Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-28 / 122. szám

Fogadás a szovjet küldöttség tiszteletére az Országházban (Folytatás az 1. oldalról.) zésre juttatja békés szándékainkat, minden országgal szemben, bármilyen legyen is annak társadalmi berendezkedése. Azokat a hatalmas feladatokat, amelyeket számunkra a szocializmus építése jelent, csak békés körülmények között tudjuk megvalósítani, és> nem azért dolgozunk, hogy munkánk minden eredményét majd egy esztelen háborúban a semmivel tegyék egyenlővé. Tudjuk azonban, hogy ez nemcsak a mi szándékainkon múlik. Számos jel és a legutóbbi év eseményei is arra figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Államok támadó körei nem tettek le támadó szándékaikról, és ettől bennünket csak az véd meg, ha összefogunk mindazokkal a népekkel, amelyeket ugyancsak a támadás veszélye fenyeget. Azokat az anyagi erőket, amelyeket véderőnk fejlesztésére fordítunk, szívesebben fordítanánk népünk életszínvonalának közvetlen emelésére, de amikor katonai tömbökkel vesznek bennünket körül, népünk iránti kötelességünk írja elő számunkra, hogy mindent megtegyünk népünk biztonságának maximális növelésére és ide tartozik az is, hogy erősítsük véderőnket és saját erőnkkel is hozzájáruljunk a szocialista tábor védelmi erejének növeléséhez. Ilymódon a ma aláírt egyezmény jelentős hozzájárulás a világ népei békéjének fenntartásához, a magyar nép függetlensége és szabadsága megvédéséhez, ahhoz,' hogy biztosítsuk azokat a feltételeket, amelyeknek segítségével új lendülettel folytathatjuk hazánkban a szocializmus építését, a magyar munkásosztály és parasztság hatalmának megszilárdítására, győzelmének végleges biztosítására. A most befejezett tárgyaiésok baráti légköre és a jelen egyezmény megkötése ismételten bebizonyították, hogy mind kormányaink, mind népeink között legteljesebb az egyetértés. Emelem poharam Andrej Gromiko elvtársnak, a küldöttség vezetőjének egészségere, a Szovjetunió lenini külpolitikájára, amely következetesen szolgálja a népek szabadságának és függetlenségének védelmét. Emelem poharam Georgij Kon'sztantinovics Zsukov marsall, a kiváló hadvezér egészségére, akit népünk a hitleri fasiszta hordák elleni küzdelem egyik hős katonajaként tisztel. Emelem poharam a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának egészségére. Éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága. Gromiko szovjet külügyminiszter pohárköszöntő je Elnök Elvtárs! Miniszterelnök Elvtárs! Kedves Elvtársak és Barátaim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy küldöttségünk nevében megköszönjem önöknek és az önök személyében Magyarország népének azt a szívélyes, baráti fogadtatást, amelyben bennünket Budapesten részesítettek. Ügy jöttünk Önökhöz, mint barátok a barátokhoz és ez a fő dolog. Éppen ezért az ideiglenesen a Magyar Népköztársaság területén állomásozó szovjet csapatok jogi helyzetének rendezéséről szóló egyezmény megkötéséről folytatott tárgyalások az igazi barátság szellemében zajlottak le. A tárgyalások eredménye országaink és népeink szilárd és megbonthatatlan testvéri barátságának újabb fényes bizonysá88A nemrég a Szovjetunióban járt magyar párt- és kormányküldöttség találkozásai és beszélgetései egyebek között a szovjet városok és falvak munkásaival és dolgozóival. fényes demonstrációi voltak azoknak a meleg és baráti érzelmeknek, amelyeket a szovjet nén Magyarország népe iránt táplál. Engedjék meg. kedves Elvtársak, hogy biztosítsam önöket arról, hogy a magyar nép a szovjet népben legőszintébb és leghűbb barátot lelt. Az önök országában nemrég lezajlott események megmutatták, hogy ahhoz, hogy a mai nemzetközi helyzetben biztosítsuk a szocialista tábor népeinek biztonságát és békés munkáját, ez országok egysége és összefogása szükséges. Ezzel csak azok az emberek nem értenek egyet, akik az imperialista propaganda hálójába kerüllek. De az imperialista propaganda arra való. hogy rágalmakat terjesszen a Szovjetunióról és annak békeszerető külpolitikájáról, és rágalmazza