Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-04 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! U» VVjfj v&fciv^/i.,-''. i MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 102. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1957. május 4. Baráti országok szakszervezeti küldöttsége Szegeden Aktívaülés a vendégek tiszteletére A SZOT számos külföldi ország, szakszervezeti küldött­ségét tisztelte meg meghívá­sával a magyarországi május eiseji ünnepségekre és a ma­gyar szakszervezeti élet ta­nulmányozására. A fővárosi ünnepségek után a küldöttek több vidéki városba ellátogat­tak. Az albán, csehszlovák, koreai, lengyel és román de­legáció tegnap délután Sze­gedre érkezett, A baráti or­szágok küldötteit a szakszer­vezet megyei vezetői fogad­ták és a tiszteletükre összehí­vott szegedi aktívaértekezlet. Az aktívát Gulyás Ferenc elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Szövetségének elnöke nyitotta meg, s köszönettel emlékezett meg a testvéri országok szak­szervezetei által nyújtott Az ifjúság, a nevelés kérdéseit vitatta meg a III. kerületi tanács Nevelők, szülök bevonásával városi szinlon is larlsanak ankétokat ezekről a fontos kérdésekről A III. kerületi tanács csü­törtök délután teljes ülést tartott. A tanácsülésen Há­mori Ede megnyitó szavai után Vereska András v. b.­elr.ök rövid bel- és külpoli­tikai beszámolót tartotü, majd ismertette a végrehajtó bizottság munkáját az el­mült tanácsülés óta. Külön kitért a tanácsapparátus egyes osztályainak tevékeny­ségére is. 1 Ezután Vas Rezsó tanács­tag, állandó bizottsági elnök részletes beszámolót terjesz­tett elő az ifjúság nevelésé­vel kapcsolatos kérdésekről, a kerületben lévő úttörőház munkájáról. A beszámoló, hiányosságai mellett is he­lyes és bátor kezdeményezés wolt arra, hogy minden felső segítség nélkül is elemezzen ilyen fontos problémakört. A beszámolót számos hozzászó­lás követte. A tanácsülés ezután hatá­rozatot hozott, mely szerint felkéri a megyei jogú ta­nácsot, hogy az MSZMP szegedi intéző bizottságá­nak segítségével városi szinten nevelők, szülők be­vonásával, további ankéto­kat, vitákat, megbeszélése­ket hozzon létre, amelyeken az Ifjúság és a nevelés helyzetét megvitat­nák és útmutatást adnának a további munkára. Nagymajtényi László a III. kerületi tanács 1956. évi zár­számadásáról szóló jelentést terjesztett be, melyet a ta­nácsülés elfogadott. Ezután felkérték id. Komócsin Mi­hály elvtársat, hogy most, nyugdíjba vonulása után is tartsa meg végrehajtó bi­zottsági tagságát, mert ta­pasztalataira a tanács jövő­beni munkájánál továbbra is szükség van. Ezenkívül Kó­szó Lajos tanácstagot a vég­rehajtó bizottságba válasz­tották meg, aki mindjárt le is tette a hivatali esküt. A tanácstagok ezután szá­mos közérdekű javaslatot, bejelentést tettek, vagy vá­lasztókörzeteik lakosságá­nak kérelmét tolmácsolták a végrehajtó bizottságnak. A III. kerület csütörtöki tanácsülése bizonyság arra, hogy a tanácsszervezet, az egyes tanácstagok mindin­kább megtalálják kapcsola­tukat a város, a kerületek lakosságával és egyre inkább aktívabbakká válnak a köz­érdekű kérdések megoldásá­ban. erkölcsi, politikai és gaz­dasági segítségről, amit a néphatalom nehéz óráiban nyújtottak. Bevezetője után az aktíva részvevői kérdéseket intéz­tek a vendégekhez. Több szakszervezeti vezető