hogy ez eddig az első eset, amikor megyei kultúresoport külföldön vendégsze­repel. A bolgár fővá­rosba indulásuk előtt azonban még három vidéki városban is be akarják mutatni műsorukat — s min­denekelőtt itthon, Szegeden —, hogy az itthoni tapasztalatok alapján még tökéle­tesebb, csiszoltabb produkcióval léphes­senek a szófiai kö­zönség elé. Érdeklődéssel vár­juk október óta első bemutatkozásukat. További munkájuk­hoz, valamint külföl­di vendégszereplé­sükhöz sok sikert kí­vánunk. (magyar) |

Next

/
Oldalképek
Tartalom