az egész szocialista tábort. Nincs szükség arra, hogy hosszasabban időzzek a minaDi magyarországi ellenforradalmi események jellemzésénél. Ezek elemzését és értékelését megadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, szintúgy a szovjet—magyar közös nyilatkozat. A nemzetközi és a belső reakció a magvarországi ellenforradalmi lázadás kirobbantásával megkísérelte megsemmisíteni a népi hatalmat és helyreállítani Magvarországon a korábbi földesúri kapitalista rendszert. Az említett események újból megmutatták, hogy a nyugati imperialista körök nem kevés erőfeszítést tesznek a szocialista tábor meggyengítése végett. E célból még katonai provokáció és diverziók szervezésétől sem riadnak vissza, hiszen száz;milliós dollárösszegeket /ordítanak erre a célra. Ez azt jelenti, hogy a szocialista országoknak biztonságuk megőrzése és népeik béjíés építőmunkájának védelme érdekében katonai vonatkozásban is készen kell lenniök. Éppen ezt a célt szolgálja a szovjet katonai egységek ideiglenes jelenléte bizonyos államok, a varsói szerződés részvevőinek területén. A burzsoá propaganda mindenféle képtelenséget terjesztett és terjeszt a Szovjetunió és a többi szocialista országok viszonyáról, egyebek közt szovjet csapategységeknek ez országok egyikében-másikában való tartózkodásáról. Ámde azt követelni tőle, hogy helyesen értékelje az adott tényt, ez anynyi, mint azt követelni például, hogy megmondja az igazságot a Szabad Európa rádiójáról. A varsói szerződés részvevői által biztonságuk megszilárdítása érdekében foganatosított egyezményes intézkedések elősegítik a szocialista tábor országainak a valódi egyenjogúságon és a kölcsönös testvéri segítségen alapuló viszonya továbbfejlesztését és biztosítják népeik biztonságát és békés munkáját, a szocialista társadalmi rend nagy előnyeinek még teljesebb kihasználását.Önök tudják, hogy a Szovjetunió a szocialista tábor valamennyi országának csetlekvő támogatásával következetesen harcol a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a fegyveres erők csökkentéséért, mindenekelőtt a nagyhatalmak fegyveres erejének csökkentéséért, az atom- és a hidrogénfegyver megtiltásáért. Ez érthető is, minthogy a folytatódó fegyverkezési hajsza mind veszélyesebb méreteket ölt, különösen ha figyelembe vesszük az új és mind rombolóbb fegyverfajtát, az atom- és hidrogénbomba és a rakétalövedékek megjelenését. Amíg azonban a szocialista államok minden lehetségest megtesznek, hogy előmozdítsák a fegyverkezési hajsza megszüntetését, a nyugati hatalmak ellenkezőleg* mindent megtesznek, hogy lehetetlenné tegyék a megegyezést a leszerelés kérdésében. Ma még nehéz lenne megmondani, miként végződnek Londonban a leszerelés kérdéséről most folyó tárgyalások. Figyelembe kell azonban venni, hogy a nyugati országokban, különösen az Atlanti-óceán másik oldaláról, még mindig többet beszélnek a fegyverkezésről, mint' a leszerelésről. Elegendő utalni ezzel kapcsolatban bizonyos amerikai katonai személyiségek agresszív és zabolátlan megnyilatkozására, hogy lássuk, hogy az amerikai milliárdosok, akik hatalmas nyereségeket húznak a katonai szállításokból, továbbra is szívesebben kovácsolnak fegyvert a háborúra, egyszersmind arra uszítva európai NATO-partnereiket is, hogy folytassák katonái intézkedéseiket ennek az agresszív csoportosulásnak tervei szerint. Ok, mint a tények mutatják, még magának a leszerelésnek a gondolatától is félnek. Megijeszti őket még a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek megtiltásáról szóló javaslat is. Országainknak, szintúgy a szocialista tábor minden országának, mindebből feltétlenül fe kell vonniuk a biztonságukat érintő megfelelő következtetéseket. A varsói szerződésben részvevő országok katonai intézkedéseinek gyengítése csak az agresszív erők kezére játszana. Csak azok számára lenne előnyös, akik meg akarják tisztítani az utat a nyugat-németországi militarizmus és revansizmus újjászületése számára, akik úgy képzelik el a világ jövendő fejlődését, hogy egymással ellenséges, páncélba