érdek­lődött arról, hogy hogyan ér­tékelik a testvérnépek a ma­gyarországi októberi esemé­nyeket. A küldöttek egyértelműen kifejtették, hogy az októ­beri eseményeket ellenfor­radalomnak minősítik. Az albán delegáció vezetője elmondotta, hogy országában valóságos örömünnepet jelen, tett a magyar forradalmi erők győzelme. Sok szó esett a munkásta­nácsokról is. A román kül­döttség magyar anyanyelvű vezetője elmondotta, hogy országukban azt a lenini el­vet figyelembe véve, hogy a szakszervezet a kommu­nizmus, a gazdálkodás és a nevelés iskolája, — nem érzik szükségét a munkás­tanácsoknak. A szakszervezet alkalmas és hivatott a munkástanácsok funkciójának ellátására, s így a hatásköri súrlódásokat is elkerülik. Megkapó és biztonságérzetet sugárzó volt az az egység, amelyet a külföldi testvéri Küldött­ségek tagjai tanúsítottak minden kérdésben. Az aktívaértekezlet Gulyás Ferenc elvtárs zárszavával ért véget. Ma délelőtt a kül­döttség a Textilművekben és a Falemezgyárban tesz láto­gatást, majd a várossal való ismerkedés és a múzeum megtekintése után a dél­utáni órákban utazik tovább. Holnap alakul a nyugdíjas építők helyi csoportja Szegeden Régi kívánságuk teljesül a szegedi nyugdíjas építő-, ía­és építőanyagipari dolgozók­nak. Szegedi helyi csoport alakítását teszi számukra le­hetővé a szakszervezet. Ez a helyi csoport ezentúl sokkal közvetlenebbül szolgálja a liezzá tartozó nyugdíjasok ér­dekeit 'és egyben gondosko­dik szociális problémáik megoldásáról, kulturális igé­nyeik kielégítéséről is. A helyi csoport megalaku­lására vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel kerül sor az Építők Művelődési Otthoná­tan (Kossuth Lajos sugárút 53.). Az alakuló ülésen Re­szegi Ferenc elvtárs, az épí­tők szakszervezete központi vezetőségének titkára mond tájékoztató beszédet, majd a helyi csoport vezetőségét vá­lasztják meg. Az alakuló he­lyi csoport előkészítő bizott­sága ezúton is kéri az érde­kelteket, hogy a szakszerve­zeti tagkönyvükkel jelenje­nek meg az ülésen. Több utca kövezetét készítik el a III. kerületben Bár az ellenforradalmi ese­mények gazdasági kihatása miatt a tanácsok költségveté­sét igen jelentősen csökken­tették, az egyes kerületi ta­nácsok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a községfej­lesztési alapból az égetően szükséges útépítési és javítá­si munkákat elvégezzék. A III. kerületi tanács egy­müliókétszázezer forintot fordít a Boross József utca burkolatának építésére. A gyalogjárdát, az út első sza­kaszát mór át is adták a forgalomnak. Az építés a ter­vezett szeptember 30. helyett előreláthatólag június köze­pére készül el. A Tisza-pályaudvar kör­nyékén a Fővám köz, Szövet­kezeti út, Vaspálya út átépí­tése, csatornázása, az asz­faltjárda háromszázezer fo­rintot igényel. A munka itt is június végére befejeződik. Ugyancsak hamarosan el­készül a bodomi lejáró is. Itt a nagytömegű földmun­kákon túl vannak már, csak a kövezés van hátra. Ezenkívül a közeli hóna­pokban további útépítési munkákra kerül sor. A Haj­nal utcában átépítik a tégla gyalogjáró egy részét, a Szi­várvány utcában a földutat újra domborítják, a Topolya soron pedig cement gyalog­járda készül. A mihályteleki aszfalt kerékpárút építéséhez azonban csak a harmadik negyedévben fognak hozzá. — Az általános iskolák VIII. osztályában ismét ta­nítani fogják Magyarország