öltözött, atom- és hidrogénbomba raktárakkal körülvett katonai blokkok álljanak szemtől-szembe, akik a gyarmati elnyomás új jármát akarják a keleti népek nyakába rakni, azoknak a népeknek, akik kiléptek az önálló nemzeti fejlődés útjára. A Szovjetunió továbbra is elszántan ragaszkodik a fegyverkezési hajsza megszüntetésének, valamint az atom- és hidrogénfegyver megtiltásának szükségességéhez. A Szovjetunió ez év április 30-i ismert javaslatainak az a célja, hogy elősegítsék a cél elérését, mint ez megfelel valamennyi nép létérdekeinek. A fegyverkezési hajsza megszüntetésében, valamint az atomés a hidrogénfegyver megtiltásában nemcsak a Szovjetunió érdekelt, nemcsak a szocialista tábor országai érdekeltek. Érdekeltek ebben valamennyi ország népei, Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok népei is. Igyekszünk remélni, hogy a nyugati hatalmak kormányai józanabb álláspontra helyezkednek a leszerelés dolgában és felhagynak az obstrukcióval, amelyet annyi évig folytattak a leszerelésről folytatott tárgyalásokon. Nekünk, a Szovjetunió képviselőinek gyakran mondják Nyugaton, hogy „Önök propagandát csinálnak, amikor ragaszkodnak a nukleáris fegyverek azonnali megtiltásához és a többi javaslataikhoz". Nos, ha az államok felduzzasztott fegyveres erőinek csökkentése, az embereknek az atomháború veszélyétől való megszabadítása propaganda, mi űztök és űzzük ezt a propagandát. Azokat a leszerelési javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió annak idején a Népszövetségben tett, Nyugaton sokan szintén propagandának nevezték. Es hogy mi származott ebből, az mindnyájunk számára ismeretes. Erre emlékeztetnek száz és Száz európai város még ma sem eltüntetett romjai, nem beszélve a felmérbotetlen ennberáldozatról, azokról, amelyeket a második világháború okozott: A szocialista országok, közöttük a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, egységesen törekszenek arra, hogy elősegítsék a nemzetközi feszültség enyhülését és megszüntessék a fegyverkezési hajszát, hogy létrehozzák Európában a kollektív biztonság hatékony rendszerét, amely valamennyi európai állam erőfeszítésein alapszik, függetlenül azok állami és társadalmi berendezkedésétől. Éppen erre irányul ezeknek az országoknak békeszerető külpolitikája. Épp e célnak felcinek meg a szocialista tábor országai között a szoros együttműködésen és a testvéri barátságon alapuló erősödő kapcsolatok. Örömünkre szolgál arról szólni, hogy a magyar nép forradalmi munkás-paraszt kormányának és a Magyar Szocialista Munkáspártnak vezetésével nagy sikereket ért el az ellenforradalmi lázadás következményeinek felszámolásában, az ország gazdasági életének helyreállításában és továbbfejlesztésében és a szocializmus építésében. Engedjék meg, hogy befejezésül ürítsem poharam a Magyar Népköztársaság további sikereire, a szocialista országok növekvő összefogására, országaink napról napra szilárduló barátságára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsára és annak elnökére, Dobi István elvtársra, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányra és annak elnökére, Kádár János elvtársra; zött szükséges, hogy hazánk, népünk, békés építőmunkánk védelme érdekében, egy esetleges agresszióval szembeni védekezés érdekében szovjet fegyveres erők állomásozzanak Magyarországon. A szovjet csapatok jelenléte ezt, és kizárólag ezt a célt szolgálja. Ezt világosan mutatja a most aláírt egyezmény is, amely a nemzeti szuverénitás és az egyenjogúság szellemében rendezi az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetét. Népünk dolgozó tömegei tökéletesen megértik a szovjet csapatok jelenlétének szükségességét, mert látják, hogy ezt saját érdekeik követelik. Mi, a magyar néphadsereg katonái, még vagyunk győződve arról, hogy a megkötött egyezmény tovább fogja erősíteni a népeink közötti barátságot, a hadseregeink között meglevő fegyverbalátságot, mert ez a fegyverbarátság ugyanúgy, mint a többi népi demokratikus országok hadseregeivel meglevő fegyverbarátság, mint a varsói szerződés, záloga hazánk szuverénitásának, függetlenségének és fontos feltétele a béke megőrzésének, a szocializmus építésének hazánkban. Biztosíthatom Önöket, igen tisztelt Elvtársak, hogy az újjászervezett magyar fegyveres erők megbízható fegyvertársai lesznek a hős szovjet hadseregnek, népeink és az emberiség békéjének vé-' delmében. Emelem poharam a magyar és a szovjet hadsereg fegyverbarátságára, a Szovjetunió fegyveres erőire és azok vezetőjére, Zsukov marsallra! Zsukov marsall pohárköszöntője Révész Géza pohár köszöntője Kedves Gromiko Elvtárs! Kedves Zsukov Elvtárs! Kedves Elvtársak! A Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek harcosai, tisztjei és tábornokai nevében meleg szeretettel köszöntöm Önöket hazánk fővárosában. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányküldöttségeinek ez év március 28an aláírt közös nyilatkozata értelmében most lefolyt tárgyalásunk és az. imént aláírt egyezmény igen nagy jelentőségű országaink baráti kapcsolatai, népeink biztonsága és egész Európa békéje szempontjából. Mint kormányaink annak idején aláírt közös nyilatkozata leszögezte, a nemzetközi helyzet ma olyan, hogy a Magyar Népköztársaságban — miként más európai szocialista országokban is —, a szocializmust építő dolgozó nép biztonsága érdekében feltétlenül szükség van szovjet fegyveres erők jelenlétére. A magyarországi ellenforradalom eseményei és a nemzetközi élet azt követő jelenségei ezt különösen nyilvánvalóvá teszik. Az amerikai imperializmus nemcsak folytatja, de fokozza is a háborús előkészületeket. Folyik az agresszív nyugatnémet haderő felállítása és ma már nyíltan beszélnek arról, hogy ezt a haderőt nukleáris fegyverzettel látják el. Ilyen nemzetközi helyzetben természetszerűleg arra van szükség, hogy a szocialista tábor országai erősítsék baráti kötelékeiket, szorosabbra fűzzék egységüket. A kötelékek egyike a szocializmus egymással szomszédos európai országainak védelmi egyezménye, a varsói szerződés. Minden tárgyilagos szemlélő elismeri a varsói szerződés szigorúan védelmi jellegét. Ez kitűnik abból is, bogy míg az 1949-ben létrejött atlanti szövetség szigorúan ideológiai alapon álló és csak kapitalista országokat befogadó tömörülés, addig az 1955-ben megkötött varsói szerződés nyitva áll, tekintet nélkül társudalmi rendjére. minden olyan ország előtt, amely alapelveit elismerve ahhoz csatlakozni óhajt. Míg az atlanti szövetség lényegében meghatározatlan időtartamra szóló agresszív katonai paktum, a varsói szerződés hatályát veszti, ha megszűnik az Atlanti Szövetség és létrejön az európai népek békéjét megbízhatóan oltalmazó európai kollektív biztonsági rendszer. A varsói szerződést tehát a szocializmust építő országok biztonsági érdekei hívták életre. Az Atlanti Szövetság kötelékébe tartozó európai tőkés államokban jelentős amerikai fegyveres erők állomásoznak. Ezeket a fegyveres erőket a háborúra készülő imperialisták a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen akarják felhasználni. Ilyen körülmények köKedves Dobi Elvtárs! Kedves Kádár Elvtárs! Engedjék meg, hogy átadjam Önöknek és a magyar népnek a szovjet nép, az Önök megbízható és őszinte barátjának testvéri üdvözletét és legjobb kívánságait. Egyszersmind szívemből meg akarom köszönni önöknek a szovjet néphez és fegyveres erőihez intézett baráti •szavaikat. A szóvjet hadsereg, éppúgy, miként a szovjet nép, a magyar dolgozó nép őszinte és odaadó barátja. Bebizonyította ezt akkor, amikor Magyarország munkásosztályát, dolgozó parasztságát és valamennyi dolgozóját a kapitalizmus visszaállításának, az összes szocialista vívmányok megsemmisítésének, a proletárdiktatúra felszámolásának közvetlen veszélye fenyegette. Ezekben a magyar dolgozók számára nehéz időkben a proletár internacionalizmushoz és a varsói szerződésben előírt kötelezettségeikhez hű szovjet csapatok a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére, a magyar hazafiakkal testvéri egységben gyorsan és határozottan felszámolták az ellenfqrradalmi elemek előre