földrajzát. A gyakorló peda­gógusok régi kívánsága tel­jesült ezzel. Jeruzsálem (MTI). Az AFP jelenti, hogy csütörtökön Athénből Jeruzsálembe ér­kezett James Richards, Eisenhower megbízottja és missziójának hét tagja. — Tizenhat embert ölt meg a jégeső a nyugat-pa­kisztáni Gudzsrot környé­kén. Külföldi jelentések sze­rint a lehulló jégdarabok meghaladták a 10 dekát. — Tamási Áron a Ma­gyar Néphadsereg Színháza felkérésére új színpadi művet ír, amit még ebben az év­ben bemutatnak, MESSZI FÖLDRE REPÜL A DESZKI SALÁTA Hta: Az MSZT szegedi elnökségónek ülése Egész heti ládióműsor A lottó jufalom­sorso'ósónak eredménye ;í®íí _ —r A nagy tehergépkocsira tornyozott ládákban ízletes, egészen frissen szedett deszki, szőregi saláta van. A salátá­kat pár órával ezelőtt vágták fel a kertekből, már itt van­nak a repülőtéren. Ügyeskezű munkáslányok, asszonyok rakják a repülőgépekbe, me­lyek három óra múltán már a prágai repülőtéren lesznek rakományukkal. A Szeged vidéki gazdák igen sokat ter­meltek az idén salátából. Mint a MEZÖÉK szegedi igazgatóságától megtudtuk, napi négy repülőgép szüksé­ges ahhoz, hogy az idei nagy salátatermés fölöslegét má­jus 15-ig a szomszédos álla­mokba exportálhassuk. A jövő héten fagyveszély fenyeget Bőséges csapadék hullott oiszágszerte A Meteorológiai Intézet­hez érkezett jelentések sze­rint a május 1-én megindult országos esőzés 2-án. és 3-án tovább folytatódott. Ezúttal különösen a keleti „száraz" megyék kaptak bőséges csa­padékot: Tiszántúl nagyrészén 20— 30, sőt a szárazságtól legtöb­bet szenvedett dél-keleti me­gyékben 40—42 millimétert mértek. Az utóbbi napokban azon­ban sajnc« nagyott esett a hőmérséklet is. Az április végi 30 fokos 'rekordmeleg hirte­len 10—15 fokot zuhant.'. A jelenlegi'párás, esős idő eltart még néhány napig,• sőt na­gyobb lehűlésekre is számí­tanunk kell, Grönland térsé­géből ugyanis hideg légtöme­gek törnek felénk, amelyek a jövő hét köz,epe táján, való­színűleg talajmenti fagyokat hoznak. TiszánLúIi festőművészek vándorkiállítása nyílik meg vasárnap délelőtt 11 órakor a Móra Ferenc Múzeum kép­tárában. A kiállítást a váro­si tanács v. b. művelődési osztálya és a múzeum rende­zi; Kiss Lajos tanár mond megnyitó beszédet. A képki­állítás május 19-ig naponta (hétfő kivételével) de. 10-tól du. 6 óráig tekinthető meg. Hz életszínvonal és a takarékosság A takarékosság fogalma manapság, népgaz­daságunk nehéz helyzetében különösen mély élteimet nyert. Az ellenforradalom súlyos gaz­dásági kártevései után minden garast meg kell ragadnunk, mert csak nagyon szigorú takaré­kossági rendszabályokkal tudjuk áthidalni a nehéz hónapokat. Igen időszerű Lenint idézni, aki o gazdasági szakembereket! mindig nagy nyomatékkal inlette az állami vagyonnal való „fukarkodásra", s az állami életben is a legna­gyobb szerénységet és takarékosságot követelte meg. Népgazdaságunk egészséges átszervezése után azonban nem elegendő az állami, népgaz­dasági érdekre apellálni, mert tudjuk, hogy a dolgozók év végi nyereségrészesedésének mér­téke, összege szorosan összefügg az egész évi takarékosság eredményeivel. Több üzemi gazda­sági vezető megerősítette, hogy a jövedelemből való részesedés lehetőségének realizálása nem üzemi, gazdasági csodákon múlik, hanem azon, hogy a mindennapi apró lehetőségeket kihasz­nálják-e a munkások. A forradalmi