megszervezett fegyveres fellépését. A szovjet harcosok éppúgv, mint az igaz magyar hazafiak, vérüket ontották és sokan közülük életüket veszítették e harcban. Mi korántsem kívántuk ezeket a veszteségeket. de akkor más kiút nem volt. Akkor nyíltan felmerült a kérdés: ki kit? A szovjet nép és a szovjet harcosok világosan látják, hogy az ellenforradalommal vívott harcban veszített vér nem öimlött hiába. Magyarország dolgozói most a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével bizakodva építhetik a maguk életét és számíthatnak az egész szocialista tábor népeinek testvéri szolidaritására és támogatására. Mi őszintén örülünk azoknak az eredményeknek, amelyeket a magyar nép az ország normális életének helyreállításában elért, azoknak a munkában elért sikereknek, amelyeknek eredményeként gyorsan begyógyulnak az országnak az ellenforradalmi elemek által okozott sebei. További sikereket kívánunk a magyar népnek a szocializmus építésében. A varsói szerződés értelmében létrehozott egyesített fegyveres erőkhöz tartozó csapatoknak, mint ismeretes, az a feladatuk, hogy biztosítsák a szocialista országok védelmét a reakciós fegyveres erők mindenféle tevékenvségével szemben. Az egyesí'ett fegyveres erők jól megértik e feladat jelentőségét és mindig készek teljesíteni kötelessé, güket. Ami a Szovjetunió fegyveres erőit illeti, azok sem jóban, sem rosszban nem hagyják el barátaikat, mindig hűek maradnak testvéri internacionalista kötelezettségeikhez. Naivság lenne feltételezni, hogy az imperialisták Anglia, Franciaország és Izrael Egyiptomba történt behatolásának kudarca után a magyarországi ellenforradalmi lázadás felszámolása után elálltak agresszív szándékaiktól. A szovjet kormány szilárdan folytatja a békés egymásmelleit élés politikáját, valamennyi nép barátságának és biztonságának politikáját. A szovjet emberek fáradhatatlanul harcolnak az atomháború veszélye ellen, amely a mostani körülmények között az egész emberiséget fenyegető veszedelemmé válhat, kiváltképpen azok számára, akik figyelmen kívül hagyva a népek érdekelt, az atom. fegyverrel fenyegetőznek és nem akarnak hallgatni azokra a hangokra, amelyek az atomfegyverrel folytatott kísérletek megszüntetését és az atomfegyver felszámolását követelik; veszéllyé válha/ kiváltképp azok számára, akik szolgaian területet adnak országukban az atomfegyverek támaszpontjainak elhelyezésére. Ami pedig a Szovjetunió és a népi demokratikus országok körül elhelyezkedő katonai támaszpontokat illeti, amelyekhez a kapitalista tábor politikai és katonai tényezői oly nagy reményeket fűznek, e támaszpontok a ballisztikus és más nagy hatósugarú, nagy sebességű és pontosságú rakétalövedékek megjelenésével már elveszítették korábbi jelentőségüket A Szovjetunió mindent megtesz, ami tőle függ, hogy megállapodás jöjjön létre az atomfegyverekkel folytatott kísérletek megszüntetéséről és e fegyverek megtiltásáról. A szovjet kormány ez irányú erőfeszítéseit azonban meghiúsítják az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország uralkodó körei, valamint azok bonni partnerei, akik e fegyverben eszközt látnak, amelynek segítségével úgymond diktálhatják politikai feltételeiket a Szovjetuniónak és az egész szocialista tábornak. Mi úgv véljük, hogy Amerika. Anglia. Franciaország és Nyufiat-Németország népei fel tudják ismerni a kormányaik és a reakciós körök által folytatott poli'ika nénellenes lényegét és kényszerítik kormánvaikat. hogy számol ianak a dolgozó nép érdekeivel. A szovjet nép semmiféle háborút nem kíván, sem atomháborút, sem közönségeset. Mi tudiuk mi a háború. A szovjet nép kipróbálta annak minden szörnyűség és nélkülözését. Mi szilárdan hisszük, hogy az összes országok békeszerető népei még szorosabbra zárják soraikat az atomháború veszélye elleni harcban. Emelem poharam a békére és a néoek barátságára, a magyar nép tovább) sinereire a szocializmus éoítésében, a magyar nép szervezőiére és vezetőiére, a Magyar Szocialista Munkáspártrti és annak Kádár JátL?s vezgue Központi Bizottságára.