munkás-paraszt kormány ha­tározott kézzel véget vetett az. állami életben korábban tapasztalható pazarlásnak, hadat üzent minden felesleges luxusnak, hivatalok, intézmények munkáját tette olcsóbbá ésszerű átszervezéssel, s ugyanakkor felhívta az egész dolgozó nép figyelmét az államnak és az egyes embernek közösen érdekébe vágó takarékos­ságra. Nem lehet kétséges, hogy a jelenlegi életszínvonal csak akkor lehet tarlós, s csak ak­kor remélhetünk további emelkedést, ha min­den forintnak megnézzük a helyét, s egyetlen megfogható fillért sem engedünk kárlpi veszni. A régebbi takarékossági eljárások sok helyen feledésbe merültek a zűrzavaros hónapokban, s köztudomású, hogy a termelés normalizálása érdekében korábban az volt az elv: „termelni bármi áron". Ma már ezen a szükségállapoton tói vagyaink, s nem elég termelni — gazdasá­gossá kell tenni a munkát, gazdaságosabbá, mint bármikor volt. Sok helyen már megértették a takarékosság jelentőségét. A Szegedi Ruhagyár laboratóriu­mának dolgozói az első negyedévben több mint 80 ezer forintot nyertek az üzemnek gondos, takarékos megoldásokra való törekvésükkel. Ugyanennek az üzemnek a dolgozói egyszáza­lékos cérnamegtakaritással 12 ezer forintot nyernek negyedévenként. Még nem Kalkulál­ható a seprugyáriak vállalkozása, inni nek az a lényege, hogy hulladék faanyagból ötletes játé­kokat gyártanak külföldi megrendelőknek. Ezek az eredmények, kezdeményezések kezdetnek elfogadhatók, de korántsem elégségesek. A . takarékosság ugyanis nemcsak ezekbén az iize­. mekbeni kötelező. Kötelező ott is, ahol a kor­mány állal rendeletekben biztosított kedvezmé­nyeket túllépték, s például a természetbeni jut­tatások fogalomkörét kibővítették. Az már n\égis csak túlzás, liogy egyes szegcdi üzemek­ben reggelit, tízórait és ebédet is adnak. Ez speciálisan olyun eset, amelyben az egy éni és a népgazdasági érdek keresztezi egymást. Tudjuk, hogy ebben nem megy tönkre népgazdaságunk, de semmi erkölcsi alap nincs arra, hogy amíg más üzemekben jelenleg semmilyen formában nem tudunk természetbeni juttatást nyújtani, másutt így eltúlozzák a dolgot. Nemcsak üzemi szinten sántít azonban még a lakarékosság. Ha a Gyufagyár példáját vcsz­sziik, mindjárt kiderül, hogy cz Erdőgazduság hanyagságából ériékes faanyag válik használha­tatlanná, s azáltal, hogy ennek az üzemnek r.cm megfelelő szabványúi rönköket szállítanak, mintegy 30 ezer forinttal növelték az üzem ön­költségét. Ez az összeg természetesen, nemes ik a különben megszerezhető év végi nyereség összegét csökkenti, hanem a népgazdaság jöve­delmét is. A példák igazolják, hogy valóban ..fukar­kodni" kell — s van miért fukarkodni. Különö­sen az anyagköltségek és a segédanyagok fel­használásának csökkentése Ígérkezik eredmé­nyesnek. Ezen kívül azonban számos lehető­sége van a takarékoskodásnak. Ujabban ismét nngv kultusza van a szertelen kiküldetések fel­élénkíléscnek — s meg kell mondani, liogy a felsőbb igazgatási szervek gyakran magukhoz rendclgetik egy-egy üzem egesz vezetogárdáját. Valamit itt is lehetne segíteni. Az életszínvonal és a lakarékosság szigorúan (összefügg egymással. Kis dolgokból, forintokból kovácsolódnak össze a milliók, s ezek a milliók képeznek majd újabb és újabb lépcsőket az életszínvonal további biztos és tartós emelke­déséhez, ! ..!,'. ' .

Next

/
Oldalképek
Tartalom